Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-27 / 48. szám

NÉPLAP 1952 FEBRUAR 27, SZERDA passtalta, hogy a szétrázogatott rend két nap alatt megszáradt, a vasta­gabb rend pedig csak egy hét múl­va száradt meg, — ha nem jött rá eső. Éppen azért javasolta, hogy gyakrabban rázjgassák a rendet, mert az a tapasztalat errefelé, hogy a szénakászítésre nem fordí­tanak nagy gondot Pedig a jószág takarmánya függ ettől a gondos­ságtól. Matiz János vasmegyeri dolgozó paraszt a járás egyik fontos ipari növény éról, a kender mngiermeléséről beszélt Elmondotta: azt tapasz­talta, hogy a járásban helytelenül bokorba vetik a kendert, s öt-hat szálat is meghagynak. <3 géppel veti a kendermagot 70 centis sor­távolságra, s minden araszra hagy növényt az egyeléskor. Nagyobb a hely így, egy-egy szálnak, mint­hogyha hat is van egy csomóban. Javasolta, próbálják meg az ő módszerét, annál is inkább, mert ■< !gyszáz öl magkender termése 4 )5 kiló volt az ő földjén. Az ankéton résztvevő dolgozó pa­rasztok ezután határozatot hoztak: Tavasszal csak válogatott, tisztí­tott, csávázott magot vetünk, s o jövöévi vetőmagot még az idén lábon kijelöljük. A gépeket, szer­számokat haladéktalanul rendbehoz­zuk, s minden használat után rcndbetesszük ezentúl. A tavaszi vetést a minisztertanács határozata szerinti határidő előtt három nap pal elvégezzük. A növényápolásnál nemcsak a gyomtalanítás less a fő­célunk, hanem a talajnedvesség megőrzése is. Az aratási munká­kat úgy szervezzük meg, hogy szem­veszteség nélkül, a legjobb minő ségben takarítsuk be a termést. A tarló hántást aratás után azonnal elvégezzük és Hz százalékkal meg­növeljük ■másodveléstcrületünkel. A lehetőségekhez képest új termelési módszereket vezetünk be, mint a négyzetes vetés, pötbeporzás, fé­szektrágyázás stb. — magasabb terméseredmények érdekében. A szálastakarmányok szárítását úgy szervezzük meg, hogy az minél rövi debb idő alatt megtörténjen, ne menjen veszendőbe értékes takar­mány, Az őszi mélyszántást a laza homok és láp kivételével minden területünkön elvégezzük. És az ál­talunk ismert módszerekkel meg ismertetjük többi dolgozó paraszt­társunkat, mindenben hozzásegít­jük őket a többtermeléshez. így csatlakozunk az ipari mun­kások példáját követve a „Termelj ma többet, mint tegnap” mozga­lomhoz, így ünnepeljük Rákosi elv­társ 60. születésnapját. Felhívunk minden dolgozó parasztot, in­dítsanak valamennyien harcot a tavalyi terméseredmények túl­szárnyalásáért ! * A Néplap ankétja eredménnyel fejeződött be Ketnecsén. Az ankét résztvevőinek kezdeményezését kö­vessék a többi járások dolgozó pa- /asztjai. A kezdeményezésből le­gyen a dolgozó parasztok ezreinek mozgalma, s hozza az a termés- eredmények növekedését! Nagy sikerrel folynak > Barátsági Hónap előadásai Erősödnek az MSzT*szervezetek Nagy sikerrel folynak megyénkben a Magyar-Szovjet Barát­sági Hónap előadásai. A kisvárdat Béke filmszínház ban nagy érdeklődés mellett mutatták be a Donyeci bányászok című szovjet filmet. A be­mutatót kővető ankéton mintegy négyszázan vettek részt. A nyírbátori MSZT-aktívák a Barátsági Hónap megnyitása óta két orosz nyelvtanfolyamot szerveztek, A két tanfolyamon 50 dolgozó tanul, A nyíregyházi járásban a kultűreseményekrc való mozgósí­tást tagtoborzással kötik össze. Meglévő szervezeteik állandóan növekszenek. Ezenkívül űj MSZT-szervezetet alakítottak az ibrányí Alkotmány tszcs-ben 52 taggal, az ibrányi Vörös Csillag tszcs-ben 35 taggal. Uj szervezet alakult még a varjúlaposí Győ­zelem tsz-ben, Sörekúton, Nyírszőlősön és UjSehértőn. r3cjzélfitth az Stonuíml éj (Háketi datáuml T'/azaioUiUi Tiszalökön a Kos­suth termelőszövetke­zet irodájában külön­böző községekből jöt­tek össze a vadászok megbeszélésre. A gyű­lés után élénk beszél­getés folyt. A beszél­getést távolról hangzó dübörgés kíséri. Ezt az állandó sajt megszok­ták már Tiszátok dol­gozói, igy van ez már pár év óta. Hozzáiar- tozik ez már a község életéhez, éppúgy, mint o , hogy a Tisza min­den tavasszal kilépett medréből és nagy föld­területet árasztott el. A Kossuth tsz. iro­dájában most róla, a makrancos folyóról be­szélgetnek az emberek. — Megszelídült az wir — mondja Kolo­si Márton tiszadobi zcs-tag. Sokat hal­lottam az anyámtól, ~ ogy nyolcvannyolc­ban, mikor kiöntött, öntötte szinte az ■gisz Alföldet. Nem ' olt senki, aki elő tu­dott volna állni 1 — Hatalmas erő ám a víz — kapcsolódik a : cszélgetésbo Szentesi Oábor. — Három, tégy emeletes épülete­ket össze tud dönteni. ' atomikor mindig azt hvlo'tqm, hogy a víz, a tűz a legnagyobb erő a világon, — Most mi vagyunk « legnagyobb erő ! Nagy ma már a tudo­mány. Ott van Hajdú­nánás határában (í kotrógép. Láttátok már? Micsoda munkát végez az! A földet hátoldalra lapátolja, a csatorna partjára. — Nálunk Büdszent- mihdlyon is van már fúrógép, ami a csator­nát fogja ásni. Ott van kinn a falu alatt. Már összeszerelték, én is láttam. Hatalmas gép. A Szovjetunióból hoz­ták — így mondják azok, akik a géppel vannak. Meg azt mond­ják, Rákosi elvtárs kérte Sztálin elvtárs­tól. Ez ám, nem olyan mint a hajdúnánási kotrógép, mert én mát azt is láttam. Ez egé­szen más, még a neve is. Ezt lépegető gép­nek nevezik ! — d icsek- szik Kiss János. — Az még csak egy­szer nagyszerű ! — kapcsolódik a beszél­getésbe Varga József. .1 hatalmas öntöző-mű 200 ezer hold földet fog öntözni. Nem fe­ledkezik meg Rákosi elvtárs rólunk, akik amvyit, szenvedtünk a viztelensógtőU Azt mondják, hogy lesz egy nagy tároló me­dencéje az Erőműnek, meg duzzasztója. Az­tán nagy kereskedelmi hajók közlekedhetnek itt Tiszalöknél is. Én mdr láttam lefestve. Úgy néz ki majd a hajó mintha egy óriás venné tenyerébe és át­tenné a gát másik ol­dalára. — Hasznos dolog az öntözéses gazdálkodás — állítja Kolozsi elv- társ. — Én ézt gyakor­latból tudom. Mi a nyáron a tsz-ben tizem egy hold földön öntö­zéses gazdálkodást folytattunk és 100 ezer forintnál többet adott a föld- Pedig még csak úgy csináltuk, hogy a Ilolt-Tiszából géppé, húzattuk a vizet a csa­tornába. Több termést adott az öntözött ti­zenegy hold. mint az öntözetlen húsz. Két év múlva pedig 200 holdunkat öntözi ai H- szalökt csatorna. — A mi földünk is a leendő csatorna mel­lett vem — mondja nagy örömmel Varga József, a Kossuth tsz. tagja. Szentesi Gábor szó­lal meg újra: Egyszó­val a víztől, tűstől erősebb a nép. — Ha olyan ember vezeti, mint Rákosi elvtársi —• fejezi be helyette a mondatot Kolozsi Máit on! (PAPP JVLIA) A PÁRT NEVELI KOVÁCS ERZSIT A zsúfolásig telt kultúrteremben még a kendergyári fiatalok hozzá­tartozóira, szüleire is átragadt a lelkesedés. Nagy nap volt ez a nagyhalásziak életében. A Párt és a DISZ Megyei Bizottsága elfo­gadták a fiatalok kérését, ifjúsági üzemmé nyilvánították a túlnyo­mórészt fiatalokat foglalkoztató rétközi kendorgyárat, amely az utóbbi hetekben, a Rákosi elvtárs­nak tett felajánlások tüzébeu vált megyeszerte híressé. Nevek, számok röpködnek a leve­gőben. A munka bőseié, akik az első felajánlásaik teljesítése után újabb vállalások túlteljesítésével akarják köszönten! a fiatalok sze­retett édesapjának, Rákosi elvtárs­nak születésnapját, A 7. EDDIGI EREDMÉNYEK­■rA RöL előző nap számoltak be Nagyidat elvtársék Rákosi elv­társnak. Most Nagyidal elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára öröm­mel nézegette a beszámolót figyelő fiatal arcokat. így gondolatban csaknem mindről el tudná monda­ni, milyen utat tett meg eddig, ho­gyan lett az üzem öntudatos dol­gozójává és számosán jó munkáju­kon keresztül a pártszervezet trg- jává, tagje'öltjévé. Kis számvetést csinált Nagyidai elvtárs. Tíznél több a különböző vezető helyekre került káderek száma, akiket az utóbbi hónapokban boesájtott szárnyra. Azután a három régibb és az öt új decemberi sztahano­vista. Már csaknem mind az egy év előttinek háromszorosára növeke­dett pártszervezet tagjai. JTOVÁCS ERZSI egyik az ö‘ AV közük Apjával, anyjával jött az ünnepségre. Az Öreg Ko­vács nemigen járt ezelőtt sehova, de mostanában szívesen elmeey a gyűlésekre. Itt is. ott is hallja, d' szemébe is mondják: Büszke le­hetsz a lányodra. Sztahanovista! És akkor felmerül a régi élet a hercegi földeken, meg a régi gyár, az Odescaichy .,hercegé” 60 fillé­res napszámával. Azt gondolnánk, hogy a szii’ök öröme kísérte Erzsi elhatározását, amikor bement a gyárba. Nem ígv volt Különösen édesanyja beszélt ellene: „Fájós a lábam. Aztán itt a 4 hold föld. Meg úgysem sokra mész ott” — mondogatta. De a 18 éves Erzsi többet akart már. Sokszor nézte irigykedve, hegy mi­lyen szépen öltöznek a gyári lá­nyok. AKKORIBAN, másfél észtén- deje nem sokat törődtek a gyárba kerülő fiatalokkal. Erzsit a lentörőhöz állították és boldogult, ahogy tudott, meg ahogy kedve tartotta. Hónapok mnlva is £u—90 körül volt a százalék, édesanyja meg szidta a gyárat: nem keres többet ez a gyerek 450—500 fo­rintnál. A II. Pártkongresszus után a kendergyárban is felfigyeltek a pártszervezet és az üzemvezetés hi­báira. Abban az Időben választot­ták a vezetőségbe Nagyidai elvtár­sat és ő a vezetőség többi tagjá­val együtt rendszeresen kezdett foglalkozni a dolgozókkal, a tér me!és problémáival. Akkoriban figyeltek fel több már, fiatallal együtt Kovács Erzsire is aki pár napja került át a kender tilo’.ó géphez. Ma már nehezen le hetne onnan elszakítani, de em lékszik rá milyen félve ismertedet az új géppel. Nagyidal elvtárs sp gített akkor. Sokat elbeszélgetek vele, hogy ilyen derék lánynak nem szabad visszariadni a nehezebb fel adatoktól, hiszen Rákosi elvtár helytállást vár a fiataloktól. Bac kai elvtárssal együtt ismertették meg a gép fortélyaival is. „Csak az a fontos — erősítette sokszo Nagyidat elvtárs, — hogy a mun kaidő minden percét kihasználja”. Akkor 00 százalék helyett 120— 130 áll a tábláján és a boríték sem lesz lapos. Eleinte vállrándítás volt a vá­lasz, A társai se nagyon szerették akkoriban — „elhúzódik mindentől, csak cifrálkodni tud”-—ez volt róla a vélemény. Türelem kell hozzá <■— magya­rázta a többieknek Nagyidal elv­társ, — Meglássátok less ereűmö-1 nye. És nyáron már sűrűn láthat­ták a legjobbak között, neve mel­lett a 130 százalékkal. A Z EGYIK TITKÁRI ÉRTE- KEZLET után Szabó olvtárs, a JB titkára karonfogta Nagy­idat: — Mit gondolsz, nem lenne-e he­lyes egy brigádot alakítani a jól dolgozó tilósok közül? Sztahánov- brigád lenne a neve Hazafelé már ebben főtt a párt­titkár feje. Másnap röpgyűlést hív­tak össze. Móric Jolán, Mackó Er zsi. Borbély Vilma, Lökös Ilona meg Kovács Erzsi jelentkeztek az ötös brigádba, valamennyi 120— 140 százalék körül teljesített. Va­lamennyien sztahanovisták akarnak lenni — íogadkoztak. A műszakiak mindjárt a röpgyülésen megígér ték a segítséget. De Kovács Er­zsiét nem maradtak versenytárs nélkül. Kmecz Margit. Árvái meg másik három társuk még aznap brigádot alakítottak és versenyre hívták őket. Az ÜB naponta ismer­tette az eredményeket és egy hét múlva büszkén hirdette a tábla • Az ötös brigád tagjai elérték a 160 százalékot, a sztahanovista szintet TT OMOLT HARC VOLT. hogy ■ tartant is tudják. Kovács Erzsinél is előfordultak kilengések. Egyízben a nyilvános pártnap elé került az esete. Kenderből készí­tett, felöltöztetett kócbabával szó­rakoztatta pár társát munkakezdés után. Azon a pártnapon megértette Kovács Erzsi, hogy mit jelent a munkában egy félórás kiesés és hogy a tréfálkozásnak is megvan az ideje. Megértette, hogy. kemé­nyen, öntudatos munkával kell har­colni a sztahánovista címért. Hanem a társadalmi munkára se­hogy sem lehetett rávenni. Kitért a népnevelőmunka és minden párt- megbizatás elől. Nagylda* elvtárs végére akart járni h dolognak és egy őszi napon ellátogatott hozzá­juk. Kovács néni szívesen fogadta a vendéget, beszélte, hogy a lánya milyen örömmel jár a gyárba. „Csak azt a Nag.vidait szeretném már megismerni — mondta végül, —aki annyit reguiúzza a lányomat. Azt hallom, hogy folyton veszekszik vele, aztán mégsem haragszik meg rá sose. Azt mondják, valami tit­kár az ott” — Akkor jött cSak zavarba Kovácsáé, amikor előkerült Erzsi és megmondotta, hogy ki a vendég. A békekölesön-agltáció során már a legjobb agitátorok közt volt Erzsi. Röviddel utána társai szak- szervezeti bizalminak választották. De kitelik még más is Erzsiből. Pár hete a „Megváltoztunk” Eszti nénijét — Kovács Erzsit — a szín­padon is megtapsolták. TV/TOSTANÄBAN a gyűlésekre is jobban eljár sőt igen esak felveti a hibákat. Legutóbb ä nor­másokat mosdatta, mert elmaradt a napi versenyértékelés. Egy szta- hánovistának, akit a pártszervezet tagsága már maga közé fogadott és aki a következő taggyűlésen kézhez kapja Rákosi elvtárs pártjá­nak piros tagjelölt-igazolványát — igen nagy a felelőssége. Nemcsak magáért, de mindenért, ami az tizemben, az országban történik. Ezt. magyarázta , Nagyidai elv- társ, amikor két hónapja fel­vetődött : valami még nagyon hiányzik Erzsinek a büszke sztahanovista oklevél mellé. Kovács elvtársnő bátran vállalta a taggyű­lésen 10 másik társával együtt kiér- demlik a kommunisták bizalmát. Nagy erőt ad ez a bizalom, még másnak is jut belőle. Ott dolgoz­nak Erzsi közelében Császár Anna meg Kormány Béla. Olyan gyámol­talanul ment nekik a munka, mint Erzsinek valamikor, 60—80 száza­lékig jutottak. Ez pár hete volt. Mióta Erzsi „patronálja” őket, túl­teljesítenek mindketten a 100-on, de ez csak a kezdet. Erzsi sokszor sze­retne megértetni valamit, mint ahogy neki megmagyaráztak egyet- mást a kommunisták, de még nehe­zen megy. A pártszervezet nem fi­gyelt fel arra, hogy Erzsi nem tanul, de most ez is megváltozik. Mit is mondott Rákosi elvtárs a fiatalságnak: .......mindenütt mun­kában, tanulásban, fegyelemben példával járjon elől.” Hát éppen ők maradnának el a tanulásban, a Rákosi ifi-müszak tagjai?! A következő DISZ politikai kö­rön már ők is megjelennek — ezzel egészítette ki eddigi felajánlását Kovács Erzsébet. Az eddigit becsü­lettel teljesítették. 9-e helyett csak­nem három héttel előbb végezték 40 mázsa kender terven felüli tilo- lását, Erzsi egymaga újabb 4 má­zsát vállait terven felül. így feje-- zik ki: mérhetetlen hálájukat ös szerzetüket iránta, így akarják sjőzmemre vinni, még inkább ki­érdemelni azt a drága nevet, amit műszakuk visel, Rákosi elvtárs ne­vét. (Ss. I.) Szovjet termelési módszerekkel dolgozik a tiszodobi Táncsics tsz. Ml, a tiszadobi Táncsics tsz. tagjai lelkes vállalásokat tettünk Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére a nagyobb termés ér­dekében. Vállaltuk, még a munka- szervezésnél a terület pontos fel­osztását. Már fel is osztottuk a földterületet a brigádok, a munka­csapatok között. Jegyzőkönyvileg adtuk át a területekkel együtt a gépeket és felszereléseket is a bri­gádok részére. Vállalást is tettünk még a gé­pek és felszerelések kijavítására. Ezt a munkát is már csaknem tel­jes egészében elvégeztük. Az állattenyésztő brigád vállal­ta, hogy bevezetik a teheneknél a napi háromszori fejest és az egye­di takarmányozást. Az építkezés­nél pedig arra tettünk vállalást, hogy minden nagyobb építkezéshez az anyag 50 százalékát saját erő­ből biztosítjuk, a kisebb építkezés seknél pedig teljes egészében ma­gunk adjuk az anyagot és a mun­kaerőt is. A konyhakertészetben vállalást tettünk a melegágyak megrakásá- ra és a magvak elvetésére, ezt a munkát is már nagyrészben elvé­geztük. Vállaltuk még, hogy két. holdon előcsíráztatott burgonyát vetünk és 50 köbméter fát kiter­melünk. Igyekezni fogunk, hogy minden vállalásunkat minéí előbb teljesít­sük, hogy méltón ünnepelhessük meg Rákosi elvtárs hatvanadik szü­letésnapját. Varkas Lajos, tsz. elnök, Tiszadob. Korea népe elszántad harccal és lokozott munkával válaszol az amerikaiak újabb gaztetteire Az amerikai agresszorok bakte­riológiai hadviselése mélységes fel­háborodással töltötte el a koreai népet. Az ország minden részéből tiltakozó nyilatkozatok érkeznek. Han Szang Szu, a koreai nép­hadsereg tisztje a parancsnoksága alatt álló.katonák nevében hang­súlyozta: azzal válaszolnak az amerikaiak újabb kegyetlenkedé­seire, hogy még keményebb csapá­sokat mérnek az ellenségre a harc­téren. Vbonjan egyik üzeme dolgozói nak nevében Li Hong Zsaj bélye­gezte meg az amerikaiak gaztet-' tét. Hangoztatta, a munkások túl­teljesítik termelési előirányzatukat és a felszabadító háború támogatá­sára még több fegyvert és köz­szükségleti cikket gyártanak. Li Csöng Van orvos kijelentette,, hogy koreai egészségügyi dolgozók erős pestisellenes hálózatot létesí­tettek és minden tőlük telhetőt megtesznek a bős katonák és az egész ország lakossága életének vé de! mezősére. 3

Next

/
Thumbnails
Contents