Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-15 / 38. szám
2 NÉPLAP 1952 iebrnár 15. péntek PÁ BTÉPITÉS j Vitavezetés a politikai iskolákon Rendelet a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséről Az elmúlt napokban a közép- és alapfokú politikai iskolák propagandistái, ellenőrei tapasztalatcse. rére gyűltek össze Nyíregyházán, a Pártoktatás Házában. Az értekezletet Dániné elvtársnö, a három- hónapos pártiskola vezetőjének előadása vezette be. Dániné elvtársnő többek között a következőket mondotta : A propagandistáknak az elméleti, politikai felkészülés mellett nagy gondot kell fordítaniuk módszertani Ismereteik állandó bővítésére. Ezen a területen nagy a lemaradás a városban és a megyében. Az elmúlt oktatási évben sok, különben szorgalmas és becsületes propagandistánk egészévi fáradságos oktatómunkája éppen azért nem gyümölcsözött kellőképpen, mert ezek az elvtársak nem Ismerték a tanítás, nevelés legjobb módszereit. Nem Ismerték e munka mesterfogásait — nem nyúltak szakavatott kézzel a propagandamunkához, nem voltak a nevelés művészei 1 Ezekután Dani elvtársnő rátért a vitavezetés jelentőségének és legjobb módszereinek ismertetésére. Sok propagandista nem fordít kellő gondot a vitavezetéshez való felkészülésre, kizárólag az előadással törődik. Ez hiba, hiszen éppen a vita helyes megszervezésével tudjuk az anyagot maradandóvá tenni, a helyes vita mutatja meg azt: ki hogyan készült fel — a vita mutatja meg, hogy melyek azok a részek, amelyek homályosak maradtak h hallgatók előtt. A vita elengedhetetlenül fontos, jelentős része, kiegészítője az előadásnak. Hogyan készüljön fel a propagandista a vitavezetésre ? A vita eszmei és politikai színvonala, a hallgatók aktivitása mindenkor attól függ, hogy maga a vjtaveaető hogyan készült fel a vitavezetésre és milyen segítséget adott a hallgatóknak a felkészüléshez! Ezt figyelembe kell venni azoknak a propagandistáknak is, akik rendszeresen panaszkodnak: • Az én hallgatóim nem elég fejlettek, nem szólnak hozzá a kérdéshez ...” A propagandistáknak Lenin elvtárs példáját kell követniük. Ezeket írja róla Krupszkája : „Függetlenül attól, hogy Lenin széleskörű propagandista tapasztalattal rendelkezett, minden egyes felszólalásra, minden egyes előadásra gondosan felkészült, foglalkozásainak tervét összeállította.” Ezt kell tenniük propagandistáinknak minden egyes előadás, de minden egyes vitafoglalkozás előtt is. Lelkiismeretesen, gondosan felkészülni. Elsősorban át kell tanulmá- nyozni az anyag tárgykörébe tartozó klasszikus irodalmat. S klasz- sziknsaink tanításainak alátámasztására, a vita kiterjesztésére szükséges, hogy felhasználjuk a folyóiratokban, az „Anyag- és adat. szolgáltatás”-ban, a „Társada mi szemle’-bcn megtalálható cikkeket. A folyóiratok, újságok tanulmányozásánál mindjárt jelöljük meg: melyik adatot hol fogjuk felhasználni. Fgyanúkkor a propagandistának nagy gondot kell fordítania a helyi anyag gyűjtésére a pártmunka, a község, üzem, termelő- szövetkezet életének területéről. Mintahogy az előadásnak a helyi anyagon kell felépülnie, éppenúgy a vitát Is a helyi gyakorlati élettel való összekapcsolás teszi elevenné, érdekessé, maradandóvá, igen fontos a szemléltető segéde z- közök, térképek, fényképek stb. fel- használása. Ha a vitavezető alaposan fe'ké- szül, akkor figyelemmel tudja kísérni a felszólalásokat s egy kérdés megvitatása alkalmával nem a következő kérdés megfogalmazásán kell törnie a fejét. Ha a vitavezető nem készül fel, akkor a vita rendszerint helytelen irányba terelődik. így volt ez Nyírbátorban is .ahol teljesen helytelen kérdésekről vitatkoztak. fi vilavezelés vázfala Az anyag alapos áttanulmányovázlatát. Ennél figyelembe kell venni a hallgatóság általános politikai műveltségének színvonalát, a helyi körülményeket. A vázlat gerincét az a három-négy főkérdés alkossa, amely az anyag lényege s e köré csoportosuljanak az alkér- dések — ezek azonban no legyenek túlzott mértékben. A kérdéseket egyszerűen és világosan kell megfogalmazni. Állítsuk össze előre az összefoglalót is, amit a vita során az egyes felszólalások anyagával kibővítünk. Ez a vázlat igen nagy segítség a vitában. Adjuk meg a hallgatóknak a főkérdést s utána jegyeztessük le vele az alkérdése- ket is. Ezzel biztosítani tudjuk a megvitatandó anyag egyenes vonalát. Élénk vitának kell kialakulni! S tanítsa meg a propagandista hallgatóit arra, hogy helyes nézeteik mellett szilárdan tartsanak ki. fis még egyet: a propagandista necsak tanítson, hanem tanuljon is. A viták alkalmával ellenőrizze saját munkájút is: előző előadásának melyik része volt homályos, gyenge, melyik hallgatóval kell többet foglalkozol. Igen fontos az, hogy rendszeresen és állandóan tanulmányozzuk a bolsevik propagandisták módszereit. A szovjet tapasztalatok elsajátítása, rendszeres tanulmányozása lehetővé teszi, hogy propagandistáink betöltsék igazi hivatásukat: új embereket neveljenek a szocializmus építése számára. A hozzászólások Az előadás után hozzászólások következtek: Még több, mint félóra hiányzott a műszak befejezéséhez, de már a leváltó műszak tagjai majd mind bent voltak a gyártelepen és készültek a váltáshoz. A tilósdk — mindannyian fiatalok —» már el is indultak volna a tiló felé, hogy ott, mint szokták, munka közben átvegyék gépeiket de Szegedi Rozália szétnézve észrevette, hogy hárman hiányoznak a brigádból: Lökös Ilona, Béres Erzsébet és Nagy Julianna. Balkó Pál, aki az elsők között érkezett a gyárba, erősítgette, hogy látta, amint azok előtte fordultak be a gyárkapun. „Hát akkor hol vannak..” néztek egymásra a tllósok. De már jöttek is Böszörményi Lajos DlSZ-tltkárt közrefogva az iroda felől. Éppen Nagy Julianna magyarázott a DISZ-titkárnak. Megelőzött bennünket Májer Annáéit műszakja, de mi sem maradunk le... A másik kettő, Béres Erzsébet és Lökös Ilona nem szólt közbe, de helyeselve figyelték Nagy Julianna szavait. Mindegyikük nevében beszélt... és majd meglátod, hogy a versenyt a mi műszakunk nyeri meg a „Rákos! ifi műszak” előtt. Szegedi Rozália, meg a többiek csak hallgattak: „Rákosi it'l műszak”? Hol van az? Úgy tudták meg Balkó Pálék, meg a többi tllósok is Lökös Ilonáéktól, hogy a most dolgozó műszak tilósai vették fel a „Rákosi ifi műszak’’ nevet és egyben vállalásokat is tettek, Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére. Szó vau A FELAJAXLiSBAX a minőségi munkáról, a gyengébb teljesítményűek megsegítéséről, a munkafegyelem betartásáról, a „Termelj ina többet mint tegnap” mozgalomhoz való csatlakozásról, terven felül közel 40 mázsa kender megmunkálásáról. A brigád tagjai úgy vélekedtek: „Mi még ennél js többet teljesítünk". Megindultak a gépek felé. mivel elérkezett a váltás ideje, Lőküs Ilona is elfoglalta gépét és hozzálátott a munkához. Munkaközbea is, am'g kezével a Ülőkés alá Igazgatta az összetört kendert, gondolkozott. Nagyjából kiszámolta. Cs. Nagy Ilona elvtársnő, a dohányfermentáló propagandistája arról beszélt, hogy politikai iskoláján nagy a lemorzsolódás. Több hozzászólás volt még ezután. Baksi olvtárs, a nyíregyházi fütőbáz propagandistája bírálatot gyakorolt, mert a propagandisták kevés számban jelentek meg ezen a tapasztalatcserén. Fegyelmezetlenek voltak a propagandisták. Fájjon hogyan akarnak saját politikai iskoláikon fegyelmet meghonosítani ?! Egyetértünk Baksi eivtárssal: valóban súlyos hiba az, bogy a propagandisták kevesen jelentek meg ezen a tapasztalatcserén — a meghívottak alig 50 százaléka!Ez is azt bizonyítja, hogy még nem ismerték fel eléggé a pártoktatás káderei a tanítás és nevelés módszere elsajátításának jelentőségét. De még hozzáfűzzük ebhez a bírálathoz: hibát követett el a Városi Pártbizottság is, amikor nem szervezte meg kellőképpen a tapasztalatcsereértekezletet. Ennek volt a következménye, hogy a jó előadás után nem alakulhatott ki élénk hasznos vita —- nem volt valójában tapasztalatcsere. Maga a Városi Pártbizottság sem vett részt ezen az értekezleten. A tapasztalatcserék megrendezése igen helyes dolog — szükséges sok hasonló megszervezése, a most tapasztalt hibák kiküszöbölésével. hogy az előző műszak tagjainak a vállalás teljesítésére személyenkint 113 kiló kendert kell megmunkálni terven felül március 8-ig. „De még ennél is többet ki lehet hozni a gépből” — folytatta gondolatát, így határozta el magát, hogy javasolni fogja a brigádnak tagon- kint .1 150 KILÓS TÚLTELJESÍTÉST, ami összegezve 42 mázsát tesz majd ki. Munka végeztével mindannyian hozzá hasonló elhatározással jöt. tek már össze. Rövid pár perc alatt cl is határozták, hogy Lőlsös Ilona javaslatát elfogadják és a brigád 43 mázsával fogja túlteljesíteni tervét március 8-ig. Nevet is választottak. A brigád a hős szovjet fiatalok, az „Ifjú Gárda” nevét vette fel. Sokáig beszélgettek az ifik hazafelé menet Rákosi elvtársról, a munkáról, arról az öt hold földről Is, amit Lőkösék kaptak a földosztáskor, meg Béres Erzsébet bátyjáról, Jánosról, aki Iszcs.-tag. De mikor ezekről szóltak, ugyanakkor kimondatlanul is emlékeztek a régi életre. Arra az életre, amikor még * Lőkösék 5 bold földje a nagyhalászi birtokosoké volt, ahova Béres János is csak mint napszámos járhatott húzni az igát nap, mint nap pár fillérért. És ha arról az időről van szó, nem lehet nem gondolni a mostani boldog életre, amelynek megvalósulásáért Rákosi elvtárs éveket szenvedett a börtönben ... Iár nap alatt megmutatták azt is az „Ifjú Gárda” tagjai, hogy vállalásuk nem csupán szóbeszéd volt A vállalástól számított hatodik napon tartották a februári termelési értekezletet. Az „Ifjú Gárda” tagjai büszkén vették tudomásul, hogy a brigád ma is 16 mázsa 81 kiló kendert dolgozott fel terven felül, míg a „Rákosi” brigád tagjai 14 mázsa 65 kilót teljesítettek, Lökös Ilona egymaga 113 kiló kendert dolgozott fel terven félti’, s megfogadták valamennyien, hogy egymást fogják túlszárnyalni teljest tmén veikben. zás után el kell készíteni a vita® Nagyhalászi fiatalok a termelés élén A földművelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben a növénytermelés 1651/52. évi tervéről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása érdekében rendeletét adott ki az 1952 évi tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. A rendelet tartalmazza a tavaszi mezőgazdasági feladatokat, szabályozza a termelési kötelezettségeket és vetéstervet, továbbá az iga- és gépk&telezettséget. A rendelet értelmében a tavaszi mezőgazdasági feladatok elvégzése során az 1951/52 évi növénytermelési terv maradéktalan végrehajtása érdekében az ősszel be nem vetett vagy évelő növénnyel el nem foglalt minden szántóterületet meg kell művelni és be kell vetni. A tavaszi mezőgazdasági munkák maradéktalan elvégzéséért a termelőszövetkezeteknél (csoportoknál) az elnök felelős, egyéni művelés alatt álló területen a tulajdonos, illetőleg a tényleges gazdálkodó tartozik felelősséggel. Az Al- Jami földalaphoz tartozó tartalék- ingatlanok megműveléséért a községi (városi, kerületi) tanács felelős. Az állami vállalatok vetéstervük szerint gondoskodnak a művelésűk alatt álló minden terület megmunkálásáról és irányító szervüknek felelősek a terv teljesítéséért. A tavaszi talajmüvelés során, ahol az őszi mélyszántást nem végezték el, a talaj koratavaszi fei- szúntását március 31-ig be kell fejezni. Mihelyt a talaj állapota megengedi, el kell kezdeni és legkésőbb április 15-ig te kell fejezni az őszi mélyszántás alól mentesített talajok tavaszi szántását. Az őszi mélyszántás tavaszi elmunká- lását, simitózásút, amint a talaj nedvességi állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni. Az őszi mélyszántás simítőzását mindenütt et kell végezni. A trágyázásra kerülő, felszántaüan területekre az Istállőtrágyút március 25-ig ki kell hordani és te kell munkálni. A tavaszi vetések hiánytalan elvégzéséhez szükséges vetőmagról mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg termelők maguk kötelesek gondoskodni. A rendelet szabályozza, hogy mely esetekben milyeu feltételek mellett kapnak a termelők központi vetőmagot. A termelők kötelesek a tavaszi vetésű növények vetéséhez tisztított vetőmagot használni. A vetőmagvakat elsősorban szelektorral kell megtisztítani. A tavaszi búza és tavaszi árpa vetőmagját csávázni kell. Az egyes szántóföldi növényeket országosan az alábbi végső határidőkig kell elvetni: Március 10-ig: mák, tavaszbúza, borsó, olajlen, rostlen, lencse, bükköny, hagyma, füvesherések; 1 április 10-lg: tavaszárpa zab, lucerna, vöröshere, baltacím, napraforgó, csillagfart, cukorrépa, takarmányrépa, cirok; április 25-ig: rizs; április 30-ig: burgonya, csicsóka, marhakáposzta, szójabab, köles, csumiz és kukorica; május 5-ig: gyapot, rostkender, ricinus, bab, késői vetésű napraforgó. A tavasszal elvetésre kerülő növények vetését meg kell kezdeni, mihelyt a csírázásukhoz szükséges talajhőmérséklet és a talaj nedvességi állapota a vetést megengedi. A talajhőmérséklet alakulását és ennek megfelelően a vetés megkezdésének időpontját a megyei tanács végrehajtóbizottsága közli a termelőkkel. A rendelet felsorolja a szántóföldi növényápolás munkált, majd a zöldségfélék vetési batáridejét tartalmazza. A korai fejeskáposzta, kelkáposzta, karfiol, kalaráb' melegágy! vetését, a spenót és zöldborsó első szabadföldi vetésé” február 25-ig kell elvégezni. A szőlőművelés munkáinál március 31.-ig be kell fejezni a nyitást, április 15-ig kell befejezni a metszést és harmatgyökerezést, május 10-ig az első kapálást, május 20-ig az első permetezést, május 31-ig az első kötözést, június 15-ig a második kapálást, június 30-ig a második és harmadik iiermetezést és a második kötözést, július 15-ig pedig a harmadik kapálást kell elvégezni. A gyümölcstermelés tavaszi munkálatai közül az ősszel el nőni végzete talajmunkát és trágyázást március 31-1 g te kell fejezni. — Ugyaneddig az időpontig kell befejezni az eröraüvl védekezési munkák után a rügyfakadás előtti permetezéseket. Intézkedik a rendelet az öntöző- berendezések üzemképes állapotba való helyezéséről. E munkákat legkésőbb április lig be kell fejezni. Az 1952. évi tavaszi vetésterv végrehajtásának biztosítása érdekében a rendelet az egész ország területére kötelezően írja elő a lucerna, vöröshere, baltacím és napraforgó termelését. A községi (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága az egyénileg termelők lucerna, vöröshere, baltacím és napraforgó termelési kötelezettsó gét a községi vetésterv alapján a helyi termelési viszonyok ügye lemtevételévcl a rendeletben foglalt határok között birtokkategóriánként, azon belül pedig egyénenként állapítja meg és arról az érdekeiteket 1952 március 5-ig írásban értesíti. A már kiadott rendelkezések szerint és megállapított mértékben kötelező a. burgonya, hagyma, fűszerpaprika, dohány, rostlen, rostkender és cirok termelése is. A termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató állami vállalatok termelési kötelezettségét jóváhagyott üzemtervük határozza meg. A rendelet szabályozza a kulá kok vetéstervének elkészítését Az egyénileg termelők kötelesek mezőgazdasági munkagépeiket arra az időre, amikor azokat saját gazdaságukban nem használják, a községi végrehajtó bizottság által megállapított használati díj ellenében olyan gazdaságnak átengedni. amelynek a szükségletének megfelelő mértékben a gépek nem állnak rendelkezésére. A mezőgazdasági igaerő tulajdonosai kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák sorún állandó és folyamatos munkát végezni. A saját területükön végzett munkával együtt egy pár lóval legalább 25, egy pár igúsökörrol legalább 15 hold felszántásának megfelelő talajelőkészítési, vetési, növényápolási, illetőleg takarmány betakarítást munkát kell végezni. A rendelet szabályozza a traktor- tulajdonosok által végzendő munkát is. Más gazdaságokban a rendeletben meghatározott mértékű munka elvégzésére díj ellenében kötelezni lehet elsősorban a ku'á- kokat és egyéb igacrőtulajdonoso- kat. A rendelet befejezésül büntető rendelkezéseket tartalmaz. Vasárnap nyílik meg a megyei újító és anyagtakarékossági kiállítás Nagyszabású újítási és anyagta- karélsossági kiállítás nyílik meg vasárnap Nyíregyházán. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa felhívja az üzemek Ca vállalatok fizika!, műszaki dolgozóit, hogy minél nagyobb számban tekintsék meg a kiállítást. Az ünnep! megnyitó vasárnap 9 órakor lesz a IV. számú általános Iskolában (Luther-u. 17. szám.) A hiisépfoku hádcrhópsőt un folyam politikai gazdaságtanszakos hallgatói részére vasárnap délelőtt 9 órai kezdette! kouíerenciá* tartanak a szokott helyen.
