Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-09 / 58. szám
HÍPlAP 195? SMRCITTS t TASXSWA1* PÁBTÉPlTÉS Rákosi elvtárs segítsége a kemeesei járásnak Soha nem feledi el a járásunk dolgozd népe Rákosi elvtárs 1950 nyarán tett látogatását, amikor közvetlen segítséget kaptunk a feladatok elvégzéséhez. Népünk nagy vezetőjének figyelme mindenre kiterjedt, sok-sok tanácsot adott Ahogy beszélgetett ■ velünk, ügy éreztük, hogy nála senki nem Ismeri Jobban a kemeesei járás munkásainak, dolgozó parasztjainak problémást, kívánságait. Akkor, amikor a burgonyatermelésről volt sző, akkor azt gondoltunk, hogy burgonyatermelés! szakember. Ám amikor az állattenyésztés került szóba, kiderült hogy annak Is mestere. Nemcsak elvi iránymutatást adott, hanem szakmai tanácsokat is. Többek között felhívta figyelmünket arra, hogy igen ala- esony a burgonyahozam földjeinken s rögtön megmondta azt Is: sogyan emeljük a burgonyatermést Beszélt Rákosi elvtárs az iljattenyésztés fontosságáról is. I:t is szaktanácsokat adott. Arra figyelmeztetett bennünket Rákosi »Irtára, hogy a járási pártbizottságnak • ' minden munkaterülettel foglalkozni kell így válhatunk csak Jó politikai irányítókká, így lehetünk a járás gazdája. Alapos szakmai tudásra Is szert kell tenni — hangsúlyozta. A jó munkás az, — mondotta, — aki alaposan ismert gépét, szerszámát 8 tudja, hogy mit hogyan kell elvégeznie. Azt mondta Rákosi elvtárs,-, a gyenge termés esetén lehet hivatkozni a rossz időjárásra te, de aztán kiderült, hogy a gyenge termésnek valójában a rossz vezetés az óira. Rákosi ely- társ szaval bebizonyosodtak. A kékl termelőszövetkezeti csoport földjén holdanként hat mázsa kukorica termeti, a nagyhalász-telek- tanyai csoport földjén holdanként 40 mázsa. Az Időjárás egyforma volt Kéken és Nagyhalászban is. A termés azért volt gyenge és roses a kékl csoportnál, mert a rossz vezetés következtében a kukorica kapllatlan maradt Képezzük magunkat rendszeresen szakmailag, hogy a termelést, as állattenyésztést irányítani tudjuk « jól ellen- íUzzünk. És igen fontos, — mondta Rákosi elvtárs, — hogy megszerettessük a fejlett szovjet agrotechnikát Ezt sem tudjuk másként megtenni, csak akkor, ha magunk te alapos Ismerőt - vagyunk ennek. Éreztük valamennyien, hogy áthatja Rákosi elvtársat a nép Iránti nagy szeretet, a népről való gondoskodás érzete, a lelkesedés, a határtalan bizalom, optimizmus s ez új erőt adott számunkra. Most, a járási titkárok országos értekezletén, amikor újra találkoztunk Rákosi elvtárssal, ugyanezeket éreztem ki szavaiból. A nagy vezető, a bölcs tanító ő, aki kézenfogva vezet bennünket' a szocializmus felépítésére. Mennyi hibára és hiányosságra Ismertem rá rn'st is szavai nyomán! Többek között arról beszélt Rákosi elvtárs, hogy mindenért, ami a járásban történik, ml vagyunk a felelősek Teljességében, összességében kell foglalkoznunk a dolgokkal, nem szabad, hogy bármely terület légüres tért jelentsen. Akkor ismertem fel, hogy milyen nagy hiba például az, hogy nem foglalkozz tunk megfelelően az állami gazdaságokkal. A kemeesei állami gazdaság például az elmúlt esztendőben komoly hiánnyal zárta le az évet. Ehhez hozzájárult a mi hiányos ellenőrző munkánk is. Bár meglátogattuk néhányszor a gazdaságot, mégsem vettük észre, hogy túlméretezett a függetlenített brigádvezetők száma. Nem vettünk észre súlyos fegyelmezetlenséget, a bércsalást, hogy az elvégzett munkáért több bért vettek *p’ a vetésnél például 40 hold borsó szerepelt, a növényápolásnál már 60 hold a kifizetések alkalmival. Nem vettük észre idejében, hogy nagy az üzemanyagfogyasztás, a felszerelések szanaszét hevernek, hiányzik az egyszemélyi felelősség. Mindez természetesen hozzájárult a rossz gazdálkodáshoz. Ha megvizsgáljuk a munkánkat, bizony magunkra ismerünk abban a mondásban, hogy: „nem széles- vágányú vasúton járunk, csak ipari vágányon”. Nem vettük észre az állam! gazdaságok hatalmas szerepét a. nagyüzemi mezőgazdaság kifejlesztésében ! Rákosi élvtárs ismételten felhívta figyelmünket s termelőszövetkezeti csoportok megerősítésére, hogy a dolgozó parasztok a jó példa nyomán válasszák a nagyüzem! gazdálkodást. Az állattenyésztéssel foglalkozva, például nekünk eszünkbe sem Jutott, hogy miért tenyésztünk mangalicát, ipi- kor az átlagosan ötöt fial, s miért nem tenyésztünk jorkshíreit, amelyik nyolcat fial?! és hogy miért nem elletjük a sertéseket "kétszer évente. Nincs jobb gazda Rákosi elvtársnál ! Kiterjedt Rákosi elv társ figyelme a női dolgozók munkábaéllítására is a termelőszövetkezeti csoportoknál, különösképpen az állattenyésztés területén. Valóban. Alig van járásunk csoportjainál fejönő. Sertéstenyésztő pedig egyáltalán nincsen. Pedig hány és hány nagyszerű szovjet filmet láttunk már a kolhozokról, amelyekben az állatnevelés, konyhakertészet nagyrészt a nők feladata, míg a férfiak a nehezebb munkákat végzik. A DISz-szervezetekről Is beszélt Rákosi elvtárs. Azok nem nőnek maguktól, segíteni, támogatni kell őket A fiatal kommunisták végezzenek munkát az Ifjúság között Hatalmas erő van az ifjúságban! Láthattuk ezt a nagyhalászt kenÄ szabolcs-szatmári dolgozók szeleteiének követei dergyárban Is, ahol már hat ifjű- munkás-sztahánovistánk van, akik segítik elmaradt társaikat. Fel kell használnunk Rákosi elvtárs tanácsait. A nyírbogdányi Dózsa termelőszövetkezeti csoport tagjai között igen nagy az öröm, mert megfogadták a tanácsot, —. négyzetesen vetették kukoricájukat. 10—15 mázsával értek el nagyobb eredményt holdanként. A nagy halászi Petőfi termelőszövetkezet sertésgoudozój-a is büszke ar ra, hogy megfogadta „a legjobb gazda” tanácsát s 19 anyakocánál 228 malacot nevelt! Járási pártbizottságunk munkatársai tó javítottak munkájukon. Egyre inkább megszűnnek a „kifutó” látogatások s helyükbe az alapos, részletes, minden területre kiterjedő segítségadás lép. így értük el, hogy Beszterec például 146 százalékban teljesítette ba- romfibeadásl kötelezettségét. S egyre nagyobb súlyt fektetünk arra, hogy a pártbizottság tagjai alapos szakmai jártasságra tegyenek szert Járásunk dolgozó népe forró szeretettel köszönti Rákosi elvtársat, aki személyes látogatással is megtisztelt bennünket S azzal fejezzük ki szeretetünket, forró ragaszkodásunkat, hogy egyre jobb munkát végzünk. A nagyhalászi kendergyár fiataljai, az „Ifjú Gárda” műszak kimagasló eredményeket ért el. Moczkó Erzsébet 165 százalékkal, Szentes Sarolta 181 százalékkal, Palkó Pál 163 százalékkal köszönti Rákosi elvtársat 60. születésnapján. Dolgozó parasztjaink túlteljesítik beadási kötelezettségüket, pontosan fizetik adójukat. Több, mint 800 dolgozó paraszt tett erre fogadalmat járásunk területén s valamennyien becsülettel eleget tesznek fogadalmuknak. S mindez új erőforrást jelent ahhoz, hogy a továbbiak során még kimagaslót*) eredmények szülessenek a kemeesei járásban. SZABÓ ENDRE, a kemeesei járási pártbizottság titkára. azok a felaTániaüOK, melyeket níhány nappal ezelőtt kü.dlek cl Budapestre, a dolgozd nép forrón szeretett édesatyja, tanltomesíere, a hatvan esztendős Rákosi Mátyás elvtárs címére. Ez a tölgy is hatvan éves — hirdeti a nyíregyházi erdőgazdaság dolgozóinak ajándéka (felső képünk), amelyen művészi miniatűröket látni Rákosi elviárs életéről. Mindmegannyi ajándék. a nyíregyházi ál.omás, a tehér gyarmati magtár kicsinyített másai, a termelőszövetkezetek, tanácsok, nőszervezetek ajándékai mind azt mondják el: köszönjük a Pártnak, Rákosi elvtársnak fényes Jelenünket, s kívánjuk Rákosi elvtársnak, hagy vezesse tovább a népet jó erőben, egészségben — a ragyogó Jövőbe, Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a „Rákosi Mátyás“ tanulmányi ösztöndíjról és tanulmányi versenyről A Magyar Népköztársaság Ml-1 ntsztertanájcsa nagy jelentőséget j tulajdonít a* egyetemi, főiskolai I és középiskolai Ifjúság tanulmányi munkájának, a szocializmus építésére való minél alaposabb felkészülésének; megbecsüli és jutalmazza azokat a tanulókat, akik egyetemi, főiskolai és középiskolai tanulmányaikban kiváló tanulmányi eredményt érnek el. A minisztertanács ezért a köret, kezőiket határozza el: I. Az 1952/53. tanévtől kezdődően a tanulmányaikban kiváló eredményt elérő, valamint példamutató magatartást tanúsító egyetemi és főiskolai hallgatók számára a minisztertanács „Bákosi Mátyás” egyetemi és főiskolai ösztöndíjat alapít. Az ösztöndíjat a hallgató által előterjesztett kérelemre, az egyetem (főiskola) vezetőjének javaslata, alapján az illetékes miniszter adományozza. Az ösztöndíj egy tanét re, tanévenként 50 első és 300 magasabb évfolyamú, délelőtti tagozatra beiratkozott egyetemi (főiskolai) hallgató részére adományozható. Az első évfolyamú hallgatóknál a tanulmányi eredményt az érettségi (szakérettségi), magasabb évfolyamú hallgatóknál az egyetemi (főiskolai) vizsgák figyelembevételével kell elbírálni. Az első évfolyamú hallgatók ösztöndíja havonta 650 forint, a magasabb évfolyamú hallgatóké pedig 800 forint. II. A középfokú iskoláik két utolsó osztályának tanulói számára min. den tanév végén „Itákosl Mátyás” tanulmányi versenyt kell szervezni. A tanulmányi verseny tárgyait j és feltételeit a középiskola felett | főfelügyeletet gyakorló miniszter- j rel egyetértésben a közoktatásügyi miniszter évenként állapítja meg. A verseny, során a legkiválóbb eredményt felmutató három tanuló közül az elsőt díszoklevéllel és 1000 forinttal, a másodikat és a harmadikat pedig díszoklevéllel és 500—500 forinttal kell jutalmazni. III. A határozat végrehajtásáról az illetékes miniszterekkel egyetértésben a közoktatásügyi miniszter gondoskodik. Rákosi elvtársról nevezték el n miskolri Nehézipari Műszaki Egyetemet születésnapja alkalmából a vetkezőket rendeli el: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanárai és hallgatói kérésére a kővetkező törvényerejű rendeletét hozta: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa népünk bölcs tanítójának, a magyar ifjúság példaképének, Rákosi Mátyásnak hatvanadik kö-1 Az 1949. évi XXIII. törvénynyel Miskolcon létesített Nehézipari Műszaki Egyetem az 1952 évi március hó 9. napjától kezdődően „Rákosi Mátyás Nehé. - ipari Műszaki Egyetem” nevet viseli.
