Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

N É Kl Ai*

4

1W2 február iÖ vasárué»

AZ EGYHÁZI REAKCIÓ:

az amerikai háborús gyújtogatok segédcsapata

Truman 1947 augusztusában üzenetet intézett a pápához, amelyben „az Egyesült Államok erőforrásait a pápa rendelkezésére bocsátotta” és egyben közölte: hajlandó segíteni „az erkölcsi világrend felé törekvő minden erőt.” A „szent atya’’ nem késett a válasszal, hanem miután előző eszményképe és legjobb barátja, Hitler, a fasiszta gonosztevő dicstelenül eltűnt a történelem színpadáról, sietve kijelentette: „az Amerikai Egyesült Államok. „. odaadó támogatásban részesül majd isten egyháza részéről, E virágnyelven elmondott két üzenet nem volt más, mint két véres és bűnös kéz szövetkezése az általuk annyira óhajtott új világháború előkészítésére, kirobbantására. Hitler után íelajánlkozQtt Trumannak s az amerikai monopolisták felismerték, hogy a Vatikán hasznos szövetséges lehet a szovjeten enes, demokráciaellenes, békeellenes mesterkedésekben, hasznos kémközpontul szolgálhat a Szovjetunió és a népi demokrácia országai ellen.

Vájjon ml volt a pápa ajánlólevele az amerikai monopólistáknál, azon kívül, hogy segítője volt Hitlernek és Mussolinlnek? Ajánlólevelek voltak a vatikáni földbirtokok telekkönyvei, a bankok, ipar- vállalatok részvénypapírjai. A pápa „őszentsége” nagy buzgalommal hirdeti: „A szegények az égben tisztes helyet kapnak, övék lesz a mennyek országa és könnyen részesülnek isten kegyelmében.” Ám előrelátó bölcs gondoskodással biztosítja saját magának és cinkosainak a „tisztes helyet” a földi életben s arra törekszik szent buzgalommal, hogy a dollár kegyeimében részesüljön. A középkorban a katolikus egyház a leghatalmasabb földesür volt. Az Imperializmus korszakában a földbirtokos aiiszr tokráciához hasonlóan, a katolikus felsőpapság, a Vatikán is összefonódott az ipari és fináDcburzsoá- zlával, a bankokkal, a kapitalista monopóliumokkal. Elég erre néhány példát felhozni. A Vatikán Olaszországban jelenleg több, mint fiO részvénytársaság felett uralkodik. A nagyki terjedésű földbirtokokon kívül 150 olasz bankot ellenőriz. Részvényei vannak úgyszólván minden kapitalista országban a monopóliumoknál, Dél-Ameriká- ban is hatalmas vagyona van. Számos országban ón, réz, kőolajérdekeltségei vannak. Nem riad attól sem vissza „őszentsége”, hogy a montecarlóí játékbarlangokban, argentínai bordély házakban kamatoztassa tőkéjét. A Horizont című francia lap írta, hogy a Vatikán a világ „legnagyobb kapitalista vállalkozója”. A legjellemzőbb azonban napjainkban az, hogy a katolikus egyház, a Vatikán pénzügyi érdekei szorosan összefonódtak az amerikai trösztök, háborúra spekuláló monopóliumok érdekeivel. A Vatikán jövedelmének mintegy SO százalékát az Egyesült Államokból, Kanadából kapja — tőkéjének nagyrészét hadiiparba fektette, így például a Vatikán közvetlen kapcsolatba került a Morgan pénzcsoporttal. Ugyanakkor a pápa legfőbb részvényese a Sinclair Olajtársaságnak és az Anconda rézbányavállalatoknak. Nem véletlen tehát, hogy a pápa „őszentsége” áldásával, legmesz- szebbmenöbb helyeslésével folytatják az amerikai agresszorok, hadi- ■anyaggyárosok a koreai nép elleni rablőbáborújukat. Azok a bombák, amelyek Korea falvaira, békés lakóházaira hullanak, azok a lövedékek, amelyek asszonyokat és csecsemőket ölnek meg, a vatikáni kincstár számára is busás hasznot jelentenek. A valóságban tehát így néznek ki a „szegénység üdvözítői voltáról” szóló vatikáni prédikációk. Mindezek alán nem lehet cso- . (ÉlálkjznJ azon, hogy a pápa a legnagyobb buzgalommal támogatja az amerikai háborús gyujtogatók terveit, megáldja a Koreában asz- szonyokat, gyermekeket gyilkoló banditákat. Annakidején így írt a .Vatikán lapja például a nyugatj európai népeket nyomorba, éhségbe, munkanélküliségbe döntő Mar- jsball-tervről; „A Marshall-terv belső igazságának fényében ragyog.” A pápa helyeselte és megáldotta az Északatlaníl Szövetséget, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló katonai szövetséget.

A vatikáni politika teljes mértékben kiszolgálja az amerikai tőkések nyugatnémetországi törekvéseit. Maga Adenauer is a „Keresztény Demokrata Unió” nevű pápai párt vezetője. A pápa helyesli a nácizmus feltámasztását, mint tudjuk, nemrégiben a „Szcdí Sír- rend” lovagkeresztjével tüntette ki Heinrich Dinkelbach volt SS-t. 1940-ban a pápa németországi képviselőjéül Műnk amerikai püspököt nevezte ki, aki mint a németországi amerikai megszállócsapatok tábori püspöke az Egyesült Államok hadügyminisztériumának kötelékébe tartozik. Az amerikai hadügyminisztérium képviselője és a pápa meghatalmazottja pontosan olyan politikát folytat, mint amilyet Washington diktál. Nehéz lenne eldönteni, hogy a jobboldali szó* ciáldemokrata árulók, vagy az egyházi reakció ártalmasabb-o az emberiség békéjére nézve. Mert bármennyire is különbözzenek egymástól látszatra, egyben megegyeznek : versenyeznek az amerikai háborús gyujtogatók terveinek támogatásában.

Egyre szorosabbra válik

a Vatikán és Washington

kapcsolata. A Vatikán az új világháború gyujtogatóinak táborába tartozik s apparátusában egyre nagyobb szerepet játszanak a Wall Street emberei, akik a katolikus tömegek vallásos érzületét kihasználva igyekszenek azokat félrevezetni áz amerikai monopólistáb érdekében. A Vatikán széleskörű apparátusa kémmunkát is végez s ezzel is segíti a háborús gyujtoga- tők terveit. Erről a magyar dolgozó népnek bőségesen alkalma volt meggyőződni a Mlndszenty és Grősz-pereknél. A pápa ügynökei i pastoráciö ürügyével mindenüvé igyekeznek behatolni s híreket szerezni. Amikor Ryán amerikai püspök követelte annakidején, hogy Washington vegye fel kapcsolatát a Vatikánnal, az egyik főérve volt: „a pápa rendelkezik a világon a legjobb hírszerző szolgálattal.”

Ami a Vatikán és Amerika közötti kapcsolatokat illeti, érdemes még megemlíteni, hogy az amerikai imperialista sajtóban egyre gyakrabban vetődik fel, hogy a legközelebbi pápának amerikainak kell lenni — akit nyilvánvalóan a ba- dlanyaggyárosok jelölnének ki. Sokat szenvedett dolgozó népűnk keserves tapasztalatok árán tanulta meg, hogy milyen szerepet játszanak

a Vatikán magyarországi ügynökei

Beszélhetünk itt azokról a magukat magyarnak nevező katolikus főpapokról, akik közül egyetlen egy sem állott Rákóczi dicső szabadságharca mellé. Beszélhetünk a hazaáruló Hám és Scitovszky- hercegprímásokról, akik hálaadó miséket rendeztek a dicsőséges 4S-as szabadságharc bukásakor, az aradi vértanúk kivégzése alkalmával. De beszélnünk kell azokról a gyalázatos férgekről, akik hűségesen kiszolgálták a Horthy-fasizmus fenevadjait és segítettek vágóhídra hurcolni a magyar munkások és parasztok ezreit a Szovjetunió, a szabadság, a béke országa ellen. A Jány-féle hadsereg vezetőlelkészei 1942 szeptemberében értekezletet tartottak s az értekezlet többek között megállapította: „A lelkészt kar sajnálattal észleli azt, hogy a honvédek bizalma megrendült harctéri elöljáróikkal szemben s elkeseredve panaszolják, hogy őket a biztos halálba zavarták... Ami katonánk... egy nagy kiáltó jelt, vagy rokkantnak kijáró mankót és fehér botot lát maga előtt, mint a múlt világháborúban is.” S rögtön utána kiderült az értekezleten elmondottakból, hogy ml a klerikális reakció szerepe a szovjetellene.« háborúban. Dr. „vitéz” P. Szabó Pius, a 2, hadsereg rk. vezető lelkésze . így figyelmezteti a tábori papokat: „továbbra is élesszék a

harci készséget a katonákban és vigasztalják őket, hogyha testben csonkán és bénán, lélekben épen érjenek haza katonáink, ne érjen minket még egy, az 1918-hoz hasonló eset.” A Horthy-pribékekkel összejátszó papi reakció megremeg még a gondolatára is annak, hogy esetleg újra a munkások és parasztok veszik kezükbe sorsuk irányítását. így kiált fel P. Szabó egy másik helyen: „Hisz csak a jóisten tudná megmondani, hol tartanánk már, ha a vallás nem tanította volna meg az isteni gondviselésbe vetett hitre, az elöljárók iránti feltételnélktili engedelmességre s a keresztek zúgolódás nélküli viselésére az egyszerű embereket.” S éppen ezért írja Juhász Dénes, az egyik szabolcsi, fronton levő tábori pap, hogy beszédeket tartott nemzetiszínnei beborítót oltár előtt ilyen címekkel: „Alázzátok meg magatokat”... „Az ember hiábavaló lázadása”,.., Ne nyugtalankodjék a szívetek”.«. stb.

i's jellemző. A fenntebb említett lelkészt értekezlet résztvevői legfontosabb javaslati pontjukként ezt terjesztik fel: „az egyháznak is

kell honorálnia a „keresztes háborúban” kifejtett tevékenységet” s egyházi méltóságokat, beneficiumo- kat, jövedelmezőbb állásokat követelnek.

Klerikális reakció a háború után

Vájjon az a papi reakció, amelyik minden erejével támogatta a fasizmust, hogyan fogadta a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelmét, amelynek eredményeként egy sor országban népi demokratikus államhatalom jött létre? A kezdeti Időszakban azon mesterkedtek, hogy az akkori kormányokban még résztvevő reakciós politikai pártok segítségével visz- szaállítsák a kapitalizmust s a népi demokráciákat egy Szovjetu- unló elleni támadás levonulási területévé változtassák. Amikor megszilárdult a népi hatalom, mesterkedéseiket továbbfolytatták — a föld alatt. A pápai „Keleti Intézet” nagyszámban képez ki kémeket, diverzánsokat a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen s e dlverzánsok aljas kártevő tevékenységet fejtettek ki a katolikus főpapság irányítása alatt..

A népi demokratikus országok*! ban lefolyt perek világos bizonyítékokat tárnak elénk az egyházi

I

reakció céljairól: A százezerboldas uradalmak volt birtokosa, Mlndszenty érsek arról vallott, hogy a régi rendszert akarta visszaállítani amerikai fegyverek segítségével. Amikor Grősztől az ügyész megkérdezte, hogy milyen módszerekkel akarták az összeesküvők a régi rendet visszaállítani, Orosz így felelt: „A Népköztársaság kormányának megdöntése, fegyveres felkelés útján és amerikai segítséggel.” Természetesen Grőszék és Mindszentyék gyalázatos terveit a legteljesebb mértékben támogatta a Vatikán. Jellemző például — mint a Grősz-perből kiderült r- Mind- szenty letartóztatása után a pápa levelet írt Grőszliöz. A tárgyaláson az elnök megkérdezte Oroszt: „Ebben a pápa további ellenállásra buzdít?” Grosz felelete „Igen” volt. S a szovjet katonákat meggyilkoló Vezér e gaztettéért pápai áldásban részesült!

,4b Összeesküvő csehszlovák fő-1 papok tárgyalásáról az alábbi részletet közöljük:

„Elnök: KI vezette a főpapok egész kártevő tevékenységét?

Kulac: Ennek az egész tevékenységnek élén dr. Beran érsek és más főpapok álltak, a hátuk mögött pedig a nnneiatura (pápai követség) és a Vatikán...

ügyész: Mit akartak elérni mindezzel?

Kulac: Az egésznek célja a népi demokratikus rendszer megdöntése volt.

Ügyész; Azt gondolja, olyan erősek voltak, hogy Ilyen államcsínyt végrehajtottak volna?

Kulae: Nem, Nem voltunk olyan erősek, de külső segítségre számítottunk.

ügyész: Szóval, háborúra számítottak?

Kulac: Igen.”

Ez a lényege tevékenységüknek! Helyesen mondotta a prágai állami törvényszék ügyésze: „Nem a „nem e világról” való birodalomba vetett hit, hanem a vérrel öntözött kincsek utáni oesmány vágy -— ez volt a pápai politika irányvonala.” S ez volt az irányvonala az egyházi reakció aljas kártevő tevékenységének a népi demokráciákban, hazánkban is. Visszaszerezni a földbirtokokat, gyárakat háború útján.

Megyénk dolgozói Is jól tudják, hogy mire áhítoznak a papi köntösbe bújt háborús uszítők. Hiszen csak a márinpőesl roudháznak több, mint 1000 holdja volt a megyében, két tanyája, szeszgyára és malma mellett. A görögkatollkus egyház vagyona megközelítette a megyében a 20.000 holdat. Fáj nekik a földek elvesztése, ahol többé már nem uzsorázhatják a dolgozó parasztokat. Nem, nem vetették meg ők a vagyont! Az egyik üzleti levél arról tanúskodik, hogy az itteni püspökségnek jó összeköttetéseik voltak a francia és belga posztógyárakkal. Terményt adtak a „legmagasabb áron” az „Egyház- művészeti Részvénytársaság” segítségével.

A Vatikán belső ügynökei Korea sorsút szánták a mi szabad népünknek, boldog asszonyainknak, vidám gyermekeinknek! A tények arra utalnak, hogy az amerikai háborús gyujtogatók és a hűséges, szövetségesük, a Vatikán — -a különféle országokban működő ügynökeik egész bandájával — kudarcaik után sem vonulnak visz- sza. Amint tapasztaltuk, Miud- szenty leleplezése után sem hagyta abba a Vatikán cselszövényolt. Az agresszorok, a háborús gyujtogatók semmitől nem riadnak vissza móljaik elérése érdekében. Ez arra kötelez minden dolgozót, hogy fokozza éberségét.

A magyar püspöki kar

hüségeskttt tett a nép alkotmányára, a katolikus alsépapság körében is egyre szélesebb méretek-' ben bontakozik ki a békemozga-j lom, amely a becsületes, hazafiasj papokat tömöríti az amerikai háborús gyujtogatók ellen. Ám mindezek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról: a szocializmus erőinek növekedésével fokozódik az osztályellenség, a fiáborús gyujtogatók' ügynökeinek dühe! Napjaink példái — a tiszadadai pap feketevágási mesterkedései, a mándobl reakciós papok tszcs, elleni kirohanásai, a különféle „imaórák” alatti lazítások, az amerikai dollárokon bízó szekták aljas tevékenysége —■ arra figyelmeztetnek bennünket, hogy teljes erőnkkel kiizd- jünk a hazaáruió Hám, Mind- szenty, Grősz nyomdokait követők, a vatikáni ügynökök ellen hazánk szabadsága, ■ népünk békéje érdekében!

„FILMMŰVÉSZET" TITO JUGOSZLÁVIÁJÁBAN

Tito, aki hiéna módjára nem undorodik a büzhödt, rothadó kapitalizmussal szövetkezni, saját és megbízói érdekében eladta népét, hazáját és ezzel együtt népének kultúráját is az Egyesült Államok kapitalistáinak.

Jugoszláviában a filmek legnagyobb részét a hollywoodi fl.m- gyár „műremekei” képviselik. Ezek a filmek mind a háborús uszítás szolgálatában állnak és fennhangon dicsérik a gyilkosság és a gengszterizmus őrültjeit. Az „amerikai életformáról” dicshimnuszokat zengenek. Például: egy autó- gyáros, vagy egy kizsákmányolásban megkopaszodott vén börze- spekuláns hogy szerez magának szép, fiatal feleséget, „felejthetetlen” szerelmi kalandokat dollárjaival. Azt persze nem mutatják ezek a filmek, hogy ezek a dollárok a milliók vére és a dolgozók véres-verejtékcs munkája gyümölcsének elrablása árán gyűltek ösz- sze. Nem mutatják meg ezek a filmek a jugoszláv népnek az igazi amerikai életformát sem, azt, amit a munkanélküli milliók élnek a felhőkarcolók árnyékában, ott, ahová a viliódzó fények, zajtalanul suhanó ■ autók, értékes bundák, finom ételeknek csak a híre jut el. Nem mutatják természetesen ezek a filmek azt a hatalmas gyűlöletet, amelyet az amerikai földek mindennapi megélhetésért harcoló kérgeskezű, korán megrokkanó dolgos parasztjai éreznek a tízezer márkás, az ő zsírjukon hízó nagybirtokosok iránt. Nagyhangon kérkednek tengeri flottájuk és hadseregük „csodálatos életével”, de nem szólnak arról a sokezer felpuffadt testű halottról, amelyek Korea lövészárkai, bao hevernek, holtukban is átkozva azokat, akik ezt a „csodálatos életet” rájuk kényszerítették. S mindezekért a szemét-filmekért csak még jobbau kirabolják Jugoszláviát az amerikai imperialisták.

Ez hát az a Tito és klikkje által annyira nagyrabecsült kultúra. Ezt viszik be a jugoszláv filmgyártásba, amelynek élére Ribni- kart, a dühöngő fasisztát állították. A kellő .magas színvonalat” is biztosítani kellett a jugoszláv filmgyártásban és ezért Johnson!, a háborús hisztériakeltés, erkölcsrombolás, a Szovjetunió elleni rá, galmazás nagymesterét küldték él „atyai gondviselésük” legfőbb bizonyítékaképpen Trumanék. Johnson megérkeztét hatalmas reklámhadjárattal fogadták Titóék. Ebben azt hirdették, milyen nagy „értéket” képvisel ez a hétprébás, iszákos rlpacs filmgyártásukra.

Jugoszláviában ezután még több olyan témájú film fog megjelenni, mint a „Vadmacskák háborúja”, a „Mesebeli mulató”, a „Vörös csizmák”. Ezek nyomán készült „A halhatatlan fiatalság” című film is. Ebben a jugoszláv filmben a megszállókkal szembeni „ellenállás megszervezőiként” a burzsoá- osztályt állították és a munkás- osztályt, mint „csavargók és tolvajok gyülekezetét” szerepeltetik. Nem gondolnak arra, hogy a jugoszláv munkásosztály túllát ezeken a förmedvényekeu. Látja a Szovjetunió és a népi demokráciák élenjáró, felbecsülhetetlen értékű, népi hagyományokra épülő kultú raját. Látja a békeharcosok ökölbeszorított kezű, a békéért minden áldozatra kész, égőszemü hadseregét és visszakövetelik a tőlük oly gálád módon elrabolt kultúrát és szabadságot. Mind többször lehet látni a jugoszláv mozik falán felírásokat: „Le az amerikai háborúra uszító és gengszterfllmel;- kel!” — „Mt szovjet filmeket akarunk látniI” — Látják a saját nyomorúságos életüket, azt, hogy ezt az életet, az igazi kultúra biá nyát Tltónak, klikkjének és az őt felbérelő Trumanéknak köszönhetik.-- LtSART. -