Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

NÉPLAP 1952 január 8. kedd Számos Pártbizottság ős párt­szervezet jól felismerte a levelező­mozgalom jelentőségét. Itt kell kiemelni Szabó Endre elvtársat, a kemiecsel Járási Pártbizottság tit­kárát, Soltész Júlia elvtársnőt, a mátészalkai Járási Bizottság ágit. prop. titkárát. Ugyanakkor azon­ban voltak még olyan funkcioná­riusok, akik egyenesen gátolják a levelezők tevékenységét. így pél­dául Ferka elvtárs, a csahold gép­állomás politikai vezetője ellenőriz­ni akarta fi beküldött leveleket. Megígérhetjük újra és újra, hogy végrehajtjuk Pártunk Politikai Bi­zottságának idevonatkozó határoza­tát, meßvedjük levelezőinket és példás szigorral büntetjük meg azokat, akik üldözik a levelezőket. Tapasztalni azt is, hogy az el­lenség felismerte azt, hogy a levele­ző mozgalom erős gátja aknamun­kájának. Különféle módszerekkel, névtelen fenyegetésekkel próbálja az osztályellenség megfélemlíteni a levelezőket. Hozzátehetjük, a mi bátor és harcos levelezőinket ez nem rémíti meg, hanem még kemé­nyebb munkára serkenti őket. Járási pártbizottságaink és pártszervezeteink vezetői­nek legfontosabb feladata a levelezők megvédése min­den aljas támadás ellen. A továbbiakban Kovács Sándor elvtárs hangsúlyozta: levelezőink­nek nem szabad elfeledkeznlök Bá- kosi elvtárs november 30-i beszédé­ről, a Párt és kormányhatározat népszerűsítéséről. Népi demokrá­ciánk e jelentős gazdasági reformjá­ról, szüntelenül beszélnünk kell, mert amint tapasztalhatjuk ha nem mi beszélünk, beszél az ellenség. A levelezőknek elő kell se­gíteni a munkafegyelem és állami fegyelem megszilár­dítását. V levelezők alakítsanak ki levelei­ken keresztül olyan nézetet, amely megbélyegzi a naplopékat, a pazar­lókat. Segítsék levelezőink 1950-es tevünk túlteljesítését vá­rosban és falun egyaránt Népszerűsítsék az élenjáró munkásokat, terjesszék a jó munkamódszereket és ta­pasztalatokat. Ke feledkezzenek meg egy percre se arról azonban, hogy leáiontosabb feladatuk a fe­kélyek feltárása, a nép el­lenségeinek kíméletlen le­leplezése. írjanak sokkal többet és bátrab­ban. Mélyítsék el dolgozó népünk szeretetét a hatalmas Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. Dolgozza­nak úgy, hogy még egységesebben, még szilárdabban kövesse dolgozó népünk nagy Pártunkat és Bákosi elvtársat — fejezte be beszámoló­ját Kovács Sándor elvtárs. Á levelezők helyükről felállva, lelkesen, hosszan éltették Sztálin elvtársat és Kákosi elvtársat. A hozzászólások hosszú sorát Hován József elvtárs, a Szabad Nép levelezője nyitotta meg. Elmondta, az újfehér­tói levelezők eddig nem mertek hozzányúlni alaposan a hibákhoz, pedig —- különösen — a begyűjtés­ben jócskán akad hiba Ujfehértón. Nem figyeltek fel a kulákok és más ellenséges elemek garázdálkodására sem. Alaposabb lesz a munkájuk a jövőben, mert levelezői munkaközösséget alakítanak. Uj levelezőket szerveznek a Szabad- Nép, a Néplap számára különösen az élenjáró dolgozó parasztokból. Február 1-ig, az országos levelező- konferenciáig 6, az év végéig pedig 20 dolgozóval növelik a levelezők számút Ujfehértón. Sxabó Jóxsef sztahanovista : Kiszélesítjük a levelezőhálózatot, december 21-re teljesítem ötéves tervemet Szabó József elvtárs sztahano­vista tetőfedő, a Mátészalkai Magas­építési Vállalat dolgozója, az Épí­tők Lapja és a Néplap levelezője először azt mondta el, hogyan lett levelező. Nem hívta fel a figyelmét ?nki a levelezőmunkára, s eleinte bizalmatlan volt a sajtóhoz, líákosi (iv társnak küldte el első levelét, aki továbbította az Építők Lapjá­hoz. Szabó József elvtárs hangsúlyoz­ta, milyen nagy dolog levelezőnek lenni, megírni a sajtónak az igaz­ságot. Mert mindig, minden körül­mények között igazat kell írni. A levelező nem hazudhat, mert ha nem ir igazat, önmaga előtt pirul cl, méltatlanná válik a sajtó bizal­mára, méltatlan lesz a levelező névhez. Szabó elvtárs elmondta, hogy va­lósággal átalakul az ember a le­velezői munka során. Nem nézi el a hibákat, nem akar mindenki előtt „jó ember" lenni, hanem mindig becsületes és igazságos lesz. Nem megy el szó nélkül a haszontalan- ságok mellett felfigyel a munkafe­gyelem lazulására és minden hibá­ra. Észreveszi és leleplezi az osz- tályellenséget, ha az befurakodik a munkahelyre, ami különösen ná­lunk, az építőiparban gyakori. De meglátja a levelező a kibontakozó az új élet szépségét is, meglátja a ’helyes kezdeményezéseket és köve­tőket szervez hozzájuk. Még a múlt hónapban, amikor először hallottam a levelezőkonfe­rencia összehívásáról — folytatta Szabó elvtárs — elhatároztam, hogy ennek tiszteletére minden hó­naljban egy vasárnap békemfisza- kot tartok. Jelenleg 1953. áprilisi ter­vemet teljesítem, most pe­dig az országos konferencia tiszteletére vállalom, hogy ötéves tervemet Sztálin elvtárs 73. születésnapjára, 1952. december 21-re befe­jezem. Lelkes taps fogadta Szabó elv­társ bejelentését, A továbbiakban a levelező mozgalom kiszélesítését vállalta: A Mátészalkai Magasépíté­si Vállalat minden építke­zésén levelezőt szervez. Ugyancsak elvállalta a mátészalkai Zalka Máté tszcs patronálásdt is, mert mint mondta: „az üzem ügye nemcsak a mi ügyünk, a tszcs ügye nemcsak a dolgozó parasztok ügye, hanem mindamnyiunké. Országos méretekben kell gondolkoznunk, hi­szen mi, dolgozók vagyunk ennek országnak a gazdái”, Nekünk, úttörőknek is van lapunk Kakuk György nyíregyházi úttö­rő, a Pajtás levelezője elmondotta: mielőtt az értekezletre jött, megkér­te édesapját, hogy beszéljen neki a felszabadulás előtti újságokról. Azt a választ kapta, hogy a Horthy- fa­sizmus újságai hazugságunkkal el- térelték a dolgozók figyelmét saját életükről, félrevezették őket. „Alt most egészen másfajta újságokat olvashatunk és büszkék vagyunk arra, hogy a Párt gondolt ránk és i:ekünk, úttörőknek Is van lapunk. A ,Pajtás”-ban hűséges barátot, jó , uiítót kaptunk. Jó módszereket .űzöl a tanuláshoz és más munkák­hoz. A vasgyüjtésl tapasztalatokat űldául ml is fel tudtuk használni. ;en sokat tanulunk a pajtások ál­ul Irt levelekből. A ml iskolánk­ból ketten levelezünk a Pajtással, de az országos levelező tanács­kozásra vállalom, hogy öt új levelezőt szervezek isko­latársaim közül. Emellett,pedig úgy fogok tanulni, ahogy úttörőhöz illik, ahogy a Part elvárja tőlünk. Tovább szélesítjük a levelezőmozgalmat a kemeesei járásban Szabó Endre elvtárs, a kemeesei Járási Pártbizottság titkára a sajtó jelentőségéről és a járási bizott­ságok feladatairól beszélt a levele­ző mozgalommal kapcsolatban. , Nem lehet közömbös számunkra,— mondta —, hogy a Párt naponta hány dolgozóval beszél a sajtón ke­resztül. Minél többel, annál erősebb 50 eres Mai énkor elvtárs a Párt és a dolgozó tömegek kap­csolata. Nagy jelentősége van a sajtónak abból a szempontból is, hogy feltárja a hiányosságokat. A ml járásunkban a nyári mun­kák kezdeti lendülete után a siker a‘ fejükbe szállt s a sajtó bírálata segített bennünket a hibák kiküszöböléséhez. Ugyancsak megbírálta a üemecseri pártszerve­zetet, mert a népnevelők közt nem dolgozó parasztok s nem a párttit­kár elvtárs, hanem a tanácselnök irányította a népnevelőmunkát. Ma már a népnevelők 50 százaléka egyénileg dolgozó paraszt és azóta jobbak az eredmények is a község­ben. Ugyanígy éles bírálatot ka­pott a sajtóban a nyírtéti pártszer­vezet a begyűjtési agitáció elhanya­golása, a tömegkapcsolat hiánya miatt. Itt is javulás tapasztalható a bírálat után, mert a község ku- koricabegyüjtési tervét túlteljesítet­te, s ugyanitt új tszcs is alakult 26 családdal. A Járási Pártbizottság munkáját tehát lényegesen megkönnyíti a sajtó. Még nagyobb könnyebbséget jelent a mi számunkra is, ha kiter­jedt levelezőhálózattal reudelkezlk a szerkesztőség. Jó érrel ezelőtt, 1002. január 8 án született Gcorgij Maximilja- novies -Malenkov elvtárs, a SZK (b)P Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnök- helyei lese. Malenkov elvtárs pályája a har­cos bolsevik útja, aki számára az állam, a haza, a Párt érdekei min­denek felett valók. Rendkívüli ké­pességei hamar a vezetők köze emelték. 1939 márciusában a Köz­ponti Bizottság tagjává választot­ták. A Nagy Honvédő Háború éveiben a Párt, a légierő és a repülőipar átszervezésével bízta meg. A héibo- rn után tagja lett a felszabadított területek gazdasági helyreállításá­val foglalkozó bizottságnak, 191/G márciusa óta tagja a Politikai Jlt- zottságnak. Az 19j9 februárjában tartott Pártkonferenciáján nagy beszédé­ben élesen rámutatott a ter­melés közvetlen ellenőrzésének szük­ségességére, kihangsúlyozta az üze­mek naponlcinti tervteljesitésének és az állami fegyelem fokozásának fontosságát. Zsdánov elvtárssal együtt, Ma­lenkov élvtárs képviselte a Bolse­vik •Pártot a Tájékoztató Iroda el­ső értekezletén, .1 Nagy Októberi Szocialista For­radalom 32. évfordulóján, 191/9 no­vember 7-én tartott beszédének sza­vai mélyen belevésődtek a világ dolgozóinak szívébe. Erélyesen meg­bélyegezte a háborúra spekuláló imperialista, kalandorokat. „Lcliet- o bármi kétség afelől — mondotta —, hogyha az imperialisták harma­dik világháborút robbantanának ki, ez már nem egyes kapitalista álla­mok, hanem az egész világkapita­lizmus sírja lesz'’. Malenkov elvtárs Sztálin elvién * egyik leghűségesebb tanítványa és munkatársa, a szovjet nép, a szov­jet ország igaz fia, aki minden gon­dolatával, minden teltével a szocia­lista haséit és a békét szolgálja. A3 egész világ dolgozóival együtt, a magyar dolgozók is szereteltcl kö­szöntik Malenkov elvtársat 50. szü­letésnapja alkalmából. Nem elégedhetünk meg az­zal, hogy a járásunkban 32 levelező van. Tovább kell szélesítenünk a levelezők táborát, hogy minden köz­ségben, üzemben, termelő- csoportban, állami gazda­ságban, gépállomáson le­gyen sajtólevelező. Elhatároztuk: a JB. tagok a köz­ségekben járva elbeszélgetnek a dolgozókkal, legjobbjaik figyelmét felhívják a levelező munkára is. A régi levelezőket szintén meglá­togatják s buzdítják minél gyako­ribb levélírásra.. Bevonjuk ebbe a munkába a pártszervezetek és tö­megszervezetek vezetőit Is. Ugyan­csak az Ő segítségükkel megbeszélé­seket szervezünk, amelyen a már leközölt újságcikkeket vitatják meg a dolgozók Simon Sándor elvtárs, a Néplap egyik legrégibb levelezője, a Nyír- bogdányi Ásványolajipari Vállalat dolgozója Szabó Endre elvtárstól kért segítséget levelező munkájához, mert — mint mondta — ,,ezelőtt ha megírtam valamilyen hibát, az üzemben magamra maradtam, nem kaptam a pártszervezettől védel­met az üzem vezetőségével szemben. Ezután még bátrabban fogom a hi­bákat megírni” — ígérte Simon elvtárs, majd felolvasta a levelező konferencia táviratát Bakos! elv­társhoz. ,.Drága Bákosi elvtárs! Mi, a magyar Sajtó- szaboles- szatmári munkás- és parasztlevele­zői megyei konferenciájának részt­vevői forró szeretettel üdvözöljük Sztáliu elvtárs legjobb magyar ta­nítványát, dolgozó népünk nagy vezetőjét, drága Bákosi elvtársun- kat. Tudjuk azt, hogy a kommunis­ta sajtó erős fegyver a szocializmus felépítéséért, a béke megvédéséért vívott harcban. Megfogadjuk, hogy támogatásunkkal, levelezői. tevé­kenységünkkel szüntelenül élesítjük, acélozzuk ezt a fegyvert! Bátran feltárjuk a hibákat és kíméletlenül leleplezzük a nép ellenségeit. Meg­fogadjuk, hogy egyre jobban kiszé­lesítjük a levelezők táborát. Megfo­gadjuk, hogy példamutatóan küz­dünk a termelés frontján ötéves tervünk harmadik, döntő esztende­jének győzelméért és ezzel Is kife­jezésre juttatjuk töretlen hűségün­ket, ragaszkodásunkat a dicső Szov­jetunió, Sztálin elvtárs, nagy Par­tunk és szeretett Bákosi elvtár­sunk iránt’’. (A megyei levelező értekezlet to­vábbi felszólalásait holnapi szá­munkban közöljük). Sztálin elvtárs üzenete a japán néphez hatalmas hozzájárulás a béke megszilárdításáért vívott harchoz G. Alekszandrov akadémikus cik­ket írt a Izresztijában Sztálin elvtársnak a japán néphez intézett üzenetéről. Bevezetőben a cikkíró megállapít­ja, hogy Sztálin, elvtárs távirata IC. Ivamotóhoz, mély hatást kel­tett a világ minden országában. Ez az üzenet ismét bebizonyította a Szovjetunió békeszerető politiká­ját és együttérzését a külföldi megszállás által nyomorba döntött japán néppel. A továbbiakban G. Alekszandrov rámutat: a japáu népet lelgá"ó amerikai megszállók minden erő­feszítésüket arra fordítják, hogy elfojtsák a. japán nép különböző rétegeinek a valóban demokrati­kus rendszer megteremtésére, sza­bad, független és virágzó ország létrehozására irányuló törekvését. A cikkíró ezután hangsúlyozza: „Sztálin a japán népnek küldött rijévi üzenetében feltárja és bebi­zonyítja, hogy az idegen orszá­gok megszállására irányuló impe­rialista politika feltétlenül csődbe jut. A történelem azt bizonyítja, hogy a néptömegek elnyomóinak és leigázóinak, akik arra törekedtek, hogy örökre rabszolgaságba dönt­sék a népeket, soha sem sikerült megralósítauiok embergyülölö ter­veiket.” „A japán dolgozók egyre világo­sabban felismerik — folytatja G. Alekszandrov —, milyen nagy sziiksóg van a határozott harcra a Japánt megszálló amerikaiak áltat létesített rendszer ellen. Az a tény, hogy a japán dolgozók ellen­állasa mindjobban fokozódik, az amerikai megszállókkal és a meg­szálló hatóságok szolgálatában álló japán kormány reakciós politiká­jával szemben, a szervezett mun­kásmozgalom gyors és egyre nö­vekvő fejlődésébeti, a Japán Kom­munista Párt és más haladó de­mokratikus szervezetek befolyásá­nak erősödésében, a békéért és Ja. pán újrafelfegyverzése ellen vívott harcban jut kifejezésre”. „I. V. Sztáliu újévi üzenete a Ja» pán néphez — írja befejezésül G. Alekszandrov akadémikus, — meg­erősíti minden japán hazafi hitét, hogy felszabadítják országukat a külföldi megszállás alól. I. V. Sztá­lin üzenete új, hatalmas hozzájá­rulás ahhoz a harchoz, amelyet a népek folytatnak az egész világ békéjének megőrzéséért és megszi­lárdításáért”. Az amerikaiak újabb provokációja: bombázták Északkeiet-Kíiiát Az Uj Kina hírügynöség tudósí­tója jelenti Antungból: Az amerikai légierő 1951 decem­ber utolsó napjaiban ismét többíz­ben behatolt Északkeiet-ICína légi- terébe és bomba- és gépfegyver­támadásokat hajtott végre. December 26-án IS órakor ame­rikai repülőgép jelent meg az An- tungtól Délnyugatra fekvő Dadun- gou felett és világító bombát do­bott le. Ez a repülőgép azután Szicinse fölé repült és az országút mentén négy robbanóbombát do­bott le. Az egyik bomba 3 nőt és 5 férfit megölt és öt házat szét­rombolt. Decomber 31-én 18 órakor egy ellenséges bombavető bombázta és géppuskázta a Tandinkoutól két kilóméterre fekvő egyik pontot. Ugyanazon’ a napon IS éra 38 perckor ellenséges repülőgép jelent meg Dagusan felett és Dagusantól nyugatra bombát dobott. A robba­nás következtében 5 lakos megse­besült; 14 ház elpusztult. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A koreai néphadsereg főparancs- népi önkéntesek egységeivel, a ko­noksága január 6-ún közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szorosan együttműködve a kínai A vietnami néphadsereg sikeres támadása Hannoitól délnyugatra A vietnami hírügynökség jelen­tése szerint a vietnami néphadse­reg december 29-én a Hanoitól negyven kilométernyire délnyu­gatra emelkedő Bavi-hegyen elfog­lalt két ellenséges állást és meg­semmisítette az expediciós hadse­reg két századát, a két katonai állás parancsnokát foglyul ejtették és tüzérségi, > valamint egyéb ka­tonai felszerelést zsákmányoltak. Az elfoglalt 501-es és 428-as szá­mú magaslatok, amelyek a Bavi- hegy kellős közepén emelkednek — a francia támadók fontos straté- gini pontjai voltak. rábbi vonalakon továbbra is vé­delmi harcot vívtak az amerikai­angol beavatkozók és a liszinman- ista csapatok ellen. Január 5-én a néphadsereg egy­ségei és a kínai népi önkéntesek visszaverték az ellenség korangpori térségében indított dühödt támadá­sait és nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. Január 6-án a néphadsereg lég­védelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek hármat lelőttek azok közül az el­lenséges repülőgépek közül ame­lyek résztvettek a koreai partvi­dék békés lakott helyiségeinek bombázásában.

Next

/
Thumbnails
Contents