Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

Mai számunkból: A dialektikus materializmusról (2. oldal) — A Szovjetunió had­ügyminiszterének napiparancsa (3. oldal) — Szovjet emberek mutatták az utat (5. oldal) — A kommunizmus építésének orszá­gából (6. oldal) — Következete sen hajtsák végre Pártunk pa rasztpoíitikáját a dombrádí kom munisták (7. oldal) Vili. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1952 FEBRUÁR 24. VASÁRNAP Az Hineriksrf Imperializmus belgrádi ügynökei Tito és fasiszta bandája napról napra újabb gyalázatos tettek el­követésével bővíti amúgyis hosszú bünlajot romát. Sanyargatja a ju­goszláv dolgozó népet. Potom áron elkótyavetyéli az ország természeti kincseit, s az amerikai ágyúgyá­rosoknak, a harmadik világháború szervezőinek felkínálja ágyútölte­lékül az egész jugoszláv népet. S ahogy Jugoszlávia népének, éppúgy a környező országoknak, minden békés embernek esküdt el­lensége ez a fasiszta banda. A Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok elleni titóista rága­lomhadjárat rendszeressé vált, — éppígy újra és újra megismétlőd­nek a határsértések. Jugoszlávia az amerikai imperialisták egyik legnagyobb kém központ ja, „a jugo­szláv kormány, — amint a Tájé­koztató Iroda határozata leszögez­te, ■— teljesen függő viszonyban van a külföldi imperialista körök­től és azok támadó politikájának eszközévé vált”. Három hónappal ezelőtt magyar kormánynyilatkozat bélyegezte meg azokat az ellenséges cselekménye­ket, amelyeket az amerikai impe­rialistáik követtek el a Magyar Népköztársaság ellen. Ezekben a iiüntettefBen is megtaláljuk a belgrádi ügynökség kezét. A Rajk- banda összeesküvését amerikai kémfőnökök, gyilkos banditák irá­nyították, —' a kivitelezés legtévé- kenyebb részeseit és közvetítői pe­dig a titóista gonosztevők voltak. V Grösz-perben elhangzott vallo­másodtól is kitűnt, milyen ,,segít­séget” vártak a magyar nép elvete­mült belső ellenségei a déli határo­kon túlról. Más fasiszta hazaáru- ók is vallottak arról, hogy a ma­gyar népi demokrácia megfojtásá­ban az amerikai imperialisták nagy szerepet szántak a Jugoszlá­viában lévő, Oszlányi Kornél által vezetett magyar fasiszta csapatok­nak. A titóisták részletes terveire, eszközeire is fény derült az ösz- szeesküvést perekben. Ez a min­denre elszánt, dühödt fasisztaban­da olyan mészárlást, olyan mesz- szemenő kegyetlenségeket tervezett, ,-unelyek megszégyenítették volna Horthy orgoványi és siófoki tö­meggyilkos pribékjeit is. És vájjon lemondott a Titó- banda már ezekről a tervekről? — Egy pillanatra sem! Jugoszlávia •négy népi demokratikus országgal határos, s mind a négy ország el­len szinte napról napra követ el súlyos határsértéseket, provoká­ciókat, kémeket küld ezekbe az or­szágokba, lövéseket adnak le a jugoszláv határőr-banditák a kö­zeli szántóföldeken dolgozókra, a jugoszláv repülőgépek 5—10 kilo-, méterre is berepülnek a népidemo- kratikus országokba, lőnek a kom­pon várakozó emberekre, ágyúlöve- clék robban magyar dolgozó pa­raszt présháza előtt. Nincs még egy esztendeje, hogy gyalázatos támadást hajtottak végre az UDBA-legények a Magyar Népköz­társaság belgrádi ügyvivője ellen. Attól sem riadnak vissza, hogy meggyilkolják saját határőreiket, csakhogy számos helyen megren­dezett temetésükön uszító beszéde­ket mondhassanak a népi demo­kráciák „támadó” szándékairól. Az ENSZ nemrég lezárult közgyűlésén is a titóisták végezték a. legpisz- kosabb munkát. * „Panaszt’’ jelen­tettek be, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák „veszélyeztetik j Jugoszlávia függetlenségét”. Az ilyen „panaszokkal” is ugyanazt a célt akarják elérni, mint a megrendezett „temetések­kel” : igazolni sajátmagukat a ju­goszláv nép előtt, félrevezetni a népet, „megindokolni”, hogy miért tart a belgrádi kormány az ameri­kai imperialistákkal. Ugyanis Titó- nál ocsmányabb hazudozóval nem igen volt még dolga a jugoszláv népnek. 1947-ben még módfelett rossz dolognak tartotta Tito a Marshail-tervet. 1949-ben . már olyan értelemben beszélt, hogy he­lyes dolog az amerikai kölcsön, de azért „nem akarunk ágyúkat, harckocsikat és más fegyvereket venni”. Még tavaly áprilisban is azt rikoltozta Titó, hogy „fegyve­reket nem fogad, el”,, negyedév múlva • pedig kijelentette, • hogy „kapunk majd és már eddig is kaptunk fegyvereket”. És az el­múlt év végén, hogy az elvi meg­állapodások után formai hiány ge I legyen, Ti tóék katonai egyezményt j írtak alá az Egyesült Államokkal. I A Titó—Allen-féle katonai és az| Allen—Kardel j-féle gazdasági j „egyezménynek” ugyanaz az értei-! me: Titó Jugoszláviája részi vál­lal az amerikai imperializmus há­borús' terveiben. Az amerikai im­perialisták ,, szállítják az ágyúkat meg a szárított borsót, a Tité- fasiszták pedig az ágy útölfeléket meg az ásványi kincseket. S hogy még nagyobb nyomatékot adjanak az amerikaiakkal kötött „egyezménynek”,' kiengedték a bör­tönből a 16 évre ítélt Stepinácot, az usztasa-rendszer hírhedt zágrá­bi érsekét. Ismeretes, , hogy a Ste- pinác által megáldott usztasa-ban- diták válogatás nélkül irtották Ju­goszlávia békés lakosságát, a gyer­mekeket éppen úgy, mint az asszo­nyokat, vagy a férfiakat. A fa­siszta usztasn-rendszert a Man­chester Guardian című angol lap is Hitler diktatúrájánál is undorí­tóbbnak tartja. Nem lehet csodál­kozni hát azon, hogy a hóhérok — Titó és Stepinác — szövetkeznek és készek egymásnak megbocsátani bűneiket. A fasiszta érsek kibocsá­tása az imperialisták körében nagy örömet keltett, hiszen „meg­bízható emberrel”, tömeggyilkossá­gok bűnrészesével lettek „gazda­gabbak”. És persze, örül kibocsátá­sának a Vatikán is és már kilátás­ba helyezte számára a bíborosi címet. Megbecsülik a gyilkosságban jártas embereket Amerikában, Ró­mában. Londonban, Belgrádban egyaránt. És azon már nem . is csodálkoznak az emberek. hogy Tildék hivatalosan engedélyezték ötvenezer csetnik, usztasa és Ne- dics-barát háborús bűnös hazatéré-, sét, akik mindezideig Németország és Ausztria nyugati megszállási övezeteiben tartózkodtak, méltán félve a jugoszláv nép haragjától. Rankovics úr a legmelegebb baráti fogadtatásban részesíti a tömeg- gyilkosokat. Azonnal elhelyezi őket rendkívül magas fizetéssel. Amint Rankovics ígérte: kinek­kinek „szakmája szerinti” munkát adnak. Senki előtt nem kétséges, milyen „szakmáról” van szó. A gyilkosok a gyilkoláshoz, a nép sanyargatásához értenek. S többen közülük amerikai kémiskolát is végeztek, Azért telepítik hát őket' haza, mert Titónak szüksége van ,rájuk a jugoszláv nép ellen és a Harcban a március 9-re tett szocialista kötelezettség« vállalások teljesítéséért Újabb leiajánlásokat tettek a nagyhalászi kendergyár ifjúmunkásai (Üzemi tudósítónk telefonjelentése.} Nálunk, a nagyhalászi ken­dergyárban fiatal dolgozóink lelkes munkájának eredménye, hogy a Rákosi elvtárs 60. születésnapjára tett felajánlásokat mindhárom ifi-műszak teljesítette. Az „Ifjú Gárda” műszak első vállalása 42 mázsa terven felüli szál és kóc elkészítése volt, aminek a teljesí­tése Után újabb 25 mázsa elkészítésére tettek vállalást az „Ifjú Gárda” tagjai. Ez összesen 67 mázsa, amiből 60 mázsa 79 kilót el­készítettek a fiatalok már ezideig. A „Rákosi” ifimüszak tagjainak első vállalása 39 mázsa 81 kiló volt, amit teljesítettek is. Pótfel­ajánlásként 35 mázsa 95 kilót vállaltak, mivel nem akarnak elma­radni versenytársuk, az „Ifjú Gárda” mögött. A második pótválla­lás teljesítéséért harcolnak most a „Rákosi” műszak tagjai. Ugyan-j csak a pótfelajánlás teljesítésén dolgozik a „Zoja” ifimüszak is. A I Rákosi elvtárs születésnapjára tett pótfelajánlásban vállalt 20 má­zsás tervenfelüli szálból és kócből már 3 mázsa 25 kilót készítettek j el a „Zoja” tagjai. A műszakok nagyszerű eredményei a műszak tagjainak nagysze-j rö eredményeiből születnek. A „Rákosi” műszakban Kiss János- \ né,, aki a szfcahánovista cím elérését• tűzte ki célul, eddig 452 kiló; terven felüli’ szálat és kócot készített el. A „Zoja” műszakban Nagyi János is a sztahanovista cím eléréséért harcol. Eddig 278 kiló ter-i ven felüli félkész árut készített el .Kiss Jánosáéhoz, Nagy Jánoshoz' hasonlóan még ,,többen harcolnak eredményeden a sztahanovista cím eléréséért. fl Scholcz-brigád és az A második dekád eredményei j expediciósok a verseny élén a lűtdházban Nyirt^gdanyban (Üzemi tudósítónk telefonjelen­tése.) A Nyírbogdányi Ásványolaj- ipari Vállalatnál a dekádonkénti1 legjobb üzemrésznek és brigádnak járó verseny zászlót a februári II. dekádban a következők kapták: Az üzemrészenként! versenyt az expediciósok nyerték Jakab Imre csoportvezető irányítása mellett 112 százalékos eredménnyel. A legjobb brigád a Scholcz-karban- tartó brigád lett 140 százalékos eredménnyel. A többi üzemrészek és brigádok erősen íogadkoznak, hogy a harmadik dekád eredmé­nyei alapján elhozzák Jakab éktől, Scholczéktól a verseny zászlót. A III. dekád első munkanapjai mu­tatják, hogy nagy harc indult meg a vándorzászlókért. A trafójavító üzemben a fiatalok közül Oláh Gyula, Nó­rák János, Koros György, Leskó László vállalták, hogy március 9-re, Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére terven felül egy vá­kuumberendezés erőátviteli vezeté­két elkészítik. Most közülük Oláh Gyula iskolára került, de mind­hárman lelkesen fogadják, hogy a Rákosi elvtárs születésnapjára tett vállalásukat hárman is teljesítik. A munka jelenlegi állása azt mu­tatja, hogy valóra is váltják Ígé­retüket. A nyíregyházi ffltőhúzban Hegyi I Mihály kocsijavító brigádja vállal­ta, hogy 100 százalékon aluli dol­gozó nem lesz a brigádban és Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére az összes javításra be­küldött kocsikat 8 óra munkaidő alatt kijavítva adják vissza a for­galomnak, továbbá 10. százalékos olajmegtakarítást érnek el. Válla­lásukat ezidáig teljesítették, sőt túlteljesítették. A Rőder-mozgalom keretén bellii elérték, hogy mamit a brigádban nincs 100 százalékon aluli. A II. dekádban 110 százalé­kos tervteljesítést értek el. Az olajmegtakarításban 13 százalékos az eredményük. A vállaláson kí­vül a II. dekádban 740 forint ér- < tékű hulladókanyagot dolgoztak j fel ütközőtokokhoz és vonókap- j (sokhoz. í A fűtőhöz átlagos szénmegtaka- í rítása 2 százalékos volt a II. de­kádban. Kiemelkedő eredményt ért el szénmegtakaritás terén Pedo- veczki Jenő mozdonyvezető és Ko­vács Mihály fütő, akik a kiszabott szénmennyiségből 22.7 százalékot takarítottak meg. Ennél is jobb Mihály János mozdonyvezető és Gábri II. Mihály fűtő 30 százalé­kos szénmegtakarítási eredménye. (üzemi tudósítónktól.) Túlteljesítették felajánlásukat az útkarbantartók Az útfenntartó Vállalat útkar­bantartói Rákosi elvtárs születés­napjának tiszteletére 110 százalé­kos átlagteljesítményük 122 száza­lékra való emelését vállalták. A vállalat 230 útkarbantartójának: lelkes munkáját tükrözi az eddL- giek során elért 129 százalékos át« lagtel jesítmény. A vállalathoz tartozó tarcali kő­bányában az I. körzet vállalta övi tervének 10 hónap alatti befejezé­sét. Az eddigi munkák során első negyedévi tervüket 92 százalékra, teljesítették az T. körzet dolgozói. A vállalat gépkocsivezetői feb­ruárban már 3.654 forint értékűi benzint és motorolajat takarítottak meg. (Üzemi tudósítónktól,) Az Alkaloida ifjúmunkásai a verseny élén Közeledik március 9., Rákosi elvtársnak születésnapja, amelyre az egész ország fiataljaival együtt a mi üzemünk ifjúmunkásai is ké­szülnek. Taggyűlésünkön szép fel­ajánlásokat tettek fiataljaink. Al laboratórium ifi brigádja vállalta, hogy az eddigi napi 10 gubóelem- zési napi 12-re emeli, ez az eisä negyedévben Is 60 többlet-gubö- elemzést jelent. Vállalták még % takarékosság terén az alkohol 50 százalékos megtakarítását. Ugyan« csak történtek vállalások a moss induló Sz. H. Sz. motoros kikép­zésre is. Vállaltuk, hogy 9 taggal! növeljük a létszámot, amit máris teljesítettünk. Fiataljaink közül a munkaterü­leten kiemelkedő eredményt ért éli Róka Mária és Dobsi József, akii tervét állandóan 130 százalékom felül teljesíti. Hozzájuk hasonlóan eredményesen harcolnak a tervtel« jesítűsért a többi fiatalok is. De vannak szervezetünknek hi­bái is. Ilyen hiba, hogy például al Gazda-mozgalomból nem vesszük ki a lehetőség szerint részünket, amin az elkövetkezendő időben okvetlenül javítanunk kell. Továb­bi elhatározásaink, hogy még az eddiginél is nyilvánosabbá tesszük a munkaverseuyt, olvasóköreinket kiszélesítjük. A tervteljesítés érde­kében minden héten megtartjuk az ifinapot, amin fiataljainkat moz­gósítjuk a nehezebb feladatok el­végzésére, hogy méltóképp ünne­peljük szeretett tanítónk, Rákosi elvtárs születésnapját és azután is méltóképp kivegyük részünket a, szocializmus építéséből. GALL ZOLTÁN, <» biidszentmihályi Alkaloida levelezője. környező népi demokratikus orszá­gok ellen. Joggal háborodik fel a jugo­szláv nép a titól banditizmus lát­tán, s tömeges, szervezett harcot folytat a hazaáruló söpredék el­len. Az adriai kikötök munkásai­nak sztrájkja újra és újra fellán­gol. A bányászok a munkából való távolmaradásukkal tüntetnek az ország természeti kincseinek el­rablása ellen, a vasutas hazafiak, ahol tudják, megbénítják a forgal­mat, a munkások gépeket pusztí­tanak el, akadályozzák a terme­lést, különösen a hadiüzemekben. Legutóbb egy villanytelepen tör­tént robbanás akadályozta hosszú ideig a hadiüzemek működését. A, parasztság pedig, amelynek talán a legkeservesebb sorsot szánta a Titó-rendszer, fegyverrel védi kis termését a mérhetetlenül magas beszolgáltatás erőszakos behajtása ellen. Pár napja jött hír arról, hogy két napig folyt fegyveres harc az UDBA terrorlegényei és a szegényparasztok közt. Harcol a jugoszláv munkás, mert gyaláza­tosán félrevezette Titó aljas ban­dája : kizsákmányolja a végtelen­ségig és megfosztja minden jogá­tól. Harcol a dolgozó paraszt, mert nem akar kulákok rabszol­gája lenni. Titóék álszövetkezeteit, a zjulrligákat kulákok vezetik, s cselédként bánnak a falusi sze­génységgel és a legutóbbi törvé­nyek szerint, még a kenyeret Is megtagadják tőle: nem természet­ben fizetik, meg kell elégednie pár­száz értéktelen dinárral. így élnek a jugoszlár dolgozók közvetlen szomszédságunkban. S a magyar nép együtt érez a jugo­szláv néppel, szövetségesének te­kinti közös ellenségeink, az ame­rikai imperialisták, a Titó-fasisz­ták, az új háború szervezői ellen vívott harcban. S a világ népeinek együttérzése, harcos szövetsége, — békeharca újabb küzdelmekre ösz­tönzi Jugoszlávia elnyomott népét»-

Next

/
Thumbnails
Contents