Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

NÉPLAP 1952 FEBRUAR 24. VASÁRNAP ELMÉLETI TANÁCSADÓ A dialektikus materializmusról At alábbiakban részleteket kéziünk Lukén* Béla elvtárs, a Központi Elbádéi Iroda tagja előadáséból. amelyet pénteken este tartott nieg Nyíregyházán, a Pártoktatát Házában. A marxista fiio«őfia harci fbgy- fvr. Marx a legádázabb harcok kö- .«petie szakított időt arra, hogy : ozófiiai művet írjon. Engels ha­sonló körülmények közepette írta meg Antldühringjét. Benin a sztolyphü reakció legdühöd tebb tá­madásának Idején írta meg az Ernpiriokri iici zmm st. A marxista filozófia jelzi azt a fordulatot, amely a filozófia történetében be­következett uzáltal, hogy az le­szállt az égből a földre. A Szovjetunióban ma mindem tanult ember foglalkozik a fi­lozófiával. Felismerik hatalmas szerepét a kommunizmus épí­tésében. Nálunk is kezd a filo­zófia a tömegek ügyévé válni. Másik jellemzője a marxista filo­zófiának, hogy a Tárt világnézeti alapjává tette ■ a filozófiát. Ha a I*árt tagjai nem állanak a dialek­tikus materializmus alapján, ak­kor a Párt olyan, mint hajó a köd­ben. A Párt harcának eredményes megvívásához szükség van tudo­mányos világnézetre. Csak így vív­hatja meg azt a csatát, amelyet a történelem elétüzött. Ebben a harcban a dialektikus materializmus állandóan fejlődik. Fejleszti saját tételeit, elméleti megál­lapításait. Éppen ezért ennyire használható és általános érvényű fegyver a na­pi harcban. Mindig választ ad azokra a kérdésekre, amelyet a gyakorlat és a tudomány felvet számára. Nem minden körülmények között érvényes igazságot akar ad­ni, hanem vezérfonalat. Von materialista filozófia és van idealista. E kettő úgy viszo­nyul egymáshoz, mint tűz a víz­hez. A materiaUsmu* azt mondja: t ß világ anyain és hogy az anyag, a lét elsődleges a szet­temmel, « tudattal szemben. Be az álláspontja minden valődi tudománynak. Az ideal i zmus ezzel szemben azt tanítja, hogy a tu­dat elsődleges az anyagi világgal szemben. Az idealista világnézet lényegében a vallás álláspontja, amely azt tanítja, hogy a szellem hozta létre a világot, a természe tét, A tudományos kutatások a materializmus álláspontját igazol­ták és igazolják. Mi az oka mégis annak, hogy a filozófia egyik része az idealizmus, a másik része a materializmus álláspontjára he­lyezkedik. Az az oka, hogy a filo- ssófi/a a történelem folyamán soha­sem volt más, mint párttudotnány. Mindig pártos volt, mindig fegyver volt valamelyik osztály kezében. Azoknak az osztályoknak, amelyek az új társadalom megteremtéséért harcolnak, érdekük, hogy megis­merjék a világot olyannak, ami­lyen a valóságban, mert csak így tudnak eredményesen a világ meg­változtatásáért Iiarcolni. A haladó osztályok a mate­rialista. filozófiát fejlesztik. Azok az osztályok, amelyek a régi, rossz társadalmat akar­ják megtartani, azok az idea­lizmust hirdették — * sötétsé­get hirdették. A dialektikus materializmus a legkövetkezetesebben haladó, párt- szerű filozófia, mert a legkövetke­zetesebben forradalmi osztálynak, a munkásosztály pártjának a filo­zófiája. A marxista dialektika módszere ás a marxista filozófiai materializ­mus alkotják együtt a dialektikus materializmust, a marxista párt világnézetét Ennek a vllágméeset- nek alkalmazás« a társadalom kérdéseire — ez a történelmi ma­terializmus. Mi a marxista dialektika legfon­tosabb vonása? Az, hogy nemcsak a félbanerés, hanem a cselekvés fegyvere Is. Lehetővé teszi a tudo­mányos előrelátást is. A dialektika, élesen szembeniül a. metafizikus módszerrel, amely úgy tekinti a dolgokat, mintha azok állandók, változhat átlőnek lennének, A me­tafizikus nem tudományos mód szer. A dolgok a világban össze­függnek egymással. Ha cselekszem valamit, annak következménye lesz. Marx azt tanította, hogy nin­csenek elszigetelt dolgok, « dolgokat nem szabad Összefüg­gésükből kiragadni. Vegyük a háború kérdését. A burzssoá pacifisták azt mondják minden körülmények között el kell utasítani a háborút De ml lenne most, ha azt mondanánk a koreai népnek: adjátok meg magatokat az amerikai imperiaiistÄknak?l Marx különbséget tett háború és háború között. Ismer igazságos há­borút ós rablóhfiborút. A dialektika másik jellemvo­nása: minden fejlődik, valami mindig keletkezik, valami min­dig elhal. A föídgömb valaha izzó tömeg volt, amely lassan , lehűlt, megjelentek az élőlények s rz emberrel együtt a tudat a gondolkodás. Az embe­riség fejlődése során elért a szó cialisanus, r kommunizmus küszö bére, amikor megszabadulhat a rabságból. A burzsoázia minden törekvése, hogy úgy tüntesse fel a világot, mint állandót, amelyben örök a kapitalisták uralma. Aki nem akar veszíteni, annak meg kell értenie: mindent fejlődésében, változásában kell vizsgálni. A vál­tozás abban áll. hogy az új legyőzi a régit, Sztálin elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy az új még akkor is győz, ha látszólag kisebbségben van. Gondoljunk a magyarországi 45-ös választásokra, amikor a kommu­nisták a szavazatoknak mindössze 17 százalékát kapták meg. Ez a szám nem jelentett abszolút több­séget, de jelentette a nép legjobb­jait, akik az újért harcoltak. Ma ez a 17 százalék egyet jelent az egész dolgozó néppel. Gondoljunk a Loy-mozgalomra. Ma még nem minden munkáé követője e mozga­lomnak, de a mozgalom mégis le- győechetetlenül halad előre és győz­ni fog! S ezt a mozgalmat támo­gatni kell. Az új meglátása a kommunista pártok tegkivdtóbh tulajdon­sága. Fejlődnek a dolgok, de hogyan? A dolog, amelyről szó van, kez­detben állandóan változik, de egy bizonyos pontig ugyanaz marad. A kapitalizmus kapitalizmus marad egy bizonyos pontig, minőségben nincs különbség különböző részei között. De a szocializmus a kapita­lizmushoz képest egészen új va­lami. A kapitalizmus egy bizonyos pontban nem volt képes önmagát fenntartani. A szocializmus úgy váltotta fel, hogy ugrás, forradal­mi változás következett be a tár­sadalom fejlődéséljen. Nézzük meg a szocialista mezőgazdaság szerve­zésének kérdését. Először lassú mennyiségi változást tapasztalunk, gyarapodnak, növekednek, erősöd­nek, a csoportok s majd elkövetke­zik egy pont, amikor a dolgozó pa­rasztok tömeges mozgalma megte­remti a szocialista mezőgazdasá­got, amely egybeesik a falusi ki­zsákmányolás felszámolásával. Minden fejlődik, mennyiségi változásból ugrásszerűen minő­ségi változásba csap át. S mi viszi előre a fejlődést? A burasoá tudósok azt mondják, hogy az anyag tehetetlen s ahhoz, hogy mozgásba jöjjön, valakinek lökést kell adni hozzá. Ezzel szemben a valóság az, hogy nircs tehetetlen dolog a Világon, amely Önmagában ne mozogna. Ha be­látnánk például az asztalba, vég­telen sok mozgást, az atomok ke­ringését láttiatnánk. A fejlődést az ellentétele harca hozza létre — ez a mozgás forrása. Nézzük az emberek fejlődését, a kádefnevelés kérdését. Nem az vi­szi-e előre a kádereket, hogy az új legyőz! bennük a régit, a ka­pitalista világból hozott csökevé- nyeket?! A kádemevglés nem más, mint megoldani az emberben levő ellentéteket, elősegíteni az új győ­zelmét. A régi és új harcát úgy kell megoldatíf,' flftgjé az új győz­zön. A kapitalizmus mozog előre — saját sírja felé. Mi mozgatja? A burzsoázia ós proletáriátus egy­más elleni harca. Ismét két ellen­tétről van szó. Mindezek mit jelen­tenek? Azt, hogy a haladás hitéi nem elkenik, elkendőzik az ellentéteiket, ha­nem kiélezik azökat, következe­tesen végigharcolják az osz­tályharcot. Nem reform isták, nem opportunis­ták módjára kell viselkedni, ha­nem forradalmárok módjára, akik bátran küzdenek azért, hogy győ­zedelmeskedjék az új az egész em­beriség javára. Úgy kell nevelni a kádereket, hogy a hibák nyílt és bátor feltárásával őszintévé, becsü­letessé, áldozatkésszé tesszük őket. ügy harcolunk a szocializmusért, a békéért, hegy bátran leleplezzük az osztályellenség, a háborús gyúj­togatok igazi arculatát s egész dolgozó népünket harcra mozgósít­juk ellenük a szocialista haza megteremtése, a béke megőrzése ér­dekében. PARTÉPÍTÉS Erősítse sorait a III. kerület pártszervezete a dolgozó parasztokkal A nyíregyházi határban szépen bokrosodó búza- és rozsföldek ígé­rik a korai vetés nagyobb eredmé nyét, a több kenyeret. A nyíregy­házi dolgozó parasztok okultak az eddigiből, hallgattak a Párt sza­vára és a megyében elsők közt vé­geztek az őszi vetéssel. A nagyobb termés a beadási kö' telezettség könnyebb teljesítését, több felesleget jelent. Az, elmúlt esztendőben Nyíregyháza város szégyenszemre az utolsó helyet „őrizte” a begyűjtés terén és szá­mos dolgozó parasztot, csak a ha­tósági felszólítás, vagy a kártéríté­sek kivetése figyelmeztette köteles­ségére. Komoly felelősség terheli ezért a pártszervezeteket. Azt gondolná az emberi hogy a nyíregyházi kerületi alapszervezeteknek nincs ezen a té­ren semmi tennivalójuk, hiszen „városról van szó”. Helytelen né­zet ez, hiszen a munkás-paraszt szövetség elmélyítése, a falu szo­cialista átépítése olyan feladatok amelyekben minden egyes pártszer­vezetnek, párttagnak tevékenyen részt kell venni, akár városi, akár falusi, Részt kell venni a nyír­egyházi alapszervezeteknek is, an­nál is inkább, mert Nyíregyháza belterületén több, mint 1200 dol­gozó parasztcsalád lakik. Nézzük meg a III. kerületet Jeszenszki elvtárs alapszer rezet! titkár és más rég itt lakó pártta­gok iJecslése szerint több mint 300 dolgozó parasztcsalád lakik a keni letben. Komoly szám ez, de ha megnézzük a városi tanács nyilván­tartását, kitűnik, hogy, keveset Is mondtak. Emellett közel másfélezer hold föld jó vagy rossz megmunká­lása, terméshozama nem lehet kö­zömbös. Ez pedig attól függ, hogy gazdái fel ismer! le-e eléggé saját érdekeiket, alkalmazzák-e megfele­lően a fejlettebb gazdasági módsze­reket. a közelükben izmosodó ter­melőszövetkezetek példáján. Mind­ezt elősegíteni: a pártszervezet fon­tos feladata lenne.. Vájjon megtaláljuk-e mindezt a III. kerületi pártszervezet munká­jában? Nein mondhatnánk! Igaz, hogy a kerület lakóinak túlnyomó­része üzemi dolgozó, vállalati, hiva­tali alkalmazott ós ehhez kell szab­ni a tömegekközti politikai munkát, de megindokolja-e ez azt a tényt, A győrtelckiek példáján: Előre az első negyedévi begyűjtési tervek március 9-re való túlteljesítéséért Szakoly már teljesítene első negyedévi marhabegyiíjtési tervét! Szakoly dolgozó parasztjai szá­mos községgel együtt csatlakoztak a győrtelekiek felhívásához, Rá­kosi elvtárs 60. születésnapja tisz­teletére harcba indultak a negyed­évi tervek teljesítéséért, túlteljesí­téséért. Sőt azt is vállalták, hogy március kilencedikére az elmúlt évről maradt összes beadási adós­ságot kifizetik a dolgozók államá­nak. Az adósság törlesztésével szépen előrehaladtak. Az elmúlt évi ba­romfibeadási terv teljesítéséből már csak kőt százalék hiányzik, meglesz rövidesen. A tojásbegyüj- tési terv teljesítéséhez pedig még hétszázalékos az adósság. De leg­jobb eredményt a vágóma.rhabe- gyüjtésl terv teljesítésével érték el a szakolyiak. Az első negyedévi vágómarhabegytijtésí terv máris százszázalékosan teljesített náluk. Most a túlteljesítésért dolgoznak. A szakoly! dolgozó parasztok igyekezzenek az idei tojás- és ba- romfíbeadássai, mert azok eredmé-.. nyelvel bizony nem dicsekedhet­nek. Húsz-húsz százalékot értek el baromfíbeadásban is, tojásbeadás- ban is. Építsenek az élenjáró beadókra. Vannak már szép számmal a köz­ségben. Szokó Sándomé négyhol- das dolgozó parasztasszony 108 százalékosan teljesítette már első negyedévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét Nagy István hét­holdas dolgozó paraszt 107 százalé­kot ért mór el az első negyedévi tojás-, baromfi- és tejbeadásban. — Sinka László dolgozó paraszt is ugyancsak túlteljesítette tojás-, tej- és baromfibeadását egész ne­gyedévre. Biri termelőszövetkezeti község ne kullogjon hátul lépjen Gyűrtelek nyomába Megyénk számos községében ver­senyre keltek a dolgozó parasztok. „Az első negyedévi beadást már­cius kilencedikére túlteljesítjük” — ezzel a jelszóval hívta fel a dol­gozó parasztok figyelmét a be­adásra Győztelek dolgozó paraszt­sága. Nem tette azonban ezt a jel­szót magáévá Biri. Szégyenteljesen lemaradt a község a beadásban. Sok még az adósságuk az elmúlt évről is, hiszen a tojásbeadást 1951-ben mindössze 59 százalékra, a baromfit pedig 66.4 százalékra teljesítették. Nem halad jobban az 1952. évi begyűjtés sem. Mind össze 793 darab tojást és 47 kiló. baromfit adtak be. Szégyenteljes ez az eredmény, mert még egy százalékos teljesítésnek sem felel meg. Nem megy jobban az élőállat be­adása sem Biríben. A félévi szarvasmarha beadási tervük 32 darab, ebből még csak 5 darabot adtak be a dolgozó parasztok; 83 darab sertésből pedig még semmit sem teljesítettek. Ha késve is, de szervezze meg a pártszervezet a népnevelő munkát. A tanács pedig alkalmazza a tör­vény szigorát azokkal szemben, akik még az elmúlt évről is adósai az államnak. íhogy a nagyléíszámű pártszervezet­nek egyetlen dolgozó paraszt tagja sincs?! És ez a súlyos hiba nehéz kölöncként akadályozza a pártszer­vezet munkáját. A munkás-, pa­rasztfiataloknak az a része, amely előző években a partszervezet pezs­gő életét biztosította, már hosszabb Ideje elhelyezkedett vagy itt a vá­rosban, vagy máshol és társadalmi munkáját is üzemi pártszervezeté­ben végzi. Maradtak a háziasszo­nyok, nyugdíjasok, kiskereskedők, kisiparosok és „papíron” azok a dolgozók, akiket igen helytelenül nem jelentettek át üzemi pártszer­vezetükhöz, Egyik-másik pártbizalmi csoportjában 5-6 ilyen is akad. Nem csoda ezek utáu, ha egy-egy taggyűlésen a nyilvántartott párt­tagságnak mindössze harmadrésze jelenik meg. Helytelen lenne azt gondolni, hogy a környékbeli dolgozó parasztok nem közelednek a pártszervezethez. Ab elmúlt tavasszal előfordult, hogy dolgozó klspurasztot azzal utasított el a vezetőség, högy „tél­időben fuvarozik, tehát nem való a tagjelöltek közé”. A városi tanács begyűjtési csoportjánál számos olyan III. kerületi dolgozó parasz­tot tartanak nyilván, akik Iieadási kötelezettségük túlteljesítésével .bi­zonyították a nép állama, a Párt iránti hűségüket. A pártvezetőség megfeledkezett róluk, nem tartotta számon jő munkájukat, de a /Vá­rosi Pártbizottság sem hívig ifel erre figyelmüket. Pedig ezeknek a dolgozó parasztoknak nagy részük van abban, amiről örömmel számol­hattak be a legutóbbi kisgyfl|jsc- ken, hdgy országszerte megszűrő a jegy rend szer és Nyíregyházán isi az Őszi árak negyedéért vásárolgat­nak zsírt a dolgozók. V Igen eredményesen ismertetik g kéthetenkéDt rendezett kisgyuléeeken a nemzetközi eseményeket és a dol­gozókat , érintő újabb eseményeket. Szívesen jönnek össze ezekre a kör­nyékbeliek, azonban csak a lakosság kis részét tudják összefogni eazel a módszerrel. A külső rész, a kis­teleki- és más utcák számos la®ja hiányolja, hogy a békekölcsönjegy- zés óta néni‘járt nála népneveit Legutóbb az MNDSZ vezetőségújjáválasztás előtt segítséget nyújtottak a níép- nevelők az MNDSZ-szervezet meg­erősítéséhez. Komoly eredménnyel járt az agitációs munka, rövid pár nap alatt 150 taggal erősítették meg az MNDSZ szervezetét. A párt- vezetőség azonban itt Is elmulass- totta a segítségadást, nem adta meg a kellő útmutatást és a nép­nevelők nem törekedtek az alapos felvilágosító munkára, csak a gyors, számszerű eredményre. Nem keres­ték fel a dolgozó parasztasszonyo­kat. hogy elbeszélgessenek problé­máikról, nem is csoda, hogy nem tudták dolgozó parasztasszonyokkal erősíteni az MNDSZ-t. Most a pártvezetőség elhatározta, hogy az eddigi laza tízes csoportok helyébe lakókörzetük szerint alakít­ja ki a pártcsoportokat, élükön megválasztat pártcsoportbizaliniak- kal. Nem csak a pártcsoportok tag­jaival való foglalkozás lesz a fel­adatuk, hanem a pártcsoportjukba tartozó népnevelőkkel együtt az utcában lakó pártonkívüliek neve' lése is. Ilyenformán akarnak javí­tani elsősorban az eddigi rendszer­telen, tervszerűtlen agitációs mun­kán, a dolgozó parasztsággal való kapcsolatukon*

Next

/
Thumbnails
Contents