Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-27 / 22. szám
4 NÉPLAP 1952 {«««ár 27, vasárnap NEMZETKÖZI SZEMLE Jelentős események játszódtak le a hét utolsó napjaiban az Egyesült Nemzetek Szervezetének ülésein, amikor a politikai bizottság megtárgyalta 14 ORSZÁG FELVÉTELI kérelmét Jelentés számunkra a politikai bizottságban lefolyt vita, elsősorban azért, mert a 14 ország között van maga a Magyar Népköz- társaság is, több népi demokratikus testvérországgal együtt. Ismeretes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében számtalan alkalommal volt már szó a népi demokratikus országok felvételéről, hiszen ezekben az országokban már régen felszámolták a fasizmus maradványait, békeszerető politikát folytatnak, barátságban akarnak élni a világ valamennyi népével, s megszilárdult ezekben az országokban a demokratikus hatalom. Az ENSz. alapokmánya értelmében tehát nem lehet semmi akadálya a felvételnek. Az Egyesült Államok és csatlósainak küldöttségei azonban a felvételek ügyében ismételten bebizonyították, hogy megsértik az alapokmányt, mert eddig még minden alkalommal megakadályozták a felvételt. Utszéli módon rágalmazták ft népi demokratikus országokat az ,,emberi szabadságjogok niegsér fősével” és más szemenszedett hazugságokkal. Most is megismételték ezeket a rágalmakat és azzal támasztották alá, hogy ezekben az országokban „kellemetlenkednek az amerikai diplomatáknak”. Az amerikai Imperialisták szerint tehát csak azokat az országokat lehet felvenni az ENSz^be, ahol szabadon garázdálkodhatnak az USA kémei, szabotőrei, felbérelt gyilkosai, ahol „elnézik” az amerikai gyarmatosítást, ahol olcsó a függetlenség, a nép szabadsága. Az amerikai imperialistákra valló gondolkozás. A faji megkülönböztetés törvényei, a négergyílkossá- gok, a haladó mozgalmak üldözése összefér az ENSz-tagsággal, — vélik az USA-kormánykörök, do az nem fér össze, ha valamelyik országban a népé a hatalom, ahol ■nincs helye idegen kémeknek, gyilkosoknak. Meg kell tanulnlok az amerikai uraknak azt, amit Malik elvtárs mondott a politikai bizottságban: „Egyetlen önmagát valamire becsülő állam sem tanúsíthat udvarias magatartást más államok által küldött kémekkel és diver- zánsokkal szemben, még akkor sem, ha ezek a kémek és dlverzán- sok szmóklngot és cilindert viselnek is.” AZ AMERIKAI IMPERIALIST AK ÚJABB VERESÉGE Az fájna az Egyesült Álla mól; uralnak, ha a népi demokráciák helyet kapnának az ENSz-ben. Hiszen éppah elég vereséget szenvedtek már n jelen ülésszak idején is. Az egykor oly engedelmes szavazógép itt is, ott Is „műszaki hibákat” mutat. Egyre több az amerikai javaslatokkal szemben leadott ellenszavazat, mert úgy követelik meg a népek, amelyek világszerte a békéért küzdenek. Az Egyesült Államok az ENSz-ből, a béke fenntartására hivatott szervből háborús szervet akar „alkotni”. S ez ütközik egyre fokozódó ellenállásiul nemcsak a Szovjetunió, nemcsak az ENSz-tagsággal rendelkező népi demokráciák, hanem számos ázsiai, arab és latinamerikai ország részéről Is. A politikai bizottságban Feni küldötte, amerikai sugallatra, megpróbálta aláásni azt a szovjet javaslatot, amely egyöntetűen felvételre ajánlja a Biztonsági Tanácsnak mind a 14 országot. Azonban még Anglia képviselője is kénytelen volt megállapítani, hogy a perui határozattervezet ellentmond az alapokmánynak. Szaudi Arábia, Irán és még több ország szovjet javaslatot támogató felszólalása után a. politikai bizottság — az amerikai küldöttség minden erőfeszítése ellenére — elfogadta a szovjet javaslatot. Jelentős számunkra a politikai bizottság döntése, mert a világ né-! pel újra meggyőződhettek az igaz-rorjával. A francia imperialisták Ságról, arról, hogy gyalázatos koholmányokat terjesztenek rólunk az imperialisták. És elsősorban arról győződhettek meg a népek, hogy a Szovjetunió egyaránt barátja minden kis népnek. A népi demokráciákhoz hasonlóan ajánlja felvételre Ausztriát, Nepált, Libiát és a többi felvételt kérelmező országokat. TUNÉZIA függetlenségi harca Nem sok idő telt él azóta, hogy a nép nyomására Iránban államosították az Angol-Iráni Olajtársaságot, s ezzel Nagybritannia, mint „gyarmattartó birodalom” Ismét szfikebb térre szorult. Nem sokkal utána Egyiptom népe bontotta fel az angolokkal a rabszolgaszerződést s visszautasította azt az imperialista követelést is, hogy Egyiptom vegyen részt „Közel kelet védelmében”, nzaz az atlanti tömb tervezett háborújában. Franciaország egyik legjelentősebb északafrikai gyarmatán, Tunéziában szintén szabadságküzde- lem folyik. Tunézia önkormányzati követelésekkel lépett fel a francia gyarmatosítókkal szemben. A Pleven-kormány elutasította ezt a követelést, ezzel azonban nem elégedett meg Tunézia népe. — Nagyszerűen végigharcolta háromnapos függetlenségi sztrájkját, dacolva a megszálló hatóságok térném riadtak vissza attól sem, hogy a Kommunista Párt főtitkárát és több vezetőjét elhurcolják. Párizsból sortüzet vezényeltek a tüntetőkre, számos tunéziai hazafit megöltek, megsebesítettek, de ezzel nem érhették el céljukat. A nép megismerte ezekből az eseményekből, hogy a francia elnyomóktól, gyarmatosítóktól semmi jót nem várhat. I'zek az események bebizonyították, hogy a szabadságot ki kell harcolni, s még jobban összekovácsolták Tunézia nemzeti egységét. Tunézia szabadságharcát a népek szolidaritása kíséri. Marokkó, Algéria népe egységesen nyilvánította együttérzését, is a tenger másik partjáról, Marseille francia kikötőből is olyan választ kaptak a tunéziaiak, amelyből megtanulták: nem a francia nép harcol Tunézia ellen, hanem az imperialisták, minden szabadságeszme esküdt ellenségei. Marseille dokkmunkásai azt felelték Tunézia népének: ml Is segítjük harcotokat, szolidaritás-sztrájkot kezdünk. Ezzel egyben amiatt is tiltakoznak a marseilleiek, bogy Faure, a nagynehezen összetákolt új francia kormány elnöke folytatja dicstelen elődje Pieven háborús nyomorpolltikáját, sőt még nagyobb terheket tervez a dolgozók számára. EGYIPTOMBAN változatlanul feszült a helyzet Az angol Imperialisták napirenden követnek el provokációkat békés egyiptomiak ellen, a Churchill- kormány tudtával ée beleegyezésével lövetnek — mostmár ágyúval is —- nap, mint nap a nép közé, rombolnak le falvakat. Egyiptom népe ellenáll. Különösen azóta, amióta Churchill azt; az indítványt tette az Egyesült Államokban, hogy tőrök és amerikai csapatok segítségével megszálljuk Egyiptomot Egyiptom népe pedig nem kér semilyen megszállásból. A francia és angol imperialisták dühödt támadásai a szabadságért küzdő né-pok ellen annak a jele, hogy maguk sem érzik biztonságban saját magukat Irán, Egyiptom, Tunézia egy-egy rés az imperializmus épületén, s teljes szakadássá válhat, ha úgy harcol a nép, i Á természettudományos propaganda eredményei a megyében 1951 október 1-én alakult meg a Magyar Tudományos Társulat megyei szervezete Nyíregyházán. A társulat célkitűzése az, hogy az ország lakosságának legszélesebb rétegeit Ismertesse meg az anyagi világ tudományos szemléletével, hogy a szocialista társadalom felé haladó tömegekkel megismertessük a természet titkait, hogy távolüz- zük népünkből az eddigi babonás hiedelmet, mely a természeti erők nem ismeréséből fakad. Mindenkivel tudatosítani akarjuk, hogy az ember képes a természeti jelenségeket, a természeti erőket a saját hasznára fordítani, képes környezetét megváltoztatni, átalakítani. A tudomány Ismeretével az ember úr az anyag felett. Célkitűzéseinknek az alábbiakban tettünk eleget: Ismeretterjesztő előadásokat tartottunk városban, községekben egyaránt. Az elmúlt három hónap alatt megtartott előadások száma 180 volt, ezeken közel 16.000 fő volt jelen. Az előadáson Szó volt a babonák elleni küzdelemről, a föld keletkezéséről, a világegyetem szerkezetéről, a Földalatti Gyorsvasút építkezéseiről, a miesurin! növényne- niesítésröl, a talaj megműveléséről stb. Az előadások iránti érdeklődés nőttön nő. Sok helyen 20—30 hallgatóról a második, harmadik előadás után 150—200-ra ugrott a hallgatók száma, mint például Nyírbátorban és KisvárdáD. (Nyíregyházán azonban komoly hiányosságok vannak e téren. A nyíregyházi üzemek, úgylátszik, nem értik meg a természettudományos képzés fontosságát, mivel nem fordítanak elég gondot a népszerűsítésére.) Az érdeklődés mértékét a hozzászólások száma és tartalma is igazolja. Tyúkodon a hozzászólásokban kifejtették, hogy miért vannak ellenségei a természettudománynak és kik azok. Az ő érdekük a világ örök változatlanságát hirdetni a kizsákmányoltak Tudomány a földművelésben A felszabadult ember szüntelenül új mödsze- rehkel, új eljárásokkal kísérletezik, hogy a földet nagyobb, változatosabb és jobb termesre serkentse. A tudások, a mezőgaz* dasági gépek tervezői és készítői mellé felsorakoznak az agrotechnikusok ás a nagy gyakorlati tapasztalattal bíró mezO- gazdasági dolgozók. Ilyen pompásan felszerelt, ilyen tudományosan képzett, ilyen tervszerűen támadó hadseregnek nem állhat ellen a föld. Megad ja magát és erejét, termőképességét az em bor randelkezásére bocsátja. A TALAJERŐ PÓTLÁSA A Ilorthy-ldők rabló- gazdálkodása a földet ugyanúgy Iduzsorázta, mint az embert. A szocialista- társadalom mezőgazdasága pótolja az elvesztett talajerőt, elsősorban a műtrágya és a, természetes trágya használatának fokozásával. Az ötéves terv ezt a dolgozó parasztság fontos kötelezettségévé teszi. Az istállótrágyak minőségének javítása és a szakszerű trágyakezelés elsajátítása, az egyik feladat. Ez a dolgozó parasztság érdeke és kötelessége. A műtrágyatermelés nagyarányú növelése a másik feladat. Ez a dolgozó parasztság szövetségének, a munkásosztálynak a dolga. A szocialista ipar meg is felel ennek a. feladatnak. Vegyiparunk fejlesztése lehetővé teszi, hogy egy-egy kát. holdra, az 1949. évi 12.3 kg. országos átlaggal szemben 1954-ben már 73 kiló műtrágya jusson. Tehát hatszor annyi, mint a hároméves terv végén, tizenkétszer annyi, mint a- felszabadulás előtt, amikor egy-egy hold szántóföldre mindössze 6 kiló műtrágya jutott. A NÖVÉNYEK BEPORZÁSÁT, megtermékenyítését sem bízhatjuk többé a szél járására és a rovarok röptére, —• vagyis a természet kénye-keávére. Az ilyen beporzás vem teljes, ezért találunk gyakran hiányos szemeket a kukoricacsövön, vagy üreg, úgynevezett Wut szemeket a napra forgó tányérjának közepetáján. Ac cm bér tökéletesebb munkát tud végezni, mint a természet. A kukorica Összegyűjtői t virágporéi t rávisszük a kukorica bajuszára, A napraforgó pötbeporzásüt ügy végezzük, hogy szGrmekesztyttt húzunk és a. virágzó tányérokat sorra, végig- simogatjuk. 1951 nyarán a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, már sok 10.000 holdon végezték el a kukorica is a napraforgó pót- beporzását. Ac állattenyésztés fejlesztésének kétéves tervéi föl szóló minisztertanácsi határosat 1951-re legalább 200.000, 1952-re legalább félmillió kát. hold területen írja elő a kukorica kötelező pót beporzását. Ezzel az egyszerű eljárással, a vetésterület megnövelése nélkül, kukoricatermésünket, jelentősen növelhetjük. A vetőmag jarovisáldsa azt jelenti, hogy az ember meggyorsítja a természet munkájút, A vetőmag-jarovizálás — előzetes csiráztatás. A nuigot elvetés előtt megfelelő hőfokon kezeljük. Ezzel a módszerrel még az elvetés előtt megindítjuk a csírázást. A jarovi- aúlds megrövidíti a növény tenuószidejét és az érés sokkal hamarabb következik be. Gyapotvetésünknél 1951- ben vezettük he széles körben Liszenko nagyszerű módszerét, a jaro- vizáldst, azaz a vetőmagvak „tavasziasüllíát”, amelynek segítségével holdanként egy-két mázsával tudjuk növelni a termésátlagot. A vetöbur- gong a nyári vetése is jelentékeny mértékben emeli a termés mennyiségét. Hazánkban a tavaszi ültetésit burgonya ükkor kapja a nagy meleget, amikor az már káros a fejlődésére. Ennek követ keltében veszélyes mére Leket öltött burgonyafaj tűink leromlása és élkor csosodása, Liszenko eljá rásdnak alkalmazásává! a nyári burgonya ittlété sévci ezt meg tudjiüc aJca- dályosni. A nyári burgonya ültetését megkezdtük és az ötéves terv során, főként hazánk déli vidékein elterjesztjüic. FÜVES VETÉSFORGÓ Az évelő füvek, pillangósvirágú szálas takarnán ynö vén yek kel, lucernával, vörösherével, bal- tadmmal vetve, gyökereik segítségével humuszban gazdagítják a termőtalajt és létrehozzák a talaj legkedvezőbb mor- zsás szerkezetét. A füves vetésforgó az ember szolgálatába állítja a pillangós növények és az évelő filcek minden jótulajdonságát. A füves vetésforgónál évekre előre meghatározzuk, hogy egy-egy táblán mit fogunk termeszteni. Az első 2—5 éven át évelő füveket és pillangósokat termelünk, a után gabona, következik, majd Ipari növényeket termelünk és Így tovább, majd \—5 év múlva ismét évelő füvek és pillangósok következnek. A füves vetésforgót 1950 őszén vezettük be állatni gazdaságaink és termelőszövetkezeteink egy részében. Az ötéves terv folyamán a fejlett állami gazdaságok és térti clőszGveti.csetek átveszik és alkalmazzál: majd a füves vetésforgó rendszerét. (Készlet az „Ötéves tervünk: béketerv” c. könyvből,) ■ felé, hogy azok megnyugodjanak sorsuk megváltoztathatatlanságá- ban. Mándokon „A mélyszántás —- nagyobb termés” című előadás nyomán számos dolgozó paraszt kötött szerződést a gépállomással. A jó előadások sikerét a jó előadók biztosítják. Az előadók továbbképzéséről a társulat maga gondoskodik kijelölt tematikával, leküldött brosúrákkal, irodalmi anyaggal. Ezekről az anyagokról az előadóknak szakelőadásokat tartunk, melyet konferencia követ, A szakképzés jelenleg négy szakosztályban folyik: agronómia, biológia, fizika és földrajz szakon. A szakosztályok a rokon tudományokat Is felölelik, így a biológia az egészségügyet, a fizika a kémiát és a csillagászatot, a földrajz a régiségtant és így tovább. Minden szakosztályon külön vait közép- és felsőfokú oktatás. Jelenleg az előadók száma 160. Ezeken kívül van aktívacsoportunk (például üzemi természettudomány- felelősök), akik az előadások szervezésében vannak segítségünkre. Tehát megyei szervezetünk 1?! tömegszervezet. Elér tagjain keresztül az egész megye területére. Az egyes járásokban és a városban külön járási vagy városi természettudomány-felelősünk van, aki területének természettudományi problémáit, előadásait és az előadókat Összefogja. Igen szép munkát végeztek e téren a nyíregyházi városi, n csenget-), fehérgyarmati és nyírbátori járási felelősök. Társulatunk minden tagja szívesen támogatja a természettudományok iránt érdeklődő dolgozókat, segít megérteni a természet törvényeit. Ugyanezt a célt szolgálja a társulat két folyóirata: az „Élet és Tudomány”, valamint a „Természet és Technika”. Az érdeklődés kielégítésére meg kell szervezni minden kultúrottlionban a természettudományos szakköröket, a jelentkezéseket a kultűrotthonok Igazgatói továbbítani fogják a társulat megyei szervezete felé. TA KACS FERENC Csatlakoztam a Deák-mozgalomhoz A Tatarozó Vállalat Maxi- menkó-telepán megtartott termelési értekezleten a dolgözók követelték, hogy válasszák men a társadalmi bíróságot amelv majd ítéletet mond a fegyelmezetlenek felett. Dankó András kőműves például munkahelyére sokszor még 9 órakor sem érkezik meg. de délután 3 órakor már hazafelé tart. Persze, a hozzá beosztott segédmunkások is követik őt és így bizony hátráltatnak bennünket a terv- teljesítéssel. Én úgy segíteni a dolgozók kezdeményezését, hogy csatlakoztam a Deák-mozga lomhoz és azon leszek, hogy ilyen fegyelmezetlenség többé elő ne forduljon telepünkön A- fegyelem megbontó: ellen a legerélyesebben fogok fellépni és ebben megígérték a dolgozók is, hogy segíteni fognak. Hársfalvi Gábor telepvezető. . _____k____________ A Pártoktatás Háza hírei Január 20-án, héttőn délután hat órai kezdettel Ákos Károly oivtárs, a Központi Előadói Iroda tagja tart elő adást „A vallás keletkezése" címmel. Ezen az előadáson részt vesznek 3 párt-, állami-, gazdasági funkcioná. riusok, tömegszervezoti vezetők, prepa, gandisták, pártiskolai előadók, népnevelő felelősök,
