Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-27 / 22. szám

6 NÉPLAP 1952 jaimár 27, TRsárnap Miterebélyesedik az új Geléneseu ii. Jöttét nyáron a szekerek, félszáz la egyszerre, s fogyott odakint a mezőn a behordani való. De annál Inkább, nőtt a szövetkezet az egyé­niek szemében. Nem azért, mert az „öreg" szövetkezet, a Petőfi tagjai szívélyes vendéglátók voltak, egy szer-egyszer csapraiitöttek egy kö­vérhasú söröshordót szalonna, ke­nyér is került mindig a szaporán munkálkodó segítségnek. — Nem, merthisz minden becsületes házi­gazda így cselekszik, ha vendége van, méghozzá olyan, aki két kar­jával segít a munkában. — Ha­nem azért, mert a szövetkezet se­gítségére olyan szívesen jött egyé­niek sokat láttak, tapasztaltak afelől, miként is élnek a Petőfi tagjai, milyen kilátásaik is vannak az esztendei munka jövedelme irá­nyában. Meglátták a szövetkezet­ben az egyéniek, jő hét lova van a szövetkezetnek, a tehéntörzs biztos alap arra, hogy Idejére szép kis marhaállományt fejleszt a Petőfi. Meglátták a szép harmincöt kocát, a majdnem hetven süldőt, a száz­nál is több malacot, a 160 birkát, s meglátták: vagy jó két mázsá­val többet fizet a búza a szövet­kezetben, csaknem kétszerannyt a rozstermésük, mint az övék. Meg még s^>k mindent, ami megmutatta nekik, vhogy gazdagok és meg gazdagabbak iesznex a szövetxezatj&k Kósa Sándort vájjon mi vezette arra, hogy 18 holdjával álmenjen az I. típusú Dózsából az új III. típusú Kossuthba még hat társával együtt? Az, hogy látta a szövetke­zetiek eredményéből: akárhogy is birkózik az ő csoportjukban — nagy hiba volt, hogy nem alakí­tották ki a közös táblákat, minden­ki a maga földjén dolgozott a Dózsában — nem tudja utólérní'a Petőfit. A krumpliját például a legjobb földbe vetette. Mégis, ép­pen hogy a vetőmagot visszakapta. Pedig hordott a földre isiállótrá- gyát is jócskán --- tavasszal. Ak­kor is szántotta le. Lehel, hogy nagy hiba volt ez, mert mondják, nem jó tavasszal szántani, a trá­gyázás is akkor jó, ha nyárvégen csinálják — gondolkodott el Kósa Sándor. Dehát ezt legfeljebb csak a Petőfi tehette meg, ott nem kel­lett ügy gyűjtögetni a trágyát, mint az ő istállócskájában, ahol tavaszra gyűlt össze annyi, hogy azt se tudta, melyik darab földjére vi­gye, — S mit ért el a szövetíe- zet? Nem volt rekordtermésük, de bein csak a vetőmagot kapták vissza, mint Kósa Sándor. Hanem holdanként kilencven mázsát szed­tek. Tudta ezt nagyon jól Kósa Sán­dor, s tudták azok is, akik még az egyesen Is kívül maradtak. Látták, micsoda tehénistállót épített saját erőből a Petőfi, meg 25 méte­res, haífiókos dohánypajtát is sa­ját erejükből hoztak tető alá. S tudtak arról, hogy az 1050-ben 167.000 forintot érő közös vágjon félmillióra nőtt meg egy esztendő alatt. És egyetlen kívülálló figyel­mét se kerülte el, hogy jó gazdák­ként 420 mázsa szénát, 280 mázsa kukoricát, 30 mázsányi szemesta- karmányt tartalékoltak a jószágnak a Petőfi tagjai. Hogyne tudták volna, mikor nem volt gyűlése egy sem olyan a Pe­tőfinek az iskolában, amelyiken ne lettek volna ott a kívülállók, ne lettek volna ott az I. típusú Dó­zsa tagjai. Ezekeu a gj-űléseken meglátták, milyen közösségi élet van a Petőfiben, ahol nem egyedül Baksa Gábor, az elnök a gazda, hanem Simon Gyula egyszer szót kért a Petőfi gyűlésén az iskolában és megmondta, hogy „nem lesz jó, ha egyes tagok kilenckor, meg tízkor sétálnak ki urasan dologra 1 Mert elmarad így a munkaKósa Al­bert meg (most lépett be a szö­vetkezetbe) egyenesen azt java­solta : nem szabad egyszerűen meg­állapítani. hogy valaki hanyag munkát végzett. Meg kell büntetni hadd lássa kárát is a mulasztó, máskor dolgozzon rendesen! Mert minden jó mellett volt hiba is a „Petőir-ben titkolhatatlan., Tudtak erről is a kívülállók, de nem is tartotta véka alatt az ilyen dolgokat a szövetke­zet. Előfordult, hogy a munka megszervezése ellenére bundázásra került a dolog a kapálásnál, ebből aztán az jött ki, hogy annyi mun­kaegységet írtak a jó munkásnak is, mint annak, aki kapálás helyett mindig a háta sajgására jajgatott Tóth Andrásné szívvel dolgozott, akárkit elhagyott a versenyben. — Meg még többen is. Nem is csukta be a száját, mikor oda került a dolog, hogy Bihari Istvúnné ugyan­annyi munkaegységre akarta a zsá­kot tartani, mint Tóth Andrásné, pedig sose lehetett látni, mikor a munka neheze jött. — De nemcsak Bihariné volt olyan a Petőfiben, akt a keze helyett Inkább a szá­jával „dolgozott" még nyáron is. Ha erősen néznek, úgyse dug­hatsz el semmit. Nem is dugta el az ilyen hibákat a szövetkezet. S a kívülállóknak, akikkel az „öreg szövetkezet már erős, elbonthatat- lan szálakkal szövődött össze, jól­esett felvetni ezeket a hibákat a Petőfi gyűlésein. Még jobban esett hallani, hogy javaslataik meghall­gatásra találtak, a Petőfi tagsága fülük hallatára hozott határozatot arra, hogy munkaegységeket von­nak le a lustáktól, a lógósoktól, s még a fegyelmi bizottság is meg­alakul, hogy ráncbaszedje a közös­ség ellen vétőket. IFolytatjuk.) * Tegnapi számunkban közöltük a „Kiterebélyesedik az új Geléno- sen" című cikk első részét. A cikk közepén súlyos sajtóhiba zavarja az egyik mondat értelmét, mivel a „csendesség” szó helyett „csendőr­ség" szerepel. A helyes mondat te­hát: „Csak látszat ez a csendesség, nagyon is él, forr a falu." A szerkesztőség figyelmét több dolgozó hívta fel tegnap a sajtó­hibára és joggal gyakoroltak bírá­latot a figyelmetlen, hanyag revi­zori munka miatt. Azt várják a dolgozók a kommunista sajtótól, hogy még sajtóhiba miatt se térjen le az igazság útjáról. Ebből, mint a hiba elkövetője, levonom a tanul­ságot. Kovácsvőlgy! Sándor. MIÉRT ALSZANAK ÚJÍTÓINK? Néhány nap múlva itt van feb­ruár másodika, amikor — a mese szerint — a téli álmát alvó medve felébred, szétnéz egy, kicsit, s utá­na vagy visszafekszik, vagy ébren- marad. — Szomorúan kell közöl­nöm, hogy újítóink legtöbbje még a . mesebeli medvén is túl akar tenni, — legalább is ezt árulja el újítási naplónk, — amelyben ok­tóberről 13, novemberről 15, de­cemberről és januárról viszont mindössze kilenc bejegyzés van. A hibát elsősorban abban látom, hogy maguk a művezetők, a cso­portvezetők sem adnak be javasla­tokat, s nem hívják fel az üzem­részben dolgozó munkások figyel­mét egyes hián.vosságobra, ame­lyeken újításokkal lehetne se­gíteni. Az új ötletekben egykor kifogy­hatatlan 'Nagy Sándor, Bunkóért István, Balekicx Pül, Lőkös Fe­renc, Gibás József, Tóth László, Szabó József, Schotts Ágoston, Tóth György, Waxmann Károly ne felejtsék el, hogy állandóan ol­csóbban, jobban kell termelnünk. A Rákosi elvtárs hatvanadik szüle­tésnapjára tett felajánlások azt mutatják, hogy dolgozóinkban ha­tártalan a munkakedv, eleven a versenyszellem. Segítsék hát a még nagyobb eredmények elérését maguk az újítók ia. Az újítók kö­re, amely hosszú hónapok óta nem tartott már értekezletét, üljön ösz- sze és beszélje meg a problémákat, keressék meg a lehetőségeket, hogy termelőmunkánkat hogyan lehetne még eredményesebbé tenni. SIMON SÁNDOR, Nyírbogdányl Ásványolajipar! Vállalat Amit minden népneveidnek tudnia keli Az új begyűjtési rendelet kérdés-feleletben Az alábbiakban kérdés-felelet formájában folytatólagosan ismer tétjük az új begyűjtési rendeletet. Népnevelőink fontos feladata, hogy megismertessék, magyarázzák dől gozó parasztjainknak a rendeletet, Nyilvánvaló dolog, hogy ennek előfeltétele: minden agitátor ala­posan megismerkedjen a rendelet­tel. Szamosközi László elvtárs, a megyei tanács begyűjtési osztályú nak csoportvezetője, a rendeletet kérdés-felelet formájában dolgozLn fel. Ezt közöljük lapunkban, hogy megkönnyítsük a népnevelők mun­káját. Mire figyelmezzenek még a népnevelők? Arra, hogy De csak megismerjék a dolgozó parasztok a rendeletet, hanem máris lássa­nak hozza 1952 beadási kötelezett ségének teljesítéséhez. 1. KIK KÖTELESEK tER MÉNYBEADÁSRA? a) Az állami és közületi gazda­ságok. b) Termelőszövetkezetek és cso­portok. e) Egyéni termelők. 2. MELYEK A BEADÁSI Kö- TELEZEtfSéG AGAI? Termény- és állatbeadás, amely feloszlik: kenyérgabona, ta­karmánygabona, napraforgó­mag, burgonyabeadási csopor­tokra, baromfi- és tojásbeadá­si, tej-, bor-, sertés-, szarvas­marhabeadási csoportokra. 3. MELYEK A KÜLÖNBÖZŐ KÖTELEZETTSÉGEK alapjai? a) Termény- és állatbeadúsnál: a szántó, rét, legelöteriilet nagysága és annak ktj átlaga alapján megállapított norma, b) baromfi- és tojás boa dúsnál: a szántó, rét, legelő, kert és szőlő együttes területe, c) tejbeadásnál: a szántó, rét, legelő és erdő együttes terü­lete, továbbá a tényleges te- hénlétszám, d) borbeadásnál: a szőlőterület nagysága. 4. MI A BEADÁS HATÁR­IDEJE? a) Termény- és állatbeadásnál : gabona: a cséplőgéptől azon­nal ; kapás: később kerül meg­állapításra ; állat: a vb. által a termelő meghallgatásával megállapított határidő, amely gazda mindegyik tag — És nem egyszerű szemlélők, egy­szerű hallgatók voltak ezeken a gyűléseken a kívülállók. Hozzászól­tak a dolgokhoz, még javasoltak is. Mert ha hibát láttak? Nem úgy nézték, hogy ,,na ezek is szép kis társaság, úgy összecsomózták a dolgot, hogy szét se tudják bon- Utnl nem érdemes ezekkel egy asz­ta! mellé ülni”. Hanem úgy nézték a hibákat, mintha ők maguk kö­vették volna el. mintha saját ma­gukat károsítanák meg. — Sokan emlékeznek még arra, mikor ifiabb Nagy szegyen a kemecsei „Szabadság“ termelőszövetkezetre, hogy még mindig adósa az államnak A beadási kötelezettség teljesítése törvény nemcsak az egyénileg dol­gozó parasztokra, hanem minden egyes termelőszövetkezetre és cso­portra is. A kemecsei termelőszö­vetkezetet is az állam segítette hozzá, hogy a tagok szorgalmas munkája mellett a fejlődés, a gaz­dagodás útjára lépjen. Jószágo­kat, gazdasági felszereléseket, gé­peket, műtrágyát és még sok mást juttatott az állam a szövetkezet ré­szére. Csak műtrágyából 175 má­zsát kaptak tavaly, épít leiekre és gazdasági felszerelésekre 39.400 fo­rintot kapott államunktól a szö­vetkezet, meg 800 darab naposcsi­bét. Mégis le vannak maradva a tojás- és baromfibeadás teljesíté­sével. Péntek este is, mint szokták, összejöttek beszélgetni a Szabad­ság termelőszövetkezet irodájában a tagok. Csakhamar arra terelő­dött a szó. hogy a beadással hátul kullog a szövetkezet. — Vineze Ambrus elvtárs párttitkár megkér­di a tagoktól: Tudjátok, mennyi­vel tartozunk mi még az államunk? Ma' kaptam meg a pontos adatokat a tanácstól. Tartozunk még 975 darab tojással, 005 kiló baromfi­val, 180 mázsa napraforgóval, 97 mázsa kenyérgabonával és 174 má­zsa burgonyával. Nagy szégyen ez, különösen ránk, mart 800 darab | naposcsibét is kaptunk és mégis j lemaradtunk a tojásból és barom­fiból is. — Pedig hányszor szóltunk az el­nöknek,-hogy készíteni kellene ba­romfiéiul, do Hajnal József szíve­sebben ‘ült a korcsmában, mint a szövetkezet ügyeit intézte volna — mondja Tolnai Jniia. Csak 89 baromfi maradt meg a 800 csibéből, a többi elpusztult. •— Igaz, tudták volna hízottsertéssel is teljesíteni beadásukat, de a ve­zetőség a tagság határozata el­lenére eladta a sovány sertése­ket. De most már pótolják mu­lasztásukat a Szabadság tagjai. Már hízik 30 darab süldő, ebből az 1951. évi hátralékot is kifizetik és már készítik a beadnhalót 1952-re is. A terménj'beadás terén is van le­maradás, pedig államunk megadta a lehetőséget, hogy magas termés­átlagot érhessenek el, amiből kóny- nyen lehetne teljesíteni a kötele­zettséget. — Csak az a hiba —mondja Vin- cze elvtárs, — hogy a szövetkezet­ben voltak hibák a növényápolás­ban, nem volt meg a szilárd rriun- kaíegyelem. Szűcs Erzsébet, Mor­vát Ferenc és még több szövetke­zeti tag nem járt rendesen dol­gozni, így majd minden vetőmé- nyünk megkéste a kapálást. — A napraforgónál pedig még a vetés­nél elkövettük a hibát, mert ki­száradt a föld, mire vetettünk, így még ki sem kelt benne a mag. — Ezért tartozunk mi még 180 mú­zsa napraforgóval. A kukorica- és tejbeadást túltel­jesítették a Szabadság tsz.-ben. A kukorica elég szépen termett, bár itt is megvolt az a hiba, hogy ké­sőn kapáltak, a 10 hold négyzete­sen vetett tengeri azonban így is igen szép termést hozott. Most el­határozták a tagok: mindet négy­zetesen vetik ebben az évben. De a munkaszervezés és munkafegyelem terén is kijavítják hibáikat — ha­tározták el. Az üzemterv elkészí­tése után minden tagnak meglesz a saját területe, amit egész évben művelni fog. Az elmúlt évben bi­zony a brigádok és munkacsapatok nem dolgoztak állandó területen, ennek „köszönhetik" azt, hogy a burgonya egyrészét csak egyszer kapálták meg. „A* állattenyésztés terén is javítunk munkánkon. A 20 darabból álló tehéntörzset 100 darabra egészítjük ki és bevezet­jük az egyedi takarmányozást és a háromszori fejést. Baromfiállományunkat is 2000-re fejlesztjük fel, ezenfelül veszünk 150 darab juhot. Vigyázunk rá. nehogy istálló hiányában megint elpusztuljon a baromfi. Még a ta­vaszon építünk 2000 f érőhelyes ba­romfiólat. építünk egy 100 férőhe- lyes . tehénistállót. Azt akarjuk, hogy az 1952-es évben mindenből teljesíteni tudjuk beadásunkat, ne keljen szégyenkeznünk az egész község, az egész megye, de nem utolsó sorban Pártunk elölt azért, bogy a hátulkullogők közt va­gyunk” — mondja Vineze elvtárs. Meg akarjuk hálálni azt a sok se­gítséget, melyben termelőszövetke­zetünk részesült. A Szabadság tsz. minden egyes tagja igyekezzen kivenni részét a munkából ebben az évben, hogy a község dolgozó parasztjai előtt be­bizonyítsák: nagyüzemi termeléssel edig soha nem látott termésered­ményt lehet elérni. 1952 VII. 1. és 1953 VI. 30. közé eshet. b) Baromfi- és tojásbeadásnál: a baromfi 15 és a tojás 30 százalékát I. 1-től III. 31-ig, a baromfi 10 és a tojás 40 szú zalékát IV. 1-től VI. 30-ig, a baromfi 20 és a tojás 20 s2á zalékát VII. 1-től IX. 30-ig, a baromfi 55 és a tojás 10 szű zalékát X. 1-től XIX. 31-ig. c) Tejbeadásnál: a vb. által a termelő meghallgatásával meg­állapított havonkénti mennyi­séget kell beadni, d) Borbeadásnál: ha a tormeiő csemegeszőlővel teljesít: 1952 X. 31, ba a termelő borszőlő­vel teljesít: 1952. XI. 30, ha a termelő musttal teljesít: 1952. XI. 30, ha a termelő borral teljesít: 1953 III. 81. 5. KIK MENTESEK A BE ADAS ALÓL? a) Termény- és állatbeadúsnáJ: az 1 kh-n aluli szántó, rőt, le- gelöterülettel rendelkező ház­táji és egyéni gazdaságok, a tudományos és kísérleti Intéz­mények, a városi és községi legeltetési bizottságok legelő- területei, a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya által iga­zolt mezőgazdaságilag nem hasznosítható területek és me zővédő erdősávok. b) Baromfi- és tojásbeadásnál; a 800 négyszögölön aluli ház­táji vagy egyéni gazdaságok. c) Tejbeadásnál: a 8 kh-n aluli gazdaságok, ha tehenet nem tartauak. d) Borbeadásnál: a 400 négy­szögölön aluli szőlőterülettel rendelkező gazdaságok. 6. HOGYAN TELJESÍTSÉK A TERMELŐK BEADÁSI KÖTELEZETTSÉGEIKET ? A termelő kenyérgabonából előbb a fejadagját biztosítja. Egyéb terményből vagy ter­mékből pedig elsősorban a be adási kötelezettségét teljesíti. A kötelezettség teljesítése, a gépállomási tartozás rendezés*- után fennmaradó felesleggel a termelő szabadon rendelkezik. Ebből elsősorban vetőmagszük­ségletét köteles biztosítani. A párt- és kormányhatározaí - nak a gabonafélék felszabadí­tására hozott intézkedései 1952. VI. 30-ig, a kapásokra nézve pedig 1952. IX. 1-ig ma­radnak érvényben. Újbóli élet- beléptetésük az 1952. évi be­gyűjtés előrehaladásától függ. 7. MI TÖRTÉNIK AZ 1951— 1952. ÉVRŐL FENNMA RADT HÁTRALÉKOK­KAL? Az 1951—52. évről fennmaradt termény- és állatbeadási hát­ralékukat a hátralékosok köte­lesek az 1952—53. gazdasági évben teljesíteni. A tej-, ba­romfi- és tojásbeadási hátralé­kot ez év első negyedében kö­telesek teljesíteni.. A hátralé­kok pótlólagos teljesítése nem mentesíti a hátralékost a ha­táridő elmulasztása miatt tör.* tént 5—10 százalékos feleme­lések, kártérítések kivetései alól. 8. MILYEN MÉRTÉKŰ BE­ADÁSRA KÖTELEZETTEK AZ ALL A MI ÉS KöZÜLEtí GAZDASAGOK? üzemtervük szerint mutatkozó összes feleslegüket kötelesek: beadni és erre az illetékes ál­lami begyűjtő vállalattal szál­lítási szerződést kell kötni. En­nek teljesítéséért a gazdaság vezetője személyileg felelős. 9. MILYEN TERÜLET UtáN ADNAK BE AZ ÖNÁLLÓ szövetkezetek és in. TIPUSU CSOPORTOK? A termelőszövetkezet és a I1L típusú csoport a közös műve­lés alatt álló terület után kö­teles beadást teljesíteni. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents