Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-27 / 22. szám
6 NÉPLAP 1952 jaimár 27, TRsárnap Miterebélyesedik az új Geléneseu ii. Jöttét nyáron a szekerek, félszáz la egyszerre, s fogyott odakint a mezőn a behordani való. De annál Inkább, nőtt a szövetkezet az egyéniek szemében. Nem azért, mert az „öreg" szövetkezet, a Petőfi tagjai szívélyes vendéglátók voltak, egy szer-egyszer csapraiitöttek egy kövérhasú söröshordót szalonna, kenyér is került mindig a szaporán munkálkodó segítségnek. — Nem, merthisz minden becsületes házigazda így cselekszik, ha vendége van, méghozzá olyan, aki két karjával segít a munkában. — Hanem azért, mert a szövetkezet segítségére olyan szívesen jött egyéniek sokat láttak, tapasztaltak afelől, miként is élnek a Petőfi tagjai, milyen kilátásaik is vannak az esztendei munka jövedelme irányában. Meglátták a szövetkezetben az egyéniek, jő hét lova van a szövetkezetnek, a tehéntörzs biztos alap arra, hogy Idejére szép kis marhaállományt fejleszt a Petőfi. Meglátták a szép harmincöt kocát, a majdnem hetven süldőt, a száznál is több malacot, a 160 birkát, s meglátták: vagy jó két mázsával többet fizet a búza a szövetkezetben, csaknem kétszerannyt a rozstermésük, mint az övék. Meg még s^>k mindent, ami megmutatta nekik, vhogy gazdagok és meg gazdagabbak iesznex a szövetxezatj&k Kósa Sándort vájjon mi vezette arra, hogy 18 holdjával álmenjen az I. típusú Dózsából az új III. típusú Kossuthba még hat társával együtt? Az, hogy látta a szövetkezetiek eredményéből: akárhogy is birkózik az ő csoportjukban — nagy hiba volt, hogy nem alakították ki a közös táblákat, mindenki a maga földjén dolgozott a Dózsában — nem tudja utólérní'a Petőfit. A krumpliját például a legjobb földbe vetette. Mégis, éppen hogy a vetőmagot visszakapta. Pedig hordott a földre isiállótrá- gyát is jócskán --- tavasszal. Akkor is szántotta le. Lehel, hogy nagy hiba volt ez, mert mondják, nem jó tavasszal szántani, a trágyázás is akkor jó, ha nyárvégen csinálják — gondolkodott el Kósa Sándor. Dehát ezt legfeljebb csak a Petőfi tehette meg, ott nem kellett ügy gyűjtögetni a trágyát, mint az ő istállócskájában, ahol tavaszra gyűlt össze annyi, hogy azt se tudta, melyik darab földjére vigye, — S mit ért el a szövetíe- zet? Nem volt rekordtermésük, de bein csak a vetőmagot kapták vissza, mint Kósa Sándor. Hanem holdanként kilencven mázsát szedtek. Tudta ezt nagyon jól Kósa Sándor, s tudták azok is, akik még az egyesen Is kívül maradtak. Látták, micsoda tehénistállót épített saját erőből a Petőfi, meg 25 méteres, haífiókos dohánypajtát is saját erejükből hoztak tető alá. S tudtak arról, hogy az 1050-ben 167.000 forintot érő közös vágjon félmillióra nőtt meg egy esztendő alatt. És egyetlen kívülálló figyelmét se kerülte el, hogy jó gazdákként 420 mázsa szénát, 280 mázsa kukoricát, 30 mázsányi szemesta- karmányt tartalékoltak a jószágnak a Petőfi tagjai. Hogyne tudták volna, mikor nem volt gyűlése egy sem olyan a Petőfinek az iskolában, amelyiken ne lettek volna ott a kívülállók, ne lettek volna ott az I. típusú Dózsa tagjai. Ezekeu a gj-űléseken meglátták, milyen közösségi élet van a Petőfiben, ahol nem egyedül Baksa Gábor, az elnök a gazda, hanem Simon Gyula egyszer szót kért a Petőfi gyűlésén az iskolában és megmondta, hogy „nem lesz jó, ha egyes tagok kilenckor, meg tízkor sétálnak ki urasan dologra 1 Mert elmarad így a munkaKósa Albert meg (most lépett be a szövetkezetbe) egyenesen azt javasolta : nem szabad egyszerűen megállapítani. hogy valaki hanyag munkát végzett. Meg kell büntetni hadd lássa kárát is a mulasztó, máskor dolgozzon rendesen! Mert minden jó mellett volt hiba is a „Petőir-ben titkolhatatlan., Tudtak erről is a kívülállók, de nem is tartotta véka alatt az ilyen dolgokat a szövetkezet. Előfordult, hogy a munka megszervezése ellenére bundázásra került a dolog a kapálásnál, ebből aztán az jött ki, hogy annyi munkaegységet írtak a jó munkásnak is, mint annak, aki kapálás helyett mindig a háta sajgására jajgatott Tóth Andrásné szívvel dolgozott, akárkit elhagyott a versenyben. — Meg még többen is. Nem is csukta be a száját, mikor oda került a dolog, hogy Bihari Istvúnné ugyanannyi munkaegységre akarta a zsákot tartani, mint Tóth Andrásné, pedig sose lehetett látni, mikor a munka neheze jött. — De nemcsak Bihariné volt olyan a Petőfiben, akt a keze helyett Inkább a szájával „dolgozott" még nyáron is. Ha erősen néznek, úgyse dughatsz el semmit. Nem is dugta el az ilyen hibákat a szövetkezet. S a kívülállóknak, akikkel az „öreg szövetkezet már erős, elbonthatat- lan szálakkal szövődött össze, jólesett felvetni ezeket a hibákat a Petőfi gyűlésein. Még jobban esett hallani, hogy javaslataik meghallgatásra találtak, a Petőfi tagsága fülük hallatára hozott határozatot arra, hogy munkaegységeket vonnak le a lustáktól, a lógósoktól, s még a fegyelmi bizottság is megalakul, hogy ráncbaszedje a közösség ellen vétőket. IFolytatjuk.) * Tegnapi számunkban közöltük a „Kiterebélyesedik az új Geléno- sen" című cikk első részét. A cikk közepén súlyos sajtóhiba zavarja az egyik mondat értelmét, mivel a „csendesség” szó helyett „csendőrség" szerepel. A helyes mondat tehát: „Csak látszat ez a csendesség, nagyon is él, forr a falu." A szerkesztőség figyelmét több dolgozó hívta fel tegnap a sajtóhibára és joggal gyakoroltak bírálatot a figyelmetlen, hanyag revizori munka miatt. Azt várják a dolgozók a kommunista sajtótól, hogy még sajtóhiba miatt se térjen le az igazság útjáról. Ebből, mint a hiba elkövetője, levonom a tanulságot. Kovácsvőlgy! Sándor. MIÉRT ALSZANAK ÚJÍTÓINK? Néhány nap múlva itt van február másodika, amikor — a mese szerint — a téli álmát alvó medve felébred, szétnéz egy, kicsit, s utána vagy visszafekszik, vagy ébren- marad. — Szomorúan kell közölnöm, hogy újítóink legtöbbje még a . mesebeli medvén is túl akar tenni, — legalább is ezt árulja el újítási naplónk, — amelyben októberről 13, novemberről 15, decemberről és januárról viszont mindössze kilenc bejegyzés van. A hibát elsősorban abban látom, hogy maguk a művezetők, a csoportvezetők sem adnak be javaslatokat, s nem hívják fel az üzemrészben dolgozó munkások figyelmét egyes hián.vosságobra, amelyeken újításokkal lehetne segíteni. Az új ötletekben egykor kifogyhatatlan 'Nagy Sándor, Bunkóért István, Balekicx Pül, Lőkös Ferenc, Gibás József, Tóth László, Szabó József, Schotts Ágoston, Tóth György, Waxmann Károly ne felejtsék el, hogy állandóan olcsóbban, jobban kell termelnünk. A Rákosi elvtárs hatvanadik születésnapjára tett felajánlások azt mutatják, hogy dolgozóinkban határtalan a munkakedv, eleven a versenyszellem. Segítsék hát a még nagyobb eredmények elérését maguk az újítók ia. Az újítók köre, amely hosszú hónapok óta nem tartott már értekezletét, üljön ösz- sze és beszélje meg a problémákat, keressék meg a lehetőségeket, hogy termelőmunkánkat hogyan lehetne még eredményesebbé tenni. SIMON SÁNDOR, Nyírbogdányl Ásványolajipar! Vállalat Amit minden népneveidnek tudnia keli Az új begyűjtési rendelet kérdés-feleletben Az alábbiakban kérdés-felelet formájában folytatólagosan ismer tétjük az új begyűjtési rendeletet. Népnevelőink fontos feladata, hogy megismertessék, magyarázzák dől gozó parasztjainknak a rendeletet, Nyilvánvaló dolog, hogy ennek előfeltétele: minden agitátor alaposan megismerkedjen a rendelettel. Szamosközi László elvtárs, a megyei tanács begyűjtési osztályú nak csoportvezetője, a rendeletet kérdés-felelet formájában dolgozLn fel. Ezt közöljük lapunkban, hogy megkönnyítsük a népnevelők munkáját. Mire figyelmezzenek még a népnevelők? Arra, hogy De csak megismerjék a dolgozó parasztok a rendeletet, hanem máris lássanak hozza 1952 beadási kötelezett ségének teljesítéséhez. 1. KIK KÖTELESEK tER MÉNYBEADÁSRA? a) Az állami és közületi gazdaságok. b) Termelőszövetkezetek és csoportok. e) Egyéni termelők. 2. MELYEK A BEADÁSI Kö- TELEZEtfSéG AGAI? Termény- és állatbeadás, amely feloszlik: kenyérgabona, takarmánygabona, napraforgómag, burgonyabeadási csoportokra, baromfi- és tojásbeadási, tej-, bor-, sertés-, szarvasmarhabeadási csoportokra. 3. MELYEK A KÜLÖNBÖZŐ KÖTELEZETTSÉGEK alapjai? a) Termény- és állatbeadúsnál: a szántó, rét, legelöteriilet nagysága és annak ktj átlaga alapján megállapított norma, b) baromfi- és tojás boa dúsnál: a szántó, rét, legelő, kert és szőlő együttes területe, c) tejbeadásnál: a szántó, rét, legelő és erdő együttes területe, továbbá a tényleges te- hénlétszám, d) borbeadásnál: a szőlőterület nagysága. 4. MI A BEADÁS HATÁRIDEJE? a) Termény- és állatbeadásnál : gabona: a cséplőgéptől azonnal ; kapás: később kerül megállapításra ; állat: a vb. által a termelő meghallgatásával megállapított határidő, amely gazda mindegyik tag — És nem egyszerű szemlélők, egyszerű hallgatók voltak ezeken a gyűléseken a kívülállók. Hozzászóltak a dolgokhoz, még javasoltak is. Mert ha hibát láttak? Nem úgy nézték, hogy ,,na ezek is szép kis társaság, úgy összecsomózták a dolgot, hogy szét se tudják bon- Utnl nem érdemes ezekkel egy aszta! mellé ülni”. Hanem úgy nézték a hibákat, mintha ők maguk követték volna el. mintha saját magukat károsítanák meg. — Sokan emlékeznek még arra, mikor ifiabb Nagy szegyen a kemecsei „Szabadság“ termelőszövetkezetre, hogy még mindig adósa az államnak A beadási kötelezettség teljesítése törvény nemcsak az egyénileg dolgozó parasztokra, hanem minden egyes termelőszövetkezetre és csoportra is. A kemecsei termelőszövetkezetet is az állam segítette hozzá, hogy a tagok szorgalmas munkája mellett a fejlődés, a gazdagodás útjára lépjen. Jószágokat, gazdasági felszereléseket, gépeket, műtrágyát és még sok mást juttatott az állam a szövetkezet részére. Csak műtrágyából 175 mázsát kaptak tavaly, épít leiekre és gazdasági felszerelésekre 39.400 forintot kapott államunktól a szövetkezet, meg 800 darab naposcsibét. Mégis le vannak maradva a tojás- és baromfibeadás teljesítésével. Péntek este is, mint szokták, összejöttek beszélgetni a Szabadság termelőszövetkezet irodájában a tagok. Csakhamar arra terelődött a szó. hogy a beadással hátul kullog a szövetkezet. — Vineze Ambrus elvtárs párttitkár megkérdi a tagoktól: Tudjátok, mennyivel tartozunk mi még az államunk? Ma' kaptam meg a pontos adatokat a tanácstól. Tartozunk még 975 darab tojással, 005 kiló baromfival, 180 mázsa napraforgóval, 97 mázsa kenyérgabonával és 174 mázsa burgonyával. Nagy szégyen ez, különösen ránk, mart 800 darab | naposcsibét is kaptunk és mégis j lemaradtunk a tojásból és baromfiból is. — Pedig hányszor szóltunk az elnöknek,-hogy készíteni kellene baromfiéiul, do Hajnal József szívesebben ‘ült a korcsmában, mint a szövetkezet ügyeit intézte volna — mondja Tolnai Jniia. Csak 89 baromfi maradt meg a 800 csibéből, a többi elpusztult. •— Igaz, tudták volna hízottsertéssel is teljesíteni beadásukat, de a vezetőség a tagság határozata ellenére eladta a sovány sertéseket. De most már pótolják mulasztásukat a Szabadság tagjai. Már hízik 30 darab süldő, ebből az 1951. évi hátralékot is kifizetik és már készítik a beadnhalót 1952-re is. A terménj'beadás terén is van lemaradás, pedig államunk megadta a lehetőséget, hogy magas termésátlagot érhessenek el, amiből kóny- nyen lehetne teljesíteni a kötelezettséget. — Csak az a hiba —mondja Vin- cze elvtárs, — hogy a szövetkezetben voltak hibák a növényápolásban, nem volt meg a szilárd rriun- kaíegyelem. Szűcs Erzsébet, Morvát Ferenc és még több szövetkezeti tag nem járt rendesen dolgozni, így majd minden vetőmé- nyünk megkéste a kapálást. — A napraforgónál pedig még a vetésnél elkövettük a hibát, mert kiszáradt a föld, mire vetettünk, így még ki sem kelt benne a mag. — Ezért tartozunk mi még 180 múzsa napraforgóval. A kukorica- és tejbeadást túlteljesítették a Szabadság tsz.-ben. A kukorica elég szépen termett, bár itt is megvolt az a hiba, hogy későn kapáltak, a 10 hold négyzetesen vetett tengeri azonban így is igen szép termést hozott. Most elhatározták a tagok: mindet négyzetesen vetik ebben az évben. De a munkaszervezés és munkafegyelem terén is kijavítják hibáikat — határozták el. Az üzemterv elkészítése után minden tagnak meglesz a saját területe, amit egész évben művelni fog. Az elmúlt évben bizony a brigádok és munkacsapatok nem dolgoztak állandó területen, ennek „köszönhetik" azt, hogy a burgonya egyrészét csak egyszer kapálták meg. „A* állattenyésztés terén is javítunk munkánkon. A 20 darabból álló tehéntörzset 100 darabra egészítjük ki és bevezetjük az egyedi takarmányozást és a háromszori fejést. Baromfiállományunkat is 2000-re fejlesztjük fel, ezenfelül veszünk 150 darab juhot. Vigyázunk rá. nehogy istálló hiányában megint elpusztuljon a baromfi. Még a tavaszon építünk 2000 f érőhelyes baromfiólat. építünk egy 100 férőhe- lyes . tehénistállót. Azt akarjuk, hogy az 1952-es évben mindenből teljesíteni tudjuk beadásunkat, ne keljen szégyenkeznünk az egész község, az egész megye, de nem utolsó sorban Pártunk elölt azért, bogy a hátulkullogők közt vagyunk” — mondja Vineze elvtárs. Meg akarjuk hálálni azt a sok segítséget, melyben termelőszövetkezetünk részesült. A Szabadság tsz. minden egyes tagja igyekezzen kivenni részét a munkából ebben az évben, hogy a község dolgozó parasztjai előtt bebizonyítsák: nagyüzemi termeléssel edig soha nem látott terméseredményt lehet elérni. 1952 VII. 1. és 1953 VI. 30. közé eshet. b) Baromfi- és tojásbeadásnál: a baromfi 15 és a tojás 30 százalékát I. 1-től III. 31-ig, a baromfi 10 és a tojás 40 szú zalékát IV. 1-től VI. 30-ig, a baromfi 20 és a tojás 20 s2á zalékát VII. 1-től IX. 30-ig, a baromfi 55 és a tojás 10 szű zalékát X. 1-től XIX. 31-ig. c) Tejbeadásnál: a vb. által a termelő meghallgatásával megállapított havonkénti mennyiséget kell beadni, d) Borbeadásnál: ha a tormeiő csemegeszőlővel teljesít: 1952 X. 31, ba a termelő borszőlővel teljesít: 1952. XI. 30, ha a termelő musttal teljesít: 1952. XI. 30, ha a termelő borral teljesít: 1953 III. 81. 5. KIK MENTESEK A BE ADAS ALÓL? a) Termény- és állatbeadúsnáJ: az 1 kh-n aluli szántó, rőt, le- gelöterülettel rendelkező háztáji és egyéni gazdaságok, a tudományos és kísérleti Intézmények, a városi és községi legeltetési bizottságok legelő- területei, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által igazolt mezőgazdaságilag nem hasznosítható területek és me zővédő erdősávok. b) Baromfi- és tojásbeadásnál; a 800 négyszögölön aluli háztáji vagy egyéni gazdaságok. c) Tejbeadásnál: a 8 kh-n aluli gazdaságok, ha tehenet nem tartauak. d) Borbeadásnál: a 400 négyszögölön aluli szőlőterülettel rendelkező gazdaságok. 6. HOGYAN TELJESÍTSÉK A TERMELŐK BEADÁSI KÖTELEZETTSÉGEIKET ? A termelő kenyérgabonából előbb a fejadagját biztosítja. Egyéb terményből vagy termékből pedig elsősorban a be adási kötelezettségét teljesíti. A kötelezettség teljesítése, a gépállomási tartozás rendezés*- után fennmaradó felesleggel a termelő szabadon rendelkezik. Ebből elsősorban vetőmagszükségletét köteles biztosítani. A párt- és kormányhatározaí - nak a gabonafélék felszabadítására hozott intézkedései 1952. VI. 30-ig, a kapásokra nézve pedig 1952. IX. 1-ig maradnak érvényben. Újbóli élet- beléptetésük az 1952. évi begyűjtés előrehaladásától függ. 7. MI TÖRTÉNIK AZ 1951— 1952. ÉVRŐL FENNMA RADT HÁTRALÉKOKKAL? Az 1951—52. évről fennmaradt termény- és állatbeadási hátralékukat a hátralékosok kötelesek az 1952—53. gazdasági évben teljesíteni. A tej-, baromfi- és tojásbeadási hátralékot ez év első negyedében kötelesek teljesíteni.. A hátralékok pótlólagos teljesítése nem mentesíti a hátralékost a határidő elmulasztása miatt tör.* tént 5—10 százalékos felemelések, kártérítések kivetései alól. 8. MILYEN MÉRTÉKŰ BEADÁSRA KÖTELEZETTEK AZ ALL A MI ÉS KöZÜLEtí GAZDASAGOK? üzemtervük szerint mutatkozó összes feleslegüket kötelesek: beadni és erre az illetékes állami begyűjtő vállalattal szállítási szerződést kell kötni. Ennek teljesítéséért a gazdaság vezetője személyileg felelős. 9. MILYEN TERÜLET UtáN ADNAK BE AZ ÖNÁLLÓ szövetkezetek és in. TIPUSU CSOPORTOK? A termelőszövetkezet és a I1L típusú csoport a közös művelés alatt álló terület után köteles beadást teljesíteni. (Folytatjuk.)
