Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-16 / 12. szám
1952 január 16, szerda néplap a I tavaszi idényre készítik elő a traktorokat ci nyíregyházi gépjavítóban X nyíregyházi mezőgazdasági gépjavító műhely igen fontos szerepet játszik a megye gépállomásainak tervteljesítésében. Azokat a javításokat, amelyeket a gépállomás saját műhelyében nem tud elvégezni, mert nincs meg hozzá a megfelelő szerszám, felszerelés és a nagy javításokat a nyíregyházi javítóműhely végzi el. Ha a javító műhely nem teljesíti' tervét, nem javítja' ki határidőre a traktorokat és egyéb gépeket, mindezt elsősorban a gépállomások sínylik meg, a gépállomások tervteljesítésén érezhető, mert azoknak a gépieknek, amelyek javítás alatt áll- ■ nak, mindnek megvan a maga 'terve. Ila nincs kész a gép, nem teljesíti a tervét. A nyíregyházi javítóműhely már :t tervnaptár szerint február köze- íte felé jár. A dolgozók elhatároz-; ták, hogy első negyedévi tervüket határidő előtt, már február 28-ra befejezik. Hogy ilyen szép eredményeket tudtak elérni, az nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a műhely dolgozói és a műszaki vezetők is, bátran keresték a jobb munkamódszereket. — Számos újítás és észszorűsítés született a nyíregyházi gépjavító műhelyben. Az újítások és észszerű- nírések gazdái legtöbb esetben maguk a dolgozók S ez azt mutatja, hogy a javítóműhely dolgozói szívükön viselik a termelést, nem akarják, hogy akár csak egy gép is álljon a nagy mezei munkák idején. Az újítások és észszerüsítések születését nagyban elősegítette az a körülmény, hogy az üzem vezetősége támogatta a dolgozók e kezdeményezéseit. Azok az újítások, amelyek a javítóműhelyben születtek, mind a termelés növekedését és az önköltség csökkentését segítik elő. itt van például Hock Mát yd» újítása rlnnek lényege az, hogy a repedt hengerfejei a hegesztés után csak úgy lehet visszaszerelni, ha a hengerfejnek a dugattyúhúz falához fekvő részét tökéletesen lesimítják. Ez a művelet ezelőtt nyolc-küenc órát is igénybevett, mert a szabálytalan alakú hengerfejet nagyon nehéz volt befogni. Hock Mátyás egy olyan gépet szerkesztett, amelyben a befogás könnyű és így a hengerfej megmunkálásának Ideje lerövidült egy órára. Kz azt jelenti, hogy míg ezelőtt egy ember egy nap csak egy hengerfejét bírt elkészíteni, most elkészít nyolcat. Másik nagyjelentőségű újítása Harsányt Pálnak van. Kz az újítás lényegesen lerövidíti a dugattyügyürü készítésének idejét. A dugattyúgyürüt az újítás előtt úgy készítették, hogy "a kicsztergályozott karikát egy helyen elfürészelték, majd a gyűrű belső falét kikalapálták, „sprengol- ták”. Erre azért van szükség, hogy a gyűrű rugalmas Jegyen, mert egyszer nagyobb terjedelműnek kell lennie, egyszer pedig kisebbnek. Ezzel a módszerrel az újítás előtt egy ember egy nap alatt .‘15 darabot tudott elkészítőül. Az ‘újítás bevezetésével kevés hijján 80 darab is elkészül. Az újítás abból áll, hogy az idáig használt kalapálás helyett, egy formába beleraknak nyolc tíz gyűrűt, olymódon, hogy az elfűrészelt résznél szétfeszítik, s így liárom-négyezáz fokig fölhevítik. Aztán ki hagyják hűlni. Ezzel az eljárással megkapja a gyűrű a szükséges rugalmasságot. De nemcsak a traktorok javításánál dolgoznak ki újításokat, hanem a gépkocsi és a motorkerékpárok javításánál is. .1 Csepel-Diesel gépkocsiknál nagy megtakarítást jelent az az újítás, amelyet a hüvelyek megmunkálásánál alkalmaznak. Ez a megtakarítás 12 darab autónál 1212 forintot jelent. Ugyancsak ennél a típusú gépkocsiknál alkalmazzák Kubát Mihály újítását, amely megakadályozza a kenőolaj csörgését. Ez az újítás 12 darab gépkocsinál évente 5200 forintot jelent. Megkönnyítette a motorkerékpárok javítását és jelentékenyen lerövidítette az idejét. Asztalos Károly újtáea; a kuplung parafázó gép. Ez a szerkezet a kuplung parafá- zá sáliak idejét 70 percről 30-ra csökkentette le. Jó a munkaszervezés De vau még számos más újítás, apró észszerüsítés, amik mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a gépjavító műhely tervét túlteljesítse. Jelentősen hozzájárulnak a terv túlteljesítéséhez azok a dolgozók, akik munkájukat jót megszervezik s így 150—200 százalékot érnek el. Tóth Kálmán például ezelőtt másfélévvel került a műhelybe, mint segédmunkás. Ma egyike a legjobb szakmunkásoknak, multévl tervét 150 százalékra teljesítette. A jó teljesítménynek ,,titka” a jó munkaszervezés. Tóth elvtárs MAVAG típusgépeket javít. — Ezekhez a típusokhoz már nem gyártanak alkatrészeket, s így a szerelő leleményességén függ, milyen gyorsan szerez hozzá anyagot, amivel pótolni tudja a hiányzó alkatrészeket. Tóth elvtárs néni ismer nehézséget, régi, ócska anyagokból újat teremt, de a javítás nem áll meg. De így vau ez Sütő ©Marsnál és még többeknél. A császárszállási Uj alkotmány versenykihívása a megyei tanácskozás tiszteletére A császárszállási Uj alkotmány termelőszövetkezet a napokban cso- portértekezletet tartott, hogy felajánlásokat tegyen a termelőszövetkezetek és gépállomások megyei tanácskozására. Az elnök elvtárs ismertette a tanácskozás jelentőségét, majd ezután Bőpánszki János vállalta a megyei tanácskozás tiszteletére, hogy a csoport udvarát rendbehozza. .Ebben a munkában a DISZ-fiatalok segítenek neki. *- Ugyanekkor egészévi versenyre hívta ki a balkányi Kossuth termelőszövetkezetet. Német József sőrhizlalő, jó ía- kannánykihasználást és jobb súlygyarapodást akar elérni és kihívta versenyre a nagyfáitól Vörös zászló termelőcsoport sőre- hizlalóját. Lovász László sertéshlzlaló vállalta, hogy rövid idő alatt eléri a rendeletben meghatározott darakihasználási százalékot és versenyre hívta ki a balkányi tsz sertéshiz- lalőját. Én pedig versenyre hívom kí a megye területén lévő összes állami gazdaságok és termelőszövetkezetek állattenyésztési brigádvezetőjét. —, Vállalom, hogy tehenenkínt az évi fejési átlag 3000 liter lesz, a borjú- nevelési átlagot pedig 72-ről 80 százalékra emelem. A baromfiaknál a tojáshozamot 140 százalékra emelem, a. csibéknek pedig 73 százalékát felneveljük. Kós György császárszállási Uj alkotmány tsz. A tej begyűjtés új rendje az állattenyésztés fejlesztését, a kötelezettségek Igazságos elosztását és az állami fegyelem megszilárdítását szolgálja az évi beadási A begyűjtési minisztérium első réndelete az 1952. évi állami tejbe- gyűjtésről szói. Ezévbea a teljes állami szükségletet kötelező tejbeadással biztosítjuk. Az új tejbe- yíijtési rendelet lényegesen különbözik a múlt évben kiadott rendelettől. A leglényegesebb eltérés, hogy a tejbeadási kötelezettség kivetésénél — ami múlt évben csak a tehénállomány alapján történt —, ezerben rátérünk részben a földterület alapján való kivetésre. 1953- bau pedig a tejbeadás kötelezettségét már kizárólag a földterület alapján állapítják majd xueg.# Az ezévi begyűjtési rendelet kétirányú átmenetet biztosít.. Az egyik az, hogy csak 8 holdon felül vetik ki a földterület alapján a tejbeadási kötelezettséget, a földterület mellett azonban ‘a tejbegyíijtési rendelet figyelembe veszi a tehénállomány nagyágát is. Nyolc holdon alul pedig csak a tehéntartók adnak be tejet. A másik irányban olymódon biztosítja a rendelet az átmenetet, hogy ha a 8 holdon felüli termelőnek nincs tehene, vagy kevesebb a tehene, tejbeadását ezévben teljesen vagy részben helyettesítheti más cikkekkel is: beadhat juhtejet, juh- gomolyát, tyúktojást, vagy sertészsírt. Egy másik jelentős eltérés az idei rendeletben a multévivel szemben az, hogy nem felülről állapítják meg, mennyi az egyes tehén- tartók havi kötelezettsége, hanem a végrehajtó bizottság a termelő jelenlétében állapítja meg a tejbeadást kötelezettséget s minden egyes termelővel megbeszéli, hogy a termelő az év melyik három hónapjában szüneteltetheti a tejbeadást és hogy a többi hónapban hogyan A munkafegyelem és a munkaszervezet megszilárdításával készüljenek a megyei tanácskozásra a beregsurányl Dózsában A beregsurányi Dózsa termelőcsoport 1949-ben alakult meg 225 hold földön. Ezen a földterületen kívül nem is volt egyebe a csoportnak, még egy darab jószága sem. Hatalmasat fejlődött azóta a Dózsa vagyona, földterülete. Ma már 700 hold földön 3G család, 80 taggal harcol a jobb és boldogabb életért. Szépen növekedik a szövetkezet jószágállomápya. Ma már van 10 darab ló, 3 csikó, 31 darabból álló tehéntörzs, ISO darab juh, 40 anyakoca, 41 süldő, 48 darab malac ős 280 darab baromfi. De igen sokat építkeztek la a tsz. tagjai. Építettek egy 200 férőhelyes sertéshizlaldát, 25 férőhelyes sertés- fiaztat'ót, 80 férőhelyes tehéuis- tállót, 2 dohánypajtát és saját teherautójuk is van. A község dolgozó parasztjai, különösen a középparasztok nagy érdeklődéssel figyelik a Dózsa fejlődését Látják gazdagodását, s már többen közülük be is léptek a szövetkezetbe. De közel állnak már a belépéshez Szabó József 12, Kovács Béla 15 holdas középparasztok is. Jóval nagyobbak is lehetnének az eredmények, ha a munkaszervezés, munkafegyelem, de különösen A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA terén nem lennének komoly hibák. Helytelenül tette a tsz. vezetősége, hogy a tagokkal nem beszélte meg a feladatokat, nem ismertette velük eredményeiket A tagok még most sem tudják, hogy mennyi volt termésük kenyérgabonából. Pedig azzal bízták meg a csépi és kezdetén Juhász József igazagtósági tagot, hogy minden héten számoljon be, mennyit csépeltek azon a héten. — Juhász József persze nem tudott beszámolni, mart a faluban járkált egész nap, nem ellenőrizte, pontosan írják-e a traktorosok az elcsépelt terményt. De még mostanáig se ismertették a. tagsággal, mennyi volt a termés, mennyit adtak el és mennyi ma-.-adt. Ha valamilyen kiadása volt a szövetkezetnek, valamit vásároltak, azt *e beszélték meg előre a tagokkal. ..Mindent maguk közt Intéztek el, mtveiünk csak akkor ismertették, amikor lejött a számla hogy fizessünk, de legtöbbször azt se tudtuk, miért fi, zetünk” — beszéli jogos elégedetlenséggel Majoros Gyula tsz-tag. .1 IIANYAG MEKKÁT JUTALMAZTÁK De nem hajtotta végre azokat a határozatokat sem a vezetőség, amit a tagság csoportértekezleten hozott. Határozatot hoztak rá, hogy a munkából elmaradóktól munkaegységet kell levonni. Ezt a büntetést nem alkalmazták a Dózsa tsz-ben. A fegyelmezetlenek pedig, akik másfele dolgoztak, vagy lógtak, súlyosan megkárosították a tsz. többi tagját. Ez kitűnt a jövedelemosztásnál. 5 kiló kenyér- gabona jutott minden munkaegységre, de a vezetőknek eszükbe jutott, hogy tartalékolni kell terményt, hátha jön be olyan tag, aki- pek nincs meg a fejadagja. X vezetőség ezt úgy intézte, hogy azoknak a tagoknak, akiknek sok munkaegységük volt, mert rendesen dolgoztak, nem adták ki az összes kenyérgabonát. Szilágylék például négyen dolgoztak, volt te szépen munkaegységük, de több mint 10 mázsával adtak ki nekik kevesebbet, mint ami járna. Tóth András- nénak kiadtak minden munkaegységre 5 kiló terményt, mert kevés volt a munkaegysége. Pedig a szövetkezet szégyenére, feketézni járt a nyári munkák idején. Vakaró Lászlóné is csak S0 munkaegységet keresett lányával együtt, g „jutalmul” megkapták a 4 mázsa terményt. Nem jutalmazták a jó munkát. Szilágyi István elnök azt is megtette, hogy magának és néhány jóemberének tiszta búzából adta ki a terményt. (.Tócsák Józsefnek is, akit fegyelmezetlenségéért kizártak a szövetkezetből.) Van mit javítani .4 MUNKASZERVEZÉS TERÉN is a Dózsa termelőszövetkezetben. Az elmúlt évben bizony jóformán nem is volt munkaszervezés. Tavasszal megszervezték ugyan a brigádokat és munkacsapatokat, de a munkacsapatok nem működtek. — A brigádvezetők, ahol tudták, ellenőrizték az elvégzett munkát, de legtöbbször maguk mérték fel a tagok lépéssel, mennyit kapáltak meg. Fel is hígították a munkaegységet. Igen komoly hiányosság volt még a Dózsában, hogy nem a végzett munka szerint írták be a munkaegységet. Különösen a doliánymun- kánál volt egyenlősdi. Egyformán írtak be munkaegységet azoknak, akik 20, vagy akik 60 póré dohányt fűztek fel. A tagok pedig követelték, hogy mindenkinek külön értékeljék a munkáját, de a vezetőség ezt nem csinálta. Pedig inéi nagyobb lelkesedéssel dolgozna Pénzelik Bálintné és a többi szorgalmas tag, lia munkájuk arányában részesülnének munkaegységben. Sok hiba vár kijavításra a Dózsa tsz-ben. Legelső feladatuk mégis az legyen, hogy „4 MUNKAFEGYELMET SZILÁRDÍTSÁK MEG A üzemterv elkészítése után pedig azonnal osszák fel a földterületet brigádok, munkacsapatok és egyének közt, de úgy, hogy ez a terület egész évben megmaradjon a tagoknak. Érvényesítsék a munkaegység levonását azoknál a tagok nál, akik igazolatlanul elmaradoznak a munkából. A vezetőség pedig ne a tagság, tudta nélkül intézze a szövetkezet ügyeit, hanem beszélje azt meg a tagokkal cső* portértckezleten. A jövedelem- elosztást is igazságosan csinálják ebben az évben. A gépállomások és termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozására teremtsenek szilárd munkafegyelmet a szövetkezetben, hogy méltóan ünnepeihes- sók a megyei tanácskozást. ( 4 vtahjc.Ti) akarja elosztani mennyiséget, A rendelet Intézkedései áliatte* nyésztésünk fejlesztését szolgálják, elsősorban azzal, hogy minden olyan gazdaságtól megkívánják a tejbeadást — tollát a tehéutartást —, amely képes a tehén eltartására. Másodszor úgy szolgálja a rendelet az állattenyésztés fejlesztését, hogy több tehén tartása után kedvezményt nyújt. A második tehén után nyolc holdon alul is kevesebb tejet kell beadni, mint az első tehén után. A nyolc holdon felüli gazdaságra Pedig, ahol a földterület után kell a beadást teljesíteni, a második, illetve a többi tehén után viszonylagosan egyre csökkenő kötelezettség hárul, A kulákok a megállapított magasabb kulcs szerint teljesítik beadásukat. A rendelet a beadás szempontja* bői az országot négy tájegységre osztja, a termelési viszonyoknak és a tehénfajtúknak megfelelően. Az I. tájegységben a legmagasabb, a IV. tájegységben a legalacsonyabb a beadás kötelezettsége. A rendelet előírja, hogy az állami gazdaságok kötelesek tejtermelésük legalább hetven százalékára szállítási szerződést kötni a tej- begyüjtö állami vállalattal. A termelőszövetkezeteknél és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál a rendelet főleg azzal mozdítja elő az állattenyésztés fejlesztését, hogy ezek a földterületük után adják be a tejet éspedig huszonöt holdanktnt egy tehéuuek megfelelő tejtermelés utáu kell a beadást teljesíteni. A tsz.-ek és tszcs,-k a tehénállomány fejlesztésére július 1-ig haladékot kaphatnak. Előmozdítja a rendelet a tehén- tartást a háztáji gazdálkodásban is azzal, hogy tíz százalékos beadási kedvezményt ad a tsz,-tag háztáji tehene után, további ötven százalékos kedvezményt ad egy éven keresztül a háztáji gazdaságba beállított- előtúrni üsző után. A borjúnevelésre szerződést kötő gazdának is jelentős kedvezményt biztosít a rendelet a nevelés Időtartamára. Ezenkívül mindenki, aki igazoltan borjút nevel, ha nem is köt szerződést, akkor is tíz százalékos kedvezményben részesül a tejbeadás teljesítésében. A rendelet a beadott tej minősé* gének javítását is szem előtt tartja, ösztönzi a termelőket több és jobb tej termelésére. Ezért ez évben mindenütt bevezetik már a tej zsírtartalom szerinti átvételét —- és az átlagosnál magasabb zsírszázalékot — emelkedő prémiummal jutalmazzák. Viszont a három százalékon aluli zsírtartalmú tejet nem számítják be a beadási kötelezettségbe és Ilyen esetben vizsgálatot, sőt büntető eljárást indítanak a termelő ellen, mert alapos a feltevés, hogy a tejet meghamisította. Fokozottan érvényesül az állami fegyelem. A rendelet megállapítja, hogy a beadási kötelezettség teljesítése minden más szükségletet megelőz, mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben éa termelőcsoportokban, mind az egyéni gazdáknál. Szigorúan bünteti a rendelet azt, ha a gazda nőm jelenti be akár, hogy tehenet vásárolt, akár pedig, hogy előhasi üszője fejőssé, vált. A beadási kötelezettséget havonta kell teljesíteni és az elmaradásért havonta számoltatják cl a gazdát, úgyszintén kártérítést szabnak ki, ha a kitűzőt határidőn belül nem pótolja a beadást. A kártérítés megfizetése nem mentesít az elmaradt tej pótlólagos beadásának kötelezettsége alól. Az 1951. évi hátralékot te pótolni kell. Az új tejbegyíijtési rendszer előnyös a termelőkre azért is, mert minden forgalmi korlátozást felold. A gazda szabadon értékesítheti a beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó tejet és tejterméket, amivel további állandó ma gat jövedelmet biztosíthat magúnak.
