Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-20 / 16. szám
3 néplap Terven felül 1951-ben jelentős hiennylségű bausitot, földgázt, maró- nátront, foszformütrágyáí, motorolajat, nörényvédőszcrt, acélnyers- vasat, elektroacélt, hidegen hengerelt acélt, vasöntvényt, gözmoz- fionyt, gyalugépet, fúrógépet, drót- 1:atelet, gyapjúszövetet, kötöttárut, lisztet, szeszt, malátát, étolajat, margarint, szappant és cigarettát gyártottak. A tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj, martinacél, közforgalmi vasúti személykocsi, lánctalpas traktor, vevőcső, turbógenerátor, elektromos nagyra középgép, nitrogénműtrágya, petróleum, tehergépkocsi-köpeny és tömlő, tőzeg, selyemszövet, kenderfonal, zsákszövőfonal, húskonzerv termelésben. Az 1953. év folyamán a gépiparban többek között az alábbi új cikkek gyártására került sor: új típusú esztergapadok, esztergagépek, «lumper, szénfejtőgép, emelő-, villa- mosemelő-, villamostargonca ipari varrógép, 250 köbcentis motor- kerékpár. 1951-ben tovább javult az ipari, felszerelés kihasználása, és fokozódott a gépesítés. A vaskohászatban a fúvósík felületére számított fajlagos nyers vas termelés az év folya- inás közel öt százalékkal emelkedőt és ez egy 'tonna nyersvas termeléséhez felhasznált kohókoksz mennyisége 3.2 százalékkal csökkent A Duvanov-féle gyorségetés kiterjesztése, valamint az idény- szünetek csökkentése következtében nagymértékben javult a tégla- és eserépégető kemencék kihasználása. A pamut- és gyapjúíouodákkal az drsónkénti teljesítmény az egész évfolyamán egyenletes fejlődést mutat. Egyes termékeknél a fajlagos anyagfelhasználás kedvezőtlenül alakult: így a timföldgyártásnál a fajlagos marónátronfogyasztás, a villamosenergia termelésnél a fajl agos kalóriafogyasztás az év folyamán emelkedett. Az ipari felszerelés jobb kihasználását még számos iparágban akadályozza a nem egyenletes termelés. A termelés önköltsége aa 1051. év folyamán — bár nem kielégítő mértékben, de csőként. Jelentékeny mértékben csökkent a bauxit, nyersolaj, acélnyersvas, foszfor, műtrágya-termelés, stb. önköltsége. Emelkedett azonban az év folyamán a szén, vasúti sin, nitrogénműtrágya, tehergépkocsi-abroncsköpeny s néhány más áru termelési önköltsége. Az önköltség nem kielégítő alakulásához hozzájárult, hogy a tervben előírt béralapot számos Iparágban túllépték. Építőipar Az építőipar 1951. évi termelési tervét 109.1 százalékra, ezen belül a. magasépitüipar 100.7 százalékra, a szerelőipar 110.S százalékra és a mélyépítőipar 112.2 százalékra teljesítette Az építőipar termelési értéke 3951. évben 43 százalékkal haladta meg az 1950. évit. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok 1951. évi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: építésügyi minisztérium 100 százalék, közlekedésügyi minisztérium 111.2 százalék. Az építőipari termelés fejlődéséhez hozzájárult az építkezési munkálatok mind jelentősebb gépesítése. Az első negyedben az összes földmunkák 21.2 százalékát, a negyedik negyedben 42.9 százalékút, az első negyedben az összes betonkeverési munkák 59.9 százalékát, a negyedik negyedben 81.1 száznlékát végezték gépi úton. A termelés emelkedésének jelentős tényezője az építőipari munkások között kibontakozó versenymoz- galom és a fejlett Sztnhánov- módszerek meghonosítása. A Szta- hánov-módszerrel végzett falazás részaránya az első negyedévi 29.2 százalékkal szemben a negyedik negyedben 42.3 százalékot ért el. Az építőipar az 1951. évben további eredményt ért el az idény- szerűség csökkentésében. Szemben az 1950. évi 16.7 százalékkal, 1951- ben a téli hónapok (január, február, december) termelése az évi termelés 20.7 százalékát érte el. A jelentős eredmények mellett komoly hiányosságok vannak. Az építkezési költségek magasak, számos helyen hiányoznak, vagy késedelmesen készülnek el a műszaki tervek. fives tervelőirányzatukat a helyi tanácsok irányítása alatt álló útépítő, vasútépítő és útfenntartó vállalatok jelentősen túlteljesítették, az építő és tatarozó vállalatok nem teljesítették. Mezőgazdaság Az 1951. évben a mezőgazdaság számottevő eredményeket ért el. Az általános fejlődésen belül különösen erőteljes volt a szocialista szektoré. Míg az előző év végén az állami gazdaságok az ország szántóterületének csak 6.1 százalékát, a termelőszövetkezetek csak 7 százalékát művelték meg, addig 1951. végén az állami gazdaságok, kísérleti és tangazdaságok, termelőszövetkezetek termelőszövetkezeti csoportok együttes területe az ország szántóterületének már kereken 25 százalékát érte el. A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, a dolgozó parasztságnak nyújtott sokoldalú segítség és részben a jó Időjárás következtében a felszabadulás óta 1051-ben értük ct a legjobb terméseredményeket. A betakarított termésátlag valameny- nyl főbb növénynél meghaladja a háború előtti tíz év átlagát. Búzából 22,8 százalékkal, rozsból 21.5 százalékkal, árpából 19.2 százalékkal, cukorrépából 15.4 százalékkal, kukoricából 30.6 százalékkal, burgonyából 47.1 százalékkal volt magasabb a termésátlag, mint a háborút megelőző tíz év átlaga. A szocialista gazdálkodás fölényét mutatja, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termésátlagai lényegesen magasabbak, mint az egyéni gazdálkodóké. Az év folyamán különösen a szocialista szektor térhódítása folytán tovább nőtt az ipari növények és az új kultúrák vetésterülete. A gyapot vetésterülete mintegy ötszörösére emelkedett és jelentős a rizs- terület növekedése Is. Az ősziárpa vetésterülete, melynek terméshozama több mint negyven százalékkal múlja felül a tavasziét, a megelőző érhez képest több mint másfélszeresére emelkedett. A másodnövények vetésterülete az 1951. évben kereken háromne- gyedraillió hold volt. Ez — bár kétszeres a tavalyinak —• elmarad a tervelőirányzat mögött. 1951-ben a mezőgazdaság jelentős segítséget kapott az államtól. A fehasznált műtrágya mennyisége 37.2 százalékkal volt több, mint 1950- ben. Az öntözött terület 31.7 százalékkal nőtt meg. A nehézipar nagyarányú fejlődése lehetővé tette a mezőgazdaság gépesítésének fokozását. A gépállomások traktorainak és vontatóinak száma az 1951. év végén kereken 0700 darab, a traktorekéké 8700, a traktortárcsáké 5100 darab volt, ami egy év alatt a gépel: állományának 30—50 százalékos emelkedését jelenti. 1951- ben már hazai gyártmányú kombájnok is dolgozlak a mezőgazdaságban. Emelkedett a burgonya- és répaszedőgépek száma és emelkedés mutatkozik az egyéb mezőgazdasági gépekkel való ellátottság terén is. A fokozott gépellátás eredményeként a gépállomások 1951-ben csaknem másfélszer több munkát teljesítettel:, mint 1950-ben és 63 százalékkal nagyobb területen végeztek mélyszántást, mint egy évvel ezelőtt. A jó takarmánytermós következtében az állatállományon belül a hízóállatok aránya jóval magasabb, mint az előző években. Az 1051. év folyamán a termelőszövetkezeti mozgalom Jelentős eredményeket ért el. Az 1951. évvégén a termelőszövetkezetek szántóterülete közel 320 százalékkal volt magasabb, mint az 1950. év végén, A termelőszövetkeztekbe tömörült tagok és családok száma Ugyanezen idő alatt körülbelül két és félszeresére nőtt, A számszerű növekedés mellett a termelőszövetkezetek szervezettsége az év folyamán javult és a szövetkezetek jobb gazdasági eredményeket értek el. A szövetkezeti tagok az előző évinél átlagosan jóval több munkaegységet teljesítettek és az egy munkaegységre jutó jövedelem is lényegesen több, volt, mint 1050-ben. A termelőszövetkezetek vagyona az októberi zárszámadás idején 127 százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Az állami gazdaságok összterülete 1951. év folyamán 29.1 százalékkal, szántóterületük 32.3 százalékkal, a traktorok száma 26.8 százalékkal nőtt. Az állami gazdaságok állat- állománya számosállatban kifejezve 21.5 százalékkal emelkedett, a baromfiállomány több, mint megkétszereződött. Az őszi vetési munkálatokat 1951-ben az egész népgazdaságban a múltévinél szervezettebben, eredményesebben hajtották végre, mint az előző évben. Közlekedés A vasutak az 1951. évi áruszállítási tervet 100.7 százalékra, a személyszállítási tervet 105.5 százalékra teljesítették. 1951-ben 19.4 százalékkal több árut és 30.1 százalékkal több személyt szállítottak, mint 1950-ben. A fontosabb árucikkel: napi átlagos rakodásánál az emelkedés egy év alatt a következő: vasárunál 32.2 százalék, szénnél 11.4 százalék, őrleményeknél 6.9 százalék, kenyérgabonánál 5.7 százalék, burgonyánál 4.3 százalék, zöldségnél 140.9 százalék. A víziközlekedés áruszállítási tervét 114.4 százalékra teljesítette, 36.6 százalékkal több árut szállított, mint 1950-ben. A tehergépkocsik áruszállítása 1951-ben S9.5 százalékkal múlta felül az 1950. évit. A városi közúti vasutak személy szállítási tervüket 1951-ben 105 százalékra teljesítették. Az emelkedés 1950-hez viszonyítva 13.4 százalék. A városi autóbuszközlekedés személyforgalma 1951-ben 20.7 százalékkal, a távolsági autóbusz közlekedése 72.3 százalékkal emelke dett 1950-hez képest. Áruforgalom 1951-ben erőteljesen fejlődött az állami és szövetkezeti kereskedelem. Az ipari és mezőgazdasági termelés térén 1951-ben elért sike rek alapján a Párt és a kormány 1951 december 1-i határozata megszüntette a jegyrendszert és szabaddá tette a mezőgazdasági forgalmat. A határozat nyomán javult a lakosság ellátása, emelkedett a mezőgazdasági termékek felhozatala és jelentősen csökkentek a sza badpiaei árak, A zsír, olaj, a szalonna, a vaj és a tojás ára kb. harminc-negyven százalékkal volt alacsonyabb december végén, mint novemberben. 1951-ben az állami nagykereskedelem forgalma 29.3 százalékkal haladta meg az 1950. évit. Az állami kiskereskedelem 51 százalékkal, a, szövetkezeti kiskereskedelem 68 százalékkal több árut adott el, mint 1950-ben. A lakosság vá sárlása a kövekező cikkekben emelkedett a legjelentősebben: fér fii-uhu (112.1 százalék), női ruha (157.5 százalék), cipő (29.7 száza lék), liszt (41.9 százalék), zsír (24.6 százalék). Az állami kiskereskedelmi bolthálózat 2.678. a szövetkezeti hálózat 1.241 üzlettel bővült. A szocialista kiskereskedelem részesedése az egész kiskereskedelmi forgalomból az 1950. évi december havi kb. hetven százalékról 1951 december hónapjában kb. 82 százalékra emelkedett. A mezőgazdaság tervszerű fejlesz tése, a dolgozd parasztság beadási kötelezettségének teljesítése, valamint a jó termés következtében 1951-ben a tervezett mennyiségnél kenyérgabonából 5.4 százalékkal, kukoricából 27.4 százalékkal, napraforgóból 15 százalékkal, süldőből és malacbői 16.0 százalékkal többet gyűjtöttek be, az előző évhez képest búzából 18.836 vagonnal, árpából 3.491 vagonnal, kukoricából 23.144 vagonnal, burgonyából 6.996 vagonnal, baromfiból 201 vagonnal, tojásból negyvenötmillió darabbal Tolt több a begyűjtött mennyiség. Beruházások : 1951-ben a beruházásokra folyósított összeg 44.8 százalékkal volt több, mint 1950-ben. Az emelkedés a gyáriparban és az építőiparban 1952 január 20. vasárnap Bates—————1 ii»iwn>mr . 67.8 százalék, a mezőgazdaságban 42.1 százalék. A gyáripar beruházásaiból a nehéziparra 92.9 százalék, a könnyűiparra és az élelmezési iparra 7.1 százalék jutott. Az ötéves terv második évében sok új iizem, Illetve üzemrészleg kezdte meg működését. Ezek közül a legjelentősebbek: a Sztálin Vasmű öntödéje és mechanikai műhelye, a Eákosi Mátyás-művek új csőgyára, a November 7. erőmű két gépegysége, a kiskunfélegyházi- középnehéz vasszerkezeti gyár, a jászberényi aprítógépgyár, a gyöngyösi váltógyár, a baiinkal szénbányák, a kaposvári fonoda, a zalaegerszegi ruhagyár, a békési növéuyolajgyár, a pécsi húsüzem, a szegedi, valamint a kecskeméti liűtőházak, a sztálinvárosi kenyérgyár stb. Ezenkívül számos gyárat kibővítettek és korszerűsítettek. Elkészült az Április 4., Csepel- gyár új gépműhelye és szerelőcsarnoka, az Ikarus karosszériagyár új szerelőcsarnoka, a Kecskeméti Gépgyár öntödei csarnoka, a Ganz vagőngyúr szerelőcsarnoka, a Fémből torgyár galvanizáló műhelye, a Salgótarjáni Vasöntöde, a Ganz Villanygyár és a Telefongyár üzemi épületei. Az év folyamán számos termelőberendezést és nagyteljesítményű gépet, köztük többezer szerszámgépet helyeztek üzembe: így a diósgyőri kohászati üzemeknél három, a Itákosi Mátyás-müveknél egy Martin-kemencét, a diósgyőri kohászati üzemeknél, a győri vagóugyárban, a bor-. sodnádasdt lemezgyárban és a Eákosi Mátyás-müveknél cgy-egv elektromos kemencét, a bányászatban számos újtípusú, nagy-teljesít mériyü gépet, a textiliparban szá mos kártoló és gyürüsfonógépet stb. A nehézipar fejlődése lehelévé tette, hogy nagyobb mértékben lássuk el a mezőgazdaságot a . nagyüzemi termeléshez szükséges gépekkel. A mezőgazdaság az év folyamán többezer nagyteljesítményű erő- és munkagépet: különféle traktorokat, kévekötő-, aratógépeket, cséplőgépeket, arató-cséplőgépeket, kazal rakögópeket és több tízezer egyéb kisebb géjiet kapott. A tervévben villamosítottunk 109 falut, S0 állami gazdaságot, 74 termelőszövetkezetet és 63 gépállomást. Az év folyamán elkészült 51 kü lönböző méretű híd és felüljáró, többek között a dunaföldvúri Pu- na-híd, az üllői, polgárdl és bán- hhlai felüljáró. Megindult a közlekedés a Vác—aszódi, a korszerűsített Sztáliuváros—pusztaszabolcsi és a Balinka—bodajbi vasútvonalon. Az év folyamán többezer új lakás, Számos új iskola, rendelőintézet, színház és többszáz falusi és üzemi kultúrotthon épült. Elkészült a Magyar Néphadsereg színháza, a sztálinvárosi filmszínház. A közgazdasági egyetem, a miskolci nehézipari egyetem egyik részlege, a Magyar Optikai Művek nagy kultúrliáza stb. Munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása Az 1951. évben tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágúban a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 1951-ben, 1950-hez képest, 109.000 fővel emelkedett. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatott nők létszáma az 1951. év folyamán 78 ezer 500 fővel nőtt. A dolgozók létszámának jelentős növekedése mellett a népgazdaság számos területén munkaerőhiány mutatkozott. Az évi munkabéralap növekedése az egész népgazdaságban 3950-liez viszonyítva 22.4 százalékos volt. Az emelkedés a gyáriparban 20.3 százalék, az építőiparban 33 százalék. Tovább emelkedett a gyáriparban a munka termelékenysége. Az egy főre eső termelés a gyáriparban 1951-ben 14.3 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az emelkedés a bányászatban 9.3 szá zalék, ezen belül a szénbányászatban 4.1 százalék, a kohászatban 13 százalék, a gépgyártásban 16.7 százalék, a textiliparban 14.1 százalék, a ruházati iparban 28.5 száza lék. A termelékenység alakuláséi számos területén kedvezőtlenül befolyásolta a munkaerő nagymérvű hullámzása, az igazolatlan hiányzás, a munka hiányos megszervezése és a munkaidő nem megfelelő kihasználása. Szociális és kulturális eredmények Az 1951. évbea jelentékeny fejlődés mutatkozott a szocialista kultúra minden területén. Az 1951— 52-cs tanév elején az iskolai oktatásban részesülőd: száma kerek 1 millió 400 ezer volt. A középiskolák száma egy év alatt tizennéggyel emelkedett. A tanulók létszáma 107.900; ez 12.5 százalékkal több, mint az előző tanév elején. A munkás- és pa-' rasztszármnzásü középiskolai tanulók aránya 65 százalék. Az 1951—52. tanévben az önálló egyetemek és főiskolák száma kilenccel emelkedett. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 40 ezer 700, ami 22.6 százalékkal több, mint az 1950—51. tanévben. A hallgatók közül a munkás- és pa- rasztszármazásúak aránya 58 százalék. Az előzőévi 52 százalékkal szemben. 1931-ben a kinyomtatott művek száma 90.5 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az év végén 2.870 falusi népkönyvtár működött, közel 900.000 könyvvel, ©z az előző évihez képest a népkönyvtárak számában 75.5 százalékos, a kötetek számában 111.4 százalékos növekedést jelent. A mozgóképszínházakat 1951. év folyamán 62.0 millió fő látogatta, ebből a falusi mozikra 27 millió látogató jutott. Egy év alatt az összes látogatóik száma 33 száza- lékkal, a falusi mozíelőadások látogatóinak száma 60 százalékkal emelkedett. A színházi és operai előadások látogatóinak száma egy év alatt közel félmillióval, ebből a falusi előadások látogatóinak a száma több. mint 115.000-rel nőtt, , A rádióelőfizetők szama 1951. év végén 701.000, 82.000-rel több, mint az előző óv hasonló időpontjában. 1951-ben tovább fejlődött az egészségügyi hálózat. A szociális és egészségügyi célokra fordított beruházások értéke 1951-bea 17.3 százalékkal volt magasabb az 1950. évinél. A kórházi ágyak száma 1051 lien 2.900-za], közel 6 százalékkal emelkedett. Tovább emelkedett a kórházi egészségügyi személyzet létszáma. Bővült a kórházak ég gondozók felszerelése. A rendelőintézetek rendelési óráinak száma, részben a szakrendelői hálózat fejlődése következte, ben, 13.6 százalékkal emelkedett. A körzeti orvosi hálózat közel 5Q új körzeti orvosi rendelővel bővült. Ezeknek jelentős része a vidéki ipari és mezőgazdasági központokban működik. A dolgozó anyák munkájának megkönnyítésére 1951-ben 56 új bölcsőde kezdte meg működését. A bölcsődei férőhelyek száma 19501 hez viszonyítva, 35 százalékkal emelkedett. Az állandó bölcsődéken kívül az Idénybölcsődék és napközi otthonok több, mint 70.000 gyermeket gondoztak a fő mező gazdasági munkák ideje alatt. A szakszervezeti társadalombiztosítási ellátásban részesülők szá ma az év végére elérte az 5.2 milliót. Ezzel a szakszervezeti társadalombiztosítás az összlakosság kb 55 százalékára terjedt ki. .. A aakszervezeti üdülésben részt-
