Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-29 / 50. szám

NÉPLA? 1952 FEBEUÁB 29, PÉXTEX 1» A RTÉPITÉS jp Hogyáisí szeprezziik és irányítsuk u szövetkezetekben folyó népnevelő-munkát népnevelőit mozgassa meg, magya­rázza meg nekik, hogy a másik brigád milyen módszerekkel, ho­gyan szervezte meg s hegy an éleszti a versenyt. Ha valamelyik brigádban, munkacsapatban egész­séges kezdeményezéssel lehet talál­kisgvülós, csoportos beszélgetés. mi annak a tárgya, mivel kell he­lyesen érvelni. Gondoskodjék ar­ról, hogy a faliújság ne álljon üre­sen, eb élenjáró tagokat dicsérjék meg villámmal, dalrigmusokkal — a lustákra pedig pirítsanak rá. Vagyis a párttitkár úgy irányítsa a népnevelő-munkát, hogy az a le­hető legjobban szolgálja a szövet­kezeti tagság Öntudatának, szak- képzettségének, szorgalmának, fe­lelősségérzésének fokozását s na.p- ról-napra előbbre vigye a szövetke­zeti gazdaság termelő munkáját. szépirodalmi könyvből vagy srakkőnyvből felolvasásokat: alaposan vitássá* meg a szövetke­zet termelési tervét és az ennek alapján elkészített brigádterveket s minél több Javaslattal, kezdemé­nyezéssel igyekezzenek a terv túltel­jesítésének feltételeit, megterem­teni. A csoportos beszélgetéseket arra is jól fel lehet használni, hogy a munkaverseny eredményeit minél szélesebb körben Ismertessék s legyenek rajta, hogy a brigádok, munkacsapatok — sőt a munka­csapatokon belül az egyes tagok — még a tavaszi munkák kezdete Az agiíáriónak fontos eszköze a faliújság Ha megfelelően használjuk fel a faliújságot, annak igen nagy moz­gósító ereje van. Pártszervezeteink ágy kezeljék a faliújságot, mint igen fontos agitá- ciős eszközt; ennek megfelelően helyes, ha mindenütt kijelölik a faliújság-felelősöket, s a legjobb népnevelők, élenjáró dolgozók kö­zül minél többet bevonnak a rend­szeres faliujságeikk írásba. Párttítkáraltík, népnevelőink dön­tő szerepet töltenek be abban a ha­talmas jelentőségű munkában, mely Pártunk útmutatásával a dolgozó parasztság boldog jöven­Jó terv, erős munkaszervezet — a tszcs, eredményeinek biztosítéka kozni, az ilyen kezdeményezést a népnevelők nyomban vigyék széjjel a többi brigád és munkacsapat kö­zött. A párttitkár beszélje meg a népnevelőkkel, hogy a következő népnevelő értekezletig, hol, mikor lesz A termelőszövetkezetek népneve­lői alapvető agitáclós módszerének a csoportos beszélgetéseket kell te­kinteni. A népnevelők agitációs munkájuk közben elsősorban a bri- gádértekezleteket, munkacsapatok megbeszéléseit használják ki. — A népnevelő-munkára nagy lehetősé­geket nyújt az ebédszünet. Népnevelőink szervezzenek több- ízben közös rádiőhallgatást, sajtó- beszámolókiat, egy-egy szovjet, magyar előtt párogvereeny-szerz<vdéseket kössenek egymással, pontosan meg­szabott feltételek szerint. A csoportos agitáció mellett ter­mészetesen nem szabad lebecsü'ni s elhanyagolni az egyéni meggyő­zést sem. A népnevelők beszélges­senek a szövetkezeti tagokkal, csa­ládtagjaikkal, hogy még közelebb­ről megismerjék az egyes csalá­dok helyzetét, problémáit, szoká­sait: s ezeknek az ismereteknek a birtokában még eredményesebb agitációs munkát tudnak végezni. dójáért, a szocialista mezőgazda­ság megvalósításáért folyik. Végez­zék ezt a munkát bolsevik álliata- tossággal, fáradságot nem ismerve, találékonyan, sok szeretettel: és azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy munkájuk — a szövetkezetek megszilárdításán és fejlesztésén, n szocialista mezőgazdaság építésén keresztül — dolgozó népünk jö­vendőjét, a béke nagy ügyét szol­gálja. (A most; megjelent „Politikai tömegmunka a termelőszövetkeze­tekben” című brosúrából.) Megnyílt Nyíregyházán a Rákosi elvtársitok küldendő ajándékok kiállítása Mennyi kincs és szeretet van a nyíregyházi IV, szarná is­kola nagytermében! Itt állították ki a megye dolgozóinak ajándé­kait, amelyeket Rákosi elvtársnak szánnak hatvanadik születés­napjára. Ha hétköznapi mértékkel mérünk, akkor azt kell mon­dani; egyik értékesebb, mint a másik — a díszes ezüstszeleace többet ér, mint a sajátkezűiéi hímzett könyvjelző De mégsem így van! Lehet-e hétköznapi mértékkel mérni?! Hiszen nem egy­szerű ajándékokról van itt szó, hanem arról a hatalmas munka- hőstettekben megnyilvánuló lelkesedésről, amellyel egész népünk a nagy vezető születésnapjára készül. A kisvárdai Vulkán öntői, szerelői, lakatosai esztergályosai, rámolói nemcak egy miniatűr, fényesre csiszolt satut küldenek Rákosi elvtársnak, hanem üze­netet is: „Valamennyien bekapcsolódunk a „Termelj ma többet, mint tegnap“-mozgalomba!“ Gondos, szerető kezek szőtték, hí­mezték a nyírbogdányi Ásványolajipar! Vállalat ajándékát is — mégsem ez adja meg igazi értékét, hanem az hogy a paraf­fin-üzemrészben a dolgozók egy műszak alatt 520 kiló fűtőolajat s 260 kiló szenet takarítottak meg, hogy a Scholz-brigád 140 százalékos eredményt ért el.. Falvaink is mind megannyian ajándékot készítettek Rákosi elv- társnak s ráhímezték, ráírták, belevésték fogadalmukat is: „Március 9-ig teljes egészében teljesítjük első negyedévi beadást kötelezettségünket!“ Sok-sok ajándék van a teremben, az ember azt sem tadja, mit nézzen először, hová forduljon, hiszen a szeretet, a ragasz­kodás és hűség száz és száz iormában, színes tarkaságban öl­tött testet. Nagyon megható és kedves része a kiállításnak az, ahol az úttörők rakták ki ajándékaikat. Van itt hímzett pionír- sapkától kezdve, fából készült vitor’áshajó-modellen keresztül a repülőmodellekig, babákig, hímzett piros selyem- és bársony­szívekig minden. Mindenki azt adta, ami számára a legszebb, legértékesebb és legkedvesebb. Az az Úttörő, aki hajót készí­tett, az biztosan hajóskapitány akar lenni — tudja, hogy álma valóra válhat. A repüiőmodeliek mesterei minden bizonnyal mér erős vágyat éreznek ahhoz, hogy a kék égen szárnyaVanak „igazi“ géppel — teljesülhet kívánságuk. Hiszen Rákosi „pajtás“ az úttörők legjobb barátja! A záhonyiak gyönyörű új iskolájuk modelljét készítették el: „Köszönjük Rákos! pajtás szerető gon­doskodását“ — írják levelükben. A tiszadobi gyermekváros apró lakói fényképeket küldtek: a volt Andrássy-kestélyban pompás ebédlőik, hálóik, olvasó szobáik, játékszobáik vannak a hajdani hontalan utcai kóborlóknak ... Rákosi elvtársnak köszönhetik, aki oly dúsan kamatoztatta népünk számára a Szovjetuniótól kapott szabadságot. S a tiszadobi gyerekek mellett üzentek az ottani szövetkezeti parasztok is. Képes táblán, virágos, díszes albumon magyarázzák büszkén: 2500 baromfínk, 83 lovunk, 97 tehenünk, 318 sertésünk van már. Köszönjük, köszönjük az életünket, a szép jövőnket drága Rákosi elvtárs! Erről beszélnek a* ajándékok. S még valamiről. Arról, hogy egy emberként sorakozik íel dolgozó népünk a Párt, Rákosi elvtárs mögé a béke és szabadság' megőrzésére. Ezért választották a nyíregyházi vasutas dolgozók ajándékul Rákos* elvtársnak a „Béke“-srobrát. A szov jet fi lm hőnap ünnepi eseménye A „Lant és kard” annak a sz ép szovjet filmnek a címe, amelyet a Béke-mozi tegnap tűzött műsorra. A történet a XVIII. században játszódik le, ismerteti David Guramlsvili grúz költő életét, szerelmét, forró hazaszeretetét, Jobban késziiin lel tavaszra az urai tszcs. A népnevelő-csoportok tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy akkor a legeredményesebb a népnevelő- munka, ha az a munkaszervezetre épül. Egy-egy brigád tagjai alapo­san lemerik egymást, tudják egy­másról, kinek milyen a szorgalma, ügyessége, szakképzettsége, hol szo­rul legtöbb segítségre, biztatásra, stb. Az agitációs csoportokat a tor­melószövetl, esetekben brigádon­ként leéli megszervezni: úgy, hogy a brigádokon, belül min­den munkacsapatra jusson egy-két népnevelő. A népnevelőcsoportba te. mészetesen a lugön tudatosabb, legjobb kommunista és pártonkí- vüli szövetkezeti tagokat kell be­szervezni : azokat, akiknek sza­vára a többiek szívesen hallgat­nak, mert tudják róluk, hogy a munkában is az előforduló nehéz­ségek legyűrése közben is mindig m gállják helyüket. Feltétlenül helyes bevenni a népnevelő-cso­portba a legjobb pártonkfvüll dol­gozókat, a kitüntetett szövetkezeti tagokat, akik a maguk munkaterü­letén kiváló eredményt értek el s gyakorlati példamutatással, jótará- csokkal tudják segíteni társaikat. A termelőszövetkezetek párttit- kára tartsa kézben a népnevelőket, lehetőleg hetenként tartson megbeszélést a népnevelőkkel.^ még hozzá alaposan meggondolt napirenddel. Ezen a megbeszélésen vegyék sorra az elmúlt hét agitá­ciós munkájának tapasztalatait vitassák meg az egyes népnevelők agitációs módszereit s készüjenek fel arra, hogy a következő héten a felvilágosító munka során milyen feladatokat s milyen módszerekkel kell megoldanlok. A megbeszélések ne általánosság ban mozogjanak s azokon ne ve­gyenek elő tízféle kérdést Válasz­szák ld a legfontosabb feladatokat, de azokat alaposan vitassák meg. Ha például a brigád szénakaszálás előtt áll s a kaszálást négy nap alatt el kell végezni: a népnevelők azt beszéljék meg, milyen agitá­ciós munkát kel! végezni ahhoz, hogy a szénakaszálással csakugyan négy nap alatt, vagy még hama­rabb elkészüljenek. Vegyék sorra, hány elmaradozóval kell beszélni, hogy a kaszálás ideje alatt egyet­len hiányzó se legyen: számítsák ki, egy-egy kaszásra naponta hány négyszögöl jut, hogyan érjék el, hogy a sürgős munka érdekében egy-két órával, sőt ha szükséges, többel is megtoldják a szokásos munkaidőt stb. Beszéljék meg, hogy a munkacsapaton belül ki mikor tart újságolvasást, ki melyik tag­gal beszél és így tovább. Beszéljék meg azt is, hogy hazánk nagy fel­adatait, a békehare eseményeit hogyan kössék össze a brigád ten­nivalóival. A jó népnevelő mindig gon­dosan áttanulmányozza a Szabad Népet meggondolja, milyen módon tudja közel hozni a koreai nép hősi harcát, a gyarmati népek fel­szabadító küzdelmeit s a tőkés or­szágok dolgozóinak békeküzdelmét a brigád előtt álló feladatokhoz: s nem sebtében, hevenyészve tartja meg az újságolvasást, hanem a legfontosabb anyagot sze­meli ki a lapból s mindenki szá­mára érthetően, röviden, de velő­sen olvas. Ez Dagyon fontos. A népnevelők készüljenek fel munkájukra, tanulják meg egy­mástól a helyes, gyakorlatban be­vált agilációs módszereket s ne saj­nálják a fáradságot a népnevelő- munkától. A párUitkár alaposan készüljön fel az értekezletre, szabja meg az agitációs tennivalókat s adjon módszereket, érveket a népneve ők lo 'Ha például egyik brigűd- r ':k a -»versery, a ‘ m akar brigád Az 1952. évi tervünket az in­tézőbizottság, a munkacsapatve­zetők és Vékony Ilona csoport­tag bevonásával készítettük el. Vékony Ilona nemrég jött haza szakiskoláról, s az ott szerzett tudásával komoly segítséget adott a tervkészítéshez és a munkacsapatok átszervezéséhez. Az ő javaslatára választottuk külön a gyümölcsös-brigádot a szöllészeti-brígádtól. így nem fordulhat elő az, ami tavaly sok kárt okozott, hogy a két helyen egyszerre sürgőssé vált munkát egy brigád nem tudta időben el­végezni. A dolgozók munkájá­nak könnyítésére motoros per­metezőgépeket is alkalmazunk, A permetezőgépek már ki van­nak javítva, s a meglévő trágyát is kihordtuk a földek, szélére, hogy a jó idő beál'íával azonnal hozzákezdhessünk a munkála­tokhoz. Csoportunk egy igen nagy hiányosságát is ki akarjuk javítani. Az elmúlt évben ugyan­is egyáltalán nem foglalkoztunk állattenyésztéssel. Nagy nehéz­ségekbe ütközött így az állam­mal szemben: kötelezettségünk teljesítése is. Valamennyien érez­tük az állattenyésztés beveze­tésének szükségességét, s hozzá­kezdünk saját erőnkből egy 7C0 férőhelyes baromfitelep építésé­hez, amelyhez a szükséges fa­mennyiséget már kitermeltük és a kerítéshez szükséges faoszlo­pokat kifaragtuk Részben álla­mi támogatással 50 férőhelyes sertésfiaztatót ép’tűnk, amely terv szerint április 1-re készen is lesz. Nagy eredmény nálunk az, hogy a politika! iskolára már többen és pontosabban járnak, mint eddig. Érzik a csoport tag­jai, hogy az 1952-es tervet, — amely a csoport erősödését és gazdagodását szolgálja — csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a politikai iskolán fejlesztik tudá­sukat, s az ott tanultak alapján végzik munkájukat. Farkas András, a Kemecse-útí Úttörő tszcs, elnöke. A na^ykállói járás jó példája Á nagykállói járás földműves- szövetkezetei gyógynövényter­melési szerződéskötésben jó munkát végeztek. A járás elő­irányzott tervét 112 százalékra teljesítette. A járási tervteljesi- téshez legjobban hozzájárul BÖ- köny, ahol 150 százalékra telje­sítették a tervet. Nagykáílo, Érpatak szintén 100 százalékon felül teljesített. A többi járások példát vehetnének a nagykál- lóiaktól; ne kezeljék ö':öd-hatod- rangú növényként a gyógynö­vényt, 1 Csoportunk az építésre jól fel­használta a téli napokat, A ló­istállóban megépítettük a jászla­kat és a hídlást 12 koca befo­gadására alkalmas színt is épí­tettünk és egy 20 méteres górét cseréptető alá vettünk. A vezetőség figyelmét több­ször felhívtam, hogy a szerszá­mokat hozzuk rendbe a tavaszi munkákhoz, de meg sem hallgat­tak, Á gazdasági gépek, szerszá­mok egyrésze kint van a földe­ken, ahogy az őszön otthagy­ták. A vetőmagunk sincs kitisz­títva. Én pedig úgy látom, hogy a tavaszi munkákat csak akkor tudjuk jól elvégezni, ha jó szer­számok lesznek mindenhez és magasabb termést is csak úgy arathatunk, ha jó vetőmagot vetünk, SZILÁGYI PÁL Ura, Kossuth tszc&

Next

/
Thumbnails
Contents