Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-30 / 76. szám
NíPI AP A BÉKEMOZGALOM jelentősege az új világháború veszedelmének elhárításában Nópszwvetségben Litvinov elvtár«, Napjaink eseményei mindenki számára világosan mutatják, hogy az amerikai imperialisták világ- uralmi céljaik elérése érdekében nem riadnak vissza az újabb tömeges vérontástól, a harmadik világháború kirobbantásától sem. — Erre vall az imperialista világ fokozott háborús készülődése, a költségvetésekben a hadikiadások felduzzadása, a tőkés országok dolgozóinak súlyos nyomora. Ezt mutatja a távolkeleti nyílt agresszió, amit az amerikai és angol imperialisták az ENSZ kalózlobogója alatt folytatnak a szabadságszerető koreai és kínai nép ellem. Ezt matatja a baktériumfegyver bevetése, Nyugat-Németország felfegyverzése, az agresszív tömbök kiala- kítása. Orvtámadást készítenek élő az Imperialisták a béke első őre, a Szovjetunió s a népi demokráciák ellen. Hadi támaszpontokat építenek ki ezeknek az országoknak határainál, megvásárolják a népek legaljasabb áruiéit, mint déli határainkon a Ti tő-bandát, amelynek fegyverkezése, agresszív tervei közvetlen veszélyt jelentenek békénkre. Mindezek a® események fokozott mértékben előtérbe állítják azt a kérdést, hogy vájjon a világ népei ■ képesek lesznek-e megakadályozni a harmadik világháború kitörését, megmenthető« a béke? — Erre a . kérdésre Sztálin elv társ szavaival kell válaszolnunk: „4 béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének, ügyét és végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús uszitöknák silcerül hazugságainkkal behdlózniok a népiömegeket, megtéveszteni és ,új világháborúba sod-omi őket.’’ Abból kell kiindulnunk, hogy a háborút nem egy ország egész né- ;pe készíti elő, csupán egy szűk csoport, amelynek érdeke a háború. Azonban mégis nagyjából a nép egésze vívja a háborút, amelynek semmi érdeke nem fűződik a hó- . dító, igazságtalan háborúhoz. Két ellentétes erő küzdelmét figyelhetjük meg tehát: a kizsákmányoló ..osztályok törekvését a háború kl- . robbantására, másrészt a néptómegák ellenállását, amit a háborúval szemben kifejtenek. Az első világháborút megelőzően túlságosan jelentéktelenek voltak az ellenállás lehetőségei. A II. In- : ternaoionálé szociáldemokrata pártjai áruló politikát folytattak, a .'munkásosztályt, a. dolgozókat eladták a burzsoáziának, csupán a .Bolsevikok Pártja, Lenin és Sztálin pártja szállt szembe egysége.- sen a háborúval. A néptömegek hurcoltak a háború ellen a nyugati országokban is, s küzdelmük jelentősen csökkentette a háború erejét, pusztító jellegét A második világháborúra egészen más történelmi helyzetben került sor. A Szovjetunió megszületése, az Októberi Forradalom új korszakot nyitott az emberisig történelmében : a proletárforradalmak, a szocializmus, a. kommunizmus építésének korszakát. Az imperializmus nem terjedt már ki az egész világra, óriási rést ütött raj. ta a föld egyhatodán megalakult ’zovjetállam. A kapitalizmus bukása Oroszországban, a szocializmus felépítése hatalmas lendületet adott a nemzetközi munkás és demokratikus mozgalmaknak. Megrendült az imperializmus hatalma világszerte, a gyarmati és függő országokban is. Valamennyi kapitalista országban megalakultak a forradalmi kommunista i>ártok és hű vezetői lettek a munkásosztály, a dolgozók, az elnyomott népek mozgalmainak. Megerősödött tehát a békeszerető emberek tábora, mégis ki kellett törnie a második világháborúnak, mert egyedül a Szovjetunió küzdött elszántan a háború ellen. A Szovjetunió bölcs vezetői meg születése pillanatában felismerték a fasizmus veszedelmét és azt javasolták az elsősorban érdekelt európai országoknak, hogy szervezzék meg a kollektív ellenállást. A szovjet külügyi népbiztos leleplezte az agresszorokat, a tőkés országoknál azonban süket fülekre találtak a szovjet javaslatok. Kitört tehát a második világháború, mert az Egyesült Államok imperialistái biztosították a német agresszió katonai és gazdasági bázisát, mert az angol és francia vezetők lemondtak az agresszió kollektív visszaveréséről. És ehhez járult még az is, hogy a kapitalista országok néptömegei nem voltak eléggé erősek és szervezettek, a munkásosztály jelentékeny része még mindig a jobboldali szociálde mokratúk befolyása alatt állt, akik a fasizmus útját egyengették. Kommunista Pártok voltak ugyan, de többségben illegalitásba kény- szerftette őket a fasiszta terror, nem tudtak tömegpártokká fejlődni. Ezután a nemzetközi viszonyok második világháború utáni alakulását kell megvizsgálnunk. A második világháború az imperialisták újabb jelentős vereségét jelentette. Sztálin elvtárs mondta a győzelmes Nagy Honvédő Háború befejeztével : „A fasizmus és a világ - agresszió fő tűzfészkeinek széízú- zása és megsemmisítése mélyreható változásokat idézett elő o világ népeinek politikai életében és óriási mértélcben megnövelte a népek demokratikus mozgalmát. A háború tapasztalataiból okult néptömegek megértették, hogy az államok sorsát nem szabad a reakciós vezetőkre bízni, akik szűk kasztérdekeket és önző népellenes célokat követnek. A népek éppen ezért nem akarnak tovább a, régi módon élni, kezükbe veszik államuk irányítását, demokratikus rendet létesítenek és aktívan harcolnak a reakciós erők ellen, az új háború gyujtogatói ellen. A világ népei nem akarnak újabb háborús csapásokat. Kitartóan küzdenek a béke és a biztonság megszilárdításáért.'’ A szovjet népek példáján kezébe vette államuk irányítását a bolgár, a román, a csehszlovák, a lengyel, az albán, a magyar nép, megszületett a Kínai Népköztársaság s vele 800 millióra szaporodott a felszabadult emberiség létszáma. Kibontakozott, megerősödött ezeknek az országoknak határain túl is a béke híveinek világimoagalma, amelynek élén minden országban a kommunista pártok állanak, bebizonyítva újra és újra, hogy a békéért és a kommunizmusért küzdeni nem különálló feladat A kommunista pártok tevékenysége nyomán ébred rá egyre több ember, hogy a kapitalizmus a háború veszélyét rejti magában, a szocializmus viszont békét jelent Egy pillanatra sem szabad azonban megfeledkezni a másik oldalról, a szocializmus és a béke ádáz ellenségeiről. Mert igaz az, hogy a szocializmus, a kommunizmus ügye győzelmének korában élünk. Igaz, hogy napjainkban minden út a kommunizmushoz vezet De a történelem azt is tanítja, hogy egyetlen uralkodó osztály sem lépett le önként a történelem színpadáról, úgy kellett megdönteni őket. És azt is tanítja a történelem, hogy a hatalmában megingott uralkodó osztály mindent megkísérel, hogy éleiét meghosszabbítsa. Ilyen élet- hosszabbító „injekciónak” tartja a hálvorút is a tőkés osztály, és szívesen bele is megy, hiszen nem ő, hanem a dolgozó nép viselj a háború terhét. A kapitalisták számára maróműt.jövedelmet jelent a háború. Ismeretes, hogy az amerikai imperialisták az első világháborún 38 milliárd dollárt nyertek s hasznuk a második világháborúban 53 milliárd dollár volt Az is ismeretes, hogy most, a koreai háború kitörése óta havonként mintegy liárominjlliárd dolláros hadinifg- rende'.ést kapnak a rockefelletek, dupontok, morganok Trumantól. Ezek ellen a vadállatok ellen harcolnak a népek milliói. — Lebírhalatlan erőt jelent a bé- ketábor számára, hogy velünk van s vezet bennünket a nagy Szovjetunió, amely a világ egyhatodán u kommunizmust építi. És a Szovjetunión kívül még tizenegy országnak van békeszerető népi kormánya, köztük a 475 millió lakost számláló Kínai Népköztársaságnak is! A béke erőinek szakadatlan növekedését jelenti ezekben az országokban minden munkasiker, a gazdasági élet megerősödése, terveink végrehajtása, túlteljesítése, minden új gyár, üzem építése. De ugyanígy- a béke erőinek növekedését jelenti a gyarmatok és félgyarmati. országok népeinek fokozódó szabadságharca, a tőkés országok dolgozóinak kemény ellenállása a háborús nyomorpolitikával szemben ; a meg-megújuló politikai sztrájkok, tüntetések, világméretű tiltakozások. Az imperialisták háborús tervei j vei szemben létrejött tehát és sza-í tudatlanul erősödik a békeszerető emberek vílágümozgalma. létre kellett jöDnie, mert az a nemzetközi szervezet, — az ENSZ — amelynek hivatása volna « béke fenntartása, „egyre inkább az új háború. kirobbantásának eszközévé 1 válik''. Az ENSZ. működésének alapvető feltétele volna a nagyhatalmak együttműködése, az imperialista országok azonban szinte az első perctől meghiúsították az együttműködést. Az amerikai imperialisták, — hegy még zavartalanabbal készülhessenek a harmadik világháborúra, — megvásárolták a tőkés országok szavazatait az ENSZ-ben, kialakítottak agresszív tömbjüket, amely nemcsak hogy nem hozott intézkedéseket az új háború megakadályozására, de szégyenteljes határozattal „szentesítette” az angol-amerikai imperialisták koreai rablóháborúját, — „agresszornak” minősítette a határai biztonságát őrző Kínai Nép- köztársaságot. Az ENSZ-ben csupán a Szovjetunió és a népi demokratikus országok képviselői küzdöttek a béke fenntartásáért. A Szovjetunió küldöttsége----hogy a számos békejavaslatból csak egy néhányat említsünk — már 194ü-ban javaslatot. tett a fegyverkezés általános korlátozására, az atomfegyver eltiltására. 1947-ben a háborús propaganda betiltását követelte a Szovjetunió. Egy évvel később a fegyveres erők egyharmadára való csökkentését javasolta, lí.H9-ben a közgyűlés elé terjesztette az öthatalmi békeegyezményről szóló szovjet javaslatot. Ezek a javaslatok reális alapot jelentenek a béke megőrzésére, éppen ezért vetette el az ENSZ USA-vezette formális többsége. Éppen azért, mert az USA megvásárolta a „többség” szavazatait, ezek a küldöttségek nem képviselik népeiket az Egyesült Nemzetek Szervezetében. S a népek gondoskodtak róla, hogy mindennél hatalmasabb szervezet jöjjön létre a békemozgalom, amely hűen fejezi ki a népek akaratát. A békeküzdelmet bosszú ideig szórványos és egymástól független tiltakozások, tüntetések, sztrájkok jelentették mindössze, de 1950 tavaszán már szervezett harcról beszélhetünk. Ekkor ült össze a Béke Híveinek I. Világkongresszusa, amelynek állandó bizottsága jelentős szerepet játszott aztán a béke harc szervezésében. Az elmúlt évben Varsóban „A békéért harcolni kell” jelszóval ült össze a második világkongresszus, s megszabta a legsürgősebb feladatokat: harcolni az atomfegyver eltiltásáért, Japán újrafelfegyverzése ellen, a koreai háború befejezéséért, béke- védelmi törvény alkotásáért, az öt- h a talmi békeegyezmény megkötéséért. Ismeretes, hogy a Béke Világ- tanács felhívását nem egészen egy év alatt 600 millió ember írta alá, köztük 10 és 10 millióan olyanok, akiknek neve nem szerepelt még a stockholmi békefelhíváson. Nagyrahivatott mozgalom a béke híveinek világmozgalma. Minden becsületes embernek első kötelessége legjobb tudása szerint erősíteni ezt a mozgalmat, erősíteni a világ népeinek harcát, leleplezni a háborús uszitókat, végig kitartani a béke mellett. jiö_- :i..:;ci cs «50, yasábnaí» GYŐZ fi VIETNAMI NÉPHADSEREG A vietnami nép hős hadserege hatalmas csapásokat mér a Vörös-folyó deltájában a francia betolakodókra és mintegy 10 kilométerre megközelítette Hanoi városát, A francia külügyminisztériumhoz közelálló Le Monde című francia burzsoá lap a néphadsereg győzelmeinek hatására komolyan foglalkozik az imperialisták számára reménytelen vietnami szennyes há ború folszámo'ásának gondolatával. A hős vietnami nép hatalmas sikereit a Ho Si Minh elvtárs vezetése alat' álló Vietnami Munkapárt irányításával éri el. Képünkön a párt új tag jaj, a néphadsereg legjobb harcosai ünnepélyesen fogadják meg, hogy hűek lesznek a forradalom és a nép ügyéhez. Száz és száz ököl emelkedik a levegőbe: Esküt tesz a vietnami néphadsereg egyik alakulata. Erdőkön, hegyeken át, úttalan utakon vonul fel a néphadsereg a győzelmes vörös zászló alatt a francia betolakodók ellen, Fenti képünk Vietnam egyik nagyvá rosát ábrázolja. A hódító és a baodaj- ista népárulók fényes autókon szala igáinak, a nép sorsa viszont nyomor és éhezés ,a francia gyarmatosítók által megszállva tartott területeken, fényes autók mellett éhező, rongyos vietnami gyermekek láthatók.
