Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

1952 január 8. kedd NÉPI AP 30 ezer forint kárt okoztak a munkafegyelem megbontó! az apagyi „Rákosi44 termelőcsoportnak Az idén már nem lesz fegyelmezetlen — ígérik a tszcs-tagok Az apagyi „Rákosi Mátyás” ter­melőcsoportban bizony nem a leg­szervezettebben ment a munka az elmúlt évben. Ennek következté­ben nem is értek el olyan ter­mésátlagot, mint amilyet a nagy­üzemi gazdálkodással el lehet érni. A hiba elsősorban onnan indult ki, bogy nem a vezetőség irányította a termelőcsoportot, hanem két- liárom család a hangosabbjaiból. A vezetőség gyengeségét kihasználták ezek az emberek a saját javukra. Munkaegységet például mindenki magának írt a csoportban, maguk­nak mérték íel a földterületet, amin dolgoztak. Természetesen itt azok a tagok jártak rosszul, akik lelkiismeretesen írták be munka­egységüket. Nem voltak azonban szégyenlősük a Szúnyog, Vitális és Szilágyi családok, de jól jártak még a jóembereik is. Az aratás ideje alatt például míg Gál And­rásnak csak 2S munkaegység volt beírva, addig Tóth Mihálynak 55 munkaegységet írtak be és még aratni sem volt. Szilágyi János is beírt magának több mint 300 mun- kaegységety pedig 2 hónapig isko­lán is 'volt és csak októberig dol­gozott a csoportban. De nem vol­tak ilyen bőkezűek másokkal szem­ben. Gál András elvtársnak pél­dául a becsületesen megkeresett munkaegységéből levontak 153 egységet Annának, a lányának is csak 10 munkaegységet írtait be, a munkacsapatban dolgozó Kovács Erzsébetnek pedig 33-at. Másnál szigorították, maguk felé pedig felhígították” a munkaegységet. Ennek bizonyítéka az, hogy több mint 3000-rel számoltak el több munkaegységet mint ami járt volna az elvégzett munka után. SZERVEZETLEN VOLT A MUNKA, fegyelmezetlenek voltak a tagok is a termelőcsoportban. A munkafe­gyelem megbontása éppen Tóth Mi­hályiéi, a fegyelmi bizottság elnö­kétől indult ki. Nem egy esetben előfordult,, hogy egy hétig is elma­radt a munkából szónélkül. Tóth Mihály „példája” később számos „követőre” talált. A vezetőség pe­dig a „hangadók” befolyására nem vont le munkaegységet az igazo­latlan mulasztóktól. De megtették a munkacsapat vezetői azt is, hogy a számukra kijelölt terület helyett másfelé mentek dolgozni. Szúnyog Kató munkacsapata például — mikor határozatot hozott a cso­portértekezlet rá, hogy segítsen a dohánykapálásban — elment a gyümölcsösbe dolgozni. Nem gon­doltak arra, hogy a kár úgy hígja őket is érni, mint a másik műn-' kacsapa tot. A szervezetlen munka következtében a 8 mázsás .dohány- termés helyett — amire számítot­tak — nem termett csak 4 mázsa egy holdon. De nem volt jobb a helyzet a fodormentával sem. Legkevesebb '20 mázsa menta rothadt el a renden, aminek az értéke *4000 forinté Gyenge volt a termés kukoricából is, mindössze 13 mázsa a hanyag munka következtében. Egy számol­ják a csoporttagok, legalább is 30 ezer forint kár érte a csoportot a hanyag munka miatt. ■* A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA MEGSÉRTÉSÉBEN sem volt „hiány” a termelőcso­portban. Az előlegek kiosztásánál soha nem hívtak össze csoportérte­kezletet, csak úgy adták oda a ta­goknak az előleget, ahol éppen ta­lálták őket. Nem tudják a tagok még azt sem, hogy miiről menuyl termett és mennyit adtak el. Úgy gondolták egyes csoporttagok, hogy azt csinálhatnak, amit akarnak. Igaz ez az elmúlt évben úgy is volt. Szilágyi János megtette azt, hogy míg aratáskor idegen erő segített nekik aratni, ő a munka­csapatát elvitte egyénileg gazdál­kodó apja földjére aratni. ' Sok lába volt az elmúlt évben a ..Kákosi Mátyás” termelőcsoport­ban, de ennek ellenére is értek el eredményeket. GYARAPODOTT A TERMELŐCSOPORT Építettek az elmúlt évben egy Istállót, ami nem kevesebb, mint 13 ezer forintba került. Építettek egy 100 köbméteres betonsiiót, vet­tek 4 lovat és tehenet. A gyarapo­dás mellett azonban komoly tanul­ságot is hozott a „Kákosi Má­tyás” termelőcsoport tagjainak az elmúlt esztendő. Megtanulhatták a csoport tagjai, hogy csak úgy tud­ják csoportjukat virágzó, gazdag tertnelőesoporttá tenni, ha szerve­zetten, fegyelmezetten dolgoznak, ígérik - is a hibák kijavítását a tszcs tagjai. Nem fog többet elő­fordulni, hogy lábbal mérjék fel a területet. Minden egyes tagnak ki­mérik még az üzemterv elkészí­tése után a maga földterületét, amin egész évben dolgozni fog. Azokat a tagokat, akik pedig még a figyelmeztetés után sem fognak rendesen, fegyelmezetten dolgozni, megbüntetik, sőt ki is zárják a csoportból. Azt akarják, hogy a következő esztendőben minden ter­ményüknél bebizonyítsák a község egyénileg gazdálkodó parasztjai­nak a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét, bebizonyítsák, hogy jóval magasabb termésátlagot tudnak el­érni, mint ők. Ehhez azonban az szükséges, hogy a csoport minden egyes tagja derekasan dolgozzék. Nem úgy, mim azt Nyisztor Anna is tette aratáskor, mikor a legsür­gősebb volt a munka, ő elment más községbe dolgozni több Papon ke­resztül. Az idén az ilyen fegyelme­zetlenek már „számíthatnak” a munbaegységlevonásra, mint ahogy a termelőcsoportok és gépállomá­sok élenjáró küldötteinek orszá­gos tanácskozásán szó volt róla. (Antalóczi Klára) A gacsályi „Dózsa44 termelőszövetkezet elsőnek csatlakozott a csaholciak gép- és szerszámjavitási felhívásához A munkafegyelem megszilárdításáért Miklós József és id. Szabó István művezetők csatlakoztak a Deák-mozgalomhoz Deák elvtárs műszaki vezető kezdeményezéséről a kisváréul 'Vulkánban is hallottak, olvastak a dolgozók. A műszaki vezetők eb­ben a felhívásban saját feladatuk­ra ismertek. Miklós József és id. Szabó István csatlakozott is ebhez a mozgalomhoz. AZ ÖNTŐBEN A Vulkánban is sok tennivaló r an a ' munkafegyelem , megszilárdí­tása' terén, hogy az 1952. éves ter­vet a tavalyinál Is jobb eredmény­űvel lehessen befejezni. Az ön­tödei részleg az 1951-es évet 152 százalékos eredménnyel zárta. De még jobb eredményeket is el tud­tak volna érni az üzemrész dolgo­zói, ha a rámolóknál nagyobb a munkafegyelem. Többször előfor­dult, hogy egy-egy rámoló egysze­rűen otthonmaradt. Arolt rá eset, hogy naponta öten-Iiatan is hiá­nyoztak. Húsz ember helyett ti­zennégy nem tudta elvégezni a napi munkát, így az öntőknek másnap előbb a rámoláshoz kellett fogul és csak úgy tudták az ön­tést végezni. Deák elvtárs felhívása óta látja •Szabó elvtárs, hogy ezen minél előbb változtatni kell. Ezért hatá­rozta el, hogy nevelni fogja az üzemrész dolgozóit. Munkaidő után tíz-húsz perces megbeszélést tart a dolgozókkal, el­mondja nekik, mit jelent, ha tel­jesítjük, túlteljesítjük a tervet. „Ila minden dolgozó pontosan megjelenik munkahelyén — mond­ja Szabó elvtárs — akkor napon­ta egy Ionná nyersvas feldolgozá­sával tudjuk emelni a termelést, ez egy hónap alatt 26 tonna nyers­vas feldogozdsát jelenti. Ennyivel adunk többet a népgazdaság szá­mára, ugyanakkor a mi kerese­tünk is emelkedik.” Január másodikán már elérték az öntödében, hogy nem hiányoztak a dolgozók. A rámolok biztosították az öntőszekrényt a szakmunkások­nak és az öntők 2570 szekrényt tudtak egy- nap alatt beformálni. Ilyen eredmény még soha nem volt az öntödei részlegben. Ez az eredmény igazolja, hogy milyen nagy jelen­tősége van, ha a segédmunkások biztosítják a szakmunkásoknak az anyagot, ha fegyelmezetten megy a munka. Szabó elvtárs műszaki vezető még nagyobb eredmények elérésére törekszik. Ezt úgy akarja biztosí­tani, hogy versenyre hívja ki Mik­lós elvtársat, a forgácsoló és maró részleg műszaki vezetőjét a mun­kafegyelem megszilárdításában, a termelés emelésében. A FORGÁCSOLÓ ÉS MARÓ RÉSZLEGBEN Miklós elvtárs is Deák János felhívása után látta meg igazán, hogy milyen sok tennivalója van neki is a munkafegyelem megszi­lárdítása terén, különösen a for­gácsoló részlegben, ahol tavaly gyakori volt a késés, hiányzás. A munkaelötti 10 perces megbeszélé­sek segítettek ezen. ‘ „Az 1952 éves felemelt tervet, hogy teljesíteni tudjuk, nagyobb gondot kell fordítani arra, bogy a segédmunkások biztosítsák az anyagot a szakmunkásoknak és fel kell számolnunk a gépkiesóseket — mondja Miklós elvtárs. A gép- kieséseket úgy számoljuk fel, hogy az erős kopásnak kitett és gyak­ran cserélendő gépalkatrészekből tartalékot készítünk. Felszámoljuk az edd'gl anyagkiad isi módszert. Eddig kísérőlevél nélkül adtuk ki az anyagot és gyakran előfordult, hogy a kiadott anyagból gyártott selejtnek nem volt gazdája. Ezután kísérő levéllel adjuk ki az anya­got. A szerszámok kiadásánál pe­dig hoztunk egy olyan irányú ha­tározatot, hogy minden dolgozónak lesz tíz darab szántja, ha a rak­tárból kivitte a szerszámot, belsőé­be hagyja a számot, visszaviszi a szerszámot, megkapja a számot, így elértük azt, hogy a szerszám feleslegesen nem hever egy dolgo­zónál sem.” Miklós elvtársék az évi terv tel jesítésében lemaradtak Szabó elv­társik mögött, 114 • százalékot ér­tek el. Hogy az 1952. évi tervben még jobb eredményt tudjanak el érni, Miklós elvtárs csatlakozik Szabó elvtárs versenyéhez. A Vulkán műszaki vezetői ma gulsévá tették Deák elvtárs felhí­vását. így harcolnak azért, hogy az 1952. évi tervikui még nagyobb eredményeket tudjanak elérni az előző évinél. A „Néplap” vasárnapi számában jelent meg a csahold „Lenin” ter­melőszövetkezet dolgozó parasztjai­nak levele, amelyben megírták: Mulia elvtárs levelező javaslatára >ép- és szerszámjavítási versenyt kezdeményeznek. Felhívásukhoz legelsőnek a gacsályi „Dózsa” ter­melőszövetkezet csatlakozott. A ga- esályiak az alábbi levelet küld­ték : „Mi, a gacsályi „Dózsa” ter­melőszövetkezet tagjai együttesen elhatároztuk, hogy csatlakozunk a csahold „Lenin” tsz. által kezde­ményezett gép- és szerszámjavítási versenyhez. Mulia András elvtárs „Néplap” levelező hozta el a csa­holciak kezdeményezésének hírét s olvastuk a „Néplapéban is ver­senyfelhívásukat. En magam résztrettem a ter­melőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak második or­szágos tanácskozásán. Sokat ta­nultam ott, a tanultakat mind megvitattuk már együtt, a szövet­kezet tagjaival. Látjuk, nálunk is megvolt ugyanaz a hiba, mint Csaholcon és még sok más ter­melőszövetkezetben, hogy nem fordítottunk gondot gé­peink, szerszámaink rendbeho­zására, kijavítására. Nagyon helyesen írják a csahol­ciak, hogy a közös vagyon minden egyes szövetkezeti tag további bol­dogulását segíti elő, a gépek, szer­számok, amelyek a közösség tulaj­donában vannak, a több termést mozdítják elő, ezzel együtt a szö­vetkezeti tagok gazdagodását. Ezért határoztuk el, hogy csat­lakozunk a mozgalomhoz. Egy aka­rattal vállalták a tagok, hogy a gépjavításban, a szerszámok rend- behozásában résztvesznek. Sőt Győri András és Pólyák Zsig- inond szövetkezeti tagok vál­lalták, hogy a munkagépeket, szerszámokat, amik eddig szanaszét hevertek az udva­ron, kitéve esőnek, fagynak, — összeszedik, fedél alá szál­lítják, s azonnal megkezdik a javítási, karbantartási műn- munkát. Mi, gacsályiak azt akarjuk még megírni: a mi vállalásunk nem lesz üres sző. Úgy hozzuk rendbe szerszámainkat, hogy ta­vasszal, amikor majd szántásra- vetésre kerül a sor, semmi huj ne legyen velük. Hogy eddig is áiltuk mindig adott szavunkat, azt bizo­nyítja a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak országos tanácskozása tiszteletére tett vál­lalásunk pontos teljesítése is. Vál­laltuk akkor, hogy december tize­dikére befejezzük az őszi mély­szántást 20 hold gyümölcsösben), vállaltuk egy 22 méter hosszú juh- liodány befedését, vizesárkok ásá­sát. Minden vállalásunkat pontosan teljesítettük. így lesz mostani gép­javítási vállalásunkkal is. — Ja­vasoljuk a megye valamennyi ter­melőszövetkezetének és csoportjá­nak, csatlakozzanak a mozgalom­hoz! Á gacsályi „Dózsa” tsz. tagjai nevében: . Beké Sándor elnök.” Az idei zárszámadás is bizonyítja, ltclycsen cselekedtünk, amikor a nag yüzemi gazdálkodást választottuk A fehérgyarmati „Győzhetetlen bau és gondtalanabbul élhet és ná- brigád” termelőszövetkezet idei' zárszámadása is bizonyítja: he­lyesen cselekedtünk, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útját vá­lasztottuk. Azok a dolgozók, akik rendszeresen, fegyelmezetten eljár­tak a munkába, most látják ered­ményüket. Hadad! Sándorné elbeszélte a zárszámadáskor, hogy azelőtt solia sem volt módjában disznót ölni, most pedig szép sertés hízik az ól­jában. Id. Tar Bálint 10 hold földdel jött be a szövetkezetbe 1950 augusztusában. A zárszám­adás után összehasonlította a jöve­delmét a régivel és arra jutott, hogy egyéni gazda korában még csak álmodni sem mert ennyi ke­resetről. Egy évi munkája mán 18.524 forintot kitevő természet­beli és pénzbeli jövedfelme volt. Mike Ferenc középparaszt nz el­lenség híreszteléseire ki akart lépni a csoportból. A zárszámadás urán látta, hogy mit kap egy egy tag, meggyőződött, hogy így sokkal job­lunk maradt. Szép eredményeket értünk el az elmúlt esztendőben, de még sok­kal nagyobb lett volna a termés, sokkal több lett volna a tagok jö­vedelme, ha szilárdabb lett volna a munkafegyelem és szervezettebb a munka. Azonban Rákosi elvtárs beszéde után ezeken a hibákon is javítunk. Rákosi elvtárs beszédé­ben arról is szólt, hogy a termelő­szövetkezeteknek nagy súlyt kell fektetnie az állattenyésztésre. Ez­zel kapcsolatban Bíró Tamás és Milók Ferenc tehenészek vállalták, hogy bevezetik a szovjet módszere­ket, a napi háromszori fejőst és a korszerű állatgondozást. Vállalták, hogy a borjúkat, ezután elválaszt­ják az anyjuktól és mesterségesen nevelik, valamint bevezetik az egyedi takarmányozást. Piros Menyhért, a fehérgyarmati „Győzhetetlen brigád” termelőíffövetkezet tagja. A kisvórdai dohánybeváltó dolgozói o munka- fegyelem megszilárdításával kezdték az új évet Az üzem dolgozót múltért ter­vüket globálisan 195 százalékra teljesítették. Dohánybeváltási ter­. vük teljesítésében azonban csak 95 Megszépült az életem, amióta termelőcsoportba léptem 8 hold földön gazdálkodtam, de bi­zony akárhogy is dolgoztam, soha­sem tudtam biztosítani magamnak minden évben a bízót, és a ruhá­zat dolgában Is gyengén álltunk. • De megváltozott az életem, ami­óta a termelőcsoportba beléptem. 4S éves vagyok, de még ilyen jól sohasem éltem. Nincs semmi gon­dom. A zárszámadáskor csak ter­mészetben kaptam 30 mázsa ke­nyérgabonát, 21 mázsa tengerit, 25 mázsa burgonyát' és zöldségféléket, jószágom sem fog éhezni a hosszú tél alatt, mert kaptam 23 mázsa szénát, 27 mázsa répát és más la­ka rmúnyféleséget. Amióta csoport ­tag lettem, négy tehenem áll az istállóban és három disznóm hí­zik. A ruha dolgában is megválto­zott a helyzetem. Amióta beléptem a csoportba, két-három öltönnyel tudok többet vásárolni, mint az­előtt. Kerékpárt vettem és ha a villanyt is bevezetik a házamba, akkor rádiót is veszek. A munkám­nak egyéni gazdálkodó koromban sohasem volt ilyen eredménye. De jövőre még nagyobb jövedelemi« számítunk, .mert többen vágynak s a munkánk is sokkal szervezettebb lesz. Berta János, a deruecserl „Dimitrov” »ermelő­esopovt tagja. százalékos eredményt értek el, mivel a termelők nem szállították be a dohányt az ütemterv szerint. Ezt a lemaradást azonban még ez év januárjában behozzák, sőt vál­lalást tesznek az év első negyedévi tervének túlteljesítésére. A terv maradéktalan teljesítésé­hez szükséges, hogy megszilárdít­sák a munkafegyelmet. Ezt úgy akarják elérni, hogy raktáronként minden brigádvezető egyénileg fe­lelős azért, hogy minden dolgozó pontos Időben megjelenjen a mun­kahelyen. Minden brigádban vau egy bizalmi, akinek feladata, hogy nevelőmunkával segítse elő a mun­kafegyelem megszilárdítását. Meg­szüntetik azt a helytelen mód­szert, liogy egy dolgozó havonta 10—15 munkahelyen is dolgozzon. Biztosítják a verseny uyilvános ságát is. A versenytáblákon kívül ezentúl a most felszerelésre kerülő mikrofonon keresztül Is népszerű­sítik a munkaversenyt. Megdicsé­rik, nótát küldenek az élenjáróknak.

Next

/
Thumbnails
Contents