Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-16 / 12. szám

.néplap 1952 január 16- szerda terve é* most az USA vezető poli­tikusai arról beszélnek, hogy „fe­lelősséget kívánnak vállalni ezeken a területeken” — mint tudjuk — mondotta Vl&inszlcij — az USA- nak a távolkeleti terület iránti ilyen „felelőssége” idézte elő a ko­reai hadieseményeket. Az imperialisták koreai terveivel és kudarcaival kapcsolatban Visinszkij elvtárs ki­jelentette: hogy azok „elégségesek annak megértéséhez, hogy az elkö­vetkező években milyen jövő vár a világra — Európára, Közép- és Tá­volkeletre — és magára az Egye­sült Államukra, ha az USA az amerikai monopolisták önző érde­keitől vezettetve továbbra is folytatja ezt az utat: az agresszív tervek előkészítésének ős megvaló­sításának útját. Az imperialisták azonban fenn akarják tartani jelenlegi külpoli­tikai irányzatukat, jóllehet egyre több országból egyre határozottabb figyelmeztetés hangzik el ez ellen az agresszív irányzat ellen. Az elmondottak elégségesek ah­hoz — hangsúlyozta Visinszkij, — hogy semmtnemű kétely ne marad­jon abban az irányban, hogy sürgősen meg kell tenni as in­tézkedéseket ennek a helyid­nek a megváltoztatására. Ki leéli küszöbölni as új háború veszélyét' és biztosítani kell a. békét és a népek biztonságát. A Szovjetunió — mondotta a t« vábbiakban — következetesen és változatlanul harcol azért, hogy baráti viszonyt teremtsen minden békeszerető országgal és ezt a, vi­szony! megszilárdítsa. A továbbiakban leszögezte, hogy <lz agresszió atlanti tömbhöz való tartozás teljesen összefér­hetetlen az ENSZ tagságával, tnajd hangsúlyozta, hogy a koreai hadműveletek gyors befejezése a béke és a népek biztonsága meg­erősítésének egyik legfontosabb fel. tétele. Ajánljuk a Biztonsági Tanács­nak : gyakoroljon befolyást a ko­reai harcoló felekre, hogy a jelen­leg folyó tárgyalások eredménye­képpen egyezzenek meg a hadmű­veletek mielőbbi megszüntetése ér­dekében. Ml meghagyjuk javaslatunkban a Koreára vonatkozó pontot és azt tartjuk — kötelességünk újból meg­gondolni, — hogy valóban nemcsak a Szovjetunió, nemcsak nagy álla­munk, nagy népünket képviselő küldöttségünk szavára kell hall­gatnunk, hanem annak az 59C mil­lió embernek a szavára is, aki alá­írta a Béke Világtanáes legutóbbi felhívását és követeli, hogy mi ezen a helyen szívós energiával és ügyünk teljes igazságába vetett meggyőződéssel védelmezzük azt. A Szovjetunió békepolitikája Ezután Visinszkij elvtárs arról beszélt, hogy az USA más orszá­gok megsegítése ürügyével saját tá­maszpontjait építi és bővíti ki a Szovjetunió ellen és agresszív cse­lekedeteit a Szovjetunió támadó szándékairól szóló koholmányaival kendőzi. A Szovjetunió ezzel az agresszív politikával a maga békcpoUtikdját állítja szembe. Ahhoz, hogy az öt nagyhatalom a megfelelő határozat elfogadása utáni egy éven belül egy harmadával csökkentse fegyver­zetét és fegyveres erőit, szükséges, hogy valamennyi állam teljes és hivatalos adatokat szolgáltasson idegen területen lévő katonai tá­maszpontjairól, szintúgy fegyverre-. te és fegyveres erűi helyzetéről, az atomfegyverre vonatkozó adatokat is beleértve. Ezek olyan fontos in­tézkedések, amelyeknek megvalósí­tása feltétlen iil csökkentené a nem­zetközi helyzet feszültségét és elő­mozdítaná as új világháború ve­szélyének kiküszObölcsét a bélce » a népek közti barátság megszilár­dítását.-ícr ÚJ háborús veszeti/ kiküszö­bölése és o béke megszilárdí­tása, legfontosabb garanciája­ként, hunt a múltban, ügy ma, is, az öt nagyhatalom béke- egyezményének megkötését ja­vasoljuk. Egyben, mint korábban, sitgy most is javasoljuk, hogy hívjuk össze a világkonferenciát a legközelebbi jö­vőben. Rendkívül fontos kérdés az. atomfegyver betiltásának és a nem zetközl ellenőrzés létesítésének kér­dése — mutatott rá a továbbiak­ban Visinszkij eivtúrs — és hoz­zátette, hogy a Szovjetuniónak az atomfegyver feltétlen eltiltásának és az eltiltás végrehajtása feletti nemzetközi ellenőrzés létesítésére vonatkozó javaslata feltétlenül utal nyit a megegyezés felé. Az angol-amerikai tömb nagy erőfeszítéseket tesz a szovjet javaslatok meghiúsítására Az ENSZ közgyűlés politikai bi­zottságának január 14-i délelőtti ülésén folytatták a szovjet küldött­ség által előterjesztett, „az új. vi­lágháború veszélyének elhárítására, valamint a béke és a népek közti barátság megszilárdítására irá­nyuló intézkedésekről” tett javas­latok megvitatását. Az ülésen még az angol—ameri­kai tömb egyes képviselői is kény­telenek voltak megállapítani, hogy az úi szovjet javaslatok haladást jelentenek. Ilyen értelemben nyi­latkoztak Brazília, Franciaország és Hollandia küldöttei. Minden logika ellenére mégis azt állították, hogy a szovjet javasla­toknak éppeu azokat a pontjait, amelyek az atomfegyver betiltását, a fegyverzet csökkentését és az el­lenőrzés bevezetését érintik, nem kellene a közgyűlés folyó üléssza­kán megvitatni. Az ENSZ-közgyíílés január 12-i ülése elő terjesztették jóváhagyás céljából azt a határ« zati javaslatot, amelyet 11 ország az ú. n. „kollektív intézkedések bi­zottságának” jelentésével kapcso­latban terjesztett be. A vitát Vi­sinszkij elytárs szovjet külügymi­niszter összegezte. Kifejtette, hogy a 11 állam határozattervezete nem felel meg az ENSZ alapokmányá­ban kifejtett elveknek. A javasolt intézkedések a Valóságban egyálta­lán nem irányulnak a békét fenye­gető veszélyek elhárítására. Bámu­tatóit, hogy a 11 állam határozat- tervezetének végleges formája je­lentős mértékben különbözik erede­tileg előterjesztett formájától. Az USA — mondotta — azoknak az országoknak nyomába alatt vonult vissza, amelyek megérezték, milyen sorsot jelent, milyen sorsot készít elő számukra az úgy nevezőit „kol­lektív intézkedésekről” szóló hatá­rozattervezet. Befejezésül kijelentette: a békére és a nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányuló törekvésünk arra kötelez bennünket, hogy felhasznál­junk minden olyan eszközt, amely elősegítheti e célok elérését. Ezért tartja a Szovjetunió küldöttsége lehetségesnek, hogy a Biztonsági Tanács periodikus ülésének összehí­vásáról szóló határozati, javaslatra zavászon, még a kevésbbó kielégítő formájában is. A vita után a 11 ország határo­zattervezetét 51 szavazattal elfo­gadták. 5 küldöttség (a Szovjet­unió, Lengyelország, Csehszlová­kia, Bjelorusszla és Ukrajna) a ha tározattervezet ellen szavazott, i küldöttség (Argentína, India és Indonézia) tartózkodott a szavazás­tól. Ezután szavazásra tették fel azt a határozati javaslatot, amely a nemzetközi feszültség elhárítását szolgáló intézkedések megtárgyaló Sára a Biztonsági Tanács periodi­kus üléseinek összehívását indítvá nyozza. A javaslatot 57 szavazattal elfogadták, Argentina és a Kuomin­tang képviselője tartózkodott a sza­vazástól. Csatlakozunk a csahold Izcnin tsz. versenyfelhívásához A Néplap hasábjain jelent meg a csahold tsz versenyfelhívása a mezőgazdasági gépek karbantartó- sával "kapcsolatban. Elhatároztuk, ml is csatlakozunk a versenyfelhí­váshoz. Különösen nagy szükségünk van erre most, hogy Rákosi elv- ídrs a termelőszövetkezetek és gép­állomások élenjáró dolgozóinak or­szágos tanácskozásán újra felhívta figyelmünket a magasabb termés­átlag elérésére, hogy a termelőszö­vetkezetek valóban virágozzanak. A gépek és szerszámok karbantar­tása és helyes kezelése döntően já­rul hozzá a jobb termésátlag eléré­séhez. Az elmúlt évben bizony vol­tak hibák nálunk is ezen a téren. Nem láttuk a jelentőségét annak, hogy mennyivel könnyebb és jobb munkát végezhetünk jőkarbantar­tott, mint elhanyagolt, rozsdás szerszámmal. Ezért csatlakozunk mi a csaholdak versenyfelhívásá­hoz, hogy ebben az évben még ma­gasabb terméseredményt érjünk el és több élelmiszerrel lássuk el a városi munkásokat és több nyers­anyagot adhassunk az Ipar részére. Szabó István, a nyfrpazonyi Gerő tsz elnöke. Ünnepi dlszelőíídás JLcuin elvtárs halála évfordulóján A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, az MDP Budapesti Pártbizottsága és a iövárosi tanács Lenin clvtárs. a. szovjet állam megalapítója halálának 28. évferdulóia alkalmábót 1952 január 21-é.i este hét órakor az Állami Operaházban ün­nepi díszelőadást rendez. _ Az ünnepi beszédet Molnár Erik elytárs az MDP Koz* ponti Vezetőségének tagja, iáazságüg'yroiniszter tartja­A központi ünnepi díszelőadással egyidőben az ország területén, megyékben, városokban, kerületekben és üzemekben szintén megemlékező ünnepségeket tartanak a «agy Lenin, halálának évlordulóján. Eredményes munkáról számoltak be a nyírmeggyesi lölduiíívesszövetkezeti közgyűlésen Nyírmeggyesen vasárnap tartot­ták a földművesszövetkezet veze- tőségválosztó közgyűlését. A dél­előtti órákban a földművesszövei- kszet tagjai felkeresték azokat a dolgozó parasztokat, akik még be­adásukkal hátralékosok. A felvilá­gosító munka eredménye 2.000 da­rab tojás és 170 kiló baromfi be­gyűjtése volt. A beszámoló megmutatta, hogy meanyiro fejlődött a szövetkezettel együtt a falu dolgozóinak életszín­vonala is. A szövetkezet az 1951-es évet 9S.000 forinttal kezdte, ami év végére elérte a 2-10.000 forintot. A negyedik negyedévi 2S0.000 fo­rintos áruforgalmi tervet 425.000 forintra teljesítették. Ez idő alatt 13 rádiót, T4 tűzhelyet is. eladtak a falu dolgozó parasztjainak. .Tó munkát végzett a földműves- szövetkezet a mezőgazdasági ter­melésben is. Az elmúlt évben 150 hold burgonyára kötöttek termelési szerződést és a nyírmeggyesi homo­kos földön gazdálkodó dolgozó pa­rasztokkal megkedveltették a csil­lagfürt termesztését is. Az elmúlt évben 200 holdon termesztették a nyírmeggyesiek a jóljövedelmező, talajjavító csiUagfürtöL Ez évre pedig már több, mint 250 holdra kötöttek szerződést. IOzévben mint új növényfélét honosítják meg az édescirok és rostkender termelését. Az elmúlt évben 525 darab sertés­re kötöttek hizlalást szerződést, amiből több mint 400-at már át is adtak a dolgozó parasztok az ipari munkások kében. jobb ellátásának érdé Két történet Esse Tamás falujából A faluvégi szőlőhegyek most bon­togatták zöld tányérleveleiket, mo­hón nyelték a napfényt. Mint meg annyi mennyaszonyl csokor, úgy pompáztak a virágbabomlt alma- fák és szüvafák. Az a hír terjedt el a faluban, hogy ma, 1703 május 20-án Esze Tamás kunival kitörnek a, tiszaháti síkra és megmutatják ai népnek a fejedelem zászlóit. Elő■ szőr Tárpán. Ideje, hogy kitavaszodjék! A német zsoldoskatonák, a je­zsuiták meggyötörték Tarpát is. Alkonyat után az erdők és nádasok felöl jajszavas nótákat hozott a, beregi szét: ..... Rétek s vetéseknek leka- száltalüsa, A szegény jobbágyságnak verésé, tagiása, Lovak mellett kötözve lestük karcolása, Sok ártatlan csecsszopó fegyverre vetése, 8ok özvegyek, árvák ártatlan öltse. . . Bizony, a számlálás 16811-ban még 130 megművelt telket talált Tarpán, s most 1703-ban már alig talál szá zat. Ellenben a puszta, telkek hat­ról majdnem százra, nőttek! Volt tehenük a tanyaiaknak 100, ökrük 133 s most van tehénből SS, ökör­ből meg 50. Juhot meg látni sem lehet.... Ideje, hogy kitavaszodjék! A név az utcákon volt, 8 sálául nem szóltak, csak vártak. Álltak é-i várlak s ez a néma várakozás olyan volt, mint a kitörni ké­szülő Vulkán — a roppant, feszítő gőzök még csak emelgették a hegy oldatát, hogy a következő pillanat­ban rettenetes erővel, dörgéssel tör­jön elő a, tűz, a láng! 8 kitört! A simányi oldalról vagy kétszáz szegénylegény rohant be Tarpára lóháton, elöl lobogó hajá­val, nagy hosszú bajuszával, tüzes arcával Esze Tamás. A nép egy pillantás alatt körbefogta a lovaso­kat. Esze Tamás nem szólt egy szót sem, csak magasra emelte a kezében tartott rudat, meypördi- tette s a tavaszi szél máris csat­togva feszítette a fejedelem vörös selyemzászlaját, amelyre arany­hímzéssel ez volt írva: u,..Pro Patria ct Libertate.” — „,. A hazáért és szabadságért”, 8 amikor clült a fergetes rivál­yús, akkor szólott: „Véreim, iárpái földiek! A fejedelem hl]) bennün­ket a zászló alá, hogy megfizessünk a bestye németének! Gyertek a zászló alá szép hazánkért, kedve­seinkért ontani vért! Kaszával, bun­kóval, kapádból is csinálj fegy­vert, r Lett erre még nagyobb kiáltozás, lelkesedés! Csak egy sunyi hang rikoltott valami furcsát. Felállóit- egy szegletkőre s úgy nézett szembe Eszével. — Aztán mondjátok csak: mi lesz, ha újra ránkverik a dolhaitt A szegénylegények hegyaljai fel­kelésének dőlheti vereségére célzott a, kérdező, — Patt már fejedelmünk — kiál­tott vissza Esze. — Még idegenyben van! —- fele­selt emez, aztán ct tömeg felé kiál­tott: „Úalljátok emberek, én azt mondom: várjunk! Ki tudja mire fordul az ildőt Be sem fejezhette, meri Esze Ta­más elorditattai magát s úgy lát­szott, lovával t a postaija agyon. Szegénylegény kuruevirtus volt benne s nyomban haragragerjeőt: — Uazaáruló! A tömeg ráfelelt szörnyű zúgás­sal: „Uazaáruló! Uazaáruló 1” 8 a gyáva-, a gerinctelen, akinek drágább volt kényelme mint, a hasa érdeke, nyakúhahúzott fejjel mene­kült a közmegvetés tüzóböl, mégiscsak kitavaszo­POTT 19-iö-ben. Újra kibon­tották a vörös lobogót Tarpán -- a szovjet katonák s erre a zászlóra is az volt írva, ha, nem is látható be­tűkkel: „Haza... Szabadság”, A «árt bitangok, a bestye németjei, úgy elporzottak a kurucfalu hatá­rából, hogy még robbantani sem volt idejük, pedig ezt a „mestersé­get” nagyon kedvelték a rablással együtt. Ami rablást illeti — ab­ban nem maradtak hátul magyar ta-lpnyalóik, a, nyilasok, sem. Szász Elek faragott róluk egy nótát, amely ÍOIJ végződik a ruhát, élelmet rabló nyilasokról szólva: ,,Ezt som tette más, mint aki rongyát mindig rázta, — Viselje el egészséggel, hi­deg folyton rázza-...” Ezért a versért aztán a még kölyökkorban levő Eleket elhurcolták a bitangok, Filep Zsigmond kulákbiró, llajdu Imre fasiszta főjegyző segédletével a vezérszállási hadi munkára. De a, nótát faluszcrte énekelték, erdőben, szőlőhegyen, fonóban ,., Székely Elek, a hajdani szegény­legények ivadéka ma már más verseket ír a fonóbeli énekléshez, így szól ,A- édes hazához”: „Jár­tak-e még ilyen szabadon a te hű fiaid?— Ennyi szépet, bbldogságot láttak-e a, ■ szemeid?” COK-SOK UJ HÁZ ÉPÜLT ^ Tarpán jő óta, gyarapodott a jószdgállomány, bevezették a vil­lanyt, napköziotthon lett, a volt Károlyi-kastély helyén szociális otthon nyújt meleget, megélhetési elhagyott öregeknek.. Újtelepen' kövesuiat építettek,.. Esze Tamás rá sem ismerne községére. Azért sem, mert sokaknál meg­fogyatkozott a kuruevirtus! Szent- igaz: bátor és derék ember volt az, aki a Horthy-fasiszták idejében nekiszegezte a mellét a gépfegyverei katonaságnak, a csendőrszuronyok­nak és csak azért is az ellenzékre szavazott, nőm pedig a kormánypárti Konkoly Thegére, — de miféle em­bernek lehet azt nevezni, aki ma a, kormány ellen szavazl A név kom mánya elleni! Azt bizony egy per­cig sem lehet Eszo Tamás kurucá- nak nevezni. Ke feledjük cl, Esze Tamás azt mondotta: „Gyertek a zászló alá szép hazánkért, kedv:.- sinkért 1” Fagyas János meg nem- állt most a szabadság és a béke zászlója, alá, a nép ellen szavazott: még mindig 17 kiló baromfibeadás- sál, több, mint 200 darab tojással tartozik! Pedig az apja kemény ember volt, a csendőrt vasvillával zavarta ki az udvarából. Bede Jó­zsef, Cser András, Szabónó meg a. többiek, akik még hátralékosok, ők is a kurucok közé számítják ma­gukat-. De csak Ok. Mert a becsü­letesek, akik adójukat is rendezték, a haza iránt való kötelességüknek minden téren eleget tettek,, azok nem így vélekednek. Esze Gyula, aki már az ezóvi beadási tervének- teljesítéséhez látott hozzá, nyíltan megmondta a tanácsülésen: „Ipar­kodjon mindenki a beadással, mert haszontalan ember az, aki adósa, marad a nép államának, a dolgozók kormányának!” A gyáva, gerinctelen embereknek, akiknek drágább saját kényelmük, önző önérdekük, mint a haza érde­ke, azok nem méltók arra, hogy Esze Tamás utódainak nevezzék őket. A gyalázatos náci-banda az amerikai dollárokon újra fegyver­kezik, tűzzel és vassal akarnak or­szágunkra törni Heister generális labanc zsoldosainak, Hitler bérgyil­kos 88-einck utódai. Es éppen a, tarpaiak néznék ezt tétlenül? Ép­pen Tarpán esne a nagy békeharc során szégyenfolt? A BEGYŰJTÉS rosszul 1 *■ ÁLL TarPún. A tojásnál u, tcroteljcsités alig éri el a 70 szá­zalékot. A hátralékosok akadályoz­zák a terv teljesítését-. Amikor Esze Tamás megoltalmazta Kassa várát a labancoktól, a fejedelem szép aranyéremmel tüntette ki a hős ezredest. Az éremre az volt ráírva: Ikadályokon út is győz az erény”. És Esze Tamás hozzátette: a leg­nagyobb erény, a hazaszeretet, így kell lenni Tarpán is. Győzni kell a legnagyob erénynek: a hazaszere­tetnek, hogy ismét kurueóknak ne­vezhessék magukat a tarpaiak. ,S. I,

Next

/
Thumbnails
Contents