Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-22 / 17. szám
2 NÉPLAP 1952 január 22, kedd A második megyei tanácskozás a munka új sikerét hozza gépállomásainkon és termelőszövetkezeteinkben Vasárnap reggel kezdődött meg X yíreyyházún a Magyar-Szovjet J á,ysaság ünnepi díszt öltölt székhálában a szabolcs-szatméiri termelő- szövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak második megyei tanácskozásra. Több, mint TOO küldött tárgyalta meg az egésznapos ■rita, során termelőszövetkezeti mozgalmimle kérdéseit, vitatta, meg a Párt, Rákosi elvtárs, a második országos tanácskozás útmutatásai szerint: milyen feladatok megoldása szükséges megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának további gyors fejlődéséhez, A megyei tanácskozáson részt re/1 Sémái Ottó elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége képviseletében, részt vett Oyöre József elvtárs, a Szabolcs-szatmármegyci Pártbizottság titkára, llajdá Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság szövetkezeti osztályának 'vezetőié, llodogdn János elvtárs, a megyei tanács elnöke, Balogh Jó- e-yef elvtárs országgyűlési képviselő, a. megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, resztvettek a tanácskozáson rétég többen a megye párt- és iömegszcrvezetcinek vezetői közül. S ott voltak a legjobbak, a. kitüntetett élenjárók a 1 er melősző vetkeztekből, a gépállomásokról: ríj. Lukács András, a várj Alapost Győzelem termelőcsoport elnöke, Mester Károly, az ököritófülpösi Vörös Csillag 1sz. juhásza, ifj, Szakács Andrásáé, a Uszalüki Kossuth termelőszövetkezetből és a többiek. Balogh József elvtárs beszámolója Kovács István elvtárs, (l megyei tanács gépesítési csoportjának vezetője javaslatára megválasztották »z elnökséget. Több, mint 700 ember telkes tapsa és éljenzése közben választották meg a tanácskozás díszelnökeként Rákosi Mátyás elv- társat. Az elnökség megválasztása után Balogh József elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője kezdte meg beszámolóját. Beszéde bevezető részében megvilágította, az első megyei tanácskozás őta, 1050 februárja óta mily hatalmasat fejlődött megyénk termelőszövetkezeti mozgalma. — Az első megyei tanácskozáskor megyénkben 171 termelőszövetkezet és csoport működött, 774.°. tag gazdálkodott akkor 40.223 holdon. A termelőszövetkezetek és csoportok száma az eltelt 2. esztendő alatt 439-re növekedett, a taglétszám elérte, sőt meghaladta a 35.600 löt, a földterület 132.676 holdra növekedett. Azonban nemcsak taglétszámban és földterületben nőttek meg szövetkezeteink. hanem nőtt mindenfelé a szövetkezeti vagyon is. Termelőszövetkezeteink és csoportjaink vagyonértéke az elmúlt esztendei zárszámadások szerint elérte a 111 millió 572 ezer forintot. Azonban ha hozzávesszük ehhez azoknak a termelőszövetkezeteknek a vagyonértékét, ahol zárszámadást nem készítettünk (ezek vagyona megközelíti a 140 milliót), akkor megyénk termelőszövetkezeteinek vagyonértéke nem kevesebb, mint egynegyed- mílliárd forint. Megyénk termelőszövetkezeteinek fejlődésével együtt emelkedett is. Addig, amíg 1040-ben megyénkben egy munkaegységre átlagosan 13.25 forint esett, 1050-ben 15.00 forint, addig az elmúlt esztendőben 10.13 forint mellett egy munkaegység megért még búzából 2.02 kilót, rozsból 1.22 kilót, árpából 52 dekát, kukoricából 1.7S kilót, szálas- takarmányból negyedkilót, olajból 4 decit, cukorból 10 dekát, burgonyából 2.75 kilót, azonfelül bort, almát, szőlőt és még sok más'egyebet. Megyénkben az elmúlt esztendőben már 27 termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjai számolhattak be jó eredményekről. köztük a záhonyiak, akik teljes egészében III. típus szerint működő szövetkezetben dolgoznak. A számók világosan megmutatják, hogyan erősödtek gazdaságilag termelőszövetkezeteink. Az elmúlt esztendei zárszámadások szerint 20 „milliomos’’ termelőszövetkezetünk van, olyanok, mint például a tisza- dobi Táncsics, melynek vagyonértéke meghaladja a 3. és fél millió forintot. Termelőszövetkezeteink és termelőcsoportjaínk terméseredményei megyei viszonylatban túlszárnyalták, mesz- sze felülmúlták az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terméseredményeit. De felülmúlták azokat a terméseredményeket is. amelyeket 10j0- ben, értek el. Gabonanemüekből például 28, kapásokból pedig 22 százalékkal értek el jobb termést, mint az lt)40-es esztendőben. Ez eredmények eléréséhez legelsősorban pártunk segítsége, útmutatásai népi államunk állandó támogatása halászi Dózsa fszcs-ben, ahol a rendelkezésre álló takarmányt raé csak nem is hasznosították?! — A Párt, Rákosi elvtárs útmutatásait kell követniük termelőszövetkezeteinknek ahhoz, hogy az út további részében egyenesen fölfelé haladjanak. Ivákosi elvtárs Pártunk II. Kongresszusán fontos feladatként határozta meg: „Az első és legfontosabb feladatunk megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezeteket és gondoskodni róla hogy ezek a szövetkezetek jó példájukkal. jó eredményeikkel vonzzák a kívülállókat". Mai megyei tanácskozásunk feladata is az hogy e cél elérése érdekében mozgósítson, •— A hibákról, a hiányosságokról beszélve meg kell mondani, hogy a mi termelőszövetkezeteink egyik igen gyenge xiontja az állammal szembeni tartozások kiegyenlítése még akkor is, ha Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei ezen a téren elsőnek fizették vissza országos viszonylatban az állami hitelek 80 százalékát. Azért, mert termelőszövetkezeteink többsége rosszul áll a beadási kötelezettség teljesí- sével. Termelőszövetkezeteink közül ISO a pénzhitelt 100 százalékosan visszafizette az államnak, azonban például a bavorfffi- és tojásbeadásu- kat a megye termelőszövetkezetei eddig csak 20 százalékosan teljesítették. Sok olyan termelőcsoport volt, mint például a kemecsei Szabadság, vagy az őri Petőfi, ahol olyan káros nézet alakult ki, hogy „a termelőcsoportokra a begyűjtési törvény nem vonatkozik”. Pedig termelőszövetkezeteinknek és csoportjainknak élen kell járniuk az állam iránti kötelezettség teljesítésében is! Ismét le »kell szögezni, vannak olyan termelőszövetkezetek és gépállomások, ahol jő volt a munka megszervezése, a munkafegyelem etmek következtében szépek voltak az eredmények. A gacsályi Dózsában e körülmények közt növekedett nagyra a szövetkezeti tagok jövedelme, a nagykállól gépállomás e körülmények közt teljesítette 114.5 százalékra évi tervét. Azonban legtöbb termelőszövetkezetünk és gépállomásunk nem dicsekedhet a munka íó szervezetével, szilárd, hibátlan munkafegyelemmel. Sokfelé a termelőszövetkezetek hibái visszatartják a kívülállókat is a belépéstől. Rákosi elvtárs a II. országos tanácskozáson elhangzott felszólalásában azt mondotta: ,<u legjobb agitáció... a legjobb propaganda az. ha a■ szövetkezet jól működik, mintaszerű, ha a termelése olyan messze fölötte áll az egyéni parasztokénak, hogy mindenki előtt világos, hogy ez a legjobb termelési fonna.’’ Rákosi elvtárs útmutatásából láthattuk: most főfeladatunk a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a vezetés megjavítása, az erős munkaszervezet kialakítása, u munkafegyelem megjavítása, a példamutató gazdálkodás megszervezése termelőszövetkezeteinkben, a szövetkezeti demokrácia elveinek szigorú betartása és szoros együttműködés megteremtése a gépállomások és termelőszövetkezetek között. Balogh elvtárs elmondotta a továbbiakban, hogy a termelőszövetkezetekben a legnagyobb hiányosság az évi termelési tervek elkészítésénél, azok betartásánál mutatkozott. A rossz tervezésnek tudható be, bogy a termelőszövetkezeti állatállomány számára nem biztosítottak mindenütt megfelelő mennyiségű takarmánykészletet. — A tervkészítés egyik legkomolyabb hibája vir, hogy a megyei tanács járult. Nagy segítséget adott termelőszövetkezeteinkben a gépállomások munkája. Amíg az első me- gy:'i tanácskozás idején 10 gépállomás volt megyénkben 203 traktorral. 21 vontatóval, 3 30 vetőgéppel és :>s cséplőgéppel — addig ma 27 gépállomásunkon 530 traktor, 77 vontató, 515 vetögép és 315 cséplőgép nyújt támogatást a termelőszövetkezetek munkájához. A gépállomások segítsége mellett nagyösszegű hiteleket kaptak szövetkezeteink a dolgozók államától. I9ő0-ben több. mint U millió, Illőiben 2} millió forintot meghaladó hitelt kaplak a megye termelőszövetkezetei. Két esztendő alatt küzd 1500 lovat, több, mint 1300 szarvasmarhát, csaknem 5 és fél ezer juhot és 13.360 darab sertést kaptak a szövetkezetek. 1 Balogh elvtárs beszámolója többi részében hangoztatta, milyen nagy segítséget jelentett az u körülmény, hogy a megye számos községében általános, illetve, részleges tagosítást hajtottak Végre, az, hogy a mezőgazdasági akadémián, a termelőszövetkezeti elnökképző iskolán, a brigádvezetők és könyvelők tanfolyamain tanultak a szövetkezetek vezetői. S kiemelte, milyen óriási segítséget jelentett a Szovjetunió támogatása, pa- rasztküldötlségeink tanulmányútjai, a szovjet mezőgazdaság élenjáró dolgozói küldöttségének itteni látogatása. Leglöutosahh a szövetkezetek, lszcs-k megerősítése Azonban hiba lenne, ha termelő- szövetkezeteink eddig megtett útjának vizsgálatánál nem néznénk meg az eredmények mellett a hiányosságokat is. Termelőszövetkeze- leink fejlődésének voltak árnyoldalai megyénkben is. Nem egy eset történt meg olyan, mint a napkori l'j világ tszc-s-ben, ahol a hanyag és rossz vezetés miatt a csoport tavuk munkaegységenként csak 5.40 forint készpénzt és 5.00 forint értékű természetbeni juttatást részelhettek. A munkához való viszony és a munkaszervezetek kialakítása területén meglévő hibák többfelé szinte megállították a fejlődést a szövetkezetekben. Milyen is lehetett az eredmény például a gyulaház! Szabadság ‘szcs-ben, mikor a tengerit csak egyszer kapálták meg, milyen is lehetett a tejhozam a na evés a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai gépiesen osztották el a tervszámokat, nem vették figyelembe a helyi adottságokat, körülményeket, a terv elkészítői elszakadtak a gyakorlattól. Nem egy helyen •— mint például a ritkái Kossuth tszcs-ben is — az elnök és az agronómus a tagság véleményének kikérése nélkül, maguknak a szövetkezeti tagoknak a bevonása nélkül készítette el az évi tervet. Természetes, hogy nem lehetett jól mozgósítani a dolgozók által nem is ismert tervek megvalósítására. Nem csoda, hogy a Titkai Kossuthban például még novemberben is töretlen volt a kukorica, még novemberben is szegetlen volt a répa. Az esztendei munkák tervét úgy kell elkészíteni mostmár termelőszövetkezeteinkben és csoportjainkban, hogy levonják mindenütt a tanulságot az elmúlt idők hibáiból. Uey készítsék el a növény- termelés tervét, hogy vegyék figyelembe a beadási kötelezettségeket, a szövetkezeti állatállomány, a tagok háztáji állatállományának szükségleteit, úgy tervezzenek, hogy a terv végrehajtásával növekedjék a szövetkezet jövedelme, emelkedjék a szövetkezeti tagok életszínvonala, — Ne feledjék el szövetkezeteinkben, hogy az évi termelési tervről nemcsak a vezetőknek kell tudni, hanem a terv legapróbb részleteit a szövetkezet minden egyes tagjának ismernie kell. Figyelembe kell venni a tervkészítésnél a gépimunkát, nem utolsó sorban pedig azt. hogy milyen agrotechnikai eljárásokat akarnak bevezetni termelőszövetkezeteink ;i magasabb terméseredmények elérése érdekében. Balogh elvtárs néhány példát sorolt fel, a termelőszövetkezetekben: milyen eredményekkel járt az új agrotechnikai módszerek bevezetése. A varjúlaposí Győzelem termelőcsoportban például 60—65 mázsa kukorica termett a négyzetes vetés, a íészektrágyázás, a pótbe porzás üvomán, A kocsordi Vörös Csillagban 325 mázsás cukorrépát takarítottak be a cukorrépatermelés új módjával. Termelőszövetkezeteink és ternie- löcsoportjaink gazdálkodásának leggyengébb oldala az állattenyésztés Hogy mennyire így van ez, azt a számok is bizonyítják. Sok termelőszövetkezetünk van olyan, ahol nincs is közös állattartás, de ha van, igen primitív módon foglalkoznak az állattenyésztéssel. Legtöbb termelőszövetkezetünkben még csak véletlenül sem látni egy baromfit sem. Ha termelőszövetkezeteink állat- állományát elosztjuk a földterület nagyságával, az mutatkozik meg. hogy kilenc holdra jut csak egy számosállat termelőszövetkezeteinkben, míg az egyénileg dolgozó parasztoknál ez az arány sokkal kedvezőbb : 3.2 holdra jut egy számosállat. — A kétéves állattenyésztési terv megszabja termelőszövetkezeteinknek és termelőcsoportjaink- nnk: 1952-ben el kell érni. hogy egy számosállat jusson minden 2.7 holdra. Látható hát, milyen hatalmas feladatok várnak ránk a termelőszövetkezeti állattenyésztés fejlesztése területén. Minden lehetőség megvan arra, hogy kiváló eredményeket érjenek el,. Népi államunk tenyésztürzsek megvételéhez juttatásokban részesíti termelőszövetkezeteinket. Azonban nem lehet megengedni, hogy az állatállomány "növelésének ez legyen a főmódja. Volt olyan jelenség nálunk, hogy az a dolgozó paraszt, aki a termelőcsoportba be akar lépni, n háztáji gazdaságban maradó jószágát meghagyja, a többi; pedig eladja, ahelyett, hogy a: közös jószágé Hományt gyarapítaná. Sőt előfordult, hogy a tiszalöki Kossuth tsz. amikor II. mintájú csoportból III. mintájú csoporttá lett, egyszerűen eladta lóállományát. Addig, amíg a II. minta szerint működtek. közel negyven fogatot tudtak kiállítani. Amikor III.. típusra! tértek át, már nem volt közös fogat, mert az eladott jószág árából! vadászpuskákat és kerékpárokat! vásároltak(!). — Mi nem vagyunk az ellen —i mondotta Balogh elvtárs —, hogy termelőszövetkezet i ipa ra szíjain ú, kerékpáron járjanak és vadássza« nak. Azonban ne ilyen nagy árat: fizessenek érte, ne kisebbítsek meg azért a dolgozók államát ős saját; magukat is ilyen nagymértékben, — Sürgősen rendet kell teremteni, az állattenyésztés területén és idejében megakadályozni az ilyen káros cselekményeket. > Igen komoly hibák mutatkoznak termelőszövetkezeteinkben és csoportjainkban az állatgondozásnál is.. Sok a megbetegedés, nincsenek megfelelő állapotban a csoportok jószágai. A tiszalöki Petőfi termelőszövetkezetben például a rossz állatgondozás következtében minden állattörzs leromlott, megbetegedtek az állatok, a tejet elapasz- totíák. Sőt vannak olyan szövetkezeteink is — kilencvennégyre tehető a számuk •—. ahol nem biztosították a közös állatállomány számára a takarmányt, ehelyett inkább szétosztották a termett takarmánymennyiséget a tagok között, így történt ez a büdszentmihályi Dózsa termelőcsoportnál, s most ráadásul még követeléssel állnak elő: „Adjon az állam takarmányt; a jószágoknak’’. Pedig meg kelt mondani, hogy takarmányt csak keveset tudunk adni ez évben is, május végéig, s csak nagyon indokolt esetben. — Az évi termelési tervek elkészítésénél ne feledjék el hát tér • melőszüvetkezeteink, milyen fontos jól eltervezni a takarmánytermelést, mert minden szövetkezetünknek önellátónak kell lennie. Kevés termelőszövetkezetünk van, ahol alkalmazták az állattenyésztés hozamának emelése érdekében az élenjáró módszereket, mint például az egyedi takarmányozást, a naponta többszöri fejést, az expresszhízlalást stb. Pedig, ahol például naponta háromszor fejtek a tehenenként! tej hozam naponként 2 literrel emelkedett. Állattenyésztő munkánk fejlődésének másik akadálya, hogy az állatállomány felődésé- vel nem állnak arányban a szövetkezeteknél folyó építkezések. Főleg az a hiba,, hogy termelőcsoportjaink nem, vesznek irányt a saját erőből folyó házi építkezésekre. sokfelé nem alakítottak építő-brigádokat, nem keresik, nem kutatják fel azokat az építőanyagokat, amelyeket meg lehet találni majdnem mindenütt és amelyekből'nagy megtakarítással nyugodtan építkezhetnének. fis nem vesznek iráuyfc arra, hogy házilag olcsón, a szén- poros téglaégetés módjával maguk készítenének el építőanyagot, isták- lóik s más épületeik felépítéséhez, Rákosi elvtárs a második országos tanácskozáson azt mondotta 5 ..Intenzív, belterjes állattartás nélkül nincs belterjes mezőgazdaság.’*- Rákosi elvtárs útmutatását állattenyésztésünk fejlesztése érdekében mindenütt szívleljék meg, termelő- szövetkezeteink és termelőcsoportjaink tagjai dolgozzanak az állatállomány gyors növekedéséért. (.1 termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak második megyei tanácskozásáról szóló beszámolónkat lapunk legközelebbi száméi bari folytatjnk.) a szövetkezeti parasztok jövedelme
