Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-22 / 17. szám
Mai számunkból: A második megyei tanácskozás a munka új siketét hozza gépállomásainkon és termelőszövetkezeteinkben (2. old.l — Rákosi elvtárs születésnapjára vállaljuk: 30 nappal előbb fejezzük be munkánkat a baktalóránt- házi építkezésen (3. old.) — A falusi kultúrélet fellendítéséről tárgyalt a kultúrotthoniéazga- V tők értekezlete (4. old.l VIII, évfolyam, 17. szám. ARA .>0 FILLER 1952 január 22, kedd A viliig* népei magasra emelik Ideáin es Sztálin győzelmes zászlaját Molnár Erik elvtárs emlékbeszéde a Lenin-nnnepségen A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, az MDP Budapesti Pártbizottsága és Budapest városi tanácsa hétfőn este Lenin plvtárs, a szovjet állam megalapítója halálának 28. évfordulója alkalmából az Állami Operaházban emlékestet rendezett. Hét óra után néhány perccel nyílt szét az Operaliáz hatalmas bársonyfüggönye. A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség hatalmas tapssal üdvözölte Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványát, az elnökségi asztalnál iilő Bakost Mátyás elvtársat. ,Az elnökségi asztalinál foglaltak helyet Gerő Kt'nő, Farkas Mihály elvtársak és a Párt Politikai Bizottságának több más tagja, köztük Rónai Sándor elv- társ, a Képköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Ott ült az elnökség sorában Dobi István, a minisztertanács elnöke. Ott foglalt helyet ,T. D. Kiszeljov elv társ, - a Szovjetunió magyarországi nagykövete.' Az emlékesten megjelent az MDP Politikai Bizottságának, Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, s a kormánynak több tagja. Ott volt HuanCen, a Kínai Népköztársaság magyar- országi nagykövete és a többi baráti állam külképviseleteinek vezetői. Ott voltak legkiválóbb dolgozóink, sztahanovisták, Kossutb-dí- jas munkások, írók, tudósok, művészek. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Hidas István elv- társ, a Budapesti Pártbizottság titkára, az MDP Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a megjelenteket, majd Molnár Erik elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének, tagja, igazságügyminiszter tartotta meg ünnepi beszédét. Molnár I l ik eh társ beszéde Molnár Erik elvtárs a többi köpött ezeket mondotta: — A nagy emberek nagysága abban áll, hogy jobban megértik kortársaiknál. a társadalmi fejlődés szükségleteit és osztályuk, koruk .feladatait, jobban felismerik másoknál a feladatok megoldásának eszközeit és ezért mozgósítani, megszervezni, a győzelem felé vezetni képesek a tömegeket abban a harcban, amely az emberiség haladásáért folyik. Marx azt mondotta, hogy a forradalmak — a dolgozó tömegek forradalmai — a történet mozdonyai. A nagy emberek azok, okik a forradalmakat, a, történet mozdonyait irányítják és vezetik a történeti szükségszer őség előre kijelölt áljain. A világtörténet nem egy nagy vezetőt, nem egy nagy forradalmárt ismert, akinek az irányítása nélkül a forradalom mozdonya sínéiből kisjklott volna. Leltiii, a nagyok közt is a legnagyobbak köze tartozik, mert a. világtörténet a legnagyobb feladat, a kizsákmányolás és az elnyomás évezredes rendjének megdöntése elé állította és Lenin ezt a feladatot a llolse- vik Párt és az orosz munkások és parasztok tízmillióinak elén győzelmesen meg is oldotta. Az újíípusú pártot, a proletariátusnak azt a szervezetét, amely a forradalmat győzelemre vihette, Lenin teremetette meg. ő formálta ki Sztálin segítségével a Bolsevik Pártot, azt a pártot, amely a legbaladottabb elmélettel felfegyverkezve, az osztály élén jár, de a tömegekkel elszakíthatatlan kapcsolatban marad, amely vasfe- gyelcwre épül és nem tűr opportunista elemeket, amely az elvi szilárdság legmagasabb fokát a taktikai hajlékonyság legmagasabb fokával egyesíti, Ezzel nemcsak a munkásosztály szervezete, de a forradalom menete is megváltozott.—- Oroszország munkás- és parasztlü- •megei nem fordultak vissza újra, meg újra, hanem egyenesen mentek előre a forradalom útján, ahogy ma nyílegyenesen haladnak a ltom munizmus építésének útján, mert a forradalom rendelkezett és rendel kezik egy olyan vezető erővel, amely korábban még ismeretlen volt, rendelkezett és rendelkezik a Bolsevik Párttal, amelyet Lenin keze gyúrt a munkásosztály leg jobb elemeiből. Mi itt valamennyien — folytatta — Leninnek nemcsak egyszerűen tanítványai, hanem alkotásai is vagyunk. Neki köszönhetjük pár tunkat, azt a kollektivitást, amely nélkiil sontmik sem vagyunk, neki azt, hogy fenntartás nélkül, osztat- . lan. szívvel egy ügyet szolgálunk, a munkásosztály nagy ügyének kato . nái vagyunk. Az igazi nagyságot az idő nem ' csökkenti, ellenkezőleg megnöveli. Lenin alakja folyton növekedik. ahogy az idő előrehalad, ahogyan müvének következményei kibontakoznak, ahogyan előrelátását a történet beigazolja. A gyarmati népek szabadságharca a proletárforradalom tartalékereje — ez Leninnek egyik hatalmas gondolata, amelynek világtörténeti jelentőségét ma jobban látjuk, mint valaha. A nyugat forradalma csak ak kor győzhet, ha a gyarmatok szabadságmozgalma győzelmet arat. A gyarmati népek csak akkor szaba dúlhatnak fel, ha a fejlett országok munkásosztályára támaszked nak. Ebből következett a világfor radalom új, Lenint elmélete, Leninnek az a gondolata, hogy a ri lágforradalom győzelme lehetetlen a fejlettebb országok munkásosztályának és a Icigúzott gyarmatok elnyomott népeinek forradalmi szövetsége nélkül, amely a gyarmati rendszer felszámolásával aláássa és végül is megdönti a kapitalizmus hadállásait. Ezzel szemben „a szó cializmus végleges győzelme tökéletesen és feltétlenül biztosított „mert”, a hare kimenetelét vég'ercd menyben az határozza meg, hogy Oroszország, India, Kína s 1b. a vi léig lakosságának óriási többsége. A döntő lökést a gyarmati nem nemzeti felszabadulási mozgalmak nak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adta meg. Az Októberi Szocialista Forradalom felszabadította a cári Oroszország összes elnyomott népeit. A gyarmati és nemzeti forradalmak egész sorú vitte végbe a proletariátus vezetése alatt és ezzel példát nyújtott az egész világ elnyomott népeinek. Az újabb hatalmas lökést a második világháború jelentette. A fellendülés legfőbb oka a háború meneté és kimenetele volt. A német és a japán imperializmus megsemmisült és a döntő szerepet ennél a Szovjetunió ereje játszotta. Ennek következtében a Szór jel unió' hatalma és nemzetközi tekintélye rendkívül megnőtt. .-Ír imperialista elnyomás alatt szenvedő népek maguk mögött tudják a hatalmas S: or je t uniót, amely védelmezi az elnyomott népeket, tiszteletben tartja megvédi a kis népek függetlenségét és szuverenitását. A másik oldalon viszont Németország és Japán kiesésével az egész imperialista front meggyöngült és a gyarmatosító hatalmak tekintélye megingott. A fellendüléshez a gyarmati és függő országok belső fejlődése is hozzájárult. A gyarmatok kapitalista iparosodása a második világháborút megelőző évtizedbeír, és a második világháború alatt meggyorsult. Most a vezetés-: kezd átmenni a gyarmati proletariátus és a gya.rmaU . kommunista pártok kezébe. Igaz, hogy a gyarmati proletariátus ma még kisszámú. De a proletariátus vezető szerepét nem számaránya határozza meg. A gyarmati népek közvetlen feladatát, a nemzeti felszabadulást a történeti szükségszerű-' ség tűzte napirendre. Ezt a feladatot meg kell oldaniok és másként, mint a protetáriútus vezetése mellett nem oldhatják meg. Ezért az is történeti szükségszerűség, hogy a gyarmati népek alárendeljék magukat a proletariátus vezetésének, hogy a gyarmatokon létrejöjjön a nemzeti egységfront, amelyet a parasztság élén a proletariátus vezet. A legsúlyosabb csapást az imperializmusra a kínai forradalom győzelme mérte. Kiszakadt a világimperializmus rendszeréből Korea is és a koreai nép két és fél évi hősi harcával bizonyította be, hogy a kapi tallzmus a játszmát itt is elveszítette. Délkelet-Ázsiában ina és érek óta a felszabadulási hare fegyveresen folyik az imperialisták és bábkormányaik ellen, olyan termeten, amelynek lakossága eléri a 1Ö0 milliót. Ez a terület Burmát. Maláj földet, Indokínát, Indonéziát és a Fülöp-szigeteket foglalja magában Indiában pár évvel ezelőtt Hajd?- rabad és Trnvankor tartományok ban parasztfelkelés tört ki és a nép a Kommunista Bárt vezetése alatt magához ragadta a hatalmat olyan területen, amelyen többmillió ember él. Akkor a mozgalmat le érték a terror eszközeivel. Most a uivc legális eszközökkel folyik to válni, és éppen erről a területről jelentik a kommunisták legnagyobb választási sikereit. Egy ér óta mozgásba jött az arab-mohamedán világ i*, a ■maga háromszázmillió* tömegei vet. I Az angol imperializmus története legmegalázóbb vereségét szenvedte el, amikor az iráni olajmezőkről kitakarodott. Az imperialistaellenes hullám átcsapott Iránból Egyiptomra, erre a szuverénnek nevezett országra, ahol ma szuverénül gyilkolnak, rombolnak és kegyetlen kednek a megszálló angol csapatok. ):;s fejlődik a felszabadulási harc- Tuniszban. Algírban, Marokkóban, Észak-Afrika francia gyarmatain. Az imperializmus belső ellentétei szükségszerűen kiélesednek, mert a gyarmati zsákmányteriilet összezsugorodik. Keskenyebbé válik az alap. amelyre az imperializmus épülete támaszkodik és arról van szó, hogy a keskenyedő alapot melyik imperialista ország vegye birtokába, hogy fenntartsa önmagát versenytársai pusztulása árán is. És valóban. akármerre nézünk a még létező gyarmat világban, mindenütt az imperialista dzsungel, ..aki bírja, marja” törvénye érvényesül. Az Egyesült Államok bírja, az Egyesült Alantok marja most el Angliát a gyarmati vadászterületről. Ebben a harcban, amelyet az úgynevezett „szabad világ” — szabad világ, mert dzsungelvilág — két vezető országa folytat egymás ellen, a gyilkosság és az államcsíny bevett eszközök. Az amerikai „szabadság”? Lenin azt mondotta erről: „egy maroknyi nem is milliomos, hrnem milliárdos arcátlanul uralkodik és az egész nép rabságban és szolgaságban él”. * Amerika „szabad és demokrati- .nu-: szokásai”? az „amerikai életforma''? Lenin példákkal szemléltette ezt: „az internacionalistákat neihcsak ‘viegTincsellk, de a csőcselék kihurcolja őket az utcára, anyaszült meztelenre rctkőztcti, szurokkal keni be és ágy gyújtja meg( őket. — Ebben az országban embereket, egyetlen szóért a béke mellett, az utcán lő le egy csapat soviniszta. Egy papot, aki sohasem volt forradalmár, a szószékről hurcoltak az utcára- és véresre verték, csak azért, mert a békét prédikálta.” Az amerikai sajtószabadság? Lenin megmondotta, hogy a liazudoA Szovjetunió zás szabadsága ez. „Az egész amerikai- sajtó, amely kapitalisták kezében van és milliárdokkal rendelkezik, mint edd ember jár el. hogy a Szovjetunióról az igazságot elhallgassa és hazugságokat, rágalmakat terjesszen rólunk”. Az amerikai „gyülekezési szabadság”? A munkások számára, mondotta Lenin, gyakran azt a szabadságot jelenti, hogy a túlvilágon gyülekezhetnek. « Az amerikai egyenlőség és testvériség? — kérdezi Lenin: „Amerika az első országok közé tartozik, ha annak a szakadéknak a mélységéről van szó, amely elválasztja egyrészt a- szennyben és fényűzésben fuldokló, skrupnlus nélküli maroknyi milliárdost, másrészt a dolgozók millióit, akik örökösen a nyomorúság szélén élnek”. A szabad gazdasági kezdeménye zés és tevékenység? Lenin az első világháború után így beszélt erről: .,minden dollárjukhoz a „jólfizető’’ hadiszállítások szennye tapad .., minden dollárjukon ott van a vérnek nyoma abból a vértengerbtj. amelyet tízmillió legyilkolt és húszmillió megcsokitott- ontott”. A helyzet a második világháború után sem változott. A „demokratikus köztársaság?'' — „A valóságban — mondotta Lenin — a- legjéktelenebb imperializmus egyik formájaként leplezte le maga” — „előttünk a csupasz imperializmus áll, amely még azt sem tartja- szükségesnek, hogy betakarózzék mert így is -nagyszerűnek hiszi magát”. bckepolifikája Az imperializmus vérben és szennyben fürdő világával szemben a Szovjetunió már akkor is a béke ügyét képviselte. 1920-ban egy amerikai újságíró megkérdezte Lenin tői, hogy miben látja az Amerikával kötendő béke alapjait. Lenin így válaszolt: ,.az amerikai imperialisták ne nyúljanak hozzánk. Mi sem fogunk hozzájuk nyúlni. Köt készek vagyunk nekik hasznos gépek, eszközök és hasonlók szállításáért és előállításáért arannyal fizetni. És nemcsak arannyal, hanem nyersanyaggal is”. Pontosan ez ma is a Szovjetunió álláspontja. A Szovjetunió akarja és lehetségesnek tartja a békét a kapitalista országokkal. Sztálin elvtárs ugyanazt a gondolatot fejezte ki, amelyet Lenin bármire évvel ezelőtt hangoztatott, amikor kijelentette: ,,a kapitalista országokkal való kapcsolataink alapél-vét az képezi, hogy lehetőnek tartjuk a két ellentétes rendszer egymás mellett létezését”. S mint Lenin, úgy Sztálin elvtárs is a megegyezés legalkalmasabb talaját a kölcsönös árucserében látja. A Szovjetunió és a népi demokráciák vállalhatják a békés együtt-, élést, vállalhatják a békés versenyt a kapitalizmussal. Lenin vállalta ezt 1020-ban, amikor a Szovjetunió gazdasági élete romokban bevert, amikor a békés verseny feltételei a Szovjetunió számára látszólag a legkedvezőtlenebbek voltak. És ha az imperialisták a békés versenyt nem vállalják? Lenin erre a kérdésre is megfelelt még 1910-ben: ,,Azt látjuk, hogy Anglia és Amerika... éppoly vadul és őrülten viselkednek, mint annakidején Németország, és ezért éppoly gyorsan, talán még gyorsabban közelednek ahhoz a véghez, amelyet olyan sikerrel elért elöltük a ném-cl imperializmus. A német imperializmus azzal kezdte, hogy kiterjesz- kedett előbb Európa, háromnegyedrészére, hallatlanul fclpuffadt és felfújta magát, de azután borzai- máz bűz hátrahagyásával széjjel pukkadt. Ilyen vég felé siet most az angol és az amerikai imperializmus is. És annál inkább megássa a saját sírját az angol és amerikai imperializmus, ha olyan kalandba bocsátkozik, amelynek politikai összeomlására kell vezetnie...” A béketábor népei a Szovjetunió vezetése alatt szilárd nyugalommal néznek a jövő elé. Ismerik saját erejüket és tudják, hogy Lenin miivének folytatója, Sztálin irányítja ügyüket. A békés munkát rendületlenül végzik a háborús fenyegetések között is, de soraikat is szorosa líra zárják, hogy minden eshet ív- légre felkészüljenek. És magasra emelik Lenin és Sztálin zászlaját'. Azt a zászlót, amely alatt annyi győzelmet arattak, azt a zászlói, amelyen a végső győzelem bizonysága ragyog.
