Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-06 / 4. szám
« NÉPLAP 1951 január 6, vasárnap A nép ellensége Tolt a iiiiiMhnu. a * m a is Lel«plc«$d$tt a feketevá^ó li^zadadai pap Büszkeségünk az épülő, hatalmas Tiszalökí Vízierőmfi, amely árammal és az öntözéses gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen Tízzel fogja segíteni országunk dolgozó népének harcát a szocializmus felépítésében, lehetővé teszi megyénk gyorsütemű ipari fejlesztését. Kmellett a hatalmas alkotás mellett fekszik Ti- szadada, megyénk egyik olyan községe, melynek dolgozó parasztsága szorgalmas és jó munkájával, a vei segíti népi államunk, országunk építését. Siető Ferenc, Lehoczki József, Kovács Lajos és lehetne még sorolni a neveket, mind-mind tudják: mivel tartoznak a nép államának, hogy villanyt kaptak, hogy épül a kultúrház, hogy gyermekeik számára megnyílt a boldog felemelkedés útja. Ma már nem klzsákmá- nyoltjai többé Tiszadada volt vérszopóinak, a földbirtokosoknak, ku- lákoknak és egyéb, a mólt társabeadásl kötelezettségek teljesítésé- dalmi rendszer szemetjeinek. Szűcs József a nép ellensége voll Sokan visszaemlékeznek még Tl- szadadán a múlt rendszer földigét getéseire. Nagy szavakat hangoztattak a múlt társadalom urai és adtak is földet. De abba belepusztult az, aki megkapta. Kevéske ingóságuk is ráment az adófizetésre, a törlesztésekre. Arra is emlékeznek Tiszadadán, hogy a 32-es aszályos esztendőben, amikor a nincstelen parasztok nem tudták megflr zetnl a kivetett árendát, az akkori Hitelszövetkezet elnöke, Szűcs József „tiszteletes úr” Vasvári Zoltán ügyvéd segítségével, nyolc-tízszeres árendát, no meghát az ügyvédi költséget hajtatta be árverés, foglalás útján! B. Kis József házát, Tamás Lajosnak tehenét, B. Kis János tehenét és még sok, sok dolgozó paraszt meglévő szegénységét rabolták el. Ebből a pénzből vásárolt magának a .tiszteletes úr” luxusautót. Mit érdekelte öt, hogs a dolgozók gyermekeinek nem lesz tej, hogy a nincstelenség és a nyomor tizedeli a szegényparasztok házait?! Egy volt a fontos: pénzt, mennél több pénzt! 1944-ben, a német megszállás ideje alatt nem lehet csodálkozni, hogy megbízatásokat is kapott a náci tisztektől. A németek összeharácsolták a dolgozó parasztok lovait, egy párat azonban visszahagytak a „tiszteletes úr” gondjaira. Amikor közeledtek a szovjet csapatok Kraszal István dolgozó parasztnak is két lovát vitték el a nácik. Amikor kérte a tiszteletest, hogy mint bétgyermekea családapának, legalább az egyik lovat adja vissza, így válaszolt: — Magának lovat vissza? Vannak arra érdemesebb eemberek, akik néni az „ellenséget” támogatják! A felszabadító szovjet csapatok persze .ellenségei” voltak a „tiszteletes úr” szemében. Nyilván meg volt az oka, hogy ellenségnek tekintse a szovjet katonákat, hiszen ezek szabadságot hoztak a dolgozóknak az elnyomás helyett. És nem lehetett ezekután olyan küny- nyüszerrel kizsákmányolni a dolgozó parasztságot, mint tette azt an hakelőtte igen sokat. Na és mert Krasznai István továbbkövetelte a lovát — mire Talő a csendőrség — összeverette őt a pap.' Majd szedte sátorfáját és nyugatra szökött i nácikkal. A felszabadít (ás után, amikor a dolgozó nép kezébe vette sorsának intézését, visszalopakodott, visszaszemtelenkedett. A község lakói nagy felháborodással fogadták. Joggal láttak benne ellenséget. S mivel a törvény már ebben az időszakban a nép érdekeit védte, nem volt meg a lehetőség a kizsákmányolásra, keresett magának jobb „foglalkozási ágat”. A prédikáció mellett egy kis dohánycsempészés bőrcsempészés is gyarapította jövedelmét. Drágalátos csemetéjét Hidasnémetiben fogták el két mázsa dohánnyal. Feketevágásra szövetkezett a killákkal Változtak az idők, változtak a próbálják akadályozni tervgazdál- szelek. Ugylátszik, hogy az előző kodásunkat. Ha egy kicsit szétné- ,foglalkozási ág” helyett a „tiszte-J zünk Tiszadadán, kik azok, akikkel barátkozik és kikkel tart kapcsolatot a PaP nem fog senki meglepődni. Kik is lehetnek barátai? L. Fekete István, Sz. Fekete István kulák presbiterek. Mindén zsák megtalálja a maga faltját. Szűcs Józsefnek ezek a „foltocskái”. S ahogy a múlt társadalmi rendszerben spekulált és üzérkedett, úgy gondolta: ma is lehet folytatni ezeket a szennyes üzleteket. Szorosan összefügg a kizsákmányolás, a dohány- és bőrspekuláció, no meg a feketevágás. Szűcs József mindenkor a nép ellensége volt, ma is az, de most az egyszer tévedett a „tiszteletes űr” és hozzá hasonló népellenes társai. A dolgozók nem tűrik tovább, hogy spekulánsok, feketevágók akadályozzák az állattenyésztés fejlesztését, ötéves tervünk sikeres végrehajtását. letes úr” újra másat keresett. Kis Sándor kulábfattyűt megkérte egy szívességre: vágjon le két sertést számára. Kis Sándor meg is tette ezt. S amikor a községi tanács felelősségre vonta, rögtön kereste a mentő szalmaszálat, amelynek segítségével a feketevágás vádja alól akart kibújni. „Kértem én vágási engedélyt kérem, volt érte a feleségem. Nem volt benn az, aki azt kiadja és hát, úgy gondoltam, levághatom a sertéseket”. Ugylátszik azt képzeli, hogy ő mentes a törvények alól. De azt már elfeledte megmondani, hogy a feketevágás időpontjában vagonba rakva ott állott a bútorja az állomáson, amely- lyel a község elhagyására készült. Furcsa eset, de megesett... És a tiszteletes úrra is lesújt népi demokráciánk ökle. Mindazokra, akik valamilyen formában megA termelőszövetkezeti állattenyésztés fejlesztéséért A termelőszövetkezetek é-s gépállomások élenjáró dolgozóinak második országos tanácskozása felhívja Szabolcs-Szatmár termelőszövetkezeteit és csoportjait is: „Az állattenyésztés fejlesztése érdekében fokozzák termelőszövetkezeteink a saját erőből való építkezéseket. Az építkezéshez szükséges anyagokat minél nagyobb mérték ben, saját erejükből biztosítsák > ezért szervezzék meg a házi tégla és mészégetőit, továbbá a vertfal lal való építkezést. Az építkezési egész éven keresztül külön építő brigádban folytassák”. A tuzsfirj „Vörös Csillag” lermelöosoportban leikos munkával folyik a* építkezés. Negyven férőhelyes marha^tállőt építenek. Az építkezéshez nyolc vanezer forinttal segítette az állam a tuzsériakat. A téglát régi, rozzant épületek lebontásával szerezték meg a szövetkezetiek és ők adják az éptt kezéshez a munkaerőt is brigádjukkal. Most épülő istállójukat elkészültével korszerűen szerelik majd fel. Köze pére síneket építenek a takarmány be- és trágya kihordására. Az istálló mellé modern tejházat is építenek. Azt akarják, hogy tehenészetük magas fövedelmezőségú legyen. Szervezzünk minél több termelőcsoportban alapfokú szakmai tan folyam of A tmnelősEővetktízetek és gépállomások élenjáró dolgozói országos tanácskozásának felhívása harmadik pontja így kezdődik: ,,A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai bátran alkalmazzák az új, a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságából elsajátított agrotechnikai, eljárásokat, amelyek segítségével az élenjáró termelőszövetkezetek már áriádig is magas terméseredményt értek el...” Ugyancsak a tanácskozás felhívásának negyedik pontja így hangzik : „Termelőszövetkezeteink kapcsolódjanak be az eddiginél is nagyobb mértékben olyan — nép gazdasági szempontból nagyjelentőségű — új kultúrák termelésébe, mint a gyapot, a rizs, a kokszagin, a földimogyoró, mert ezák is jelentősen növelik jövedelmüket.” Hogyan tesznek eleget ennek a felhívásnak termelőcsoportjaink? Hogyan tanulnak a szakmai tanfolyamokon? Megyénkben 430 termelőcsoport működik 23.000 családdal. Nyilván, egyszerre nem tudják úgy megszervezni, hogy minden csoportban, szövetkezetben legyen szakmai oktatás, azzal azonban nem lehetünk megelégedve, hogy csak 24 tsz. tart tanfolyamot. 24 mezőgazdasági szakembernél azért több van a megyében, akik alkalmasak volnának az alapfokú tanfolyamok tartósára és % 24-nét több csoportra férne rá a tanulás. A blsvárdal Uj Élet-bői olyan Jegyzőkönyvet küldtek a megyei tanácshoz, hogy „nem tudják megszervezni az oktatást, a tagság nem hajlandó rősztvenmi”. Milyen lehet itt a tagság és a vezetőség kapcsolata? Porcsalmal, csengenij falusi tanács szintén jegyzőkönyvben „igazolta”, hogy a községében ilyen tanfolyamot szervezni „nem lehet”., A nyírbátori járás állattenyésztője, László János vájjon hogyan tudja az állattenyésztést kiszélesíteni, úgy mennyiségben, mint minőségben, ha a rábízott két' csoportnál nem szervezi meg a szakmai oktatást?! Sóstóhegyen a Vörös Csillag 1951-ben „csak” negyvenegy forintos munkaegységet ért el. Azt szoktuk rá mondani, hogy aránylag jó eredmény, ők .már a múlt évben is elsajátítottak néhány szovjet agrotechnikai eljárást. Borbély Ferenc, a Mezőker. dolgozója, aki a tanfolyamot tartja, a tanfolyamon résztvevő 55 tács.-tag úgy látja, hogy jövőre jobb eredményt csalt úgy érhetnek el, ha tanulunk. Ezért a beszervezett 53 tag minden alkalommal pontosan megjelenik a tanfolyamon. A tanfolyam megszervezésében jő munkát végzett a balkányi gépállomás gazdásza, aki Biriben a Békénél 53 hallgatóval szervezte meg a tanfolyamot. A hallgatók közt számos egyéni gazdálkodó és 10 nő van. Gyulaházán a Szabadságnál G7 hallgatóból 19 nő és 28 egyénileg dolgozó paraszt. Jónak egy járás sem mondható. A sorrend úgy néz ki, hogy a nagykúllói és nyíregyházi járás végzett jó munkát, jelentések is innen érkeznek leginkább. A sok rossz közül is leghátul kullognak azonban a csengeri, nnményl és bátori járások. Eredmények vannak,. mert ha ezeregyszázan vesznek is részt ezeken a tanfolyamokon, ez is azt jelenti, hogy vannak, akik tudják, hogy az újat, a fejlettebbet elsajátítani csak úgy lehet tökéletesen, ha azt elméletben is megtanulják. Rákosi elvtárs a termelőszövetkezeti tanácskozáson azt mondta: „Mi rajta leszünk, hogy a szövetkezet megkapja mindazt, amit a legmodernebb termelés, a Szovjetunió termelése nyírj tani tud. Minden támogatást megadunk, gépeket, traktort, kombájnt, jó vetőmagot, műtrágyát, mindennel segíteni fogunk a szövetkezeteknek abban, hogy jómódúak legyenek.” Mindezekkel az adottságokkal rendelkeznek szövetkezeteink. Módjukban van többet termelni, gyarapítani a közös vagyont, emelni az egyéni jólétet, de az állam által nyújtott segítséggel jól kell gazdálkodni. És hol tanulnák meg ezt a jó gazdálkodást, ha nem a szakmai tanfolyamokon?! A csengeri, Vásárosnaményl és nyírbátori járásban és a többi helyeken, ahol elhanyagolták a tanfolyamszervezést, azt magyarázzák meg a tanácsdolgozók, a mezőgazdászok a tszcs, tagjainak, s a legértelmesebb egyéni dolgozó parasztoknak, hogy milyen haszonnal jár egy jól végzett tanfolyam. Végezzenek lelkiismeretesebb munkát s akkor nem kell saját szégyenükre olyan jelentést küldeni a felsőbb szervekhez, hogy „nem lehet megszervezni a tanfolyamot”. Felvilágosító munkájukban támaszkodjanak a pártszervezetekre, a népnevelőkre. Segítséget kapnak a tanfolyam megszervezéséhez. Versenyben javítjuk a gépeket Rákosi elvtárs beszéde után ösz- szeült a gépállomáson a pártszervezet taggyűlése és ezen megbeszéltük a munkafegyelem területén tapasztalható hiányosságokat és azok kijavítási mjúdját. A pártszervezet a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a következőket határozta el: A pártszervezet népnevelői úgy ’végezzék a munkájukat, hogy ezentúl ne forduljon elő késés, vagy igazolatlan mulasztás a gépállomáson. Megmagyarázzuk a dolgozóknak, hogy mennyire hátráltatják a gépállomás tervteljesítését ezek a mulasztások. A későnjövőket és az igazolatlanul mulasztókat faliújságokon.is kipellengérezzük, de ha ez. nem használ, akkor komolyabb eszközökhöz nyúlunk, megbüntetjük őket, s a notórius későnjövőket fegyelmi utón elbocsátjuk. A MUNKAERŐTOBORZÁS terén gépállomásunk már jelentős eredményeket ért eh A terv szerint január 10-ig 14 új dolgozót kell felvenni a gépállomásra. Ebből a gépállomáson van már öt férfi és öt nő. A hátralévő két női és egy férfimunkaerőt a terv szerinti határidőre szintén felvesszük. Azonban a széleskörű népnevelő munkát, amelyet a nők toborzására szerveztünk, még fokozzuk. El akarjuk érni, hogy terven felül is toborozzunk nőket a gépállomásra. gépjavítás Az ófehértói gépállomás* dolgozói elhatározták, hogy a téli javítás minél jobb elvégzése érdekében versenyre hívják ki a nyírmadai gépállomás dolgozóit az alábbi Versenypontok szerint: Február 24-ig kijavítjuk a gépállomás összes erő- és munkagépeit, számszerint 20 traktort, 20 ekét, tó vetőgépet, 9 tárcsát & 10 cséplőgé pet. A javítási munkákat olyan minő ségben végezzük, hogy ebből kifo lyólag a tavaszi munkák során gép kiesés ne legyen, A gépjavítás költségeit az elő irányzathoz viszonyítva 10 száza lékkai csökkentjük. A javítási munkák alatt a kar bantartáshoz 5 kg. petróleumot és 2 kg. törlőrongyot használunk fel erőgépenként. A főgépész, körzeti szerelők, bri gádvezetők és a fejlettebb trakto rosok a javítási idő alatt oktatják a gyengébb képzettségű traktorosé kát. A versenyben vállalt feladatok végrehajtását úgy ellenőrizzük hogy hetenként kölcsönösen meg nézzük az eredményeket. A tapasz tálatokat hasznosítjuk a verseny ben. Kulcsár József, az ófehértói gépállomás pártszer vezetének titkára. A Magyar-Szovjet Társasé» nyíregyházi szervezete a következő hónapokban minden nagyobb üzemben megrendezi a „Szovjetunió 16 Köztársaság' című képkiálítást. A nyíregyházi Fényképes» Szövetkezet, • amely májusban kezdte meg működését forgat mát kétszeresére emelte. A na pókban szereztek be egv út 12-000 forintos kopirozógépet amely naponta 1000 1500 da rab kópiát készít
