Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-11 / 8. szám

Mai szannunkb'ó1 : Visinszkij elvtárs felszólalása az ENSZ-ben (2. old.) Levele­zőiek a tervteljesífésért (3 old 1 Megszilárdítják a munkafe­gyelmet a szálkái Magasépítési Vállalatim. (4. old 1 V_____________________ ____ VILI. évfolyam, 8. szám. \K\ 50 FIJLLKH 1032 iaí'uar ' Az új begyűjtési törvény a mezőgazdasági termelés emelője Itt az ideje, hogv rendet teremtsenek véjgre Szaboles-Sza í ni á rba n Rákosi elvtárs, emlékezetes no­vember harmincadiké beszédéből száz és ezer dolgozó paraszt értette meg Szabolcs-Szatmárijait is : miért kell mind nagyobb termés­eredmények elérésére törekedni a földeken, miért keli növelni az. ál­lattenyésztés hozamát. Amikor Rá­kosi elvtárs beszédét hallgatta, ol­vasta, hogy .,a~ utolsó .}—5 ívben gyökeres változás történt: hazánk mezőgazdasági országból ipari or­szággá alakult át”, — száz és ezer dolgozó paraszt gondolkodott el: valóban, az én fiamra, lányomra is szükség vplt az iparban, jól ke­resnek, jól élnek, mint valamennyi munkás. Mikor meg hallották, ol­vasták, hogy nemcsak az ipari munkások fogyasztanak többet, ha­nem többet fogyaszt a falu is —, százan és ezren gondolkodtak cl: valóban, a magam életén is látom ezt. látom a falu életén, amely gyökeresen megváltozott a felsza­badulás, a földosztás óta. És akik megtanultak már orszá­gos méretekben gondolkodni, saját kis portájuk mellett meglátni a falut, a járást, a megyét, de el­látni a messzi üzemekbe is, — 'azok megértették: es a fejlődés nagy feladatot ró a falura. Sok­kalta töblret kell kihozni a földből, a .jószágúl 1 Ományból, mint eddig.' Sokkalta többet, mert a fejlődő ipar sokkal több nyersanyagot kí­ván a termeléshez, az ipari mun­kások és a falu növekvő szükségle­tei is dúsan terített aszlalt kíván­nak. Nem Kondor Ferenc penyigei dol­gozó paraszt volt az egyedüli, aki mindenkinek magyarázta Rákosi elvtárs beszéde .után: miért is kell többet termelnie, főbbet adnia a falunak. Hiszen, ha többet ad, többet is kap az államtól. — Mert mit is jelent az, ha gazdagabb az ország, gyorsabban fejlődik az ipar? Azt. hogy gyorsabban fejlő­dik a, falu is, még több traktor lesz a megye huszonhét gépállomá­sán, büszke kombájnok gördülnek a gabonatáblákra, újabb és újabb községekben gyullad ki a villany, iparcikkek egyre dúsabb választé­kát találják a falusi■ vásárlók a boltokban, egyszóval a város fej­lődése áldást hoz a falura is. Sokan, nagyon sokan voltak olya­nok Szaboles-Szatmárban, akik meggyőződésüket tettekkel bizonyí­tották be, mint O. Szabó Ferenc tiszaszentraúrtoni dolgozó paraszt is. aki. magasan felülteljesítette beadási kötelezettségét, s így irt: „Én az elmúlt rendszerben voltam minden, bivalyos, kubikos, hónapos- munkás. dolgoztam gyárban száraz' kenyéren, míg- össze tudtam ka- pargatni három holdaeskát. Azután is olyan életem volt, hogy csak minden negyedik esztendőben öl­tem disznót. Szegények voltunk. A népi demokrácia adta új életemet. A földosztáskor kaptam még föl­dit. Most hét holdam van, egy fe­jőstehenem, egy tinóm. És minden esztendőben ölök már disznót. Gaz­dasági felszerelésem is megvan a földemhez. És traktorom is van, száut' a földemen-. Azért mondom, hogy az enyém, mert a miénk, a tiszaszentmártoniaké is a mándoki gépállomás. Lányom a szövetkezet­ben dolgoz'k. Béla fiam katona- ! iszt lesz a Néphadseregből, most van oda iskolán.. —- Egyszóval megújult az életünk. És tudjuk, hogy meg kell hálálni ezt az ál a /sícbegyiijlés es s/áHííim területen! A zsírbegyUjtés területén, a ser-.útmutatásainak végvotia.iui'á. Klipen tűsvágás utáni zsír begyűjtése te-, azúrt, mert a zsírbegyiijtós ered- rtiletén is gondos munkát kíván a? menyeitől függ az. mennyi zsírozó Párt és a kormány december else-Ikerül a dolgozók asztalára. jd linLÍ»*Ai7néé'vMV,lr 1 f lr/vtit határozatának. Rákost elvtársi Van példa rá. hogy h zsírbeadásnál sem mondható s/Jlárdiuilt ns áIlámi fegyelem a tanácsok nem sok gondot fordítanak a váéás utáni zsír begyűjtésére, ínaguk sont méltatják figyelemré, hogy a -törvény háromnapos beadási határidői szabott, .V rendetlen nyil­vántartások .eredményezték'’ — mi itt a eséngeri járásban is —. hogy a tanácsok nem tudták megállapí­tani: ki teljesítette már zsirbeudási köt élességét, ki nem. — S a párt- szervezetek figyelme sem terjedt ki eléggé mindenül; arra, hogy a népnevelőket a zsírbeadásra való mozgósításra irányítsák. Azonban sz-áotos inás hiba is aka­dályozza hogy Szaboles-Szatmár az utolsók közül előbbre kerüljön a zsírbegy iijtósben. Olyan természe­tűek.ezek a hibák, amelyek a be­gyűjtés és szállítás megszervezése körül adódnak, melyek hínárként húzzák vissza az előrehaladást. A begyűjtött zsír tárolása és a Uíldiníívrs* szövetkezetek súlyos hanyagsága Alig van község Szaboles-íszat- márban, ahol fel no vetődne: nincs tárolásra alkalmas edény, a tizen­hét körzeti átvevőhelyen nincs tá­rolásra alkalmas hely. l’edig — az eddigi tapasztalatok azt mulat­ták —. hogy jóidéig tárolni kell a begyűjtött zsírt, éppen a debreceni zsirgyüjtö vállalat hibájából. A csengeri járásban például hatvan- hetven mázsa zsír áll a tárolóhelye­ken kockákba préselten, papírba csomagolva. A baktat járásban pisz­kos tárolóhelyeken negyven mázsa zsír zsúfolódik, Rakamazon negy­ven-negyvenöt mázsa zsír van tá­rolva olyan helyen, hogyha kisütne a nap három-négy óra alatt elol­vadna az egész. Egyéb sem hangzik el a közsé­gekben, a íöldmüvesszöveí kezetek­nél, mint siránkozás a tárolóedé­nyek hiánya miatt. „Miért nem biztosítanak tárolóedényt” — mond­ják. s papírba csomagolják a zs'rt. Mekkora kár származliaPk ebből! Szennyeződik e fontos élelmitzer, rengeteg papírt használnak el. $ milyen nagy munkát adnák a vágó­hídi zsírátvevőknek! (Kiolvasztás után a papírt le kell csorgatni ■ ki kell főzni, kipréselni stb.) Nem be­szélve arról hogy nincs olyan pa- pírcsomagolás, amiből olvadó zsír ki ne folyna! — S vájjon van-e oka ennek a siránkozásnak? Semmi oka sincs. Mert: mostmár kiderült, hogy a földművesszövetkezetek minden kiló átvett zsi után hat fillért kapnak „edény- használat” címén. kell megvenniük az edényeket tu» ránkozás helyett. A dolgozó nép -ér­dekében kevésbbé tesznek, ha más célra használják fel ezt a pörzt. az ügynek akkor használnak, ha megveszik az edényeket, blztosiljifk a tárolás zavartalanságát. Miért csak öt gépi* öcsi üzállitja a zsírt két és fél megj éltől V Általános panasz van arra, hogy csigalassú a begyűjtött zsírméuuyí- seg elszállítása a tárolóhelyekről.' A tiszalöki járásból például kilenc- napos vitatkozás titán vitték el a zsírt Debrecenbe, Rakamazon ebben az esztendőben még csak nem is látták a zsírátvevőket — pedig lenne mit elvinni: 40—tő mázsa zsírt! A debreceni zsirgyüjtö vállalat a Zsiradókforgalmi Vállalat buda­pesti központjára hivatkozik, amely mindössze öt háromtonnás tehergép kocsit adott a vállalatnak, hogy azokkal gyűjtsék be a zsírt Szu- boles-Kzatmár, Hajdú-Bllmr megyék területéről és még Szoluok megye négy körzetéből is. Érdig Szabolcs • Szatmáriján is legalább hat teher­gépkocsira lenne szükség „ bugyii '- Kitt zsli-ruennylség összeszedéséret Lenne pedig megoldás! Szabolcs Szalmái• megye tanácsa még mit sem tett annak érdekében, hogy as Teheránt'ófuvarozúsi Vállalattól te­hergépkocsikat igényeljen a zsír- szállítási nehézségek leküzdésére. S mit sem tettek annak érdekében, hogy a Szaboles-Szatmárban be- gytilt zsírt ne kelljen Debrecenbe szállítani araikor a nyíregyházi vágóhídon is lenne alkalmas hely 20—25 vagon zsír tárolására! Tehát a földműves-szövetkezeteknek Halvány talányában sokfelé nem tudják kiluclni a zsír árát a beadást teljesítőknek Mi hátráltatja még Szaboles-Szat- .idejében kértek volna, nem történ- marban, a zsírbegyiíjtés munkáját? |nek visszásságok. De az utalványok Az, hogy számos helyen nincs zHr- utalvúny. amelyre a dolgozó parasz­tok beadhatnák a zsírt és amelyre megkapnák a beadott zsír úrát. Osengersimán például 12 dolgozó paraszttól egyszerűen a/, utalvány miatt nem vették át a fö’dtnüvea- szöve!kőzetben a beadandó zsírt, — a tanács meg nem tett mást, mint hátralékosoknak vette és feljelen­tette őket. De nem a csengerstmnl az egyedüli eset. Rakamazon a vásárosnnményi járásban és más községekben is történt hasonló do­log. Az utalványok hiánya a tana esők, a zsírátvevők hibája is. mert csak akkor kapkodtak már utalvá­hiánya a Zsiradőkforgalmi Vállalat, hibája is, amely bizonyára nem al­kotott még fogalmat arról, mennyi utalvány is szükséges Szaboles- Szatmárban. Itt az ideje,, hogy a zsírbegy ürí­tésnél és szállításnál érdekelt szer­veknél szűnjék meg a felelősség to­logatása, a- vitatkozás. Tettek szük­ségesek ! Azért is, mert a munka javulásával több­jeié növekedni kezdtek a zsírbeg'vüjtési eredmények, azért is, mert újabb vágási Idő­szak következik. De légióként azért, mert így kívánja ezt a terv, amely­nek programja: minél jobban éljen minden dolgozó ebben az ország­nyokévt, amikor azok elfogytak. Ha ban 1 lantnak, kötelességeinket teljesí­teni kell vele szemben. 'Az állam csal; úgy juttathat nekünk, ha tele van a kamrája. És hogy tele. te­gyen, az mirajtunk is ált.” Most, hogy a hivatalos lapban megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az 1052—58. évi be­gyűjtésről .szóló törvényerejű ren­deleté. ismét, még erőteljesebben felvetődik a kérdés: a. város, a falu, — az egész ország növekvő szükségleteit növekvő termelésből kell kielégíteni. Az új begyűjtési törvény számol azzal, hogy a to­vábbi fejlődés során tovább nőve-, ködnek majd. a szükségletek, .sok­kalta több mezőgazdasági termék- mennyiségnek kell fedeznie: az or­szág ellátását. Vájjon fejlődött-e, , növekedett-e a mezőgazdasági termelés Szaboles- Szatmárban? Kétségtelenül növe­kedett. Míg az 1950-es eszteudő- )>en megyei viszonylatban holdan­ként 9 mázsa búzát, 7 mázsa ro­zsot, C mázsa árpát, 17 mázsa kukoricát, 100 mázsa cukorrépát, takarítottunk be átlagosan egy holdról, addig 1951 nyarán 12' má­zsa búza, 9 mázsa árpa, 25 mázsa kukorica, • 150 mázsa cukoi'ívpa volt az átlagos termés. még to­vább kell növelni az eredményeket a szántóföldön, növelni a jószág­állomány számát, hozamát. Hogyan segíti elő a mezőgazda- sági termelés növekedését az új begyűjtési törvény? Úgy, hogy már most — két hónappal hamarabb, mint az elmúlt esztendőben — tudomására hozza a dolgozó pa­rasztoknak, hogyan is tervezzenek, hogy dolgozzanak már mostantól kezdve, hogy teljesítsék az állam iránti kötelességeiket és szabad pia­con is jócskán értékesíthessenek: terményt. Az 1951—-52-es gazda­sági év tapasztalataiból is tudják a dolgozó parasztok: annak, aki becsületesen műveli meg földjét, nemcsak hogy könnyű teljesíteni a beadást, de még jócskán marad fe­leslege is. A varjúlaposi „Győze­lem”, a Ijedőbokori „Szabad nép" termelőszövetkezetek körül lakó egyénileg dolgozó parasztok ta­pasztalhatták, milyen jő is volt követni a szövetkezetek példáját a négyzetes kukorieavetésnél, a ku­korica gondos, négyszeri kapálásá­nál. Mert ha nem is termett meg nekik egy holdon halvan mázsa kukorica, de jóval megnövekedett kukoricatermésük az előző eszten­dőkhöz képest, jól tudták teljesí­teni beadási kötelezettségüket, sza­bad piacon is jócskán értékesíthet­tek. Az új begyűjtési törvény több termelésre buzdít. Ezentúl az or­szág ellátásához szükséges egész termékmennyiséget kötelező alapon, tehát A. és B. jegyre kell begyűj­teni. A C. jegyes begyűjtés meg­szűnik tehát és ezzel igazságossá válik a közteherviselés, nem lesz olyan aránytalanság, mint volt Szaboles-Szatmárban is. hogy míg sok dolgozó paraszt öt-liaíszorosarí teljesítette leadási kötelezettségét, G jegyre is adott bőséggel, mel­lettük voltak szép számmal olya­nok is, akik csak éppenliogy a kö­telezőt teljesítették immel-ámmak S az új begyűjtési rendelet ismét hangsúlyozza: a mezőgazdasági ter­mékek szabad forgalma állandó intézkedés, amelyet a gabonanc- mückncV június 1-én. a kapásoknál és bornál szeptember elsején csak átmenetileg függesztenek fél és amely a beadási kötelezettséget: jó 11 lies it ésér el ismét élei belép.. Most itt van az ideje, hogy a falu felmérje: mennyit kell ter­melnie. hogyan kell növelnie a ter­méshozamot, hogy jól tudja teljesí­teni törvényes kötelességét az ál­lammal szemben, hogy jócskán tudjon értékesíteni szabad piacon is. Miben áll ez a készülődés? A termelőszövetkezetekben a jó üzem- tervkészítésben „a gépek és szer­számok kijavításának egészséges mozgalmában; amely a c-n hóiéi „Lenin” termelőszövetkezetből in­dult cl, s az egyéni gazdák közt is az új termelési módszerek tanul­mányozásában, a koratavaszi gon­dos munkákban a szántóföldön. — .S az állatállomány fejlesztésénél is van számos tennivaló már most. — H'szen az új begyűjtési törvény mát' most megmutatja, hogy a lej- beadási kötelezet*«éget nem csupán' az állatállomány szabja mrg, ha­nem az állatállomány, és a földte­rület együttesen. Tehát tejbeadás- ra kötelezettek azok a nyolc hold­dá!. vagy annál több földdel ren­delkező- dolgozó parasztok is, akik nem tartanak tehenet. Tehéntar. tásra ösztönzi ez a dolgozó pa­rasztokat. s több tehén tartására az a körülmény, hogy a tehenek szántának növekedésével csökken az egy tehénre eső tejbeadási kö­telezettség. Egyszóval már most munkálkod­nia kell a falunak azon: hogyan járul majd az új begyűjtési tör. vény szerinti kötél ességtel jesítés. sei az ország további gyarapodásá­hoz, a vároc és falu felvirágzásá­hoz egyaránt. Már most munkál­kodnia kell azon, hogy többet ter­meljen saját maga. az egész dol­gozó nép érdekében. Emellett nemcsak az olyan , fe­kete” sertősvágások szólnak, ame­lyek 'elkövetői éppen a zsírbeadási kötelezettség alól Karcsik u kibúvói, megszegve ;t törvényt. Hanem az olyan tények is, hogy például a kemecsei járásban 40 büntetést szabtak ki a vágás utáni zsírbe­adás elmulasztása miatt a nyíregyházi járásban volt idő. amikor 44 mázsára sza porodott a hátralékosok ál tál még be nem adott zsír mennyisége S emellett szólnak az olyan esetek is, mint a rakarna?.!, ahol Mikóesi Gyuláné olajjal kéveú.jmír beadá­sával akarta Wcsapni az államot, mint a gebei, ahol milláslisztíel, burgonyával kr-vívf zsírt akartak beadni. Az a tapasztalat, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents