Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-10 / 34. szám
fm 1952 febraáf 10. vasárnap néplap 3 T A hibák kijavításával, a munkafegyelem megszilárdításával hurcoljanak vasutas dolgozóink a téli forgalom sikeréért- Á nyíregyházi vasutas dolgozók ünnepélyes keretek között tartották meg február havi termelést értekezletüket. A multhaví értekezlet óta döntő javulás állott be a for' faltul, de a kereskedelmi dolgozók munkájában is. Ennek eredményeként a forgalmi szolgálat január havi tervteljesitése 119.8 százalék, irányvonat indítási tervüket 219 ■zúzalékban teljesítették. A vonatok indítási előirányzatát 115, ez olegytonna teljesítést pedig 119.2 százalékra végezték el. Az elért eredmények mellett azonban akadnak még hiányosságok is, amivel részletesen foglalkozott a termelési értekezleten az állomásfőnök. A vonatok késése torén már mutatkozik ugyan javulás. de januárban még mindig a vonatok 11 százaléka késett. Szégyenteljes „eredmény” ez, amire nem lehetnek büszkék vasutas dolgozóink, mert a késések jelentős része a. hanyag, nemtörődöm munka eredménye,, A jelzőknél minden indok nélkül 2—3 percet várakoztatják a vonatokat, amiért a vonatvezető nem vonja felelősségre a forgalmi szolgálattevőt — veti fel Molnár Sándor jegy vizsgál 6. — Ezt a késést egyszerűen elkönyvelik „vágányszabaditás’’ cí-= men, ami nem felel meg a valóságnak, mert meggyőződtünk róla. hogy valótlant írt be a forgalmi szolgálattevő, hogy hanyag munkáját elkendőzze — szólt hozzá Os- váth I.ajos. A késések megelőző okairól I. Márton Sándor elmondotta, hogy Nyírbátorból a hófúvások miatt sokat késett a személyvonatuk, de ezt Nagykálíóig 25 percre leszorították. Nagy kallóban azonban a forgalmista beállította őket kocsik összeszedésére, pedig az állomáson Tolt egy üres gép és 10 ember dolgozott, akikkel már előre összeszedhették . volna a. kocsikat. Ez további 85 perc késést jelentett. A munkafegyelem .terén is van még tennivaló éppen ’elég, különösen a kocsirendezőknél. Eél munkát végeznek, a ráállítások nem történnek meg kellő időben, s a vállalatoktól egyre- m&sra jönnek a reklamációk. Hargitai József, a kisvasutak helyettes főnöke, megemlítette, hogy a kocsirendezők kézlegyintéssel „elintézik" jogos kérésüket s emiatt a kocsik 12 órát is állnak kihasználatlanul. Zsíros József kocsirendező rossz munkájáért már három fegyelmit kapott, de a hibáit még nem hajlandó beismerni. Boros Bálint és Morócki János vonalfelvigyázókat részegség miatt kellett fegyelmi elé állítani. A kereskedelmi dolgozóknál Kiss Károly gyorsárukezelő hanyagságából elmulasztottak továbbítani a kisvasúinak egy fontos árut. A tervteljesítés terén több dolgozó ért cl szép eredményt. Buckó Ferenc sztahá- novista forgalmi szolgálattevő 110 százalékban teljesítette tervelőirányzatát, Brezinu János kocsi- jncster 101, Csorba Mihály tolatás- vezető brigádja 110 és Magyar! Béla térfelvigyázó brigádja 125 százalékban. A kereskedelmi dolgozóknál egyről tizenhatra emelkedett a szta- liánovisták száma. A II. sztahanovista rakodébrigád tervét 123 szá valókra, az I. sztahanovista rakodóbrigád pedig 124 százalékra teljesített« január havi tervét. A III. brigád sem adta alább 123 százaléknál. Csömör Gyula sztahanovista raktárnok, aki országos első lett, 130 százalékos teljesítményt ért el. míg Herr Gyula sztabáno- vista árupénztáros, —- területi első — foglalkoztatási fokát 219.6 százalékra emelte. —• A tervteljesítés mellett — mondta az állomásfőnök — az ütemtervet is be kell tartanunk s emellett fokozottabb mértékben takarékoskodnunk kell az anyaggal. A iocslfordulő lerövidítésénél eddig félretettük a gazdaságosságot és több esetben kevés kocsit indítottunk. Sztirmai Béla igazgatóság! tag elmondotta, hogy az V. számú fü- tőházi váltót 35.000 forint költséggel építették be a fűtőházi vágányba, hogy a gépek felesleges „sétálga tűsét" megszüntessék. ,A váltót azonban nem használják, mert egy-egy átállításnál 150 métert kellene gyalogolni a váltóőrnek. Pedig a gépek „sétálása” és háromszori meg« 1lása-indulása egy- egy mozdonynál legkevesebb 75 kilő szenet vesz igénybe. Ez naponta több mint két tonna szén elpazar- Iását jelenti. Az anyagtakarékosság fokozottabb bevezetését lehetővé tesz! a munkaverseny kiszélesítése. — A munkaverseny fokozásának érdekében — mondta Kulcsár Barna forgalmi szolgálattevő — Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére versenyre hívom ki Buckó Ferenc és Simon Ödön forgalmi szolgálattevőket. A vonatkésések megszüntetése érdekében is versenyezzünk. Mózes Mihály területi szakszervezeti bizalmi felhívta a dolgozókat: úgy versenyezzenek, hogy ennek eredményeként a debreceni állomás ál-tal elnyert éiüzem jelvény legközelebb a nyíregyházi állomás bejáratát díszítse. A nép vagyonúnak megbecsülése minden vasúti dolgozó kötelessége. A dolgozó nép ökle keményen lesújt azokra, akik eltulajdonítják a nép vagyonát. A vasutas dolgozóknak éberen kell őrködni a nép vagyona felett annál is inkább, mert naponta az áruk tömegei fordulnak meg kezükön. A nép ellenségei azok, akik a becsületes dolgozók munkájából akarnak megélni. Veszélyeztetik az ötéves terv sikerét, akadályozzák a dolgozók munkáját. A becsületes' vasutasok megvetik őket és még keményebben veszik ki részüket a munkából, hogy a téli forgalmat sikerre vigyék. Csatiokozom Loy elvtárs mozgalmához Itfáreius 9-rc elérem a 180 százalékos átlagteljesítményt Én is olvastam a Szabad Népben Loy Árpád elvtárs felhívását, niegértettem mit ielent az, hogy „Termeli ma többet, mint tegnap". Én óév látom és érzem, hogy ennek a felhívásnak szocialista hazánk felépítésében nagy jelentősége van és _ éppen ezért csatlakozom én is Lov elvtárs felhívásához. Ez a felhívás nemcsak a fizikai, de a műszaki dolgozókat is mozáósítia a harmadik év tervének teljesítésére. A fizikai dolgozókat azért, hogy többet termeljenek, a műszaki dolgozókat azért, hogy jóelőre gondoskodjanak az anyáéról, a munkaterület biztosításáról Én. mini tetőfedő építőipari doléozó vállalom, hoév legutóbbi 172 százalékos teli esilménvemet kozatosan 175 százalékra emelem és Rákosi elvtárs születésnapjává elérem a 180 százalékot. 175 százalékos átlaételie- sítmény szükséges alihcz hoév vállalásomnak eleéet téve. december 31-re befejezhessem ötéves tervemet. .Jelenleg a tervteliesitésbeu 1953 május 20-nál tartok. Vállalásom teljesítéséhez natívban hozzásegít maid ha állandóan emelem teljesítményemet Felhívok minden doWozőf hogy csatlakozzanak ehhez a mozéalomhoz, mert ez naivban elősegíti munkájukat, előscéíti e terv maradéktalan teljesítését Szabó József tetőfedő sztahanovista jßevelezomozgalmun k s?{)í rei 4 minifixtertanácB rendel ele n% 1952. éri állatsxámlálásról A minisztertanács február 9-1 ülésén rendeletet hozottt az 1952. évi országos általános úUatszámlá- lás végrehajtására, *A rendelet értelmében Magyar- ország területén 1952. évi február 25-től március 3-ig hell megtartani az évi szokásos általános állaí- számlálás.t. Az állatállomány összeírása, mint minden évben, kiterjed a szarvas- marha, sertés, ló, juh, szamár, öszvér bivaly és kecskeállományra. Ebben az évben először sor kerül ezenkívül a méhcsaládok számbavételére is. Az összeírást a központi statisztikai hivatal Irányításával a me-' gyei, városi és községi tanácsok végrehajtóbizoííségainak ellenőrzése mellett kinevezett számlálóbiztosok és ellenőrök végzik. \r. állatállomány számszerű megállapítása fontos előfeltétele tervgazdaságunknak. Termelésünk tervezéséhez szükséges tudnunk az ország állatállományának adatait. Szövőüzemeinknek, gyapjúfeldolgo- ző-iparunknak ludniok kell, mennyi nyersanyaggal számolhatnak. Tej- feldolgozó iparunknak tudnia kell, hogy mennyi tejtermék termelésére állíthatja be évi tervét. A városi dolgozó nép húsellátásának biztosításához ismernie kell az ország állatállományának helyzetét és ennek kapcsán várható alakulását. A számbavétel megmutatja a tervfeladatok végrehajtását az elért helyi eredményeket és az esetleges hiányosságokat, módot ad az eredmények fokozására, a hiányosságok kiküszöbölésére alkalmas intézkedésekre. A megfelelően ellenőrzött sikeres számlálás tehát hozzásegít, hogy több ruhát, több élelmet biztosítsunk minden dolgozó számára. A munkás-paraszt levelezők első országos konferenciája sok értékes tapasztalattal gazdagította levelező-mozgalmunkat. Ifejtárta a hibákat és utat mutatott azok kijavítására. Az országos konferencia megmutatta, hogy a levelezők milyen fontos hivatást töltenek be. Betten Oszlcúr elrtárs beszámolójában a következőket mondotta: „A mi levelezőink olyan emberek, akiket lelkesít Cpitőmunkánk minden eredménye és melyen felháborítanak a hibák, hanyagságok, elkövetett igazságtalanságok. Teljesen átérzik, mit jelent az, hogy ez az ország a dalgozó nép hazája." Betlen elvtárs szavai a Szaboles- Szatmár megyei levelezőkre is érvényesek. A mi levelezőink is féltő gonddal vigyáznak munkahelyeiken a nép vagyonára, büszke örömmel jelentik, hogy tervüket határidő előtt teljesítették, de kíméletlenül és kérlelhetetlenül lecsapnak a dolgozó nép ellenségeire. A Tiszamenti Yízmüépítő Vállalat javítóműhelyében éles ellentét volt a munkások és a műszakiak között. A dolgozóknak nem volt munkatervük, nem tudták, ha reggel munkába álltak, hogy mit kell elvégezniük. S ha végeztek egy „Ma többet termelünk« mint tegnap“ Csatlakoztak a Loy-mozgalomkoz a Vulkán megmunkáló dolgozói Miidós József, a kisvárdal Vulkán megmunkáló üzemrészének művezetője újra elővette és pontról pontra átvizsgálta a termelési értekezletre elkészített beszámolóját : nem-e maradt ki belőle valami fontos. Amint a fegyelem megszilárdításának pontjához ért, látta, hogy ott a beszámoló hiányos. Kevés a mindenki számára jól érthető példa. Pedig van a megmunkáló üzemrészben is rossz példa, annak ellenére, liogy a megmunkáló üzemrész került ki győztesen t januári III. harmadban a munkafegyelem terén indított párosversenyből. (Ezt mutatja a bejárati kapunál elhelyezett tábla is.) Míg a megmunkálók G rossz pontot szereztek, addig az öntőknek 8 rossz pontjuk volt január III. dekádjában. „Ez ugyan eredmény, ha az azelőtti hiányzásokat nézzük, —volt a véleménye Miklós József művezetőnek, — de lehetne ennél sokkal jobb is az elért eredmény a munkafegyelem megszilárdítása terén, ha..és itt eszébe jutott a reggel megtörtént eset. Jól látta reggel a munkainduláskor, hogy Bállá Imre nincs még az üzemben. Mindjárt meg is kérdezte Csizmadia. Ferencet, Balta Imre csoportvezetőjét, hogy: mindenki bejöíl rendesen? A csoportvezető erőset bizonygatta, hogy „mindenki bent van", holott tudta jól, bogy Balk késik. „Hát lehet így harcolni a későnjárók, lógósok ellen, ha még a csoportvezetők is takargatják a hibákat?!" — bosszankodott reggel is, meg most is, ahogy eszébe jutott a reggeli eset. Oda is írta Csizmadia Ferenc csoportvezető nevét a papírra, liogy arról eszébe jusson szóvátennl helytelen magatartását. A SZTAHANOVISTA ÉLEN JÁR A FELAJÁNLÁSBAN Ugyanígy a gépeknél dolgozó Soltész Lajos, Balog Károly, Bodnár János és a többiek is sokat gondolnak a termelési értekezletre. Soltész Lajos nagy dologra készül. Már több napon keresztül olvasta az újságban, hogy országszerte milyen sok dolgozó csatlakozott Loy Árpád felhívásához, részt vesznek a „Termelj ma többet, mint tegnap”-mozgalomban. Elhatározta, hogy ebben a mozgalomban ő is résztvesz. Úgy érzi, hogy erre kötelezi őt az okleveles sztahanovista cím is. „Nem kis dolog ez — töprengett magában még akkor is, mikor a munkavégeztével megíísztogatta gépét, — hiszen 150 százalék körül járok most is... De menni fog — határozta el magát végül. — Menni fog, mert a műszaki részről az anyagellátás biztosítva van, nálam az akarat megvan, a gép pedig bírja, mert nekem is gondom lesz karbantartására.’’ És mikor Miklós József művezető befejezte beszámolóját a termelési értekezleten, Soltész Lajos kért szót és bejelentette, hogy csatlakozik T.oy Árpád felhívásához és részt vesz a „Termelj ma többet, mint tegnap”-mozgalomban. Helyeselte Miklós József művezető javaslatát is, hogy ÁLLÍTSANAK be VEZÉRGÉPET, amelynek megindulása lesz jel a többi gépek megindítására is. Ezt jó megoldásnak találták a többiek is, mivel gyakran megtörtént, hogy egyesek a kályha mellett ülve engedték a fülük mellett a munka kezdetét jelentő csengetést és még azután is öt-tíz percet álljak gépeik. Zöld Jánossal, MJnya Károllyal, Szabó II. Józseffel történt ez meg legtöbbször. Mindjárt el is határozták, hogy Bodnár János gépe lesz a vezérgép, amelynek indulásakor mindenki kötetes megindítani gépét. Kovács János szót kérve bejelentette, hogy szintén csatlakozik a Loy Árpád által kezdeményezett mozgalomhoz. A többiek is mindmind fogadták, hogy nem maradnak ki a nemes mozgalomból. Ez pedig nem jelent mást, minthogy a megmunkáló üzemrész februárban már nem fog az előző hónaphoz hasonlóan egy százalékkal lemaradni a tervteljesitésben, hanem a .tervet túl Is teljesíti, mint ahogy azt a termelést értekezleten Ígérték mindannyian. Ezt fogja segíteni a munkaidő teljes kihasználása, a vezérgép beállítása és a „Termelj ma többet, mint tegnap”- mozgalomban való részvétellel a terv naponkint túlteljesítése, munkadarabbal, várni kellett, míg megkapták a következőt. Ez természetesen a termelés rovására ment. Erre hívta fel a lap figyel mét Tamás János géplakatos, la punk levelezője. A levél írójának igaza volt. A műszakiak nemhogy támogatták, de gátolni igyekeztek a munkások tervteljesítését. A fegyelmezetlenségben különösen Hu bn Ferenc „mutatott példát". Későn és sokszor ittasan jött be a munkahelyre. Azóta eltávolítottá; a fegyelembontó, munkásellenef Huba Ferencet, aki Horthy fasiszta hadseregében mint tiszt szól gált. Ez a levél is azt bizonyítja, hogy a munkás- és parasztlevelezők, a közvélemény parancsnokai teljesiUI feladatukat. Levelezőink a gazda szemével nézik nemcsak a sa.iá! községüket és üzemüket, hanem az egész megyét, az egész országot. Ésik János elrtárs, záhonyi le velezőnk a következőket írta: „Zá honyból Nyíregyházára utaztam é- a hatalmas építkezések mellett látnom kellett a romboló munkái is. A kisvárdat állomáson őrölt sót raktak ki a vasúti kocsikból Az átrakás vigyázatlansága miatt 50—80 kiló só hullott lo a föld« és szennyeződött be. Mi értéke valutát adunk a sóért és a kisvár dai állomáson 80 család egyheí: ételízesítőjét pazarolták eh” p felhívta Ésik elvtárs a lap figyel mét arra is, hogy Nyirbogdány ál lomásával szemben egy eséplőgó; áll a szalmakazlak között, kitér* az esőnek, hónak és a rozsdásé dúsnak. Ugyanilyen hanyagul be zell a tiszabezdédl termelőcsoporí is gépeit, ősz óta a kövesút mel lett áll egy értékes mfitrágyaszórö gép. Pedig már régen elhangzott ;i csahold Lenin termelőszövetkeze; felhívása, hogy a termelőszövetbe zetek és csoportok a tavaszi ruun kák időbeni elvégzése érdekébe:- javítsák és tisztítsák meg gépei kot és szerszámaikat. Jó lenne, ha a tlszabezdédlek is csatlakoznának a felhíváshoz. Ez a példa 1* azt bizonyítja, hogy levelezőink éber szemmel figyelik a megye eseményeit és le veleikben feltárják $ meglévő hiú nyosságokat. Ésik elvtárs csak kél gépre hívta fel a figyelmet, d- lehet, hogy a megyében számtalan helyen előfordulhat hasonló eset. Figyelmeztessék levelezőink a to náesokat és a termelőcsoportoka! a gépek ápolására, mert csak úgy tudnak tavasszal jó munkát el érni, ha jó, tisztán tartott gépek kel indulnak harcba az idei ma gasabb termésért. Tornyospálcán Hussár Janó dolgozó paraszt elhatározta, hogy Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére tojás- és baromfibeadás kötelezettségét maradéktalanul tel »jesfti.
