Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-27 / 22. szám
1952 tunár 27, NÉPLAP Szűcs Pé! sztahanovista építésvezető megszilárdítja a munkafegyelmet és továbbfejleszti a Gazda-mozgalmat Szüoi JMI építésvezető nem mai gyerek” már. őszbecsavarodő üstöké, keményre dolgozott tenyere küzdelmes munkában töltött hosszú évekről tanúskodnak. Számon sem tudja inár tartani, menynyi épület munkáiban vett részt, mint egyszerű kőműves, majd a munka irányítója, vezetője. ívek hosszú során sokhelyütt megfordult, s ma jóleső érzéssel, büszke örömmel megy el egy-egy jó munkáját hirdető alkotás mellett. — Büszke is munkájára, mert hisz mindig igyekszik jól dolgozni. Tanúskodik erről a sztahánovlsta oklevél, „amiért — mint mondja — meg la kell dolgozni, nem adják azt Ingyen”. S a sztahánovista oklevél nem került méltatlan kezekbe, megérdemelten kapta meg a 61/3. Építőipari Vállalat hét sztaháno- vistájával együtt. Szűcs Pál, mint építésvezető, jól .szervezi a munkát, megszilárdítja a munkafegyelmet és emellett gondja van még az anyagtakaré- kosságl mozgalom továbbfejlesztésére is. A VA S A HO SNA MÉNTI ÉPÍTKEZÉSHEZ alig két hete került még. Azelőtt az aporllgetl munkahelyen dolgozott, ahol határidőre készítették el a tervezett munkákat. Az eredmények mellett nem titkolja el az ottani hiányosságokat sem, — Volt ott hiba éppen elég, — mondja. — Különösen a munkafegyelemmel volt baj, naponta 4—5 késés is előfordult. Eleinte türelmes voltam és szép szóval próbálkoztam. Nem ment. Aztán rájöttem, hogy van ennek má3 módja is és a minisztertanács határozata szerint éltem a biztosított jogaimmal. Nem rimánkodtam, hanem cselekedtem. így történt meg, hogy egy reggel Szűcs Pál megállt a bejáratnál és feljegyezte magának a ké- sőnjövőket. Nyolc későnjövő neve karült akkor a papírra és nyerte el méltó büntetését. Az első büntetéseknél még nem nagy összeget szabott kt, gondolva arra, hogyíia még ezután is előfordulna fegyelmezetlenség, akkor nagyobbakat fog kiróni. Kellemesen „csalódott mert nem volt kit büntetni, mei szűntek a késések. Nem kell azt gondolni, hogy ezek után megszűnt népszerű embernek lenni. Rájöttek a dolgozók arra, hogy nekik ia jobb így. A termelés emelkedésével nagyobb lett a keresetük is. Amikor ide került a vdsárosna- ményl építkezéshez, nagyon gyenge lábon állt itt A MUKKAFEGTELEM Állandóak voltak a késések, lógások, akadozott a munka. De amióta Andrási László segédmunkást későn jő vésért megbüntette és kiíratta a szégyentáblára, egyszeriben megjavult a munkafegyelem. Nem kellett többé senkit figyelmeztetni kötelességére. Az iroda mellett, közvetlenül a bejáratnál, a versenytábla mellett áll a szégyentábla. A szégyentábla fölé dróttal odaerősítve egy felda rabolt karvastagságú fenyőrúd, alatta a magyarázó szöveg: „Balázs Sándor kőműves így becsüli a nép vagyonát s ezért harminc forint pénzbüntetést kapott.” Az értékes fenyőfát Balázs Sándor a tűzre akarta feldarabolni, holott bőségesen kapnak tüzelőt Balázs Mózes és Varga János éjjeliőröket azért büntette meg, mert a hulladékból kiválogatott gömbfa darabokat, — amelyeket tiplinek használtak volna fel, — eltüzelték. A* eredmény nem Is maradt el. Az építkezés területén minden hulladékot gondosan összeszednek és szépen egyhelyre raknak. Do vájjon mit Is csinálnak ezekkel a szinte hasznavehetetlennek látszó deszka- hulladékkal? Szűcs Pál erre is megadja a felvilágosítást: FBLHA8ZKADTAK A HULLADÉKÁÉTAGOT — Ezeket — & legkisebb darabokat is — ’mind fel tudjuk használni a parkettázásnál. Van egy újítás, amely szerint mellőzni lehet az eddig használatos párnafákat és a deszkúzást. A deszkadarabokat egyszerűen belerakjuk a bitumenbe és már jöhet la rá a parkett. Hatalmas megtakarítás ez, mely- lyel négyzetméterenként harminc forintot takarítanak meg. Ez egy kisebbméretű szobánál 800 forint megtakarítást eredményez és jóság és tartósság szempontjából • különösen az emeleten — felülmúlja a régit. Szűcs Pál tudja, hogy miért teszi ezt, hisz olvasta Rákosi elvtárs beszédet, a minisztertanács határozatát a munkafegyelem megszilárdításáról ős az anyagtakarékos- sági mozgalom kiszélesítéséről. Tudja azt, hogy minden pere, minden deka anyag, amivel többet takarít meg, egy-egy lépést jelent az ötéves terv feladatainak végrehajtásában, a szocializmus építésében. Hat- százalékkal túlteljesítjük negyedévi tervünket hl Alkaloida vegyészeti gyár dolgozóinak összesített felajánlásai költséget 4 százalékkal csökkentjük ós az anyagtakarékosság terén 21.000 forintot takarítunk Első lett brijéfaS janoir misedik harmadában ín, az Oláh-brigád bizony szégyelleni magam a brigád többi tagjaival együtt, mikor a januári első dekádterv teljesítéséről tudomást szereztem. A három brigád közül ml voltunk az utolsók. Első a Tolnai-brigád volt 101.1 százalékkal, a Murányibrigád 103.5 százaléka előtt és harmadikok mi 101.8 százalékkal. El is határoztuk, hogy a második dekádban megelőzzük a két brigádot. Már a dekád első napjaiban jobban rákapcsoltunk a munkára, amit persze a másik két brigád is észrevett, ök is erősítettek, de a verseny megnyerésében megakadályozni nem tudtak. Mi lettünk az elsők 111.0 százalékkal, míg a második a Murányi-brigád lett 109.4 pörkölőse, százalékkal, Tolnaiéit 107.8 százaléka előtt. Az elért eredmények is mutatják, hogy a verseny lendülete állandóan fokozódik az üzemben. Mutatja ezt az is, hogy az első dekádban első Tolnai-brigád most utolsó lett, bár teljesítményét 3.7 százalékkal emelte. Biztos vagyok benne, hogy a harmadik dekád teljesítésénél még jobb eredményekről írhatok, hiszen egyre közeledik szeretett vezérünk, Rákosi eivtárs születésnapja, amit pedig újabb eredmények elérésével fogunk ünnepelni, KODAK JAKOS, a nyírségi Olaj feldolgozó pörkölőse. Szőlősiné olajfűt« levele Rákosi elvtárshoz Akkor, amikor az ember levelet ár annak, akit szeret, soká gondolkodik a sorok feledt. Hiszen a legszebbet, a. legjobbat akarja leírni. Kavargatják a gondolatokat az érzelmek és a szeretet, a hűség, a ragaszkodás új és új formában táréi nko zik papírra. így íróit ezzel Szőlősiné is, a Kyirbogddnyl As- rányolajiparl Vállalat első női olajfütője, amikor elhatározta, hogy levelet ir Rákost elvtársnak, Szőlősiné cselédek tanyáján született — cselédnek. így gondolta akkoriban apja és anyja a Teremti ..nagyságosok'’ birtokán. Alig cseperedett fel, máris munkába, állott s a csípős hajnalok kinn találták a földeljen a nyolc—kilencéves serdülő, gyenge leánykát. Egy volt ö a hárommillió koldus között Horthy úri Magyarországán. 8 még hozzá asszony-koldus. Ha a férfiak ‘ loptak 80 fillér napszámot, ö kapott hatvanöt, vagy ötvenet. Bukdácsolt az élete a szegények megszokott, nehéz útján. Férjhez ment. rjyermekiik született. A férjét a, lén elragadta, a csatádtól a háború. 19il karácsonyában tért hasa sebesülten. Valósággal sírt, kiáltott a Szőlősi-osaMd nyomora, Pa pírt veitek s kérvényt írtak: „Mél Újságos uram! Azon alázatos kérelemmel járulok Méltóságod színe elé. hogy vészemre, mint súlyos hadiroblcc.nt részére, segélyt utal jón ki..." Jött a válasz a. minisztériumból „kap 30 pengőt". A pénzt azonban máig sem f<ií ta a család. A férfi meghalt, Könnyű leírni ezeket a, sorokat, de nehéz, nagyon nehéz volt végig- élni ezt a bánattól terhes szegénységet .., 3/4, AZ ÖTÉVES TERV harmadik tervesztendejének reggelén ott áll Szőlősiné az üzem fűtőtornyában, Kesét ráteszi a szabályozóra, aztán betekint a nyitáson a kazánba. Már a láng színéről és magasságáról tudja: többet vagy kevesebbet kcll-e adagolni. Lassacskán még Molnár is megbukni vele, pedig igen mogorván fogadta SzClőslnét. — Kő az óla]fülésnél? Ki hallott már ilyent? S a szentnek, sem, mutatott meg semmit. Hadd kínlódjon! Majd megunja. Csak Illés bácsi állott a „szakmabeliek" közül Szőlősiné mellé. — Csak ne keseredjen cl, lelkem. Ko, nézze csak. Ezt így kell csinálni ... És Szőlösvnó kitartott a helyén, olajfütű lett belőle. Talán az országban az első, ilyen minőségben. Kagy dolog ez! Úgyhogy a Párt komoly társadalmi megbízatást is adott számára: ö leit az MKD8z. elnöke. Három új szokást is felvett Szőlősiné. Az egyik az, hogy nevet és mosolyog. A másik a hogy ábrándozni szokott. Leginkább arról, hogy vájjon a hétéves Erzsiké leányát minek adja in kdbb: orvosnak-c, vagy mérnöknek. S a harmadik szokása, hogy minden fizetése alkalmával vásárol egy-Mt könyvet. Egész könyvtárat rendezett bt otthon magának. Legutóbb például Petőfi Sándor Űsz- s;es költeményeit vásárolta meg. Szeretett Rákosi elvtársi Az elmült termelési értekezleten nagy lelkesedéssel vett részt a gyár összes dolgozója. Ismerjük ötéves tervünk célki*! tűzéseit és tudjuk, hogy a terv megvalósítása valamennyiünk boldog jövőjét építi, de azt is, hogy ez mítőlünk mind fokozottabb és lelkesebb munkát követel. Ezért az a határtalan szeretet, amit Rákosi élvtárs iránt érzünk, azt diktálja, hogy ötéves tervünk döntő évének előirányzatát ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük. Éppen ezért a gyár dolgozóinak felajánlásait összesítve vállaljuk: 1. I. negyedévi tervünket 6 szá zalékkal túlteljesítjük, vagyis n tervezett határidő előtt 5 nappal hamarabb befejezzük. 1. Termelési tervünkben a* egy munkaórára eső termelési értéket százalékkal, a 100 forint munkabérre eső termelési értéket pedig 3 százalékkal emeljük. 3. Az I. negyedévre tervezett őameg. 4. Az I. negyedévi export-tervünket 5 százalékkal túlteljesítjük. 5. üzemünk műszaki dolgozói vállalják, hogy a fizikai dolgozók vállalásának teljesítéséhez szükséges előfeltételeket biztosítják. A művezetők, mesterek vállalják, hogy csatlakoznak a Deák-mozgalomhoz és a mezőgazdasági üzemrészben bevezetik a grafikon szerinti termelést. 6. Vállaljuk: a munkafegyelmet megszilárdítjuk, az igazolatlan mulasztást kiküszöböljük és harcolunk a munkaidő 100 százalékos kihasználásáért. Szentesi Miklós Zsoldos János párttitkáf, üb. elnök, Varga János Kuik Károly igazgató, DISz-titkár, id. Reszegi Sándor Szabó Balázs sztahánovista sztahánovista A takarékossági rendszer — a gazdálkodás szocialista módszere Mindezek a dolgok ott kavarogtak az agyában, amikor tollat vett a kesébe, hogy írjon Rákosi elvtársnak születésnapja közeledtével. S vájjon milyen ajándékot küldjön számára? Ami szép és jó. Olt üli az asztalnál és szembe vele éppen ránézett Rákosi elvtárs képe. —- Mintha, megszólalt volnai jóságos bölcsességgel: „Dolgozz becsületesen, lányom!" így írta meg aztán a levelet: „SZERETETT RÁKOSI ELVTÁRSI Hatvanadik születésnapja alkalmából kívánok jó erőt, egészségei és hosszá életet, hogy továbbra is tanítónk, útmutatónk legyen a szocializmus építésében. Szívből jövő köszönetéin jeléül a kővetkező felajánlást teszem : Mint új fűtő, vállalom., hogy a fűtőolaj fogyaszt ást 0.1 százalékkal csökkentem." Itt megállt Szőlősiné. Töprengett. Aprólékos asszonyt gondossággal kérdezte önmagától: *■“ Elég lesz-c ennyit írni? Hátha kíváncsi Rákosi eivtárs arra is, hogy hogyan érem- el a csökkentést? Hát hogyne érdekelné! És még hozzáírta a tevéihez Szőlősiné azt is: hogyan éri el az eredményt. Röviden írta, hogy ne foglalja le nagyon Rákosi eivtárs idejét majd az olvasás: — .átveszem, Duskő eivtárs munkamódszerét és 20—2ő százalékos IcvegŐJelesleggel teljes porlasztással tüzelek. 4 huzatszauá- >-oz<jt csak annyira nyitom ki, ogy a füstgáz kitépő hőfoka, 280 legyen.. A szovjet társadalom, amelynek gazdasági alapját a szocialista gazdasági rendszer és a termelőeszközök társadalmi tulajdona alkotja, a világ leghaladóbb s egyben legtakarékosabb társadalma. A kapitalista társadalomban, ahol magántulajdon uralkodik, a kizsákmányoló osztályok eltéko- zolják azokat az óriási értékeket, melyeket a népi tömegek munkája hozott létre. Lenin a kapitalista gazdaság Jellemzéséről ezt írta: „Milyen irló- zatos munkatömeg véss most kárba az egész kapitalista termelés könnyelműsége, zűrzavara folytán." A szocialista gazdasági rendszer, a kapitalizmussal ellentétben, minden feltételt biztosít a társadalmi munka Icgészszel'übb felhasználására és az azzal való takarékosságra, a termelés célszerű folytatására. A szovjet emberektől idegen a pazarlás, mert életbevágó érdekük fűződik a társadalmi eszközök észszerű felhasználásához. Munkájuk szerves része lett a takarékossági rendszer. A városi és falusi dolgozók, akiket Lenin—Sztálin pártja nevelt, tudják, hogy a takarékosság lankadatlan érvényesítése a szocialista állam erejének és szilárdságé*, nak, a társadalmi vagyon és a nép jóléte növekedésének egyik legfőbb forrása. A szovjet emberek1 teremtő kezdeményezése egyre világosabban megnyilatkozik abban a harcban, amely a népgazdaság minden területén a szocialista felhalmozások növeléséért folyik. A legkülönbözőbb iparágakat ragadta magával a nyersanyagok és segédanyagok komplex megtakarításáért folyó verseny, amelyet Lidia Kora- bclnyikova és Fjodor Kuznyecov kezdeményezése indítottak el. Az ipar, közlekedés és mezőgazdaság dolgozói Sztálin elvtárshoz Intézett leveleikben kötelezik magukat, hogy a termelés tartalékait még jobban kihasználják az eredmények növelése, az önköltség csökkentése és a terven felüli felhalmozások elérése érdekében. A harkovi gépgyár kollektívája pél dául versenyt indított a fémek és más nyersanyagok megtakarításáért. A megtakarítás rövid idő alatt 30 tonna vaslemez, 40 tonna minőségi hengerelt áru, 110 tonna acélnyersvas, nagymennyiségű alumínium, bronz, nyersolaj, benzin, cement és üveg volt. Az irkutszki Cipőgyár dolgozói 20.000 pár cipó felsőrészt készítettek megtakarított nyers- és segédanyagokból. A Bolsevik Párt azt tanítja, hogy a takarékosság nem rövid lejáratú kampány, hanem a szocialista gazdasági rendszer sajátossága, melyet minden módon erősíteni és fejleszteni kell. Nagy jelentősége van az álló- és forgóeszközök takarékos fel has? hálásáért folyó harcnak az építőiparban. A takarékossági rendszer betartása azt jelenti, hogy könyörtelenül harcolunk a. pazarlás, a magas termelési önköltség és a. költekezés ellen. A szocialista gazdálkodás bolse - vlk stílusának lényegéhez tartozik a reánk bízott ügynek állami szempontból mélyen átérzett kezelése, az a törekvés, hogy ne csak teljesítsük, hanem túlteljesítsük a tervet, hogy elsősorban az egész állam érdekeit tartsuk szem előtt. A felhalmozásokért, az állami eszközök helyes felhasználásáért folytatott harcban fontos szerepet töltenek be a pénzügyi és hitelműveleti tervek. Minden dolgozó kötelessége szigorűan ügyelni az anyagi és pénzeszközök felhaszná ásí rendjét szabályozó törvények betartására, harcot kell folytatótok a pénzügyi fegyelem megsértői ellen, mindazok ellen, akik tékozol- ni próbálják a nép pénzét Ebben komoly feladat hárul a dolgozók küldötteinek helyi szovjetjeire. A Kommunista Párt és a szovjet kormány a szovjet apparátus és gazdasági élet bármely terüle- tőnek dolgozóitól megköveteli, hogy bátran tárják fel és küszöböljék ki a hibákat, megköveteli, hogy ais állam minden nagy és apróbb ügyét egyformán a szívükön viseljék. Megköveteli a nép hűsége« és igaz szolgálatát. A takarékos- Ságért folytatott harc az egész nép közös ügye, amelybe be kell vonni a dolgozók szóles tömegeit. „Szükséges, — tanítja Sztálin elvtárs —, hogy minden egyes munkás, minden egyes becsületes paraszt segítsen a Pártnak és a kormánynak a takarékossági rendszer megvalósításában, az állami tartalékok fosztogatása, és szétforgdese- lása elleni harcban..." A szovjet emberek aktívan részt- vesznek az 1952. évi terv teljesítéséért. és túlteljesítéséért indított; szocialista munkaversenyben. A szovjet nép Lenin—Sztálin pártjának vezetésével harcol a szocialista gazdaság további felvirágoztatásáért, a társadalmi vagyon gyarapításáért és a kommunista épftéi újabb sikereiért. Sertés vágás ti tan azonnal tegyél elegei zsírheszolgáltatást kÖtelezettségedn eh a Foldmíívesszövetkezetnél 3
