Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-15 / 11. szám

4 NÉPLAP 1952 január 15. kedd Szégyenteljes dolog nem teljesíteni a beadást — erre tanítja a falubelieket Gyarmati István nyírcsaliolyi népnevei« Hosszú sor új ház hirdeti a nyírcsaholyi Ady-utcán a falu meg­változott életét. Azelőtt „tisztviselő- íor”-nak csúfolták ezt a részt. — Nincstelenek, a falu elesettjei lak­ták a 400 holdas Egri Sándor bi­rodalmát. 45-től aztán új utca épült a kiosztott házhelyeken. Ha sár is áll az udvaron, azért rendbe van szedve a ház tájéka mindenhol (több idő akad most erre is) ,a pitvarok szépen felszőrt eárgta homokkal hívogatják az em­bert befelé a melegre. Legtöbb he­lyen már a bízót is levágták, van hát mit rakni az asztalra. MAS TEHÁT AZ ÉLET az Ady-utcán, mint a Ráczok és Szemánok idejében. Az emberek nem szivesen emlékeznek a rossz­ra, nem is szívesen emlegetik, de vannak alkalmak, amikor eszükbe kell hogy jusson. Szmolka Gusztáv­ának eszébe jut akkor, amikor sok más asszonnyal együtt kimegy a temetőbe, hogy meglátogassa a kis sírdombokat. Az a lakásnak nevezett földkunyhó, amelyben ak­koriban laktak, nem engedte meg hogy felnőjenek a kis emberpa­lánták. Szmolkáék, Gyarmatiék, Illésék meg a többiek már rég nem fél­nek az öreg Egri vasvillával ro­hanó alakjától. „Szerencsétlen öreg” —, tartja róla Szmolka Jó- zvefné, „a fiai kiszöktek az ország­ból, egyedül kínlódik a pár hol­don.” Hiszen fájdalmas dolog volt az öreg Egri számára, hogy öregkorá­ra esett el a 400 hold jövedelmé­től, de azért a kiosztott földek új gazdúl közül egy sem toldaná ősz­ei« számára a régi birtokot, hogy ismét a keze alá kerüljön. — Szemán Istvánnál például jobb ember volt — emlékszik Szmolkáné. — Szemán nyíltan ki­követelte harmadosaitól, hogy hány napi kaszálással tartoznak a föl­dért, de Egri István már nem szólt erről, ö csak arra ügyelt, hogy a falu legmarkosabb emberei közül kerüljenek a harmadosai, az­tán a következő évben azoknak ad­ta ki a művelhető földeket, akik legtöbb gabonát vágták le ángyén a számára. Szmolkáné is szeretett volna kis földet harmadában. Hiába igyeke­zett, csak hátraszorult a tolakodó nagy darab emberek közt. „Gyenge vagy te a kaszára” — mustrál- gatta Egri Sándor, aztán nagyke­gyesen a lince-liegyen adott neki egy kis darab földet. Nem felejti el azt az évet Szmolkáné. Kínlód­hattak ott — mit sem adott szá­mukra. Nem egyszer, amikor már nagyon megéhezett, az összesze­dett sóskát tömte sírva a szájába. Aztán a másik évben hosszú időn keresztül mosott ingyen a vasútnál dolgozó uraknál kis protekcióért. Tyúkot, majd kövér disznót vittek a pályamester úrnak (inkább ők megéhezték) így lehetett vasutas az ura. Nagy szó volt ez akkor! GYARMATI ISTVÁN ÉK közeli szomszédai Szmolkánénak, régtől ismerik egymást. Főként Gyarmati István emlékezteti erre Szmolkánét, meg az utcabelieket, ők is most kapták a földet a fel- szabadulással, , aztán mivel becsü­letes, egyenes embernek ismerik, örült a falu, hogy tanácsválasztás­kor megválasztották elnökhelyet­tesnek. 50 esztendőé, tapasztalt, jó gazda Gyarmati István. Habár ,nn még nem párttag” — ahogy ő mondja, mégis egyik legjobb mun­kása a pártszervezetnek. Főképpen a környékbeliek keresik fel ta­nácsért — sokszor otthon is. A beadásnál is figyelték: mit csinál és a legtöbben utána iga­zodtak. Még most Is látszik elmo­sódottan az Ady-utca sok kapuján a népnevelők festése. Illés Ist­vánná ma is büszkén emlegeti: Jó békeharcosnak írták ki az urát be­adás után. De Gyarmati István­nak még van beszélgetni valója Illésékkel. Mindenből szépen eleget tettek, de a tejjel kimaradtak. — Kell pedig a tej. Amikor Illésné meglátogatta Pesten a Gaaz-bajó kovácsoló üzemében dolgozó fiát, akkor látta, hogy 1 liter tejet kap­nak minden reggel. Várják aztán a tejet a napközi gyerekei is. — Illésék sem csorbíthatják meg az ötéves tervet egy liter tejjel sem. várják tőlük a növekedő városok, a sokasodó gyárak, a faluról be­kerülő parasztfiatalok, ősszel egy­szerre 11 ipari tanuló került ki a faluból, de hányán mentek már az üzemekbe, kollégiumokba, tisztnek. Hermán József is ma reggel kapta meg a „fejmosást”. Meg is ígérte, hogy még aznap rendezi a tartozá­sát. 27 tojás és 2 kiló baromfi be­adással van még elmaradva. De Szmolkánéval még nagyobb a baj, 120 DARAB TOJÁS beadására kötelezte a tanács 4 hold földje után az elmúlt .eszten­dőben és egy darabot sem adott bo abból. Ott sírt most Gyarmatiéknöl és a szomszéd segítségét várta. „Se­gítse most ki a bajból, hiszen sok­szor kapott már jó tanácsot az el­nökhelyettestől.” Hiszen tanácsot kapott már nem is most, hanem több hónappal ez­előtt Akkor, amikor még Szmolká­né a többiekkel együtt felült a kulák nótának: „nem fontos az a beadás, úgy se nagyon fogják kö­vetelni.” Egri meg Szemán kulák a börtönben tanulták meg, hogy a nép állama számúnkén a törvé­nyes kötelesség teljesítését, de ta­nult a kártérítésre kötelezett dol­gozó parasztok példáján a többi el­maradó is. Mindössze 8—10 gazda van még elmaradva Szmolkánéhoz hasonlóan tojásbeadási kötelezett­ségével. — Tudod mit mondott a tanács­ülésen Lemák Gyula? — kérdezte most Gyarmati István Szmolkánét — 430 forintra büntették a beadás elhanyagolásáért és ki is fizette. Mégegyszer nem ad okot bünte­tésre — azt mondta, de elvárja a tanácstól, hogy mindenkitől olyan szigorúan követelje a teljesítést, mint tőle. Ne legyen ebben kivétel senki sem. Hát nem is lehet kivétel senki! Hiszen kevesen gondolnak jó ér­zéssel a múltra és valamennyien még sokkal többet várnak a falu jövő életétől. Ml ÚJSÁG A MEGYÉBEN? Felépült a kultúrház, világít az utcai villany Tunyogmatolcson Tunyogmatolcson eddig csak a lakásokban világított a villany­fény. Az ötéves terv harmadik évének első napja szép meglepetést hozott a falubeliek számára: 50 égővel gyulladt ki az utcai világítás. Most fejeződött be a kultúrház épí ése is. A tunyogmatolcsiak kultúra terén is nagyobb világosságot akarnak, ezért saját erejükből, állami hitel nélkül láttak a munkához. A téglát a község adta, a faanyagot a III-as csoport, a DISZ-fiatalok pedig komoly részt vállaltak a tár­sadalmi felajánlásban végzett kőműves- és ácsmunkából. Három holdon telepített er­dőt a tiszahecsi Rákóczi terme­lőszövetkezet. Ez a három hold egy része már a szovjet mintára ültetendő mezőyédő erdősávoknak. Kilencezer csemetefát ültettek a három holdba. Utak szegélyezésére ezer darab nyárfát ültetett a szövet­kezet. Tíszadada első a járásban a begyűjtés terén. Sokat tett ezért a begyűjtési álandó bizottság. Molnár Gyula, a bizottság elnöke szemé­lyes példával, állandó agltációval a lemaradók figyelmeztetésével ne­velte a dolgozó parasztokat az álla­mi fegyelem szigorú betartására. Jól mozgósította erre a munkára a begyűjtési állandó bizottság többi tagját is. Az újiehértóí tanács tad:»í elhatározták, hogy rendbehozzák társadalmi munkával az elhanya­golt állapotban levő piacteret. A munka levezetését Ferencz Mihály 0 holdas kisparaszt tanácstag vál­lalta, A túrístvándí tanác e’nök még január 8-án sem olvasta el a belügyminiszter rendelkezését az állandó bizottságok átszervezéséről. Pedig a rendelet értelmében még január elsején át kellett volna szervezni az állandó bizottságokat, giirgősen pótolja mulasztásátl i Kreknyák József, a tisza­szalkai gépállomás traktoristája családjával együtt tagja a barabási III-as típusú Táncsics csoportnak. Az őszi munkát hármas gépkapcso- iással gyorsította meg. így a szö­vetkezet időben 1 lefejezte az őszi vetést de Kreknyák József kere­sete is. jelentősen növekedett. Mint fiatal házas, szép szobabútort vá­sárolhatott. Csordás András nyírboááH lakos engedély nélkül vágott le egy 00 kilós sertést. Hizlalást szerződé­sének nem tett eleget, sőt a dol­gozó parasztokat is arra bíztatta, hogy így járjanak el. A nyírbátori járásbíróság egyévi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre. 1000 forint vagyonelkobzásra és a közügyektöl 3 évre való eltiltásra ítélte. Vasárnap délután avatták fel Nyíregyházán a korszerűen átépí­tett Körte-utcai napköziotthonos óvodát. A városi tanács gondosko­dott az óvoda modern, kényelmes felszereléséről, kezdve a fürdőszobá­tól a játszóteremig. A kis 3-4-5 éves gyerekek Smitzer Ilona ét Bura Józsefné vezetésével színei műsorral szórakoztatták az avatási, ünnep vendégeit, A 110 napközis gyermek szülei nyugodtan végezhe­tik napi munkájukat: jó helyen tudják gyermekeiket. Vezesse pontosan a begyűjtési nyilvántartást a tunyogmatolcsi tanács A Néplap december 16-í szá­mában kritika jelent meg felém, mint aki beadási kötelezettsé­gével adósa az államnak- Ez nem igaz, mível azt még ok­tóber 16-án rendeztem. Azt, hogy ne maradjak adósa az ál­lamnak, kötelességemnek tekin­tettem annál is inkább, mivel párttag vagyok és ez példamu­tatásra kötelez. Viszont Fedák Gyula, a tunyogmatolcsi ta­nács begyűjtési csoportvezetőié­nek banya«, rossz munkája kö­vetkeztében többen úgy szere­peltünk, mint hátralékosok. Több, mint 30 olyan vételi je­gyet találtak begyömöszölve legutóbb is fiókjában amiket már régen fel kellett volna könyvelnie És ez a hányáé munka az oka, boáv engem még decemberben is hátralékosként kezeltek a faluban holott októ­berben már eleget tettem köte­lezettségemnek. Sólyom Bálint tunyogmatolcsi dolgozó paraszt. \ PHÖH IRRETES KŐMŰVESEKET, segédmunkásoka- felvesz a 61/2. Építőipari Vállalat Nyíregyháza. Jelentkezés Széchenyi-u 43. szám. VARRÓGÉP műszerészekét azonnal, belépésre felveszünk, Nyíregyházi Kon- fekciéüzem, Kalinin-u. 10. SZABAD áruját. vaj. tojás bab ciil. r, olaj. disznó, alma. stb. megve szí a Nyí.-egyháza-Sóstóhegyi Szövet kezek Lenin-tér 5. Telefon: 28—89. Bútorozott szobát keresek egy sze mély részére. -Értesítési; Dauku Sándor SZÍ) VOSZ, Február végéig lehet jelentkezni a dolgozók általános iskoláiba A dolgoiók általános iskolai esti tanfolyamaira 1952. január hő 15-tői február hó végéig Jelentkezzenek a dol­gozók az üzemükhöz, vagy lakásukhoz legközelebb eső általános iskola igaz­gatójánál. A felszabadulás óta több mint 50 ezer ipari és paraszti dolgozó végezte el az általános iskola V.—Vili. osztá­lyát a dolgozók esti tanfolyamain. Kö­zülük számosán folytatták és folytat­ják tanulmányaikat a dolgozók közép­iskoláiban. az egyetemek esti tagoza­tain, A dolgozók iskoláiból igen sok ká­der vesz részt a szakérettségi tanfolya. mokon. Az 1951—52-es tanévben is folynak az általános iskola esti tanfolyamai. Különösen nagy jelentősége van ennek az iskolának most, amikor hazánk az ötéves terv megvalósítása útján agrár­országból ipari országgá lett és gyors fejlődésünk minden dolgozótól maga. sabb iskolai képzettséget követe!. üzemeink, termolöszövetkezeteink naprél-napra több magasabb techniká. Jú gépet kapnak, melyek kezelése és jó kihasználása magasabb tudást kíván meg a dolgozóktól. Azok a dolgozók, akik nem ismerik fel önmaguk képzé­sének Jelentőségét, nem érzik a maga- sabb tudás szükségességét, a fejlődés nehézségeibe fognak ütközni és nem fogják tudni felvenni a versenyt azok­kal, akik önmaguk képzésével együtt haladnak a fejlődéssel, A dolgozók általános iskolái nem­csak közismereti tárgyból adnak ma­gas képzést a dolgozóknak, hanem megfelelő ideológiai oktatásban is ré­szesülnek. Pártszervezeteink, a szak. szervezet, általában tömegszervezeteínk, a nevelőtestületek és maguk a már be­iratkozott hallgatók is tegyenek meg mindent a felvilágosító munka eszkö­zével, hogy üzemeink, termelöszövetke. zeteink dolgozóinak ezrei jelentkezzenek a dolgozók általános iskoláiba. ítélet mimkafegyelemséptő bányászok ellen A tatai járásbíróság büntető ta­nácsa pénteken délután négy notó­rius munkakerülő bányász bünpe- rét tárgyalta Oroszlányban, okik a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartásuk miatt a tervgazdál- kodás büntetőjogi védelméről szóló törvény alapján állítottak bíróság elé. A tárgyaláson a helybeli bá­nyászokon ■ kívüj nagy számmal vettek részt a megye más bányái­nak és üzemeinek dolgozói is, hogy a per tárgyalásán okulva újabb lendülettel harcoljanak a munka- fegyelem megszilárdításáért, a munkakerülést, a lógást, a fegyel­mezetlenséget megvetéssel sújtó, azt megbélyegző szellem kialakítá­sáért. A vádlottak: IVilesek Gottfried vájár, Német Lajos . szállítócsillés, Farkas Pál csapatesillés és Cson­ka István szállítócsillés súlyosan fegyelmezetlen munkakerülő maga­tartást tanúsítva ismételten igazo­latlanul elmaradtak munkahelyük­ről, bomlasztották a munkafegyel­met s akadályozták a szénmedence termelési tervének teljesítését. A vádlottak kihallgatása és a bizonyítási eljárás során a vádha­tóság állításai kivétel nélkül iga­zolást nyertek s a tanúvallomások során újabb részletek kerültek fel­színre a vádlottak k-aros tevékeny­ségével kapcsolatban. A vád- és védőbeszéd elhangzása után a bíróság kihirdette ítéletét: A vádlottakat a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló tör­vénybe ütköző bűntettben mondot­ta ki bűnösnek. Ezért Wilcsek Gott- friedet főbüntetésül 6 hónapi bör­tönre ítélte, mellékbüntetésül pedig 5 évi időtartamra eltiltotta a köz­ügyek intézésétől. Német Lajos vádlottat 5, Farkas Fái vádlottat 4, Csonka István vádlottat 0 hónapi, jelenlegi munkahelyükön teljesíten­dő javító-nevelő munkára ítélte s elrendelte illetményeiknek 25 szá­zalékkal való csökkentését büntes­sük időtartamára. Az ítélet ki­mondja : amennyiben a javító- rJevelőmunkára ítélt vádlottak munkahelyükön továbbra is fegyel­mezetlen magatartást tanúsítanak, munkájukat hanyagul végzik, vagy indokolatlanul műszakot mulasz­tanak, — a büntetésükből hátra­levő részt börtönbüntetésre változ­tatják át. Az ítélet jogerős. Az ormospusztai bányászok az utóbbi napokban tartott röpgyülé- seiken erélyesen szembeszálltak a, notórius műszakmulasztókkal, akik miatt a múlt esztendőben Ormos­puszta kb. kétezer vagon szénnel kevesebbet adott népgazdaságunk­nak. A bányászok maguk követel­ték, vonják felelősségre a műszak- mulasztókat, a fegyelmezetlene­ket, a notórius elmaradozókat, a termelés gátlóit. így került a dol­gozó nép bírósága elé két ormos­pusztai új bányász, egyikük torna- barakonyi kulák fia, másikuk per­kupa! napszámos. .A személyi ada­tok felvétele után Lipták János miskolci államügyész vádat emelt Krajnyák András ormöspusztai csil­lés, tornabarakonyi lakos ellen, mert az ormospusztai bányából, ahol, mint csillés dolgozott, 1951 októberében 1, novemberében 3, de-, cemberében 7 műszakot igazolatla­nul mulasztott. Ezt megelőzőleg 1951. szeptember 18-án önként ki­lépett régi munkahelyéről,, ahol jú. Húsban 9, augusztusban pedig 5 műszakot mulasztott. MÜszakmu- lasztásai alatt a vele közös háztar­tásban élő kulák apósa és saját, összesen 28-5 hold földjét mű­velte. A másik vádlott, Tóth. Ist­ván 26 éves perkupái lakos, iga­zolatlan műszakmulasztásai sorún kőműves munkát vállalt. Jelenleg betegállományban van — mondja végül a vádirat — állítólagos kéz­sérülése miatt, de a bctegellenőr- zés során nem találták otthon, mert kulákok sertéseit szállította Perku­páról Miskolcra. Lipták János államügyész vád­beszéde, a védőbeszédek és a vád­lottakat illető utolsó szó után. a járásbíróság bűnösnek mondotta ki mindkét vádlottat a tervgazdálko­dás büntetőjogi védelméről szóló törvényerejű rendeletbe ütköző bűn­tettben és ezért Krajnyák András el­sőrendű vádlottat hathónapi bör­tönre, mint főbüntetésre, ezenfelül 1.000 forint pénzbüntetésre, vala­mint a közügyektöl három évre való eltiltásra, mint mellékbünte­tésre ítélte. A bíróság Tóth István másodrendű vádlottat hathónapi javító-nevelőiuumkára ítélte azzal, hogy kptcles ezalatt az idő alatt 25 százalékos munkabércsökkentés mellett az , ormospusztai bányában eddigi munkakörében tovább dol­gozni. — Az ítélet jogerős. Rádióműsor JANUÁR 15. KEDD KOSSUTII-RADIÓ: 5.00—8.30-ig Reg- geU zenés műsor a munkába induló dolgozóknak. 5.30: Hírek. Lapszemle. 6.00: Falurádió, 6.45: Hírek. 7.45: Lap­szemle. 11.30: Női szemmel.. 11.50: Hanglemez. 12.00: Hírek. Hangom Újság. 12.30: Kamarakórus. 12.50: Az Oszipov-együtteg műsorából; 13.15: A Rádió szórakoztató zenekara játszik. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.15: Népzene. 14.55:, Hanglemezek. 15.30: Daloló ifjúság. 15.50: Szovjet operákból. 36.20: Iskolások rádiója. 16.40: Orosz nyelvlecke a gimnáziumi tankönyv alapján. 17.00: Hírek. 17.10: líauglegmezek. 17.45: Termelési hír­adó 18.00: Részletek Cribojedov szín- ntívéből. 18.40: Hírek németül. 19 00: Egy falu — egy nóta. 20.00: Hangos Újság. 20 40: A begyűjtési versenyhi. :-ei. 20.45: Tánczene. 21.00: Közvetítés a Magyar Néphadsereg Színházából: I. Rákóczi Ferenc fogsága. 24.00: Hí ek. PETŐFI-RÁDIó: 6.00: Hanglemezok. ' 35: Dalok ;I. sportról. 6.45; Jó reg­gelt, gyerekek* J.OO; Hanglemezek. — 7.35: Magyar népdalok. 8-00: Hangle­mez. 8.50: Szimfonikus táncok. 9-20: Magyar mese. 9.40: Gyermekzene. 10.00: Hírek. 3 0.10: Előadás. 10.25; Hanglemezek.. 10.40;- Keringek és pol­kák. 11.10: Hanglemez. 15.00: Két ze­nekari szvit. 15.45: Spartacus gyerme­kei 16.00: Mesélő muzsika, 17.30: Hí­rek. 17.40: Román népzene. 17.55: Mu­zsikáról — mindenkinek. 18.25: Hírek szlovénül. 18.40: Tánezenc. 19.00: A termelés Kosuth-díjasai: Winkler De­zső. 19.30: Sportnegyedóra. 19.45: Szimfonikus zene. 21.00: Hírek fran­ciául. 21.30: Előadás. 22.35; Orosz ka­marazene. SZABOLCS-SZATMÁFI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovsiki Mihált Felelős kiadó: Cyöre József Szerkesztősig: Nyíregyháza., Dózsa György-u 5. Tel.: 13-70.. T.S-r Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-u 1. — Te1-“''" ■ 30-00 Nyíregyházi-nyfeniűa. _ Jíj'lrczyháza, Dózsa, Cyürgy-a, *

Next

/
Thumbnails
Contents