Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-30 / 76. szám

1262 MARCI CTS 30, VABÁBMAR NÉPI A ? 5 Szakoly hét esztendeje Osafarem egymás mellett Tannak BalkáLny utolsó és Saakoly eflső há- sál. Alig lehet észrevenni, hogy ott már egy másik község kezdődik. Mégis van, ami megragadja az em­ber figyelmét. Első látásra csak­nem azt gondolnánk, hogy Bal- Xányt elhagyva, egy városba érünk. Szép, új, villaszerű házak ráírnák itt. Vájjon kik laknak eaiekben a házakban? Tisza, István, Boy István és a falu többi nép­nyúzó. uralnak egykori cselédei! A kövesútról letérve, jobbra van a régi, roskadozó községháza helyén az új tanácsbáza. Balra pedig szin­tén feltűnik egy szép új lakás, or­vosi rendelő. Saját orvosa van már a községnek. Szépen kiépüli a község. Közel 400 új lakást építettek mér fel 7 év óta —, azóta, hogy a hős szovjet katonák elhozták a szakoly! dolgozó parasztoknak is a szabadságot. Még ma is emlegetik a faluban, mikor Szőlőst István 8 óv után látta meg a községet (a fronton és hadifogságban volt). Mogállt a falu szélén és csodálko­zó szemmel nézte a községét. Nem a kicsi, roskadozó házakat látta viszont. A régi falu helyén új háza­kat, tágas, nagy ablakokkal, csip­kefüggönyökkel talált. — Ez nem Szakoly, — mondta örömtől köny- nyező szemmel a falu szélén. — Igaza volt Szőlőst Istvánnak, f— nem azt a falut, nem azokat az embereket találta meg 8 ét után, akiket otthagyott, mikor az űri bi­tangok parancsára frontra kellett mennie. A faluban csaknem min­denki cselédemben volt. 7202 hold a földterületük, ebből 700 hold más községben lakóké. A szakoly! dolgozó parasztoké mindössze 700 —800 hold volt csupán. A többi földbirtokosoké, kulákoké. 14 olyan dolgozó paraszt volt a faluban, akik megéltek úgy, ahogy a föld­jük hasznából. Másképp volt már ez, mikor Sző­lőst István hazakerült. Földet kap­tak a parasztok. Kiegyenesedtek végre a robotban meggörnyedt de­rekak, még az arcok is kisimultak, hisz nem kell már arra gondolni, vájjon megtart-e az úr továbbra, vagy vethetem nyakamba az orszá­got, hogy a sok éhes szájnak ke­nyeret tudjak keresni. írni, olvasni alig tudott valaki a községben. Ha valaki kijárta a 6 elemit, az már müveit embernek számított. Többnyire 1—2 osztályt vagy még annyit sem jártak. Meg­változott ez is a felszabadulás után. Lehetőség nyílt a dolgozó pa­rasztok számára, hogy megtanul­hassanak frnl-olyasni. 6 vagy 8 alapismereti tanfolyam volt már eddig a községben. A sötét nyomor és kiuzsorázás mellett nem maradt ám el a csend­őröktől való rettegés sem a múlt­ban. Gönci Sándor volt főjegyző hűen segítette a földesurakat és csendőröket, hogy a kiuzsorúzott cselédek néma hallgatással törőd­jenek bele sorsukba. Nem mentrit kaságszámba az sem, hogy valakit megpofozzon Gönci főjegyző „úr”. Udvari Mihályt, Albert Mihályt és még számtalan embert pofozott meg ok nélkül a községházán, vagy ahol éppen rájött a bolondja. De még rosszabb volt azoknak, akiket csendőrökkel veretett meg. Máté Mihályt és még húsz embert egy­szer úgy elveretett, hogy még a fü­lükön is ömlött a vér. Nem lehet ezt az időt elfeledni soha. Mint rossz álomra emlékszik vissza rá a falu lakossága. Visz- szagondol rá Máté Miluily is. Nem is állja meg, hogy fel ne említse a dolgozó parasztoknak népnevelő munkája során. Mert tanácstag ma Máté Mihály. Gönci, volt főjegyző helyett ma ők intézik a község ügyeit. Túlteljesítik a beadási Egy napon még említeni sem le­het azt az időt és a mait — szok­ta mondani Máté elvtárs. Mikor mogkapiam a 8 hold földet, mind­össze egy rossz sánta tehenem volt, i gyab semmi. Ma már — saját fo­gatom, gazdasági felszeretésem van és emellett még házat is építettem. Igyekszem is én minél többet ter­melni azon a földön, amit a ezerv- jet katonák szabadítottak fel, és a Párt nekünk adott. De Máté elvtárs tudja azt Is, hogy nem elég csak az, hogy sokat termeljen és ne gondoljon a köte­lezettségek; teljesítésére. Első akar lenni ő a beadásban is. Első félévi tervét már teljesítette. De nemcsak Máté elv társ, hanem az egész falu dolgozói szinte egy­mással versengve igyekeznek az át­vevőhelyre, hogy minél előbb telje­sítsék félévi, sőt egészéül beadásu­kat. Alig hangzott el Gyűrtelek köz­ség versenyfelhívása, máris úgy döntött a falu : csatlakozunk Győr- telekhez és megmutatjuk, lemarad­nak mellettünk. A hízottsertés kivételével már túl is teljesítették félévi tervüket, de a sertéseknél is már közel áll­nak a félévi teljesítéshez. Büszkén jelenthetik majd a Pártnak: túl­teljesítettük íelajánlásunikat, mél­tóan ünnepeljük meg április ne­gyedikét. Datikahúzi elvtárs, a községi páríszerrcüect titkára igen nagy gondot fordít a népnevelő munkára. Ebben látja eredményük nyitját Szeretik is a fa­lu dolgozói. Még családi ügyes-bajos dolgaikban is tőle kérnek tanácsot, ügy tartják: amit Dankaházi Já­nos javasol nekik, az biztosan jó lehet Bsténklnt, mikor már * rittany is felgyűl a falu utcáin, csendes­nek látszik az egész község. Úgy tűnik, mintha pihenőre térnének a napi munkában fáradt emberek. — Korántsem így van. Az öregek ösz- szejönnek kisgyűlésetkre manóén este a falu valamelyik részén. — Akadnak fiatalok is köztük, de nem sokszor, ők inkább a knltúrházba mennek. Táncokkal, énekszámokkal készülnek április negyedikére. Gon­dosan próbálnak minden este. Azt akarják, hogy ennek a nagy naiv­nak megfelelő műsort mutassa­nak be. Sokat köszönhet a izakolyi fiatalság a felszabadulásnak. Lehetőség nyílt előttük a tanulásra is. Több mint 30 azoknak a szarna, akik már ta­nítók lettek, érettségiztek, vagy még most kezdik meg a tanulást, előre tervezgetve milyen pályát is válasszanak. Juszku István lányai közül az egyik mérnök, a másik ta­nítónő lesz. Van nem egy katona­tisztje is a községnek. A 3 és az 5 éves terv igen sókat adott a falunak. Szocális otthon, park, 1848-as emíékoszlop díszítik a falu utcáit Nem lehet azonban felsorolni minden ajándékot. Min­den egyes utca, minden egyes bűz és szakoly minden dolgozója hir­deti: a faluban boldogan, felsza­badultan élnek. Nem járnak mára földbirtokosok pribékjei a falu ut­cáin, nem tartják rettegésben a dolgozókat. Ezt a nyugodt, szabad életet hálálják meg a szakolylak azzal, hogy a megyében, sőt az or­szágban la elsők akarnak lenn! a beadás túlteljesítésében. (— Antalóezl —) Akikre büsikék vagyunk HAJA FERENC * 28 4. Építőipari Vál­lalat kőművese. Április 4. tiszte etéro csatlako­zott a „Termelj ma töb­bet, mint tegnap“-moz- galomhoz és vállalta, hogy 130 százalékról 145 százalékra emeli átlagteljesítményét. —* Ugyanakkor fogadalmat tett STO forint értékű anyag megtakarítására. Mindkét vállalását tel­jesítette már, ezen felül két köművestársának adta át munkamódsze­rét. TÓTH JÁNOS a nyíregyházi villany, telep hálózati lakatosa. Vállalása volt áprilisa, tiszteletére, hogy 180 százalékos átlagteljesít­ményét brigádja napon ta egyre Jobban emeli. A Tóth-brigád Jelenleg 223 százalékos átlaggal dolgozik! Hulladékanya­gok felhasználásával 2.232 forint értékű meg­takarítást értek el. BODOR BERTALAN wtahánovista kováesbtt. Kádja a nyíregyházi la­katosüzemben azt vál­lalta felszabadulásunk nagy nemzeti ünnepére, hogy április 4-re tófeje zik 1953. évi Január ha­vi tervüket is és eme! leit 200 kiló ócskava­sat dolgoznak fel. Rí utóbbi vállalását már teljesítette a brigád, a tervteljesitésben pedig 1953. Január utolsó napjaiban tartanak­29 női sertésgondozó vau már a szatmárcsekei állami gazdaságban HARC 4 TÖBB TÉGLÁÉRT a titi&ahereeli téglagyárban 'A műszak véget ért a tiszaber- celi téglagyárba^,. A tégla elszedök megkezdték a gép rendbehozását, a; rátapadt agyagtól temosták, majd ruhával let örül gettók. Nóták János a tégla&zdrtíő áld állt a kocsikkal, s leállította, a kis pöfögő vonlatógépéi. Tas Gusztáv ifjúmunkás is beállt kocsijával és kifogta, a lovat. — Ma, megint többet szállítot­tunk, mint tegnap, — szőtt Nóták János munkatársához. — Talán már kiszámoltad? — kérdezte Vas Gusztáv. — Gyere, nézd meg! — Az egyik szmiartó oszlophoz mentek és a feljegyzések alapján erősítette meg igazát Nórák. — Többet, bizony, mégpedig 1000 darab téglával. — Jól megnyomta az ifjúbrigád... Míg a két vontatás beszélgetett, a nyerst églegyártó ifjúmunkások keze tmostak és mókás jólcedvvel léptek ki az üzemből. Már estele­dett. Csípői' hideg szél szántotta végig arcukat. A föld felszíne der­medni kezdett. — Fagy! — mondta inkább ma­gdnak Rajnai Margit brigádvezeiü s azzal meg ,;s állt. — Talán az üzemben bcntfélej- tettél valamit? — kérdezte Kozma Eszter. Hajnal nennet intett a fe­jével, majd szembenézett a sival- \odö széllel s aztán a színek alá, a, frissen rakott téglamáglyákra j tekintett. — Kegyeire megfagy a tégla! — mondta aggodalmasam, — és máris szólt a lányoknak, hogy -maradja­nak. Az ifjúmunkások körülállták Hajnal Margitét. — Reggelre olyan hideg lesz, hogy minden csonttá, fagy. Kipusz­tul egész heti munkánk! Nézzétek! Ott van többszáz kéve nád, gyé­kény, kukoricaszár, 1 akarjuk be. Cene igazgató elvtúri úgyis erre a célra készíttette el az ősz folya­mán. Ne engedjük Mrbaveszni... Tudjátok, mennyi sok téglára van szükség, meg aztán milyen, sokat kellett dolgozni azért, hogy ebben a nya vályús időben kitermeljük. MEGMENTIK A TÉGLÁKAT — Ne beszélj olyan sokat! — szólt közbe Kozma. — GyeriinJct — Kezét pirosra csípte a hideg szél, ősszekoocantak fogai, de azért el­sőnek indult a rohammunkára. A többiek követték. Az ifjak kezde- m*nyecé-éái*!; bh*" t'égigi ntot t az s gyár területén. Minden mun­kás sietett a tégla megmentésére. Lassan besötétedett. A szél erőseb­ben fújt, í* hideg is fokozódott, A lányok kese elgémberedett, ruhá­jukon is átrontott a fagyasztó szél, de szívük forró volt, mert melegí­tette őket a tettvágy. Betakargat- ták a meztelen téglákat. Másnap az volt az első, hogy megnézték müvüket. Hajnal Mar­git két-hdrom téglát is ölelt egy­szerre. rakosgatta idébb-odébb, ta­pogatta, nézegette. — Nincs semmi baj!... Nem fa­gyott meg!... — kiáltotta örömé­ben. Egy néhány kivételével való­ban épek maradtak a téglák, 'Volt nagy öröm az ifjúság kö­zött. Egész nap vidámak voltak, a, termelés is gyorsabban folyt. Nem csoda, hisz több, mint 50.000 téglát mentettek meg o, pusztító fagytól. A napi termelés többezerrel meg­haladta a korábbi napok átlagát. Ettől kezdve minden este beta- kurták a, termett téglákat. Míg tt téglákat takargatták, el­határozták. vállalást tesznek ápri­lis Jj-re. 21-én, a termelési értekez­leten jelentette be Hajnal Margit: mi. a, ny erst églagyá/rtó-brigád tag­jai április !f ig — hazánk felszaba­dulás rínak tiszteletére TERVEN FELÜL 25.000 KIS­MÉRETŰ TÉGLÁT GYÁRTUNK. Cene elviárs, a gyár igazgatója mind-jót segítségükre is sietett. Tanácsot kéri Molys Antal mér­nöktől, Újítást vezettek be; addig a téglaszárító szín közepén feküdt a téglakocsi sínpár. Most két sin- párat fektetnek a színbe, s ezzel a téglalerakást könnyebbé és gyor­sabbá teszik, így nem kell 5—5 mé­terre hordani a kocsikról a téglát. .4 feladat most már az volt, hogy minél előbb megtörténjen a sínek lerakása, beállítása. Laci András elviárs vezelését;cl Nagyidon Balázs, az üzemi párt­szervezet titkára, Bocskai Sándor és Akai Sándor égelőkemeneei mun­kások sin fektető brigádot a laid! at­tak. A munka kezdet előtt rövid megbeszélést tartottak. Elhatároz­tál:, hogy minden t megtesznek, hagy segítsék az ifjúmunkásokat fel- ajúniusuk teljesítésében. Vállaltál hogy április \-rc 200 méterrel több sint fektetnek le a tervbenett s a normáin.m ■megszabott jOó méter helyeit. Két napja, végezték már mu-nlul- juleaJ, de kezdtek kételkedni a fel­ajánlás teljesíthetőségében­— Valami megoldást kell találni, — mondta Nagyidéi elvtárs, — ha nem akarunk szégyenben maradni. —■ Nem jobb-e úgy végezni a munkát, hogy először annyi sint hoznánk ide, hogy egész nap elég volna? —• lépett lét kezdeménye­zéssel Nagyidat elviárs. — Ha gs sikerül, minden embernek állandó­an lesz munkája, férünk egymás­tól dolgozni. A megbeszélés után mindjárt hozzá is láttak a, munkához. 60 méter sint készítettek elő lefekte­téshez. A brigádvezető pedig be­osztotta a munkát. — Nagyidat eivtdrs, te * síne­ket kapcsold egymásba. Én, meg Szabó Sándor a sine/cet illesztjük helyükre. Egy ember pedig, mint kisegítő fog dolgozni. Mindig oda­megy, ahol a legnagyobb szükség lesz rá. Jó lesz, elvtársakt — A brigád tagjai helyeselték az elgon­dolást. A sínfektetö brigád gyorsabb munkája segítette a nyerst églater- melók munkáját is. A TERMELÉS ROHAMOSAN NÖVEKEDETT Soós János v0'3myfelelős dudo- rászva törvlgette le a március 16-i eredményt és 2.200-sál nagyobb számot irt A vcrsenytábldra. » Néhány nap múlva azt is félirta, hogy a nyerstéglagyártó brigád 21én felajánlott 25.000 tégla, gyár­tását teljesítette. Azóta, már újabb oedmények szüleitele a lerceU téglagyárban. A sínfektetö brigád 26-án lefek­tette a 600 méter hosszú sin utolsó szakaszát is. A nyerstégla gyártó brigád újabb 86lf0 darab téglát gyártott terven felül. A bercéH téglagyár dolgozói na­gyon szép eredményt értek el, A sikerek azontmn nem részegítették meg őket. Újra terveznek. Május 1-re készítik már az újabb válla­lások tervét. Tudják, hogy sok téglára van szükség az ötéves terv teljesítéséhez, ezért napról napra többet és többet termelnek építő­iparunk számira, — KGT.07.kf gükkel, nagy akaratukkal, min­den nehézség leküzdésével, mint a férfiak. Mégis sokfelé elhanyagolják a nők munkábavonását, lebecsülik a nőkben rejlő lelkesedést a ter­melő munka iránt. Van példa rá, hogy munkaerőhiányra pa­naszkodnak inkább a vezetők, I ahelyett, hogy gondot fordítaná­nak a családtagok, a nők, leá­nyok munkábaállitására, arról I beszélnének a dolgozókkal, hogy megsokszorozódik családjuk jö­vedelme, ha asszonyaikat, leá-i nyaikat macikkal hozzák a munt kába. A szatmárcsekei állatná gaz­daság kilenctagú női sertésgou- dozó munkacsapata már az el­múlt esztendőben is megmutatta, hogy a nők a sertéstenyésztésnél is megállják helyüket, sót job-i ban, mint a férfiak. Mert amíg a női munkacsapat előtt dolgo­zók csak 18 százalékos takar- máuyértékesítést értek el a ser­tésállománynál, legjobb eredmé­nyük is csak nyáron érte el a 24 százalékot, addig a női mun­kacsapat 32—34 százalékos ta- karmányértékesítési átlaggal dol­gozott Különösen kitűnt a mun­kában Lőkös Magda és Kereszti Katalin de Szabó Róza, Danket Ilona és a csapat többi tagjai is hasonlóan jól dolgoztak, A mun­kacsapat minden tagja 250—350 forint prémiumot kapott fizeté­sén felül, A serlésszállásokat, etetőedényeket példásan tisztán; tartották, igy érték el, hogy az elhullás! százalék is 1 8-re szo­rult le. Ezért is külön 250 fo­rintos pémiumban részesedtek a csapat tagjai. Az állami gazdaság vezetői & női sertésgondozó munkacsapat példájából megtanulták, hogy nem szabad elzárkózni a nők munkábaállítása elől. S a mun­kacsapat példáját látva az ál­lami gazdaság dolgozóinak töb­bi női hozzátartozója, a környe­ző községek leányai is kedvet kaptak ahhoz, hogy az állami gazdaságban dolgozzanak. Ma már 29 tagja van a női setés- gondozó munkacsapatoknak a szatmárcsekei állami gazdaság­ban. A nők közül tizenhatan most 1 végeztek kéthetes bentlakásos szakmai tanfolyam ot, hogy m szükséges alapísmereteket élsa iátftsák. Számos példa van arra gép­állomásainkon, állami gazdasá­gainkban, legfőképp termelőszö­vetkezeteinkben, hogy a nők jól megállják helyüket a termelés­ben, sokszor kiválóbb eredmé­nyeket érnek el leleményessé-

Next

/
Thumbnails
Contents