Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-16 / 12. szám

Ma' számunkból: Két történet Esze Tamás tahi­jából (2. old ] — A teibegyüjtés új rendje (3. oldal} — A szak- szervezeti választások sikeréért (4 oldali VIII. évfolyam 12. szám. ARA 50 FILLER 1932 január 16- szerda Az imperialisták „kollektív44 háborús Intézkedéseinek kudarca az ENSZ-ben A megyei tanácskozásra készülnek Szabolcs-Szatmár termelőszövetkezetei és terinelőcsoportjai Felosztjuk a területet a brigádok és n munkacsapatok között Az elmúlt héten tárgyalta az IiNSZ-közgyülés politikai bizottsá­ga az úgynevezett „kollektív in­tézkedések bizottságának" jelenté­sét. Ismeretes, hogy ezt a bizott­ságot jogtalanul, az ENSZ alapok­mányának megsértésével hozta lét­re az elmúlt esztendőben az ame­rikai tömb azzal a céllal, hogy megkönnyitse saját háborús politi­kájú n a k végreha j tását. A jelentéssel kapcsolatban két javaslat került a politikai bizott­ság elé. Ezek a javaslatok is hí­ven tükrözik azt az alapvető kü­lönbséget, ami a szovjet békediplo- máda és a háborús uszító ag­resszív amerikai „politika” között nap, mint nap megmutatkozik. A .Szovjetunió javaslata: a béke serve, az együttműködés helyreállí­tása. Ennek érdekében javasolja a Szovjetunió a „kollektív intézkedé­siek bizottságának” megszüntetését, sj a Biztonsági Tanács összehívását a nemzetközi feszültség csökkentése s a koreai fegyverszüneti tárgyalá­sok meggyorsítása érdekében. És mit akarnak az Egyesült Ál­lamok és csatlósat? Felszámolni a Biztonsági Tanácsot, az EN.SZ-nek azt a szervét, amely elsősorban fe­lelős a béke .fenntartásáért, amely- jojk az « feladata, hogy politikai je­lentőségű határozatokat hozzon, mégpedig az egyhangúság, a migy-f* hatalmak egyhangú szavazata alap­ján.-Éppen azért akarják megszün­tetni a Biztonsági Tanácsot az amerikai imperialisták, mert itt nem érvényesíthetik ismert „poli­tikájukat”; nem tudják a Bizton­sági Tanácsra kényszeríteni agresz- «áv háborús terveiket. Az ameri­kai. imperialisták terve szerint a . kollektív intézkedések bizottsága” intézné a fegyveres akciók ajánlá­st, elrendelését, s egyetlen állam­nak is jogában állana fegyveres be­avatkozásra. Ez kellene az Egye­sült Államok imperialistáinak! „Törvényes” agressziót szervezni az allen az ország ellen, amelyet ép­ítem kiválasztanak maguknak! A koreai recept szerint megtámadni, Jtelberz&élni más országokat, újabb tömeggyilkosságokat, barbárságokat elkövetni! Az amerikai javaslatok nem kaptak-az ENSZ-ben olyan támo­gatást, mint amilyenre szerzőik számítottuk. A Szovjetunió és a népi demokráciák küldöttel sorra leplezték le az imperialisták javas­latának igazi hátterét, hogy a „kollektív intézkedések" a valóság­ban kollektív agressziót, kollektív beavatkozásokat jelentenek más or­szágok belügyeibe, tehát törvény­iben, alapokmányellenes, népelle­nes javaslatot akarnak ráerőszakol­ni az ENSZ-re. Yisinszkij elvtárs, a- Szovjetunió külügyminisztere be- HzonyitoUa; az Egyesült Államok­nak további agresszióihoz és ahhoz kjfill u Biztonsági Tanács jogköré­vel felruházott „kollektív intézke­dések bizottsága”, hogy az FSA még zavartalanabbul parancsolgat­hasson. . ; Figyelemreméltóak azután azok a- vélemények is, amelyek függő és félgyarmati országok küldöttei ré­széről hangzottak el. Az amerikai imperialisták kénytelenek voltak tapasztalni, hogy dollárral olajozott „szavazógépük” korántsem úgy működik már, mint mondjuk 1050 nyarán, amikor ki tudták erősza­kolni, hogy az ENSZ lobogó­ját adja az amerikai imperialisták BwihÍí rnblóhábonijához. Az erő­szakoskodások, a fenyegetődzések ellenére azonban az Egyesült Alla- rüokon, Angiján és domíniumain kívül mindössze nyolc állam vesz részt a koreai intervencióban, ezek közül is egyik-másik mindössze egy kórházba jóval, vagy egy század katonával. S hiába követel az FSA további „kollektív Intézkedéseket”, a hatvan példányban kibocsátott felhívásra mindössze IS válasz ér­kezett, s ezekkel, som dicsekedhet­nek nagyon Washingtonban. Az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége megtagadta a részvételt a koreai agresszióban, belátva a próbálkozás céltalanságát, belátva, hogy csupán az Egyesült Államok uralkodóköréi háborús vágyának kielégítéséről, gyarmatosító politi­kájáról van szó. Az amerikai imperialisták .kol­lektív intézkedései” kudarcot val­lottak az ENSZ-ben, mint Visln- szkij elvtárs mondta:, az úgyneve­zett kollektív intézkedések ameri­kai tervei teljesen megbukott”,- Viszont a Szovjetunió jelentői» si­kert ért el azzal, hogy javaslatát alapjaiban elfogadták, amely újabb lehetőséget teremt ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete visz- szatérjen eredeti hivatásához, visz- sza térjen az alapokmányban lefek­tetett elvekhez. A szovjet Javaslatok annak a po­litikának töretlen folytatását je­lentik, amely megbélyegzi a hábo­rús ngrosszorokat, amelyek a béke biztosítását szolgálják, a leszerelést, az atomfegyver eltiltását célozzák. Ezeknek a javaslatoknak elfogadá­sát követelik a világ népei minde­nütt. Különösen a koreai háború kitörése- óta hatalmas arányokban bontakozik ki ez a békekiizdeleiii. Hatszáz • millió ember, a föld fel­nőtt lakosságának mintegy fele írta már alá ti Béke Vitágtanács berlini felhívását, megmutatván, hogy nz igazság mellett az erő is a mi ol­dalunkon van. Ez az erő kónyszerí- totte meghátrálásra Truman rabló- gyilkos banditáit, akik egy észtén dőv.el ezelőtt atombombazáport akartak Koreára, zúdítani. Ez az erő fogta le több latipamerlkat or­szág kormányának kezét, amikor fegyveres erőket akartak küldeni Koreába. A népek százmillióinak szolidaritása sokszorozta meg a koreai nép erejét is, hogy újabb és újabb csapásokat mérve az ellen­ségre,, álljon . ellent a gyarmatost' toknak. A nemzetközi béketábor ereje nem maradhatott hatás nélkül az ENSZ-re sem. Ez a főoka annak, hogy az arab, az ázsiai és egyes latinamerikai • államok a legtöbb kérdésben nem értenek egyet az amerikai imperialistákkal, nem tá­mogatják javaslataikat. Ez a iő- oka annak, hogy a pakisztáni- kül­dött a marokkói vitában az USA- szónok szemébe mondta: az Egye­sült Államokban megsértik a sza­badságjogokat. S ehhoz hasonlóan Egyiptom küldötte is számon kérte az angol imperializmus egyiptomi gaztetteit. A világ népei azt a tanulságot vonják le az ENSZ-beli vitából, hogy eredményes a békeküzd .‘Imiik, s egyben az is tanulság, hogy tp- vább kel! fokozni a béktliarcot,. nyíltan szembe kell szállni a hábo­rúra uszító amerikai imperialisták bal, mert azok nem mondtak mór­ié háborúé térveikről/ Mi. a tiszubezdédi Május 1. ter­melőszövetkezeti csoport tagjai úgy készülünk a gépállomások és ter- rűelőszövekezeíek élenjáró dolgozói­nak megyei tanácskozására, liogy legeisősorban megszilárdítjuk, meg­erősítjük munkaszervezetünket. Ter- meiőcsoportunk területéről térké­pet készítünk, ezen a térképen je­löljük meg. milyen növényt, milyen állandó területen, melyik brigád, vagy munkacsapat fog termelni. Az állandó földdarabok kiosztásával akarjuk elérni a munka iránti egyéni felelősség megszilárdulását. Az egyenlősdlség ellen úgy akarunk harcolni, hogy minden egyes szö­vetkezeti tag megtanulja nálunk az új niunkaogység.-zámolást. A me­gyei tanácskozásra jól előre fogunk haladni ebben a tanulásban. Vál­laljuk a baromfitenyésztés fejlesz­tésének elősegítésére, hogy a me­gyei tanácskozás napjáig befejezzük a szövetkezet baromfiistállójának most folyó építését. Makkal Bála, a tiszabezdódi Május 1. lsz.es. elnöke. Jutiuái’ 19-rc négy hold gyümölcsösben befejezzük a metszés muokait A mi termelőcsoportun!: Is lelkes munkával készül arra a megyei ta­nácskozásra, amely megyénk terme- löszövelketeti mozgalmának jelen­tős eseménye lesz. Egyakarattal fifty, döntöttünk, hogy január l'J-re befejezzük négy hold gyümölcsö­sünkben a metszés munkáit. Ugyan­akkor vállaljak, hogy benépesítjük a, téli szaktanfolyamot. Az a cé­Az ENSZ közgyűlés politikai bi­zottságának január 12.-i ülésén Yisinszkij elvtárs nagy beszédet mondott. „Az új világháború ve­szélyének elhárítására, valamint a béke és a népék közötti barátság megszilárdítására irányuló intézke­dések” című napirendi ponttal kap­csolatban, amelyet a Szovjetunió küldöttsége javasolt. Bevezetőben megállapította, hogy az ENSZ 5. ülésszaka óta a nem­zetközi helyzet rosszabbodott. Meg kell mondani, — jelentette ki — hogy az egyre Jobban és job­ban bonyolódó nemzetközi helyzet­nek, a nemzetközi helyzet egyre nö­vekvő feszültségének alapvető fő. és legfontosabb oka az FSA vezet­te atlanti tömb és egy sor más or- szág agresszív politikája. llészleteseri kifejtette, hogy az i s.t által diktált, eszeveszett fegy­verkezési hajsza nyomorba dönti némának az USA-csafl.ós államo­kat, hanem' még az VSA dolgozó népét, is. Idézte, Wilsonnak. az USA u. n. „védelmi” mozgósítási hivatal vezetőjének nemrégiben köz­zétett jelentését, melyből kiderül, hogy az Ügyesüll .illanok haditer­melése jelenleg háromszor any­agi, mint Ihád-bcii volt és ez a haditermelés a.: cl köreiké', fi lünk, hogy minél több csoportlap megismerkedjélc a földművelés új, élenjáró módszereivel, megismerked­jék „ tudománnyal, amely a tech­nika mellett a szövetkezeti parasz­tok nagy segítője. Vállaltuk még, hogy minden egyes csoportiag meg­tiszteletére- felajánlja a ml termelő- csoportunk, hogy befejezzük, ponto­san húszadikára, egy negyvenkilenc férőhelyes íiaztató építkezését. Az országos tanácskozás felhívása sze­rint cselekszünk, az új sertésfiaz- tntő elősegíti majd, hogy fejlesszük termelőesoporHinkban az állatte­nyésztést. Az, építkezés . mellett el­végezzük tíz hold gyümölcsösben a érben ■ jelentősen , emelkedik még. A katonai programút következté­ben az, amerikai népnek még foko­zottabban fognak hiányozni a köz­szükségleti cikkek, mint az elmúlt- évben, de ugyanakkor ez a helyzet rendkívül előnyös a haditermelés területén dolgozó monopóliumok számára. .1; Egyesült Államokban a létfenntartási költségek az el­múlt év novemberében SS.G száza­lékkal magasabbak voltak a hii- borii előtti színvonalnál és — Wil­son kijelentése szerint „az infláció, veszélye még mindig fennáll, a vé­delmi klódénak szüntelen növeke­dése miatt." Wilson jelentése és Truman el­nöknek a jelentéssel kapcsolatos üzenete világossá teszik, hogy az Egyesült Államok egész, gazdasági életét új háború . előkészítésének vágányaira állították át. Ezt bizonyítja, hegy u Wilson jelentésében és. a Truman , elnök üzenetében felvázolt célok elérésé­re a kongresszus több, mint 01 mii-: liáfd dollárt szavazott meg és eb­ből az összegből több, mint 77 milliárd dollárt közvetlenül katonai célokra szántak. Ebben az összeg! j ben benne van.az a 100 millió Ool- | lár is, amelyből a. Szovjetunió és I a népi demokratikus országok el­‘tanulja az új munkaegységgel való számolást. Maguk is ellenőrizni fogják mindannyian, hogy köny­veikbe pontosan vezessék be a- vég­zett. munka után járó munkaegysé­geket naponta, nehogy egycnlösdi- ’ ség következzen a munkaegységek bejegyzésének elmaradáséi bői. tűk az újságban a csahold Lenin tsz. felhívását gép- és szerszám- javítási versenyre. A megyei ta­nácskozás tiszteletére mi is csatla­kozunk a felhíváshoz, reudbelioz- zuk, kijavítjuk gépeinket, szerszá­mainkat. leni kártevő tevékenységeket pén­zelik. J linden nap új tényeket hoz amelyek leleplezik a világuralom 'őrült, eszméjére épült amerikai tervei: agresszív céljait. Az ameri­kai világuralcmra törők nem akar­nak lemondani terveikről. A keserű leckék ellenére sem, amelyeket szintén világuralomra törő elődeik kaptak ezen az úton. Yisinszkij elvtárs példákkal iga­zolta. hogy teljes mértékben esődbe jutott az imperialisták hírhedt „erő helyzet” doktrínája. A többi között megemlítette, hogy a csődöt mon­dott: Marshall-terv Franciaország­ban a gazdasági helyzet megingá­sához és a kormány bukásához ve­zetett. Még az imperialista politikusé kát is aggasztják azok a gazdasági problémák, amelyek Európában „Sötét árnyékként'’ rajzolódnak ki. Churchill maga bevallotta, hogy Anglia pénzügyi helyzete a csőd küszöbén áll. Tagadhatatlan, hogy e komoly gazdasági és pénzügyi nehézségek egyenes következményei a Sehuman-tervnék és u Eleven - tervnek. Yisinszkij elvtáis rámutatott, hogy a Közel- és Középkelet on cső fiüt mondott az u. n. „középkelel i katonai parancsnokság” amerikai. TÓTH 1ST VAX, a biri Béke tszcs, elnöke. Az új háborús veszély kiküszöbölésének és a béke megszilárdításának legfontosabb biztosítéka az öt nagyhatalom békeegyezménye Yisinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-közgyíílés politikai bizottságában KORCSil ÁROS LÁSZLÓ, az anarcsi Petőfi tszcs, elnöke: Fejonoket állítunk be tehenészetünkbe és 30 százalékkal emeljük a tejhozamot Nagy figyelemmel tanulmányoztuk át az országos tanácsko­zás ielhívását a termelőszövetkezetekhez. Különösen nagy ér­deklődéssel olvadtuk mindazokat a tanácsokat, amelyek az állattenyésztés íejlesztésére vonatkoznak. A szovjet kolhozista állattenyésztők kiváló eredményeket érnek el. Egyetlen mód­szerük sem titok, nagyon sokat tanulhatunk tőlük. Itt az ideje hogy új módszereket vezessünk be mi is a tehenészetünkben, növeljük meg iószágállományunk hozamát, hiszen a dolgozó nép növekvő szükségletei sokkal többet kívánnak, különös­képp tölünk, termelőszövetkezeti parasztoktól Ezért tettünk olyan vállalást a megyei tanácskozás tiszteletére, hogv az or­szágos {elhívás útmutatásai szerint bevezetjük tehenészetünk­ben az egyedi takarmányozást; bevezetjük a háromszori iejést és lejönöket állítunk munkába. El akarjuk érni hogv 30 szá zalékkal növekedjék meg a teihozam nálunk rövid idő alatt. ZOLTÁN MIHÁLY, a nagyecsedi Vörös Csillag tsz, elnöke, Huszadikáui 49 kocának fbiztatót építenek fel a biri Béke tszes-ben A második megyei tanácskozás metszést cs trágyázást. —. Olvas-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents