Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-20 / 16. szám

1952 Január 20, rasárnap

NÉPLAP

í|

vett: dolgozók száma 1950-hez képest, 12.3 százalékkal emelkedett. Az óv folyamán mintegy 60.000 gyermek részesült Ingyenes üdültetésben.

Nemzeti jövedelem

A nemzeti jövedelem, változatlan árakon számítva, 1951-ben több mint 23 százalékkal haladta meg az 1950. évit, A nemzeti jövedelemnek 1950-ben és 1951-ben elért emelkedése az ötéves terv végére előirányzott növekedésnek máris közel 50 százaléka. A nemzeti jövedelem beruházásra és készletnövekedésre jutó hányada,' az 1950. évi 25. százalékkal szemben, az 1951. évben 30 százalék volt. Hazánk ipari jellegének megfelelően a nemzeti jövedelemnek több, mint 55 százalékát az ipar és építőipar adta.

Összeült a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének országos küldöttközgyűlése

A Vasas-székház feldíszített, nagytermében szombaton délután ünnepélyes keretek között ült össze a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer- veretének országos küldöttközgyűlése.

Kristóf István elvtárs. a SzOt főtitkára a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében üdvözölte a mező- és erdőgazdasági küldötteket.

A megnövekedett feladatoka mezőgazdaság terén sürgetően követelték, hogy az ipari munkásokéhoz hasonló szervezetbe tömörítsük a mezőgazdasági dolgozókat — mondotta.

A szakszervezet feladata lesz többek közt az is, hogy megadjon minden segítséget ahhoz, hogy egyénileg dolgozó parasztságunk megismerje a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeit és felvilágosító munkájával meggyőzze a parasztságot annak helyességéről.

Az ipari munkásság, az egész munkásosztály örömmel fogadja az úi szakszervezet megalakítását és az ipar dolgozói minden támogatást megadnak ahhoz, hogy az úi szakszervezet a magyar mezőgazdasági dolgozók harcos, nagy szervezetévé fejlődjön. Ennek elősegítésére fel kel használnunk a mezőgazda- sági munkásság harcos hagyományait,

A SzOt főtitkárának megnyitója után Szemán Erzsébet, a mándoki gépállomás traktorosa íavaslatára megválasztották az országos küldöttközgyűlés elnökségét. Díszelnökké hatalmas lelkesedéssel Pártunk és a magyar nép sseretett vezérét. Rákosi Mátyás elvtársat választották meg. A különböző bizottságok megválasztása után Borbás Lajos elvtárs, a SzOt elnökségének tagja tartotta meg referátumát a MEDOSz megalakításáról és feladatairólBorbás Lajos bevezetőben a felszabadult dolgozó parasztok életének alakulásáról számolt

be, majd emlékeztette a küldött-közgyűlést azokra az intézkedésekre, amelyek a mező- gazdasági és erdészeti dolgozók életében nagyjelentőségű változásokat hoztak. Elmondotta, hogv a mezőgazdaság szocialista üzemeiben évenként egv-egv dolgozóra 367 forint jut szociá-1 iis és kulturális célokra. A társadalombiztosítás. a munkavédelmi rendszabályok kiterjednek a mezőgazdasági dolgozóki a is, A mezőgazdasági dolgozókat az ipari munkásokkal együtt az országban több mint négyszáz korszerűen berendezett üdülő várja.

1951-ben az állami gazdaságokban több mint 37 millió forintot fordítottak muskásszállá- sok, pihenőhelyek, családiházak építésére és berendezésére,

Á továbbiakban arról beszélt. hogy a Párt és a munkásság messzemenő segítségével hogyan alakultak meg a mező gazdasági dolgozók érdekképviseleti szervezetei.

Beszéde következő részében Borbás Lajos az úi szakszer vezet előtt álló jelentős feladatokat vázolta, Kijelentette:

Elsőrendű feladata a MEDOSz-nak a munkafegyelem megszilárdításáért folytatott harc.

Az új szakszervezet fontos feladata lesz, hogy széleskörű felvilágosító és nevelő munkát végezzen a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók között. Nevelje őket a párt és a Szovjet unió szeretetére. Másik fontos feladata lesz a munkaversenv és, az újítómozgalom szervezése. Az új szakszervezetnek a mező- gazdasági és erdészeti dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítását — a szálláshelyek, brígádszállások, napközi otthonok hálózatainak kiszélesítését is szem előtt kell tartania mondotta, majd a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szak szervezetének szervezeti felém tését ismertetteMiről számolnak be ma

■ ■1 ■■ mm r f Dlf ■« ■ *| O

az okonto-fulposiek ?

Legyen a mai megyei tanácskozás termelőszövetkezeti mozgalmunk további fejlődésének emelője

írta: Győré József MDP megyei titkár

Az ököritó-fülpösi Vörös Csillag termelőszövetkezet dolgozó parasztjai vállalták a mai megyei tanácskozás tiszteletére, hogy saját erejükből, „saját ezermestereikkel’’ egy fűrésztelepet létesítenek. A fűrésztelep elősegíti majd, hogy házi építkezéseiket meggyorsítsák, házi építkezéseik pedig az állattenyésztő munkát gyorsítják meg. Képünk a fűrészgépet összeállító „mestereket” mutatja munka közben. Ma. majd beszámolnak munkájuk eredményeiről.

Beszél azonban az ököritó-fülpösi Vörös Csillag termelőszövetkezet eredményeiről az a tény is, hogy közel negyven dolgozó paraszt lépett a községben a megmutatott példa nyomán a nagyüzemi gazdálkodás útjára, s a község fülpösi részén lévő I. típusú termelő- csoport ma, a megyei tanácskozáson jelenti be: a fejlettebb Ili. típus szerint fognak ezután gazdálkodni

Ma egésznapos tanácskozásra ülnek össze Szabolcs-Szatmár gépállomásainak és termelőszövetkezeteinek élenjáró dolgozói, hogy a Párt, Rákosi elvtárs útmutatásai, az országos tanácskozás felhívása szellemében megbeszéljék az eddig meg tett út tapasztalatait, megvitassák az elkövetkező idők tennivalóit. Termelőszövetkezeteink és gépállomásaink élenjáró dolgozóinak második megyei tanácskozása olyan Időben ül össze, amikor jelentősen nő, állandóan erősödik termelőszövetkezeti mozgalmunk. A mai megyei tanácskozást a fejlődés határkövének tekintve elmondhatjuk, hogy az első megyei tanácskozás, 1950 február 5. óta megtett út nem volt szegény eredményekben.

1950 februárjában nem volt több termelőszövetkezet és termelőcsn- port a megyében százhetvenegynél. Most, a nini megyei tanácskozást kereken 439 termelőszövetkezet és termelőcsoport üdvözli. Amíg 1950 februárjában 7743 dolgozó paraszt vetett vállat váll mellé közös munkára 40.223 holdon, addig most 35.669 dolgozó paraszt dolgozik közösen a szövetkezetek 132.676 holdján. És el lehet mondani azt is, hogy azok. akik a termelőszövetkezeti út első lépcsőfokára léptek akkor, az első megyei tanácskozás idején, feljebb haladtak azóta. Az első megyei tanácskozás óta 47 1. típusú termelőcsoport alakult át III. típus szerint működő termelő- csoporttá. — Mily nagy segítsége volt termelőszövetkezeteinknek az első megyei tanácskozás idején 19 gépállomásunk. S mily nagy segítség — ma: 27 gépállomás. 1950-ben alig volt több traktorunk kétszázhatvannál. Ma 530 traktor dolgozik a termelőszövetkezeti földeken a magasabb terméshozamért. Húsz nál nem több vontató, 150 vető- gép és 38 cséplőgép volt 1950-ben összesen gépállomásainkon. Ma 77 vontató, 511 vetőgép és 315 cséplőgép dolgozik a dolgozó parasztok hűséges társaiként. Meg három büszke kombájn, a jövő további győzelmeinek már mostani hirdetői.

Mivel büszkélkedtünk akkor, 1950 februárjában? Azzal, hogy Kótaj ban Balogh ' Mihályné tszcs.-tag életében először új bútort vehetett négyezer forintos jövedelméből, hogy Horváth Mihály a sóstóhegyi „Vörös Csillag”-ban 7800 forintos évi jövedelmet számolhatott össze, hogy a nagyhalász! Dózsa tagjai mintegy 100.000 forintot tartalékoltak szövetkezetük további fejlesztésére. Mivel büszkélkedhetünk most? Azzal, hogy ezer és ezer szövetkezeti paraszt vitte a legutóbbi zár számadás után portájára szekérszámra a terményt, nem volt nagy ritka a 25—30.000 forint értékű évi jövedelem sem egy-egy családnál Azzal, hogy termelőszövetkezeteink és termelőcsoportjaink vagyona nem kevesebb, mint kétszázötven millió forint. Büszkélkedhetünk azzal, hogy kerek húsz „milliomos” termelőszövetkezet virágzik megyénkben olyan, mint a tiszadobi Táncsics, ahol a szövetkezeti parasztok vagyonának értéke éppen három és félmillió forint. Büszkélkedhetünk azzal, hogy amíg 1949-ben egy munkaegységre átlagosan 13.25 forint esett termelőszövetkezeteinkben, 1950-ben már 15.60 forint. 1951-ben pedig 10,13 forint mellett 2.92 kiló búza, 1.22 kiló rozs, 52 deka árpa, 1.78 kiló kukorica, negyedkiló szálastakarmány, 4 deci olaj, 10 deka cukor, 2.75 kiló burgonya, alma, szüllő, bor, s még sok minden más természetbeni juttatás is. — S elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink és termelőcsoportjaink az 1949. évi aratáshoz képest 2S százalékkal magasabb terméseredményt értek el gabonafélékből, kapásokból 22 százalékkal jobb termést takarítottak be az elmúlt 1951. évi termésbetakarításkor, mint 1949-ben.

A Párt, Rákosi elvtárs iránytmu- tatásai, a nagy Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű testvéri segítsége, a dolgozó nép államának támogatása vezették fejlődésében termelőszövetkezeti mozgalmunkat.

Vájjon hatás nélkül maradt-e fiatal termelőcsoportok sok szép eredménye az első megyei tanácskozás óta Szabolcs-Szatmár egyénileg dolgozó parasztjai közt? Nem.

1 termelőcsoportok szaporodó száma. a sokszáz újbelépő két esztendő folyamán — mind ezt bizonyítja. Rákosi elvtárs már_az első tanácskozás idején is azt tanította termelőszövetkezeteinknek : „Minél jobbak lesznek a jövőben a szövetkezeti eredmények, annál kevesebb lesz az ellenállás, a kételkedők annál jobban fognak csatlakozni hozzá”.

Egymás után érkeznek hírek tömeges belépésekről, új termelőcsoportok alakulásáról. A kdmecsei járásban például hat új termelő- csoport alakult 1952 első napjaiban, mostanáig. Tiszakarádon, Nagyhalászban, Vasmegyeren, Nyírtéten és Sényőn. Nyírtéten két III. típusú csoport is létrejött. Gégényben is új III. típusú termelőesoport alakult. Gelénesen tegnap hozott létre 36 család — a fele középparaszt — y új tennelőcsoportot III. mintára 320 hold földön, s ugyancsak tegnap alakított a községben húsz középparaszt 400 holdon egy !. mintájú csoportot. A meglévő termelőszövetkezetbe 10 család lépert be. — ököritó-Fülpüsün, ahol két esztendeje a mostani termelőszövetkezeti tagok tele voltak kétkedéssel, ahol a még akkor külön munkálkodó szatmármegyei elvtársak megsértették a Párt parasztpolití káját s ez is hozzájárult ahhoz, hogy szinte szétesett a szövetkezet, — ott ma a „Vörös Csillag’’ tsz. kiváló eredményei láttán 37 dolgo- paraszt kérte egyszerre felvételét, ott ma a fülpösi rész Béke őre nevű I. típusú csoportja úgy döntött egy akarattal, hogy a fejlettebb III. típus szerint dolgozik.

Azonban most, a termelőszövetkezeteink és gépállomásaink élenjáró dolgozóinak második megyei tanácskozásán meg kell állapítani az eredmények mellett a hiányosságokat is, azok mielőbbi kijavítására fordítani minden erőt — a további előrehaladás végett.

Rákosi elvtárs emlékezetes november harmincadikai beszédében rámutatott, bogy a termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődésének bizonyos árnyoldalai is voltak. „... kiderült — mondotta —, hogy a termelőszövetkezetek és szövetkezeti csoportok gazdasági, szervezeti, politikai megerősödése és különösen munkafegyelme nem tudott lépést tartani a szövetkezetek területi nö vekedésével”. De ugyanakkor rámutatott arra Is, hogy a „legjobb agitáció és propaganda a termelő szövetkezetek eszméje mellett, ha ezek a szövetkezetek virágoznak, ha. termelékenységük, jövedelmük mesz- sze meghalad ja az egyéni parasztok eredményeit”. Az a nagy és döntő feladat, amelyet Pártunk II. Kongresszusa a Párt és az egész dolgozó nép elé tűzött, megszabja hát most: meg kell erősödniük termelőszövetkezeteinknek gazdaságilag. szervezetileg, politikailag, fel kell virágozniok, hogy ezzel még inkább megnövelhessék a példa erejét, még inkább vonzzák magukhoz az egyénileg dolgozó kis- és főként a középparasztok ezreit.

Ez útmutatás szellemében bocsátotta ki felhívását az országos tanácskozás. Ez útmutatás szellemében kell megvitatni ma a termelés el tervezésének munkáját termelőszövetkezeteinkben és gépállomásainkon, az új agrotechnikai módszerek bevezetésének jelentőségét, a brigádok és munkacsapatok közti földfelosztást, a magas eredmények jutalmazásának módjait, az állattenyésztés fejlesztésének fontossá gát, s nem utolsó sorban a munka- fegyelem dolgát, a szövetkezeti demokrácia, a vezetés kérdéseit.

A'an példa arra — minden szép eredmény dacára — .Szabolcs-Szatmár szövetkezeteiben, bogy a mun kaszervezetek hiányosságai, a fegyelmezetlenség. a gyenge vezetés lassították többhelyen a fejlődést.

S ezek a hiányosságok kétségtelenül inegkisebbítették magukat a szövetkezeti parasztokat is. — A Nagyhalász-telektanyai Vörös Csillag termelőszövetkezetben például bét lioldnyi területen igen szép terméseredményt értek el cukorrépából. Nem kevesebb, mint 301 mázsát takarítottak be holdanként. Azonban a szövetkezet többi cukorrépaföldje cseppet sem hozott ilyeu szép termést. Azért, mert a cukorrépaföld nem volt munkacsapatokhoz kötött állandó terület, nem volt kit felelősségre vonul személy szerint például a kapálás elmaradásáért. Nem egy tábla volt olyan a nagyhalász! Vörös Csillagban, amelyet egynél többször nem járt meg a kapa. A Vörös Csillag tsz. tagjai kiszámíthatták, mit vesztettek a munkaszervezet hiányossága, az, egyéni felelősség hiánya miatt. 35 hold területen holdanként 122 mázsás cukorrépaátlaguk volt. A beszállított répamennyiségért kapott cukrot úgy osztották el a tagok közt, hogy hatvan deka esett egy munkaegységre. Birku Júlia például másfél mázsa cukrot kapott 250 munkaegységre. Gáspár Antal 350 munkaegysége után két mázsa negyvenkét kiló cukrot vitt haza. Ha a 35 hold cukorrépaföldön jól dolgozik a szövetkezet, könnyen elérhették volna, hogy nemcsak hét holdon, de az egész területen 304 mázsás lett volna az átlagtermés. Ennek arányában mintegy két és félszerannyi cukor juthatott volna minden tagnak, mint amennyi jutott. Munkaegysé- genkint egyszerű számítás szerint is másfél kiló cukor jutott volna hatvan deka helyett.

De ha a tűristvándl szövetkezeti parasztok is jól összeszámolják, kétszerannyi pénzt kaphattak volna munkaegységeik arányában, ha szilárd náluk a munkafegyelem, jó a munkaszervezet, helyesen elkészített termelési terv megvalósítására mozgósítanak, ha neon történik meg, hogy elhanyagolják a kukoricát, a burgonyát, a dohányt, a kerti növényeket földjeiken.

A megyei tanácskozásra való készülődés azt mutatja, hogy az országos tanácskozás óta egészséges fejlődés kezdődött gépállomásainkon és termelőszövetkezeteinkben, Számos levél beszél t arról a megyei sajtó hasábjain is, hogy mily lelkes vállalások születtek a terv- készítéssel, a munkaszervezet, a munkafegyelem megszilárdításával, főként az állattenyésztő munka fejlesztésével kapcsolatosan, a gépállomásokon pedig a gépjavítás munkáival, s ugyancsak a munkafegyelem megszilárdításával, a verseny kiszélesítésével kapcsolatosan. Figyelemreméltó a nyírtéti gépállomás mezőgazdászának javaslata, hogy a gépállomás! mezőgazdászok indítsanak versenyt a termelőszövetkezetek magas terméseredményeiért. S már vállalásokat i3 tesznek, a gépállomás körzetéhez tartozó termelőcsoportokkal együtt, hogyan emelik fel idén a termés- eredményeket, a legfontosabb növényekből. Annál is inkább jelentős ez a kezdeményezés, mert a nyírtét! gépállomás nem volt eddig as legelsők közt, még inkább jelentős azért, mert Nyírtéten hatalmas fejlődésnek indult a termelőszövetkezeti mozgalom, ugyanígy az egész gépállomás körzetében. E jelek arra mutatnak, hogy nemcsak Nyírtéten, de az egész megyében döntő fordulat következik be a termelőszövetkezetek megszilárdítása területén. S ez a fordulat szinte ápolgatni fogja termelőszövetkezeteink egyre dúsabbá váló növényzetét, elősegiti, hogy felvltagozzanak a szövetkezetek, hogy a példa ereje még inkább megnövekedjék— s a belső megszilárdulás együtt járjon a mozgalom számszerű növekedésével is. Ezt kell elősegítenie a mai tanácskozásnak, amelynek a további fejlődés emelőjévé kell lennie.