Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-15 / 38. szám

Mai számunkból; Rendelet a tavaszi mezőgazda- sági munkák elvégzéséről (2. old) — Nagyhalászi liatalok a ternje- lés élén (2. old.) — A Német Demokratikus Köztársaság kor­mányának felhívása a négy nagyhatalomhoz (3. d'.d..)^ — Magos Endre teljesítette első negyedévi beadási kötelezettsé­gét (4. old.) V1H« évfolyam, 38. szám. AHA 50 FILLEK _______________________ ________________1952 február 15, péatek Üdvözöljük a szovjet film ünnepét ! Nagy gonddal készítik elő a megye állami gazdaságai a tavaszi vetést Megyénk egész dolgozó népe ■oagy szeretettel üdvözli a szov- jet film ünnepét Ma este me- gyénk minden egyes mozijában ünnepélyes keretek között nyit­ják meg ezt az ünnepsorozatot, amikoris a legjobb s legújabb szovjet filmeket mutatják be Nagy diadalutat tett. meg ha­zánkban a szovjet film azóta, hogy 1945 februárjának első napjaiban, amikor a harc még a főváros határainál dúlt. be­mutatták Budapesten az első szovjet filmet az oreli csatáról. Azóta ma már nincs olyan község sem az országban, amelynek lakói ne emlékezné­nek vissza nagy szeretettel egy- egy megtekintett szovjet filmre. A szovjet filmek diadalútiának egyik bizonyítéka a látogatók számának állandó, rohamos nö­vekedése. A megye mozijaiban ágén sok dolgozó látogatta már 1950- ben is a Szovjet filmeket. 1951- ben azonban például a februári adatokat véve alapul, több, mint 30 százalékkal, a márciusi adatot vizsgálva, több, mint 50 százalékkal emelkedett a szovjet filmek látogatóinak száma egy esztendő leforgása alatt, Tiszalökön az Ifjú Gárda című filmet mintegy 420Ó dol­gozó nézte meg. Uifehértón a Sztálingrádi csatá t mintegy há­romezer. Ez azonban csak az egyik mutató. Ha meg akarunk győződni népünk nagy szerete- téröl a szovjet filmek iránt, kérdezzük meg a dolgozók vé­leményét.. Bercncsí Miklós ib- rányi szövetkezeti tag ezeket .mondja: ,.Megnéztem néhány igen tanulságos filmet, még egyéni gazda koromban. A cí­mükre pontosan nem emléke­zem. de tartalmukat nem felej­tem el soha. Mert ezek a fil­mek győztek meg véglegesen arról: ha én is szód életet aka­rok, akkor be kell lépni a ter­melőszövetkezeti csoportba. Egy nap aztán beléptem, a fe­leségemnek eleinte nem nagyon tetszett. Még sírt is. De elvit­tem a moziba, a „Vidám vá­sár“-! néztük meg. Utána olyan jókedvvel végezte már a mun­kát, mint, a filmen a kolhoz- parasztok". Berencsi Miklós ibrányi dol­gozó paraszt néhány szava is elárulja azt. hogy miért is sze­retik dolgozóink annyira s szovjet filmeket. A filmművé­szet tükör, amely megmutatja cgv ország, egy nép életét, kö­rülményeit. Ilyen tükör minden szovjet film is, amely megmu­tatja a szocializmus és béke or­szágát. megmutatja a szovjet embereket. S mert népünk for­rón szereti a felszabadító és baráti Szovjetuniót, s minél in­kább meg is akarja ismerni. A Szovjetunióval, a szovjet emberekkel ismertettek meg bennünket a szoviet filmek. S nemcsak megismerjük a szoviet embereket, hanem követni is akarjuk példájukat — hasonlók akarunk lenni hozzájuk. Ki nem akarja például az „Egv igaz ember" Mere&zievét, a ..Döntő fordulat" Minutkáiát követni, aki élete feláldozásá­val teremti meg Sztálingrád védelménél a telefonösszekötte­tést?! Ki nem akarna tanulni rősiességet és áldozatvállalást a „Berlin eleste" Alexei Ivanov- iától?! Nagy léptekkel segíte­nek bennünket előre ezek a bátor emberek ezek a hősök a szocializmus építése, a béke megőrzése útján. Ezek a filmek arról is be­szélnek, hogy miiven boldog és szép, elmondhatatlanul gazdag a mi iövőnk. Arra tanítanak bennünket Mereszjevék, Minut- káék, Ivanovék. hogy forrón szeressük hazánkat. Teljes erőnkkel küzdiünk a szocializ­mus megteremtéséért. A szov­iet film megtanítja dolgozó né­pünket a béke védelmére, a munkához való úi viszonyra, bátorságra, helytállásra, hősies­ségre — igaz hazafiságra. Né­pünk a szoviet. nép történetét megismerve nemcsak a szocia­lista Szovjetuniót szereti meg1 jobban, hanem saját, szocializ­must építő hazáját, is egvre for­róbban szereti. Kicsodák a szoviet filmek hősei? Szoviet emberek: „A munkások és parasztok, akik zaj és hűhó nélkül építik a gyárakat és üzemeket, a bá­nyákat és vasutakat, a kolho­zokat és szovhozokat, akik lét­rehozzák az élet minden iavát. akik táplálják és öltöztetik az egész világot — ők az^ úi élet igazi hősei és alkotói.” Ilyen emberek szerepelnek a szoviet filmeken s ővelük kötöttünk, kötünk minden egyes szovjet filmen keresztül örök barátsá­got, hozzájuk hasonlókká aka­runk válni drága hazánk erősí­tése. építése közben! Kimagasló filmalkotások ke­rülnek bemutatásra az idei szoviet filmj ünnepén. Hogy né­hányat példaként említsünk: „Nagy koncert”, „Aranycsillag lovagja“. Győztesek nemzedé­ke". „Fények a faluban" stb. Ezek újra tanúbizonyságai lesz­nek annak. ami az eddig el­mondottakon kívül szintén szo­rosan népünk szívéhez hoz.za a szovjet filmeket s ez a művészi színvonal. A szoviet művészek rendezők, írók a legjobbat, a legszebbet adiák, figyelmczve Sztálin elvtárs szavaira: „Gon­doljátok át filmjeitek hőseinek minden cselekedetét és minden szavát, gondoljátok meg. hogv az emberek milliói fogják eze­ket megbírálni!“ A mi népünk bírálata: a forró szeretet. A mi népünk, a mi művészeink bírá­lata: olyan filmek megalkoiása, amelyek a szovjet filmművé­szet példáján a magvar dolgozó nép dicsőségére válnak. A szovjet film tudatosan vallott és vállalt célja a nézők­nek hazafiságra, hősiességre, köteles.ségteliesítésre való ne­velése. A dolgozó néo h&zafi- sága, önfeláldozó munkása bá­torsága. az ellenség iránti kér­lelhetetlen gyűlölete hatalmas erő a békéért vívott harcban Ezért a szoviet film hatalmas fegyver a népek békeharcában Ezért üdvözli dolgozó né­pünk forró szeretettel a szov­iet film ünnepén a szoviet fil­met s a szovjet film rrönden művészét,' dolgozóját! Szabolcs-Szatmúr megye állami gazdaságai a tavaszi munkákra ké­szülnek. Nemcsak mennyiségben, de minőségben is előkészítették már a vetőmágvakat a vetéshez. A vető­magvak tisztítását géppel, szeleké toron végezték. A kukorica vető­magot nagy gonddal, csövenként válogatták ki és a kiválogatott csö­vekről is csak a középen ülő szeme­ket hagyják magnak, a csővégeken lévő szemeket külön morzsolják ta­karmányozásra. Az állami gazdaságok ez évben már nemcsak mint kísérletet alkal­mazzák a Szovjetunióban jól bevált jarovizált vetőmagvetést, hanem a tavaszi búza és árpa vetéséhez szé­les körben jarovizált vetőmagot használnak. A jarovizált rekhitag gyorsab­ban leél lei, a növény erőtel jer- sebben bokrosodik, hamarabb halászol, elöb beérik, a száraz­ságot jobban bírja, és ami leg­fontosabb: nagyobb termést ad. A fertődi kísérleti gazdaságban 1951-ben tavaszi búzából jarovizált vetőmag vetéssel 34 százalékos többlettcrmést értek el. •Jutóméi. néJMil 9‘iii jfcg-ot. jarovizált vetőmag után pedig 1297 kg-ot takarítottak be hol­danként. Jarovizáláshoz a vetőmagot különös gonddal kelt előkészíteni: gyommagvaktól, sze­méttől és törtszemektől teljesen meg kell tisztítani, A törött sze­mek jarovizálás alatt penészednek, ami az egész garmadát penészessé teheti, A megfelelő helybiztosítás, szükséges eszközök: kádak, öntöző­kanna, falapát, szelelőrósta, hő­mérő mind olyan dolgok, amelyek elengedhetetlen feltételei a jarovi- zálásnak. Különösen termelőszövetkezete ■ ink tanulmányozzák fokozot­tabban az előírásokat és annak megfelelően készüljenek fel, mert állami gazdaságaink a meg­felelő helyeket és eszközöket már biztosították a jarovizáláshoz. A jarovizálás megszervezéséhez külö­nösen jól felkészültek a büdszentuii- hályi és szatmárcsekei állatni gaz­daságok. Az állami gazdaságok minden vetőmagot elöcsiráztatnak. Igen fontos része er. a vetőmag-előkészí­tésnek, mert a szemre legszebbnek látszó vetőmag is lebet alacsony csiraképességü. A szemestermények magyalnak előkészítése mellett nem kis munka a gyök-gumósok helyes tárolása. Sokezer mázsa burgonyát és répadugványt tárolnak a me­gye állami gazdaságai. Az állam! gazdaságok termelik teljes egészé­ben a szükséges répamagot, tehát fájtuk áll, hogy jövőévi fép.-iszíik- ségletünket mennyire tudjuk hazái magból biztosítani, bilihez szüksé­ges és alapvető munka., a szakszerű prizmakezelés. A terv területekhez szükséges dugványok megvannak, csak a további kezeléstől függ, hogy azokat egészségesen ültessék ki. Állami gazdaságaink a Rákosii elvtárs 00. «zHletősnnpjának tiszté-' letére telt vállalások teljesítése te­rén is jól dolgoznak. A líüdszpiitiniliálvi állami gazdaság kertészeti brigádjának tagjai vál­lalták, a gyümölcsfaápolást égy végzik, hogy a -metszési munkánál előirt • hét és fél termőfaegység he­lyett naponta 9 faegységgel véges egy munkás, amivel 23 munkanapot takarítanak meg. Vállalták, hogy a .sebkezelést kacorozást egyszerre végzik a met széssel, így 170 munkanapot takar! tanak meg. fíddig a gyümölcsös 30 százalékán végezték el ezeket a munkálatokat és vállalásukat 10 \ százalékra teljesítették. A tavaszi munkákra készül a nyírcsaholyi Vörös Csillag tsz. rontás feladatként áll termelő­szövetkezetünk előtt a tavaszi munkákra való felkészülés, hisz az évi jó termésünk nagyban függ et­től. Első feladatnak tekintettük: megszilárdítani a munkafegyel­met, ami bizony nem a legjobb volt az elmúlt évben. Szövetkeze­tünk tagjai elhatározták, hogy le­vonjuk a két munkaegységet azok­tól, akik minden ok nélkül elma­radnak a munkából. Most már büszkén jelenthetjük, hagy csaknem teljes egészében megszűnt a fegyclmezetieMajf e- vefkezetünkben. A tsz. tagjainak szorgalmas munkáját igazolja, hogy a trágyának . mintegy 80 szá­zalékát már kihordtuk. A csa­hold „Lenin" tsz. felhívását olvas­va az újságból, úgy határozott a szövetkezet, hogy mi is rendbehoz­zuk szerszámainkat. Ezt már meg is csináltuk csaknem teljesen. A vetőmagtisztításnál és esává- zásnál is okultunk az elmúlt év hi­báiból. Tavaly ugyanis a zabot és árpát nem csáváztuk és nem tisz­títottuk meg. Nem is csoda, hogy csak 00 százalékát termette meg annak, amit vártunk. Volt bizony az árpában rozsda is és üszög is: Tanulság volt ez számunkra, ép­pen ezért határozott ügy a szövet kézetünk tagsága, hegy február 20-ra az összes vc- tőmagvakat megtisztítjuk de aem fog az sem előfor­dulni, hogy csávázatlanul vetjük el a magvakat. A jó termés alapja még a korai vetés, ezért tettünk mi vállalást arra, hogy Rákosi elvtárs születés napjára március 9-re 10 hold má kot, 17 hold zabot és 5 hold árpái elvetünk. Vállalást tettünk még a tejiveadás emelésére is. A tehene szetben ugyanis bevezettük a napi háromszori fejest és az egyedi ta Karmán\ ozást, és ennex Követkéz tőben a napi fejési átlag tehenen- kint 8 literről 12 literre emelke­dett. Bátran vállalhattuk tehát, hogy ebben az évben havonta 120 literrel több tejet adunk be államunknak, mint tavaly. Ezen a télen már próbálkoztunk a szovjet kolhozok példája nyomán hófogó sövényt létesíteni, hogy a földben a nedvességet összegyüjt- sük. A tótelki dűlőben próbáltuk ezt ki, do jövőre a többi dűlőkben is alkalmazni fogjuk. Atihálku Mihály, tsz. elnök h. „Harc minden szál szénáért“ mozgalmat indítottak el a vásárosnaményi szálasiakannánytelep dolgozói A vúsárósnnményt szálastaknr- mánytelep dolgozói munkafelaján­lásokat tettek Rákosi elvtárs szü­letésnapjának tiszteletére. A dolgo­zók nagy lelkesedéssel tették meg e vállalásokat, mert: tudják, mind­azt, amit idáig kaptak és amit ez­után fognak kapni, a Pártnak, Rá­kosi elvtársnak köszönhetik. . Nádas! Ferenc préselő brigádja vállalta, hogy a napi harminc má­zsa préselés helyett 37 mázsát pré­selnek, ezáltal a teljesítményüket 123 százalékra emelik. A brigád tagjai idáig minden száz kiló ta­karmány bekötüzéséliez felhasznál­tak 30 deka drótot, most a fel­ajánlás értelmében leszorítják 25 dekára.. Ez 22 ezer mázsa takar­mány bepréselésénél 11 mázsát je­lent. Vállalták még, hogy a pré­selt takarmány összerakását úgy végzik, hogy a romlást teljesen ki­küszöböljék. E felajánláshoz csat­lakozott Kállai Sándor,' ifj. Tötli József és Tóth Károly préselő bri­gádja. A brigádok a vállalások sikeres teljesítése érdekében ‘versenyre hívták egymást. A Kállai-brigád tagjai a vállalásokat még kibőví­tették azzal, hogy a gépeket rend­szeresen kezelik, a csavarokat meghúzzák, hogy emiatt kiesés ne legyen. Diák András rakodóbrigádja vál­lalta, hogy a berakási időt hat óráról ötre rövidíti. Elhatározták, hogy a telepen tá­rolandó 22 ezer mázsa szálastakar­mányt úgy kezelik, hogy a két szá­zalék romlást 0.5 százalékra csök­kentik, ami súlyban 330 mázsát je­lent. Kiszámítottuk: ha például a romlási százalékot sikerül . leszorí­tani, akkor a megtakarított 330 mázsa takarmányból tíz szarvas­marhát lehet egy évig eltartani. A telep dolgozói az állattenyész­tési terv sikeres végrehajtása ér­dekében indítottak harcot minden szál szénáért. Felhívjuk a megye ‘valamennyi telepét, hogy csatla­kozzanak e mozgalomhoz, mer: ahogy a mi számításunk is mutat­ja, sok kicsi sokra megy. A mi telepünkön a felajánlások sikeres megvalósításával, 21.000 forinlo tudunk megtakarítani. Ez összeg hatalmasra rúgna, ha a megye va­lamennyi szálastakarmánytelepe felajánlásokat tenne, a „harc min­den szál szénáért’’ mozgalom ke­retében. Varga Pétéi. telepvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents