Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-27 / 22. szám
f Mai számunkba! : Teljesítik Rákosi clvtárs szüle- tcsnaoiára tett leUránléssí^at az üzemi dolgozók '3. oldl — Az ií< kc^viiítésí rcn^^el kérdés-feleletekben Í6. old 1 — A mátészalkai járás pártszerveze- üAiex propaeandaiaunKaia (/. oldal] V ____________________________ Vm, évfolyam, 22. szám. ARA 50 FILLER 1952 január 27, vasárnap Ai első félévi új óllotbegyüjtés sikeréért Ráköti elvtárs emlékezetes november harmincadikat beszédében rámutatott arra, hogyan növelte meg a fogyasztási javak, az élelmiszerek, a kenyér, a hús, a zsír iránti keresletet országunk fejlődése, az a gyökeres változás,1 amely az utolsó 4—5 évben történt: hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá alakult át, megnőtt a bérből és fizetésből «lök száma, megnőttek szükségleteik, de megnőttek magának a falunak a szükségletei is, hiszen fel- virágzott, egyre jobbá vált a dolgozó parasztok élete. Az új, 1952—53. évi begyűjtési- törvény éppen őzért az egész ország szükségletéhez mérten szól a dolgozó parasztokhoz, szabja meg kötelességeiket az államrúal szemben, szabja meg a dolgozó parasztok részvételét abban a munkában, amely új gyárakat, új gépeket, az eddiginél sokkalta több iparcikket létesít, amely virágzó, gazdag országot teremt a dolgozók nagy terveinek keretében. Ahogyan a dolgozó parasztok az. új begyűjtési törvényt fogadták, ahogy lelkesen helyeselték, — az új törvény e fogadtatása biztosíték arra, hogy a dolgozó parasztok be- <sütettel, sokkal jobban, az elmúlt esztendeinél sokkalta pontosaiban teljesítik majd kötelességeiket as állammal szemben. Dolgozó nai-asz- rok levelei beszélnek arról, hogyan akarják idő előtt teljesíteni, sőt túlteljesíteni beadási kötelességeiket, „megrövidíteni a tervteljesítés idejét, mint az üzemekben, a gyárakban a munkások, mint a kisvárdal Vulkánban, mint a biid- szentmihályi Alkaloidában, az építkezéseknél a sztahánovisták, az élenjáró dolgozók”. — Október elsejére teljesítjük egész esztendei beadási kötelezettségünket — ír- iák Botpaládról Gyurkó Péter és Papp Endre dolgozó parasztok. S megírták, hogy a község dolgozó parasztjainak egyakarata az egész esztendei tervet egy hónappal hamarabb, december elsejére teljesíteni. Brezina István nyírszőlős! dolgozó paraszt például külön kis tervet készített a maga hatholdas gazdaságára, hogyan igyekszik majd többet termelni, hogyan igyekszik fejleszteni állatállományát, hogy pontosan tudja majd teljesíteni ezesztendel beadási kötelezettségét, s hogy maradjon szélien feleslege szabadpiaci értékesítésre. Az új begyűjtési törvény szerinti begyűjtés már megkezdődött a megyében, megkezdődött az első félév szarvasmarha- és sertésbegyüjtése, ugyanakkor a baromfi- és tojás- begyűjtés. A szarvasmarha- és sertés begyűjtés teljesítése során a dolgozó parasztok lényegében inult- csztendei adósságot is törleszte- nek. Hiszen az új begyűjtési törvény eisőizben mondja ki, hogy a multévi hátralékokat is hozzá kell írni az idei beadási kötelezettséghez. — Hogyan indult az élőállat- begyűjtés Szabolcs-Szatmárban? A kezdeti eredmények nem voltak még biztatóak, mert a községi ta- ríácsok nem a hónap elején', hanem később kezdték ismertetni* megbeszélni a dolgozó parasztok kai beadási kötelességüket. Az első félévi szarvasmarhabegyüjtési terv 22 százalékát, n sertésbégyüjtési tervnek pedig 31 százalékát kell teljesíteni január hónapban. Január tizenötödikéig úgy nézett ki ji dolog, hogy a januári részletterveket igen gyengén teljesítették a járások úgy a sertés, mint a szarvasmarha beadásával. Január 15-ig sertésbeadásban például 67 százalékos volt az átlageredmény, szarvasm ar h abegyü j t ésn él pedig mindössze 12.0 százalékos. A későbbiek során azonban igen megjavult a teljesítés, különösképp a sertésbegyüjtésben. A megye valamennyi járásának, valamennyi községének, az Állatforgalmi Vállalatnak is dicséretére, becsületére válik, hogy január 24-ig túlteljesítette Szabolcs-Szatnlár január havi tervét Ellen a hónapban 6.843 sertést kellett begyűjteni a megyében. Még nem értünk a hónap régére de a begy ült, átvett sertések száma máris meghaladja a tervet, nem kevesebb, mint 9.558 darab sertést szállítottak el a községekből A szarvasmai habegyüjtés területén is megvolt a javulás, azonban sokkal kisebb mértékben, mint a sertésbegyüjtésnél. És a szarvas- marhabegyiijtés eddigi „eredményeivel” nem igen dicsekedhetünk. Ehelyett meg kell mondani, hogy a januári 2.479 darab szarvas- marha begyűjtésére szóló terv eddig 1.157 darabbal való teljesítése elégtelen, felületes munkát bizonyít. A községi tanácsok feladata volt, hogy a"‘ járásoktól megkapott tervet felbontsák a dolgozó parasztok számára; a földterület, az állatállomány, a takarmány Részlet f Így elemi >evéte] évei kiszámítsák, hogyan osszák el a tervet községeik dolgozó parasztjai közt, — s mérlegeljék, kiket köteleznek természetbeni beadásra, kiket pedig arra, hogy a reájuk eső állatbeadást pénzben teljesítsék. A most folyó marhabegyüjtés rendje széles teret nyit arra, hogy minőségileg feljavuljon a jószágállomány, hogy a dolgozó parasztok meddő, vagy rosszul tejelő, gyenge, „faj- tá.tlan” marháikat kedvező ár- kiegyenlítés mellett beadási kötelezettségük teljesítésével egyidő- ben eladják az államnak. Ezt is figyelembe kellett venniük tanácsainknak. S feladatuk volt minden egyes dolgozó paraszttal kü- lön-külön megbeszélni az állat- beadás mikéntjét. Községi tanácsaink többé-ke- vésbbé megoldották e feladatot. Azonban sokfelé a felületes munka folytán előfordultak olyan hibák, amelyek visszavetették r marhabegyüjtést. — A dolgozó pa rasztokkal való megbeszélés, a körülmények figyelembevétele helyett egyszerűen „behúnyt szemmel” kiszabták a beadási kötelezettséget. Ezért fordult elő, hogy egy háromholdas dolgozó parasztra eső 30 kilós beadási kötelezettség pénzben való teljesítése helyett például darabban, természetben követelték a teljesítést, követelték, hogy adja be egyetlen tehenét, amely még csak meddő, még csak rossz tejelő sem volt. Ilyen eset fordult elő például Nagyhalászon is a többi között. Az ilyen „túlzások” nem kedveznek a mnrhabe- gyüjtésnek, de nem segítik elő állatállományunk fejlesztését, nem segítik elő a tejhozam növelését sem. S előfordult, hogy- olyan módosabb dolgozó paraszt pedig, akinek több jószága van, most is több borjút nevel, módja van természetben, darabban teljesíteni a marhabeadást, olyanra pedig pénzNégy nap alatt közel kétezer dolgozó parosztcsalád választotta a szövetkezeti gazdálkodást Szabolcs-Szatmárban Hat köznép; alakúit termel«) «sző vet kezet! községgé Napról-uapra növekszik az érdeklődés Szabolcs-Szatmárban, amely az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok százai és ezrei körében van meg a termelőszövetkezetek és termelöcsoportok irányába. Addig, amíg január huszonegyedikéig mintegy 1200 dolgozó paraszt család lépett a meglévő termelőszövetkezetekbe, vagy alakított új termelő- csoportot négy nap alatt a megye négy járásában, addig a legutóbbi négy nap eredménye még jelentősebb. Szabolcs-Szatmárban január 21-től január 25-i£ — mint a hírek mutatják — 1931 dolgozó parasztcsalád választotta a szövetkezeti utat. Az események azt bizonyítják, hogy azokon a helyeken „mozdult meg a föld’* logelsősorban, ahol a termelőszövetkezetek 0» termelőcsoportok jól gazdálkodjak az elmúlt esztendőben M.fgSöí’^dt jövedelmezett a szövetkezeti munka, jól jövedelmezett r bl •“ ' ' tt-'jóSty les,'főidművelés, széfién r.jjit a szövetkezeti vagyon — egyszóval jó példát mutattak a, szövetkezetiek és ezzel együttesen jó viszonyban voltak mindig a kívülálló egyénileg dolgozó parasztokkal. S azokon a helyeken vannak tömeges belépések a termelőszövetkezetekbe, ahol a szövetkezeti tagság, a szövetkezetek vezetői együttesen a munka minden hibájának kijavításához fogtak a második országos tanácskozás és u megyei tanácskozás után. Munkájukból azt látják a kívülállók, hogy szinte napról-napra izmosodik, terebélyesedik a szövetkezet, megerősödik és biztosíték van arra, hogy a szövetkezeti parasztok ez- esztendei eredményei még inkább túlszárnyalják az egyéni gazdák eredményeit, mint az elmúlt 1951-es esztendőben. Nyírtét, Sényö, Geiénes, Csaroda, Nyírtura és Piricse termelőszövetkezeti község Mind emellett szólnak azok az események is, amelyek Nyírtéten, Sé- ■lycn, Gelénesen, Csarodán, Nyírtu-, rán és Pilácsén történtek. E hat község a legutóbbi négy napban termelőszövetkezeti községgé lett. S e községekkel harmincháromra szaporodott fel a termelőszövetkezeti községek száma Szabolcs-Szat- márban. Azonban minden jel arra mutat — a termelőszövetkezetek taglétszámban és földterületben való állandó és rohamos gyarapodásából ítélve — hogy napokon belül termelőszövetkezeti községekké válhat még Vasmegyei-, Székely, Tikos, Már rokpapi, Tiszaszalka, E ne sen es, Ntjirva-svári, Npírpasony, Oros, Turistvándi, Kölese, Nyírgelse, Gyulaháza, Hagy, Rétközbercncs és, 18 új III. és egy I S a fejlődés jellemzője, hogy például az elmúlt négy nap folyamán alakult 19 új termelőcsoport közül mindössze egy I. típusú ter- inelőcsoport, a többiek a III. típus alapszabálya szerint kívánták megkezdeni működésüket. Ez a tény W lúBonyftja, hogy a meglévő III típusú termelőszövetkezetek és termelöcsoportok eredményei nem maradtak hatás nék kűl az egyénileg dolgozó parasztok között. Az elmúlt négy napban a legnagyobb fejlődést a nyírbátori, ke- mecset, fehérgyarmati és vásáros- nnményi, valamint a kisvárdai járásokban lehetett tapasztalni. A kemecsei járásban négy nap alatt 852 dolgozó parasztcsalád lépett a szövetkezeti liíra, a nyírbátori járásban 582 család, a vásárosnamé- nyi járásban 195 család, a kisvárdai járásban 103 család, a fehér- gyarmati járásban SÍ család, a baktal járásban 84 család volt négy nap alatt az ájbelépők száma. A baktai járásban 84 család Magy községben lépőit be a termelőcsoportba. A fejlődés érdekessége, hogy a meglévő I. típusú termelöcsoportok egymás után alakulnak át III. mintájú működésre Tuzsér, Az események arra mutatnak tehát, hogy napokon belül mintegy félszázra nőhet a termelőszövetkezeti községek száma megyénkben. Igen jelentős e gyors fejlődésben, hogy a belépők zöme minden leié középparaszt Gyulaházán például kilencven kö- zépparasztcsalád van. Egyetlen egy sincs már kívül a temelőszövetke zeteken. Nem kétséges: hozzáértő, jó dolgos középparasztok belépésével minőségileg is gyorsan javulhatnak termelőszövetkezeteink, még inkább megnő tekintélyük, még inkább megnövelhetik a példa erejét: j I. típusú csoport Rozsályon például három I. típusú termelőcsoport egyesült egy III, típusú termelőszövetkezetbe. Tisztaberekén, Hermánszegen ugyancsak III. típusúvá alakultak az I. típusú termelőcsoportok. A mennyiségi fejlődés mellett ■— íaJf»* mát írtunk róii — igen jelentős minőségi változáshoz segítheti a termelőszövetkezeteket az a körülmény, hogy a földművelés dolgát alaposan ismerő, dolgos középparasztok lépnek b# zömmel a termelőszövetkezetekbe. Emellett legfényesebben a gyulaház! példa szól. A gyulaházi „Szabsiisaf termelőszövetkezetbe a legutóbbi két napban 28 család lépett be 290 hold földdel. Az újbelépők nemcsak földjüket vitték be a szövet kezetbe, de magukkal vitték állataikat, az állatoknak szükséges takarmányt és gazdasági felszerelésüket is, Tomosa József középparaszt például állataival együtt hat mázsa szénát, két lókapát, két lószerszámot. szekerét, ekéjét, 14 soros vetőgépét és egyéb felszerelését Is bevitte a termelőszövetlíezetbe. G. Tóth Kálmán középparaszt állatai mellett ugyancsak magával vitte (Folytatás « 2. oldalon) ben való teljesítést szabtak. Az ilyen „enyhítések” sem vájnak az ország hasznára. — A hibák legtöbbször onnan adódtak, hogy tanácsaink minél gyorsabban akartak eredményeket felmutatni a szarvasmarhabegyüjtés területén is. Azonban olyképpen, hogy elkövették a fenti hibákat, s ezzel olyan emberhez hasonlítottak, aki behúnyt szemmel kezd el szaladni és nem néz maga elé. A gyors eredmények elérésének éppen az a módja, hogy tanácsaink körültekintéssel végezzék munkájukat. A marhabegyüjtés, az egész ál- latbegyüjtés sikeréhez szükséges még, hogy alapos felvilágosító munka folyjék mindenfelé az állam iránti kötelesség teljesít és érdekében, Arra többévi tapasztalat van, hogy felvilágosító munka nélkül, a dolgozó parasztok igaz szóval való mozgósítása nélkül, az ellenség rémhíreinek visszaverése nélkül nem igen születnek meg jó eredmények. A gergelyiugornyai példa nem szól a többi közt amellett, hogy jó felvilágosító munka folyna az állatbegylijtés érdekében. Mert Gergelyiugornyán akadt olyan dolgozó paraszt, méghozzá jól tájékozott középparaszt, aki azt mondta, amikor értesítették a beadási kötelességéről: „mit akartok, hisz én már teljesítettem az elmúlt esztendőben”. Minden dolgozó parasztnak tudnia kell, hogy az új begyűjtési munka már most megkezdődött, a kötelességteljcsí- tést már most cl kell kezdeni. S az állam iránti- kölelességtel- jesítésbea példával kell elöl járulok a falu vezetőinek, a, kommunistáknak, . a tanácstagoknak, a népnevelőknek. Követésre méltó a berkeszi példa, ahol a párttagok, tanácstagok, funkcionáriusok voltak azok, akik legelsőnek felajánlották meddő teheneiket, legelsőnek vállalták, hogy ők természetben rögvest teljesítik kötelességüket az állammal szemben. Berke- szen nem is maradt el az ered mény. Ugyanígy nem maradt el Nagyecsedeu sem, ahol csütörtökön például kerek 147 darab szarvasmarhát vettek át. A jó munka eredménye, hogy például Szamosszeg dolgozó parasztjai egyakarattal párosversenyre hívták a kocsordiakat: február elsejéig teljesítik sertés és marira beadásával egyaránt azt a tervet, amely március Sl-lg szól, tehát megrövidítik az első negyedévi terv teljesítésének idejét. A két versenykezdeményező község példáját kövessék Szabolcs-Szatmár községei. A tanácsok munkájának megjavítása, legelsősorbau a felvilágosító munka megjavítása szükséges ahhoz, hogy marhabe- gyüjtésben is a sertéí-begyüjtéshez hasonló jó eredmények szülessenek megyénkben, jót Induljon az új begyűjtési terv teljesítése Szabolcs Szatmáriján.
