Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-27 / 48. szám
Mai számunkból: A Párt neveli Kovács Erzsi* (2. old.) — A szovjet kormány jegyzéke az olasz kormányhoz (3, old.) — Négy ifi felajánlását hárman teljesítik a nyíregyházi trafójavító-üzemben (4 oldal) VTII, ÉVFOLYAM, 48, SZÁM. ÁRA 50 FILLER 1952 FEBRUÁR 2T, SZERDA I Gazdasági vezetők feladatai a tervteljesítésben Március 9, közeledtével nap- ról-napra növekszik a lelkesedés, a lendület dolgozóink között, amellyel szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs születésnapjára készülnek. Egyre nagyobb azoknak a dolgozóknak a száma, okik bekapcsolódnak a tervek túlteljesítését .szolgáló ,.Termelj ma többet, mint tegnap" mozgalomba, A dolgozók hatalmas lelkesedése,- a termelés emelkedése egyre nagyobb feladatok elvégzésére kötelezik üzemeink, gyáraink vezetőit is. Az ő feladatuk a dolgozók nagyszerű lelkesedését, akaratát elősegíteni a műszaki előfeltételek biztosításával. Az ö feladatuk a folyamatos munkához biztosítani a nyers- és segédanyagokat, a szerszámot és a szakmunkások mellé a segédmunkásokat, illetve ellenőrizni a reszortfelelősöket ezeknek a munkáknak elvégzésénél. Mert mint Sztálin «Ívtárs mondotta: „Vezetni — ez korántsem azt jelenti, hogy határozatokat írunk és utasításokat küldünk szét Vezetni — ez azt jelenti, hogy ellenőrizzük az utasítások végrehajtását, de 'nemcsak az utasítások végrehajtását, hanem magukat az utasításokat is, azt, hogy az eleven gyakorlati munka szempontjából Helyesek-e vagy hibásak." Nem mást jelent ez, minthogy 1az üzemek, gyárak vezetőinek tisztában kell lenniök munkaterületük minden problémájával. Nem mindig az üzemvezető az, aki egy-egy üzemen belüli problémát megold, vagy a megoldására utasítást ad ki. Megteszik, megoldják az üzemrészek vezetői is. És általában helyesen. Azonban az üzemvezetőnek, igazgatónak minden esetben ellenőriznie kell, hogy a feladatokat helyesen oldják-e meg? Amig egy üzemrészvezető vagy műszaki vezető felelős a maga reszortjáért, addig az üzemvezető, igazgató az egész üzemért, Vállalatért felelős. Hogy mennyire hatással van & termelésre az igazgató jó vagy rossz munkája, azt bizonyítja az Útfenntartó Vállalat esete is. Amig nem Valkovics István volt a vállalat igazgatója, addig a negyedévi tervteljesítés 98 százalékos volt az Útfenntartónál Ezzel szemben, mióta Valkovics István van a vállalat élén, a tervteljesítés mindig jóval 10C százalékon felül van. Mik voltak azok a hibák amik az Ut- ienntartónál akadályozták a tervteljesítést? Ugyanazok a hibák, amik más vállalatoknál, üzemeknél is csökkentik a' terv- íeljesítést. A munka rossz megszervezése az, hogy a tervek negyedévi, havi, dekád és napi felbontása hiányzik. Aztán leginkább hiba volt, de még most is hiba van sok üzemünknél a munkafegyelemmel. És . nem utolsó sorban az önköltségcsökkentésről feledkeznek meg vezetőink. Főleg ezek voltak azok a hibák, amik az Útfenntartót jellemezték azelőtt Ezeket felismerte és kijavította az új igazgató. A terv napokra való felbontására kell törekedniük az üzemek, vállalatok vezetőinek. Ahhoz, hogy évi tervünket teljesítsük, állandóan teljes odaadással kell dolgoznunk, Minden hónapban, minden nap teljesíteni kell a tervet. De hogy ez elérhető legyen, minden dolgozónak ismernie is kell tervét. Tudnia kell reggel munkába állása előtt, hogy neki azon a napon mi a teendője, mennyi munkát kell neki elvégeznie) hogy becsületesen eleget tegyen feladatának, az ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításáért folyó harcban, Ha a dolgozók tudják napi, dekád és havi feladatukat, nem fordul elő oly_ nagy mértékben a termelés hullámzása. Megszűnik a hóeleji „lógás", a hóvégi hajrá, aminek következménye a következő hónap elején a fáradtság éc vele együtt az újabb lemaradás. A terv napokra való felbontása lehetőséget ad dolgozóink számára a „Termelj ma többev, mint tegnap" mozgalomba való bekapcsolódásra is. Az a dolgozó, aki tisztában van tervével, napi feladatával, — mer vállalni A kísvárdai Vulkán műszerésze, Soltész Lajos is először a napi tervét vette figyelembe, mikor csatlakozott Loy Árpád mozgalmához. A munkafegyelem megszilárdítása a tervteljesítés egyik legfontosabb előteltétele. A munkafegyelem azonban nem csupán a késések megszüntetéséből áll, hanem ugyanolyan fontos a munkaidő teljes kihasználása is. A Vulkán megmunkálójában a múlthoz képest csökkent a késés, de helyette „rendszeressé" vált a tűz melletti melegedés. Nem kis szerepe volt ennek megszüntetésében a vállalatigazgatónak. Gondjának kell lenni a vállalatvezetőnek az önköltségcsökkentésre, a béralapfelhasználásra, az egy munkaórára, a száz forintra eső termelési érték ellenőrzésére is. De hogy ezeket a feladatokat el is tudják látni vezetőink, szükséges, hogy vezetőink állandóan fejlesszék tudásukat, tanuljanak a szocializmus építése közben. Mert mintahogy Gerő elvtárs mondta a Magyar Dolgozók Pártja II, kongresszusán: „Azt a feladatot kell magunk elé tűznünk, hogy munkáskádereink, akik jelenleg az ipar, a termelés vezetésében, gazdasági életünkben különféle fokon irányító szerepet töltenek be, 5— 6 év leforgása alatt általában legalábbis üzemmérnöki tudást szerezzenek és elnyerjék az ennek megfelelő képesítést is," fi kemecsei járás élenjáró dolgozó parasztjainak értekezlete csatlakozott a „termelj ma többet, mint tegnap“-mozgalomhoz Néplap-ankét Kemecsén Hétfőn reggel dolgozó parasztok érkeztek Kemecsére a járás fal- vaiból, Azok, akik községeikben a legszorgalmasabb, legjobb gazdák hírében állnak, akik nemcsak a munkában jártak élen mindig, de az állam iránti kötelezettségek teljesítésében is. Ott volt köztük Szappanos Mihály elvtárs besztercei dolgozó paraszt, akinek levelét az egész megye olvashatta napokkal ezelőtt, javaslatát megismerhették: „valósítsuk meg a mezőgazdaságban is a „termelj mi többet, mint tegnap” jelszót, tegyük valósággá ezt a mozgalmat.-.’’ A Néplap ankétjára érkeztek, hogy megbeszéljék, hogyan készültek íel a tavaszi szántás-vetésre, miként akarnak az idén jobb terméseredményeket elérni földjeiken, mint az elmúlt esztendőben. S hogy kicseréljék tapasztalataikat, tanuljanak egymástól. Az ankéton a járás tizenegy élenjáró dolgozó parasztja mellett résztvett Szabó Jánosné elvtársnő, a kemecsei járási pártbizottság munkatársa és Csikós Balázs elv- társ, a Néplap termelési rovatának munkatársa. Csikós elv társ ismertette, Loy elvtárs kezdeményezésére milyen miért érdemes most többet termelni. több árut vinni a piacra, több nyersanyagot adni az egyre növekvő iparnak .— egyszóval hozzájárulni ahhoz, hogy az egész nép életszínvonala napről-nápra emelkedjék. Valamennyi dolgozó paraszt nagy lelkesedéssel határozta el az ankéton, hogy csatlalcosmk Szappanos Mihály elvtárshoz, felhívást intéznek a megye vaUmcny- nyi dolgozó parasztjához, hogy szélesedjék ki or, szaboles-szalmári falvakban is a „termelj ma többet, mint tegnap’'-mozgalom. 8 mindezt Rákosi Mátyás elvtárs hatvanadik születésnap jóm a jánlják! Balogh Józsefné ötholdas kékl dolgozó parasztasz- ezony elmondta az ankéton, hogy az ő házánál össze szoktak jönni a dolgozó parasztok, beszélgetnek arról, miként lehetne többet termelni, mint tavaly. Tanulnak, olvasgatnak, s éppen ők is oda jutottak: az igaz, hogy a mezőgazdaságban nem lehet egyik napról a másikra meglátni a munka gyümölcsét. I)e az is igaz, hogy minden nap meg kell dolgozni crte. És nem mindegy az, hogy miként dolgozik a földművesemben — Vettünk egy rádiót, mikor kisorsolták a Békekölcsön-kötvényünket — mondta el Balogh Józsefné. És a fél utca ott szokta nálunk hallgatni, mi újság az országban.' Nagy dolog ez, sokat beszélgettünk arról, hogy mennyire megváltozott az életünk. Megtanultuk, hogy nekünk is ki kell venni a részünket abból a munkából, amellyel az egész országot szebbé, még gazdagabbá ‘tesszük. Elmondta Balogh józsefné, hogy ö 97 mázsa kukoricát termelt tavaly egy holdon. Elmondta módszerét Is. Hegy a kukorica sorát a szokottnál ritkábbra 85—90 centire hagyta, a bokrát pedig sűrűbbre vette. Jól járta a levegő a tengerit. sok akadt kétcsöves, két cső kötelezettsége — 17 mázsa kukoricát adott az államnak. — És az idén még többet akarok elérni a tavalyinál. Éppen ezért javaslom én is, valósítsuk meg a mi fa Ivóinkban is a „termelj ma többet, mint tegnap”-mozgalmat. Lelkesebbnél lelkesebb hoz ^.szólások helyeselték a javaslatot. S az ankét valamennyi résztvevője együtt beszélte meg, milyen módszerekkel is igyekeznek elérni a tavalyinál jobb termést. Elmondták, hogyan dolgoztak tavaly, munkájuk tanulságos tapasztalatait ismertették meg egymással. Cserélj ük gvakra n a vetőburgonyát Tóth Pál tízholdas nagyhalászt középparaszt is a legelső gazdák közt van a községben. Elmondta, hogy 130 mázsa ipari burgonyát takarított be tavaly egy holdról. Úgy dolgozott, hogy — mint mondta — a kéve mozgott még a keresztberakásnál, amikor a tarlót bántotta. Ősszel 150 mázsányl jé istállótrágyát szántott le. így készült fel a vetésre. Aztán háromkor töltögetett. Javasolta az ankét résztvevőinek a vetőgumó gyakof! cseréjét. S elmondta még, hogy 1200 öl földről prémium nélkül 2600 forintot kapott szeszburgonyáért. Tóth Pál tavaly 22 mázsa terményt adott be „C” jegyre az államnak. Azt fogadta, az idei. termésből még jobban túlteljesít? beadási kötelezettségét. Vessük négyzetesen u tengerit holdról. És nagy szó ez, ha azt vesszük, hogy nyolc-tíz mázsás ten- geritermés is „jó termés” sokfelé. Ifjabb Borók János javasolta, mindannyian vessenek az Idén négyzetesen tengerit. Maga elvégzi mostmár a pótbeporzást js a magasabb termés érdekében. lelkes mozgalom indult iparunkban Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére. Ez a mozgalom „termelj ma többet, mint tegnap” jelszóval egyre-másra éri el sikereit. S most a ml falvaink közül Besz- I terecen határozták el először Szappanos Mihály elvtárs javaslatára, hogy a falu népe is magáévá teszi a jelszót: termelj ma többet, mint tegnap. Olyanképpen, hogy nap, mint nap eredményesebben, jobb módszerekkel, nagyobb gonddal végzik a munkát a magasabb terméshozam érdekében. Szappanos elvtárs megírta levelében, milyen szép eredményeket ért el már az elmeit esztendőben is. De nem elégszik meg az idén tavalyi eredményeivel. A múlt évi 90 mázsás burgonyatermést az idén 120 mázsásra, a tavalyi 32 mázsás kukoricatermést 40 mázsásra akarja az idén megnövelni. S leírja azt is, hogy tanulással, új módszerek lehetőség szerinti alkalmazásával, a gondos vetőmag- tisztítással, a tavaszi munkára való jó felkészüléssel, korai vetéssel és idejében történő növényápolással akarja mindezt elérni. Az értekezlet résztvevői mind beszéltek arról, egy száron. Szép volt a termése, s az első dolga volt, hogy teljesítse az állammal szembeni kötelességét. 2S0 kiló kukorica volt a beadási Ifjabb Borók János nyírbogdányi dolgozó paraszt elmondta, hogyan próbálkozott tavaly a kukorica négyzetes vetésével úgy, ahogy a termelőcsoportokban látta, hallotta. Bár nem ért el hatvan mázsás rekordtermést. mint például a varjú- laposi Győzelem tszcs-ben, de 48 mázsa tengerit takarított le egy Kifizetődik a vetőmagtisztítás Karafa József kemecsei dolgozó József. Azért, mert a vetőmagot paraszt felszólalásában alaposan hangsúlyozta: jól fel kell készülni a tavaszi vetésre, különösképp a vetőmag kitisztításával. — Az üszöggel még nem volt sok bajom — dicsekedett el Karafa még lábon szoktam kijelölni és a vetőmag tisztítása, csávázása soha se marad cl tavaszi vetés előtt Erre a fontos munkára hívom fel dolgozó paraszt társaim figyelmét 6 mázsával főbb kukorica fészekírágjázással Bácskai Gyula tlszarúdi dolgozó paraszt elmondotta, hogy pétisót szórt a kukorica alá, azt fészkesen vetette. Minden fészekbe egy-egy félkanálnyí jutott. — Sipos Ferenc, a földszomszé- doni kinevetett, amikor ott pepecseltem a földön1 — mondta Bácskái Gyula. Azt mondta,’ őneki. „nincsen ideje játékra”. Most látja aztán, hogy nem Is olyan játék volt. Mert hat mázsával több kukoricát szedtem le egy fél holdról, mint ő. Megfogadta, hogy az Idén velem együtt csinálja a fészektrágyázást. Az ankéton résztvevő dolgozó pa rasztok felvetették: a niásodvdések területének megnövelésével is növelni fogják a föld termését. Biró István kemecsei dolgozó paraszt elmondotta, hogy tavaly árpa után azonnal felszántotta a földet öt-hat centi mélyen, és utána céklát vetett, majd hengerezett és tövisborouával végigment a földön. Négyszáz ölön hatszáz forint értékű céklája termett, ez holdra átszámítva 2100 forintom jövedelmet jelent. f Baraksó Bertalan nagyhalászi dolgozó paraszt elmondta, Rákos-, elvtárs tanácsát megfogadva, kölest vetett tarlóba másodnovénynek. Fél holdon öt múzsa kölest csépelt Az idén megnöveli a másodvetés területét. Felvetette még, milyen nagy gonddal kell készíteni a szénát, különösképp, ha vastagabb lucerna-, vagy lóhererendeket kelt szárítani A múlt nyáron azt ta