Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-11 / 8. szám
2 néplap 1952 január 11, péntek, A Szovjetunió nem szavakkal, hanem tettekkel áll a béke mellett Vlslnszkij elvtárs felszólalásai az ENSZ-ben A politikai bizottság január 7-én sbefejezte a vitát az úgynevezett „kollektív intézkedések” bizottságának jelentése felett, január 8-án megkezdte a benyújtott határozat- tervezetek és azokhoz javasolt módosítások megtárgyalását. Vlsinszklj elvtárs a vita eredmé- «yeit összefoglalva megállapította, hogy az USA-nak nem sikerült tervezetét ráerőszakolni a közgyűlésre. Még azok az angol-amerikai tömbhöz tartozó küldöttek Is. akik máskor engedelmes eszközei az Egyesült Államoknak, most többkevesebb nyíltsággal bírálták a „kollektív intézkedések”, amerikai programját. Jelentős körülmény, hogy a latin-amerikai országok közül is sokan tanúsítottak ellenállást az USA imperialista terveinek végrehajtásával szemben. A határozattervezethez benyújtott módosító javaslatokat az USA, Anglia és Franciaország képviselői különös sietséggel fogadták el, mert így remélték megmenteni azt, ami tekintélyükből megmaradt. Céljuk az volt, hogy minél több szavazatot ragadjanak el a szovjet határozattervezettől, amely az alapokmány szellemének épségben tartását, a fennálló nemzetközi feszültség enyhítését és. elsősorban a koreai fegyverszüneti tárgyalások befejezését célozza. Az USA küldöttsége félt egyenc- 6>en visszautasítani, ezt a határozat- tervezetet és olyan módosító indítványokat javasolt, amivel bebizonyította, hogy semmiképpen som akarja csökkenteni a nemzetközi feszültséget és ellene vau a koreai kérdés békés rendezésének, A politikai bizottság 8-1 délelőtti ülésén a francia küldött a Szovjetunió határozattervezete ellen szólalt fel és olyan rágalmazó fecsegésbe bocsátkozott, hogy a bizottság elnöke megszakította és figyelmeztette, hogy kizárólag az egyikvagy másik határozattervezet melletti szavazást indokolhatja. Vlslnszkij elvtárs a saját képességeit túlbecsülő francia küldöttnek válaszolva, figyelmeztette őt wra az ellentmondásra, ami felszólalásában megmutatkozott. A írah- cia küldött beismerte ugyan, hogy a vétónak törvényes létjogosultsága van, egyidejűleg azonban kijelentette, hogy ellenzi a vétó alkalmazását, A francia küldött ellene van a szovjet határozattervezetnek és nem kívánja a Biztonsági Tanács periodikus üléseit. A Szovjetunió azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a vég nőikül elhúzódó panmindzsoni tárgyalások befejezését siettessék a Biztonsági Tanács periodikus ülésén. Mi nem szavakkal állunk a béke melleit — mondotta Vlslnszkij elv- társ —, hanem lettekkel és ilyen intézkedéseket és ilyen tevékenység yet követelünk az Egyesült Nemzetek részéröl mindenütt, ahol ez lehetséges. A szovjet határozattervezethez benyújtott módosító Indítványokkal kapcsolatban Vlslnszkij elvtárs megjegyezte, hogy azokról akkor fog beszélni, amikor a szovjet határozattervezet tárgyalására térnek át. Majd befejezésül kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács periodikus üléseivel kapcsolatos pesszimizmus csak azok részéről érthető, akik nem akarják a nemzetközi helyzet megjavítását — mint a francia küldött — és akik nem akarják a koreai kérdés minél gyorsabb rendezését. A január S-i délutáni ülésen több küldöttség lényeges fenntartásokkal élt az amerikai tervezi ttel szemben. így Afganisztán küldötte kijelentette, hogy csak „általános «ágban támogatja a határozattervezetet, Fegyveres erőket azonban Afganisztán nem szándékozik adni n „kollektív intézkedésekben” való részvételre.” Indonézia képviselője bejelentette, hogy nem szavaz a tervezet melleit. Burma küldötte ellenezte, hogy kőtelezőnek tekintsék a részvételt a „kollektív intézkedésekben”, A lengyel és a csehszlovák küldött is bejelentette, hogy küldöttsége a tervezet ellen szavaz. A felszólalások után a bizottság megkezdte a szavazást. A szovjet tervezet első pontja, miután a .kollektív intézkedések” bizottságának megszüntetését javasolja, kizárja a 11 ország határozattervezetét. Ezért elsőnek szavaztak felette, Bár a vita folyamán, számos küldöttség nyilatkozott a 11 ország határozattervezete ellen, még sem merto nyíltan megszavazni a szovjet javaslatnak ezt a pontját is ős szavazótöbbséggel elvetették Ezután a 11 ország határozatervezete felett szavaztak, azokkal a módosításokkal együtt, amelyek az USA szempontjából értéktelenné tették ezt az agresszív eszköznek szánt határozattervezetet és amely, ilyen formájában, az úgynevezett „kollektív intézkedések” amerikai tervének kudarcát jelenti. Ezt a tervezetet 5,1 küldöttség szavazatával fogadták el. Ellene öt küldöttség szavazott. Három küldöttség (India, Indonézia és Argentína) még ezt a felülvizsgált tervezetet sem kívánta támogatni és tartózkodót a szavazástól. Jellemző, hogy a javaslat egyes pontjai felett tartott szavazásnál igen sokan tartózkodtak a szavazástól, A legtöbb szavazatot azok a módosítások kapták, amelyek megóvják az országokat attól, hogy erőszakosan bevonják őket az amerikai agresszív tervekbe. A 11 ország határozattervezetének elfogadása ellenére a vita csődöt jelent Amerika számára. Az elfogadott határozat nem teszi lehetővé, hogy az V8A. kötelezze re tagállamokat, hogy fegyveres erőket bocsássanak háborús tervei rendelkezésére. A szovjet határozattervezet feletti szavazást a következő ülésre halasztották. Hatéves az Albán Népköztársaság Január 11. nevezetes dátum. Albánia történelmében. Hat évvel ezelőtt, 1946 január 11-én kiáltották ki az Albán Népköz- társaságot. Az albán nép a Szovjet Hadseregnek a hitleri Németország felett aratott győzelme következtében megszabadult a német és olasz megszállóktól, kezébe vette az államhatalmat és megkezdte az új, szocialista társadalom építését. Albánia a múltban gazdasági és kulturális téren egyaránt elmaradott ország volt. Ezt az elmaradottságot azonban szinte óráról-órúra győzi le. Albánia gazdasági és kulturális téren egyaránt hatalmas fejlődésen megy keresztül. Kifejlődik a jelentős ipar, az ország szocialista átalakulásának döntő tényezője, kialakul a közösségi munkán alapuló fejlett mezőgazdaság, kialakul a kultúra. Albániában a felszabadulás előtt vasút egyáltalán nem volt. A szabad albán nép már felépítette első vasútvonalait. — Nagyobb gyár, vagy üzem szintén úgyszólván alig volt az országban. A közelmúltban elké szült a nagy Sztálin textilkombinát, a Málityt cukorkombinát, a szeütai Lenin vízerőmű. Hatalmas változáson ment ke-* resztül a mezőgazdaság Is. — Sorra alakulnak a termelőszövetkezetek, amelyek bevezetve a fejlett szovjet agrotechuikát. igen szép terméseredményeket érnek el és jelentősen túlhaladják az egyénileg gazdálkodó- parasztok terméseredményeit. . Az ipar és mezőgazdaság nagyarányú fellendülése maga val hozta a kultúra felvirágzását is. A felszabadulás előtt Albániában az ország lakosságának nyolcvan százaléka egyáltalán nem tudott írni és olvasni, s 1953-re, az ötéves terv régére Albániában már felszámolják az írástudatlanságot. Ezeket az eredményeket Albánia dolgozó népe a Szovjetunió állandó segítségének és az albán dolgozók pártjának, az Albán Munkapártnak köszönheti. A Szovjetunió segítsége és az Albán Munkapárt irányítása teszi lehetővé azt is, hogy az eddigi sikereket még újabb sikerek kövessék. Január 11.-én, az Albán Nép. köztársaság kikiáltásának évfordulóján a magyar nép további sikereket kíván tm albán dolgozóknak szocializmust építő békés munkájukhoz. „Négy szócskát üzenek...: A haza minden előtt“ Kölcsey Ferenc üzenete a szatmárcsekei dolgozó parasztoknak Köleseit Ferencről, a nagy költő ről nem feledkezett meg re nép. A urak anmuikideién hivalkodó oszlopokat emeltek, SáatmArcsékén sírja fölött •— hamis márványból. .1 nép maradandóbb emléket átütött a költőnek a szívében — szerétéiből, tiszteletből. A szatmárcsekei dolgozó parasztok azt beszélik a fonókban, a szomszédolásnál, hogy nem is halt ő meg természetes halállal. öngyilkos lett a. nép nyomorúsága fölötti bánatában. Aztán beszélik, Hogy rokonai, re nagy földbirtokos uraságok, meg a többi megyei urak nem, szívlel /tették. Holtában is meggyalázták, (L temetésnél a koporsóját kövekkel, sárral dobálták meg. Éppen 'ügy tettek, mint később a vasas nemetek, az osztrák császár kutyái, akik feldúlták a költő sírját — még holtában is féltek We, a nép nagy barátjától. A Kölcsey-kúridban, ahol valamikor a költő lakott, most a szatmárcsekei „Lenin'' termelőszövetkezeti csoport tagjai rendezkedtek be. Ha éppen dohányt csomóznak a hosszú asztaloknál. A dohány illatával egy ült a csomazól: nótázásat is kiszökik az utcára s egymásután becsalogatja a község parasztjait re, ríddm társasághoz. Tóth Eszti néni olykor még táncra is perdül. Nagyító, a tanácselnök felesége kacagtató tréfákat pergel a nyelvén. Csomózás után szaporán, sepregetnek, takarítanak. Tárják a járási agro- nómust, aki az állattenyésztés új módszereiről tart g. csoport tagjainak előadást.,, Hová tűnt az a nyomorúságos élet, amelyikről így beszélt Kölcsey a szatmári megye- gyűlésen: „És ime, ily hclyheztetés- ben -van az az adózó nép, mely esztendőnként csupán a házi és hadi kasszákba 99.015 ezüst forintra hágó summát fizet! Az az adózó nép, mely kenyeret pénzen vészen, számához képest felette kevés marhát tart és tarthat, s a, kereskedés útjait maga előtt mindenfelé bezárta találván, legtöbb esetben csupán kézi munkával érdemli meg azt a pénzt, amellyel adóját időről- időre szdllítgatja. Azon tizenhét ezer s cgynéhdnyszáz zsellér lakos, kertész s több ilyenek közt, kik ezen nemes megye kebelében találtatnak, amint feljebb is megjegyezve van, több, mint háromezer lakik idegen fedél alatt; de bizonyosan többre lehet tenni azoknak számát, kik sem földet, sem marhát nem bírván, élteknek nagyobb részeben kenyeret nem sülhetnek, hanem a legkisebb darabot, mellyel éhségeket valaha enyhítették napszámosmun’:a által idegen kezekből nyerik meg.’’ Ezt mondotta akkor a, költő „a: szatmári adózó nép állapotáról”. Azóta, víg esztendők köszöntöttek a szatmári népre is. Lámcsuk! Cscrni Ecrcncck a múltban egyik uraságtól re másikhoz hurcolták a nyomorúságukat. Lomjaitól Tomcsá- nyihoz, Tomcsányitól Kölcsey Istvánhoz, aztán másokhoz. Hogy miért, maguk sem tudják, hiszen egyik sem fizetett többet, mint re másik. El mázsa búzát, 2 j pengőt, meg néhány méterjét vittek hgzu egy évi keresményképpen. Igaza, van Márkász bácsinak. Akkor nem volt fejadag, de mégis volt, sokkal szükebb, mint a mostani: a nyomorúság szabta ki a porciót! És ez a Cscrniresalád, mint a ,,Lenin”-tag- ja, ebben as évben 19 és félmázsa, búzát, 50 kiló almát, 1} kiló mákot, Sl 'i kiló krumplit, 500 kiló répát, 160 kiló kukoricái, 500 kiló szénát vitt haza a portájára a több, mint 5000 forinton felül,' „ilfcg egr falatja roll as éhexő szegénynek..,“ Nem szívesen beszél az ember az dönfutö cselédember voltál. Most elmúlt rendszer nyomorúságos öveiről, azonban mégis emlékeznünk kell azért, hogy a mát jobban megbecsüljük. Ha Kölcsey Fcreno egy napra, kiszállna sírjából és gyűlést tartana 8zatmárcseke főterén, vájjon nem emlékeztetnc-e a múltra! Dörgő hangon vágná re volt földes urak, saját rokonai szemébe: „Még egy falatja, volt az éhező szegénynek, S elraboltad azt. Avult fedél óvá még a szelektől, Hideg vérrel hajlód ki onnan is... ” A költő szavai betöltenek a teret s úgy bclokondulnának a parasztok szívébe, mint a harangok temetéskor. Szomorú idők voltak azok Lapozzuk a nagy anyakönyvet. ISOti-ban született proletáresecsc- mök, szegényparaszlcsecsemök 45 százaléka bimbókorában elpusztult. lÖSS-ban 50 százaléka. 8 oda, van írva, az oka, is: „veleszületett gyengeség”. Mit jelentettek ezek a szavak! Azt, hogy akik szültek, maguk is soványak, éhségtől meggyötörtek voltak. Nemhogy búzakenyér nem jutott, de még kukorica sem mindig. 6000 holdja, volt a község határának s ebből több^ mint 4000 az uraságoké volt. A Komjáthy, re nagy gőgös gazember, ha aratási szerződést köttetett, két csendőrt állított a háta mögé s úgy diktálta re feltételeket: ,JHa valamelyik arató zúgolódni merészel, akkor azt csendőrkézre adom...” Ez is benne volt a szerződésben! llát te hetett egy lépést is a szegényember! Márkász Endre és családja 10 esztendőn keresztül lakott egy sza- badranyiló konyhában, pedig ö földes gazda volt, csak a felszabadulás után juthatott hozzá a házépítéshez. „,4 hasa fényre derül...“ Aztán öröm váltaná fel a beszélő Kölcsey arcán a szomorúságot. Nevén szólítaná az embereket: — Lépjél csak előre Kis Bálint. 8c házad, se földed nem volt. Főlkvlvégű házad van, két lovad. És nyolc hold földed. Szóljál csak te is Újhelyi Béla. A te életed sem különbözik a, Kis Bálintétól. És Juhász Fúl, Mondd csak el mindenkinek: annyid sem volt, mint a kisujjam s most meg földed, igavonód. Jól ruházkodtok valameny- nyien, bőségesen van élelem, Gyerekeitek tanulhatnak... De nem, sokáig örülne a nagy költő, összerántaná a homlokát, harag futná el s úgy idézné saját versét: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebledbe, s fiadnak Hagyd, örökül, ha kihünysz: A haza, minden előtt.H 8 újra Kis Bálint, Újhelyi Béla, Juhász Fái feló fordulna. Szikrázó szavakkal kiáltaná: — Hát elfeledkeztetek üzenetemről!! Hát ineggyalázzátok emléke- met!! Kialudt a szivetekben re. becsület, az emberség, re hazaszeretet fi Mert így van. Kis Bálint, Újhelyi Béla, Juhász Fái, meg még többen Szatmárcsekén nem méltók arra. hogy abban a községben lakjanak ahol a költő, Kölcsey Ferenc nyugszik. Hálátlanul visszaéltek a haza , jóságával. Emberséges életet adott re haza, a nép állama s mig minden becsületes ember rég teljesítette a beadást, őt: még mindig tartoznak! Tojással, baromfival. Kis Bálint még terménnyel is. Kölcsey Ferenc a sírjában nyugszik. ú nem szólhat azokhoz, akiit elfeledkeztek a haza iránti köt éhségről, de szólnak helyette mások, akik nemcsak azt mondják: „tisztelem re költ-Ol” — hanem meg is fogadják tanításait. Beszél haragvó arccal Márkász Eridre középparaszt, aki beadását, adóját becsületesen rendezte a többi élenjáróval együtt. Ezt mondják re szatmárcsekei becsületes dolgozó parasztok: „Köve. leljük, hogy szigorúan büntessék meg a hanyagokat. Nem engedjük meg, hogy foltot ejtsenek Kölcsey falujának hírnevén. Ebben re községben különösen mindenkinek meg kell tanulnia: „A haza, minden előtt!” s. 1, A földművelésügyi miniszter rendelete o burgonya kötelező termeléséről A földművelésügyi miniszter az ( A burgonyatermelésl kötelezettsé- államl mező- és erdőgazdaságok 'get megyénkint a tavaszi vetésterv miniszterével egyetértésben elren- határozza meg. delte, hogy a szántóföldi művelés j Az egyénileg termelőket összes alatt álló mezőgazdasági ingatlanok szántóterületük figyelembevételével művelői kötelesek az 1951—52. gaz- az alábbi mértékben lehet burgonya cin sági évben burgonyát termelni, ^termelésére kötelezni: Ha re szántóterület 5 holdnál kisebb 5—15 hold közötti 15—-25 hold közötti 25 holdnál nagyobb . A burgonyatermelési kötelezettséget egyénenként az előbbiek szerint megállapított mérték alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A termelőszövetkezetek, termelőcsoportok kötelező burgonyavetésterületét vetéstervük, az állami gazdaságokét, továbbá a kísérleti tangazdaságokét, valamint az egyéb mezőgazdasági állami vállalatokét pedig ilzemtgrvfik határozza meg. re burgonya kötelező vetésterülete, a szántóterület 8 százaléka. 12 százaléka lő százaléka. 20 százaléka. A szerződéssel termelt burgonya Vetésterületét a burgonya kötelező vetésterületébe be kell számítani. Intézkedik a rendelet jóminőségü vetőburgonya előállításáról is. Előírja, hogy a termelőszövet kezetek, csoportok burgoDyavetésterü- letük tizenöt .százalékán, az állami gazdaságok annak 23 százalékán, az egyénileg termelők pedig tíz százalékán kötelesek nyárüiltetésű búr gonyút termelni.
