Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-22 / 17. szám

2 NÉPLAP 1952 január 22, kedd A második megyei tanácskozás a munka új sikerét hozza gépállomásainkon és termelőszövetkezeteinkben Vasárnap reggel kezdődött meg X yíreyyházún a Magyar-Szovjet J á,ysaság ünnepi díszt öltölt székhálában a szabolcs-szatméiri termelő- szövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak második megyei tanácskozásra. Több, mint TOO küldött tárgyalta meg az egésznapos ■rita, során termelőszövetkezeti mozgalmimle kérdéseit, vitatta, meg a Párt, Rákosi elvtárs, a második országos tanácskozás útmutatásai szerint: milyen feladatok megoldása szükséges megyénk termelőszövet­kezeti mozgalmának további gyors fejlődéséhez, A megyei tanácskozáson részt re/1 Sémái Ottó elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége képviseletében, részt vett Oyöre József elvtárs, a Szabolcs-szatmármegyci Pártbizottság titkára, llajdá Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság szövetkezeti osztályának 'vezetőié, llodogdn János elvtárs, a megyei tanács elnöke, Balogh Jó- e-yef elvtárs országgyűlési képviselő, a. megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, resztvettek a tanácskozáson rétég többen a megye párt- és iömegszcrvezetcinek vezetői közül. S ott voltak a legjobbak, a. kitüntetett élenjárók a 1 er melősző vetkeztekből, a gépállomásokról: ríj. Lukács András, a várj Alapost Győzelem termelőcsoport elnöke, Mester Károly, az ököritófülpösi Vörös Csillag 1sz. juhásza, ifj, Sza­kács Andrásáé, a Uszalüki Kossuth termelőszövetkezetből és a többiek. Balogh József elvtárs beszámolója Kovács István elvtárs, (l megyei tanács gépesítési csoportjának ve­zetője javaslatára megválasztották »z elnökséget. Több, mint 700 ember telkes tapsa és éljenzése közben választották meg a tanácskozás díszelnökeként Rákosi Mátyás elv- társat. Az elnökség megválasztása után Balogh József elvtárs, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának ve­zetője kezdte meg beszámolóját. Beszéde bevezető részében meg­világította, az első megyei tanács­kozás őta, 1050 februárja óta mily hatalmasat fejlődött megyénk ter­melőszövetkezeti mozgalma. — Az első megyei tanácskozás­kor megyénkben 171 termelőszövet­kezet és csoport működött, 774.°. tag gazdálkodott akkor 40.223 hol­don. A termelőszövetkezetek és csoportok száma az eltelt 2. esztendő alatt 439-re nö­vekedett, a taglétszám el­érte, sőt meghaladta a 35.600 löt, a földterület 132.676 holdra növekedett. Azonban nemcsak taglétszámban és földterületben nőttek meg szö­vetkezeteink. hanem nőtt minden­felé a szövetkezeti vagyon is. Ter­melőszövetkezeteink és csoportjaink vagyonértéke az elmúlt esztendei zárszámadások szerint elérte a 111 millió 572 ezer forintot. Azonban ha hozzávesszük ehhez azoknak a termelőszövetkezeteknek a vagyon­értékét, ahol zárszámadást nem ké­szítettünk (ezek vagyona megköze­líti a 140 milliót), akkor megyénk termelőszövetke­zeteinek vagyonértéke nem kevesebb, mint egynegyed- mílliárd forint. Megyénk termelőszövetkezeteinek fejlődésével együtt emelkedett is. Addig, amíg 1040-ben megyénk­ben egy munkaegységre átlagosan 13.25 forint esett, 1050-ben 15.00 forint, addig az elmúlt esztendőben 10.13 forint mellett egy munkaegy­ség megért még búzából 2.02 kilót, rozsból 1.22 kilót, árpából 52 de­kát, kukoricából 1.7S kilót, szálas- takarmányból negyedkilót, olajból 4 decit, cukorból 10 dekát, burgo­nyából 2.75 kilót, azonfelül bort, almát, szőlőt és még sok más'egye­bet. Megyénkben az elmúlt esztendő­ben már 27 termelőszövetke­zeti község dolgozó pa­rasztjai számolhattak be jó eredményekről. köztük a záhonyiak, akik teljes egészében III. típus szerint mű­ködő szövetkezetben dolgoznak. A számók világosan megmutat­ják, hogyan erősödtek gazdaságilag termelőszövetkezeteink. Az elmúlt esztendei zárszámadások szerint 20 „milliomos’’ termelőszövetkezetünk van, olyanok, mint például a tisza- dobi Táncsics, melynek vagyonér­téke meghaladja a 3. és fél millió forintot. Termelőszövetkezeteink és termelőcsoportjaínk termés­eredményei megyei viszony­latban túlszárnyalták, mesz- sze felülmúlták az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok terméseredményeit. De felülmúlták azokat a termés­eredményeket is. amelyeket 10j0- ben, értek el. Gabonanemüekből pél­dául 28, kapásokból pedig 22 szá­zalékkal értek el jobb termést, mint az lt)40-es esztendőben. Ez eredmények eléréséhez legelsősor­ban pártunk segítsége, útmutatásai népi államunk állandó támogatása halászi Dózsa fszcs-ben, ahol a ren­delkezésre álló takarmányt raé csak nem is hasznosították?! — A Párt, Rákosi elvtárs útmu­tatásait kell követniük termelőszö­vetkezeteinknek ahhoz, hogy az út további részében egyenesen fölfelé haladjanak. Ivákosi elvtárs Pár­tunk II. Kongresszusán fontos fel­adatként határozta meg: „Az első és legfontosabb feladatunk megerő­síteni a már meglévő termelőszö­vetkezeteket és gondoskodni róla hogy ezek a szövetkezetek jó példá­jukkal. jó eredményeikkel vonzzák a kívülállókat". Mai megyei tanács­kozásunk feladata is az hogy e cél elérése érdekében mozgósítson, •— A hibákról, a hiányosságokról beszélve meg kell mondani, hogy a mi termelőszövetkezeteink egyik igen gyenge xiontja az állammal szembeni tartozások kiegyenlítése még akkor is, ha Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei ezen a téren elsőnek fizették vissza orszá­gos viszonylatban az állami hitelek 80 százalékát. Azért, mert termelőszövetkezeteink többsége rosszul áll a be­adási kötelezettség teljesí- sével. Termelőszövetkezeteink közül ISO a pénzhitelt 100 százalékosan vissza­fizette az államnak, azonban pél­dául a bavorfffi- és tojásbeadásu- kat a megye termelőszövetkezetei eddig csak 20 százalékosan teljesí­tették. Sok olyan termelőcsoport volt, mint például a kemecsei Sza­badság, vagy az őri Petőfi, ahol olyan káros nézet alakult ki, hogy „a termelőcsoportokra a begyűjtési törvény nem vonatkozik”. Pedig termelőszövetkezeteinknek és cso­portjainknak élen kell járniuk az állam iránti kötelezettség teljesíté­sében is! Ismét le »kell szögezni, vannak olyan termelőszövetkezetek és gép­állomások, ahol jő volt a munka megszervezése, a munkafegyelem etmek következtében szépek voltak az eredmények. A gacsályi Dózsá­ban e körülmények közt növekedett nagyra a szövetkezeti tagok jöve­delme, a nagykállól gépállomás e körülmények közt teljesítette 114.5 százalékra évi tervét. Azonban legtöbb termelőszövetkeze­tünk és gépállomásunk nem dicsekedhet a munka íó szervezetével, szilárd, hibátlan munkafegyelemmel. Sokfelé a termelőszövetkezetek hi­bái visszatartják a kívülállókat is a belépéstől. Rákosi elvtárs a II. országos ta­nácskozáson elhangzott felszólalá­sában azt mondotta: ,<u legjobb agitáció... a legjobb propaganda az. ha a■ szövetkezet jól működik, mintaszerű, ha a termelése olyan messze fölötte áll az egyéni parasz­tokénak, hogy mindenki előtt vilá­gos, hogy ez a legjobb termelési fonna.’’ Rákosi elvtárs útmutatásá­ból láthattuk: most főfeladatunk a termelőszövetkezetek megszilárdí­tása, a vezetés megjavítása, az erős munkaszervezet kialakítása, u munkafegyelem megjavítása, a pél­damutató gazdálkodás megszerve­zése termelőszövetkezeteinkben, a szövetkezeti demokrácia elveinek szigorú betartása és szoros együtt­működés megteremtése a gépállo­mások és termelőszövetkezetek kö­zött. Balogh elvtárs elmondotta a to­vábbiakban, hogy a termelőszövet­kezetekben a legnagyobb hiányos­ság az évi termelési tervek elkészítésénél, azok betartásánál mutatkozott. A rossz tervezésnek tudható be, bogy a termelőszövet­kezeti állatállomány számára nem biztosítottak mindenütt megfelelő mennyiségű takarmánykészletet. — A tervkészítés egyik legkomolyabb hibája vir, hogy a megyei tanács járult. Nagy segítséget adott ter­melőszövetkezeteinkben a gépállo­mások munkája. Amíg az első me- gy:'i tanácskozás idején 10 gépállo­más volt megyénkben 203 traktor­ral. 21 vontatóval, 3 30 vetőgéppel és :>s cséplőgéppel — addig ma 27 gépállomásunkon 530 traktor, 77 vontató, 515 vetögép és 315 cséplő­gép nyújt támogatást a ter­melőszövetkezetek munká­jához. A gépállomások segítsége mellett nagyösszegű hiteleket kaptak szö­vetkezeteink a dolgozók államától. I9ő0-ben több. mint U millió, Illői­ben 2} millió forintot meghaladó hitelt kaplak a megye termelőszö­vetkezetei. Két esztendő alatt kü­zd 1500 lovat, több, mint 1300 szarvasmarhát, csaknem 5 és fél ezer juhot és 13.360 darab sertést kaptak a szövetkezetek. 1 Balogh elvtárs beszámolója többi részében hangoztatta, milyen nagy segítséget jelentett az u körülmény, hogy a megye számos községében általános, illetve, részleges tagosí­tást hajtottak Végre, az, hogy a mezőgazdasági akadémián, a ter­melőszövetkezeti elnökképző isko­lán, a brigádvezetők és könyvelők tanfolyamain tanultak a szövetkeze­tek vezetői. S kiemelte, milyen óriási segítséget jelentett a Szovjetunió támogatása, pa- rasztküldötlségeink tanul­mányútjai, a szovjet mező­gazdaság élenjáró dolgozói küldöttségének itteni láto­gatása. Leglöutosahh a szövetkezetek, lszcs-k megerősítése Azonban hiba lenne, ha termelő- szövetkezeteink eddig megtett útjá­nak vizsgálatánál nem néznénk meg az eredmények mellett a hiá­nyosságokat is. Termelőszövetkeze- leink fejlődésének voltak árnyolda­lai megyénkben is. Nem egy eset történt meg olyan, mint a napkori l'j világ tszc-s-ben, ahol a hanyag és rossz vezetés miatt a csoport ta­vuk munkaegységenként csak 5.40 forint készpénzt és 5.00 forint ér­tékű természetbeni juttatást részel­hettek. A munkához való viszony és a munkaszervezetek kialakítása területén meglévő hibák többfelé szinte megállították a fejlődést a szövetkezetekben. Milyen is lehetett az eredmény például a gyulaház! Szabadság ‘szcs-ben, mikor a tenge­rit csak egyszer kapálták meg, mi­lyen is lehetett a tejhozam a na ev­és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai gépiesen osztották el a tervszámokat, nem vették figyelem­be a helyi adottságokat, körülmé­nyeket, a terv elkészítői elszakad­tak a gyakorlattól. Nem egy he­lyen •— mint például a ritkái Kos­suth tszcs-ben is — az elnök és az agronómus a tagság véleményének kikérése nélkül, maguknak a szö­vetkezeti tagoknak a bevonása nél­kül készítette el az évi tervet. Természetes, hogy nem lehetett jól mozgósítani a dolgozók által nem is ismert tervek megvalósítására. Nem csoda, hogy a Titkai Kossuth­ban például még novemberben is töretlen volt a kukorica, még no­vemberben is szegetlen volt a répa. Az esztendei munkák tervét úgy kell elkészíteni mostmár ter­melőszövetkezeteinkben és csoport­jainkban, hogy levonják mindenütt a tanulságot az elmúlt idők hibái­ból. Uey készítsék el a növény- termelés tervét, hogy ve­gyék figyelembe a beadási kötelezettségeket, a szö­vetkezeti állatállomány, a tagok háztáji állatállomá­nyának szükségleteit, úgy tervezzenek, hogy a terv végrehajtásával növeked­jék a szövetkezet jövedel­me, emelkedjék a szövetke­zeti tagok életszínvonala, — Ne feledjék el szövetkezeteink­ben, hogy az évi termelési tervről nemcsak a vezetőknek kell tudni, hanem a terv legapróbb részleteit a szövetkezet minden egyes tagjá­nak ismernie kell. Figyelembe kell venni a tervké­szítésnél a gépimunkát, nem utolsó sorban pedig azt. hogy milyen agrotechnikai eljárásokat akarnak bevezetni termelőszövetkezeteink ;i magasabb terméseredmények eléré­se érdekében. Balogh elvtárs néhány példát so­rolt fel, a termelőszövetkezetekben: milyen eredményekkel járt az új agrotechnikai módszerek beveze­tése. A varjúlaposí Győzelem termelőcsoportban például 60—65 mázsa kukorica ter­mett a négyzetes vetés, a íészektrágyázás, a pótbe porzás üvomán, A kocsordi Vörös Csillagban 325 mázsás cukorrépát takarítottak be a cukorrépatermelés új módjával. Termelőszövetkezeteink és ternie- löcsoportjaink gazdálkodásának leg­gyengébb oldala az állattenyésztés Hogy mennyire így van ez, azt a számok is bizonyítják. Sok termelő­szövetkezetünk van olyan, ahol nincs is közös állattartás, de ha van, igen primitív módon foglal­koznak az állattenyésztéssel. Leg­több termelőszövetkezetünkben még csak véletlenül sem látni egy ba­romfit sem. Ha termelőszövetkezeteink állat- állományát elosztjuk a földterület nagyságával, az mutatkozik meg. hogy kilenc holdra jut csak egy számosállat termelőszövetkezeteink­ben, míg az egyénileg dolgozó pa­rasztoknál ez az arány sokkal ked­vezőbb : 3.2 holdra jut egy számos­állat. — A kétéves állattenyésztési terv megszabja termelőszövetkeze­teinknek és termelőcsoportjaink- nnk: 1952-ben el kell érni. hogy egy számosállat jusson min­den 2.7 holdra. Látható hát, milyen hatalmas feladatok várnak ránk a termelőszö­vetkezeti állattenyésztés fejlesztése területén. Minden lehetőség megvan arra, hogy kiváló eredményeket érjenek el,. Népi államunk tenyésztürzsek megvételéhez juttatásokban része­síti termelőszövetkezeteinket. Azon­ban nem lehet megengedni, hogy az állatállomány "növelésének ez le­gyen a főmódja. Volt olyan jelen­ség nálunk, hogy az a dolgozó pa­raszt, aki a termelőcsoportba be akar lépni, n háztáji gazdaságban maradó jószágát meghagyja, a töb­bi; pedig eladja, ahelyett, hogy a: közös jószágé Hományt gyarapítaná. Sőt előfordult, hogy a tiszalöki Kos­suth tsz. amikor II. mintájú cso­portból III. mintájú csoporttá lett, egyszerűen eladta lóállományát. Addig, amíg a II. minta szerint mű­ködtek. közel negyven fogatot tud­tak kiállítani. Amikor III.. típusra! tértek át, már nem volt közös fo­gat, mert az eladott jószág árából! vadászpuskákat és kerékpárokat! vásároltak(!). — Mi nem vagyunk az ellen —i mondotta Balogh elvtárs —, hogy termelőszövetkezet i ipa ra szíjain ú, kerékpáron járjanak és vadássza« nak. Azonban ne ilyen nagy árat: fizessenek érte, ne kisebbítsek meg azért a dolgozók államát ős saját; magukat is ilyen nagymértékben, — Sürgősen rendet kell teremteni, az állattenyésztés területén és ide­jében megakadályozni az ilyen ká­ros cselekményeket. > Igen komoly hibák mutatkoznak termelőszövetkezeteinkben és cso­portjainkban az állatgondozásnál is.. Sok a megbetegedés, nincsenek megfelelő állapotban a csoportok jószágai. A tiszalöki Petőfi ter­melőszövetkezetben például a rossz állatgondozás következtében min­den állattörzs leromlott, megbete­gedtek az állatok, a tejet elapasz- totíák. Sőt vannak olyan szövetke­zeteink is — kilencvennégyre te­hető a számuk •—. ahol nem biz­tosították a közös állatállomány számára a takarmányt, ehelyett in­kább szétosztották a termett takar­mánymennyiséget a tagok között, így történt ez a büdszentmihályi Dózsa termelőcsoportnál, s most ráadásul még követeléssel állnak elő: „Adjon az állam takarmányt; a jószágoknak’’. Pedig meg kelt mondani, hogy takarmányt csak keveset tudunk adni ez évben is, május végéig, s csak nagyon indo­kolt esetben. — Az évi termelési tervek elké­szítésénél ne feledjék el hát tér • melőszüvetkezeteink, milyen fontos jól eltervezni a ta­karmánytermelést, mert minden szövetkezetünknek önellátónak kell lennie. Kevés termelőszövetkezetünk van, ahol alkalmazták az állattenyésztés hozamának emelése érdekében az élenjáró módszere­ket, mint például az egyedi ta­karmányozást, a naponta többszöri fejést, az expresszhízlalást stb. Pe­dig, ahol például naponta három­szor fejtek a tehenenként! tej ho­zam naponként 2 literrel emelke­dett. Állattenyésztő munkánk fejlődé­sének másik akadálya, hogy az állatállomány felődésé- vel nem állnak arányban a szövetkezeteknél folyó épít­kezések. Főleg az a hiba,, hogy termelőcso­portjaink nem, vesznek irányt a sa­ját erőből folyó házi építkezésekre. sokfelé nem alakítottak építő-bri­gádokat, nem keresik, nem kutat­ják fel azokat az építőanyagokat, amelyeket meg lehet találni majd­nem mindenütt és amelyekből'nagy megtakarítással nyugodtan építkez­hetnének. fis nem vesznek iráuyfc arra, hogy házilag olcsón, a szén- poros téglaégetés módjával maguk készítenének el építőanyagot, isták- lóik s más épületeik felépítéséhez, Rákosi elvtárs a második orszá­gos tanácskozáson azt mondotta 5 ..Intenzív, belterjes állattartás nél­kül nincs belterjes mezőgazdaság.’*- Rákosi elvtárs útmutatását állat­tenyésztésünk fejlesztése érdekében mindenütt szívleljék meg, termelő- szövetkezeteink és termelőcsoport­jaink tagjai dolgozzanak az állat­állomány gyors növekedéséért. (.1 termelőszövetkezetek és gép­állomások élenjáró dolgozóinak má­sodik megyei tanácskozásáról szóló beszámolónkat lapunk legközelebbi száméi bari folytatjnk.) a szövetkezeti parasztok jövedelme

Next

/
Thumbnails
Contents