Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

« NÉPLAP 1951 január 6, vasárnap A nép ellensége Tolt a iiiiiMhnu. a * m a is Lel«plc«$d$tt a feketevá^ó li^zadadai pap Büszkeségünk az épülő, hatalmas Tiszalökí Vízierőmfi, amely áram­mal és az öntözéses gazdálkodás­hoz nélkülözhetetlen Tízzel fogja segíteni országunk dolgozó népének harcát a szocializmus felépítésében, lehetővé teszi megyénk gyorsütemű ipari fejlesztését. Kmellett a ha­talmas alkotás mellett fekszik Ti- szadada, megyénk egyik olyan köz­sége, melynek dolgozó parasztsága szorgalmas és jó munkájával, a vei segíti népi államunk, országunk építését. Siető Ferenc, Lehoczki Jó­zsef, Kovács Lajos és lehetne még sorolni a neveket, mind-mind tud­ják: mivel tartoznak a nép államá­nak, hogy villanyt kaptak, hogy épül a kultúrház, hogy gyermekeik számára megnyílt a boldog felemel­kedés útja. Ma már nem klzsákmá- nyoltjai többé Tiszadada volt vér­szopóinak, a földbirtokosoknak, ku- lákoknak és egyéb, a mólt társa­beadásl kötelezettségek teljesítésé- dalmi rendszer szemetjeinek. Szűcs József a nép ellensége voll Sokan visszaemlékeznek még Tl- szadadán a múlt rendszer földigét getéseire. Nagy szavakat hangoz­tattak a múlt társadalom urai és adtak is földet. De abba belepusz­tult az, aki megkapta. Kevéske in­góságuk is ráment az adófizetésre, a törlesztésekre. Arra is emlékez­nek Tiszadadán, hogy a 32-es aszá­lyos esztendőben, amikor a nincs­telen parasztok nem tudták megflr zetnl a kivetett árendát, az akkori Hitelszövetkezet elnöke, Szűcs Jó­zsef „tiszteletes úr” Vasvári Zol­tán ügyvéd segítségével, nyolc-tíz­szeres árendát, no meghát az ügy­védi költséget hajtatta be árverés, foglalás útján! B. Kis József há­zát, Tamás Lajosnak tehenét, B. Kis János tehenét és még sok, sok dolgozó paraszt meglévő szegény­ségét rabolták el. Ebből a pénzből vásárolt magának a .tiszteletes úr” luxusautót. Mit érdekelte öt, hogs a dolgozók gyermekeinek nem lesz tej, hogy a nincstelenség és a nyo­mor tizedeli a szegényparasztok há­zait?! Egy volt a fontos: pénzt, mennél több pénzt! 1944-ben, a német megszállás ide­je alatt nem lehet csodálkozni, hogy megbízatásokat is kapott a náci tisztektől. A németek összehará­csolták a dolgozó parasztok lovait, egy párat azonban visszahagytak a „tiszteletes úr” gondjaira. Amikor közeledtek a szovjet csapatok Kraszal István dolgozó parasztnak is két lovát vitték el a nácik. Ami­kor kérte a tiszteletest, hogy mint bétgyermekea családapának, leg­alább az egyik lovat adja vissza, így válaszolt: — Magának lovat vissza? Van­nak arra érdemesebb eemberek, akik néni az „ellenséget” támogat­ják! A felszabadító szovjet csapatok persze .ellenségei” voltak a „tisz­teletes úr” szemében. Nyilván meg volt az oka, hogy ellenségnek te­kintse a szovjet katonákat, hiszen ezek szabadságot hoztak a dolgo­zóknak az elnyomás helyett. És nem lehetett ezekután olyan küny- nyüszerrel kizsákmányolni a dolgo­zó parasztságot, mint tette azt an hakelőtte igen sokat. Na és mert Krasznai István továbbkövetelte a lovát — mire Talő a csendőrség — összeverette őt a pap.' Majd szedte sátorfáját és nyugatra szökött i nácikkal. A felszabadít (ás után, amikor a dolgozó nép kezébe vet­te sorsának intézését, visszalopako­dott, visszaszemtelenkedett. A köz­ség lakói nagy felháborodással fo­gadták. Joggal láttak benne ellen­séget. S mivel a törvény már ebben az időszakban a nép érdekeit véd­te, nem volt meg a lehetőség a kizsákmányolásra, keresett magá­nak jobb „foglalkozási ágat”. A prédikáció mellett egy kis dohány­csempészés bőrcsempészés is gya­rapította jövedelmét. Drágalátos csemetéjét Hidasnémetiben fogták el két mázsa dohánnyal. Feketevágásra szövetkezett a killákkal Változtak az idők, változtak a próbálják akadályozni tervgazdál- szelek. Ugylátszik, hogy az előző kodásunkat. Ha egy kicsit szétné- ,foglalkozási ág” helyett a „tiszte-J zünk Tiszadadán, kik azok, akikkel barátkozik és kikkel tart kapcsola­tot a PaP nem fog senki megle­pődni. Kik is lehetnek barátai? L. Fekete István, Sz. Fekete István kulák presbiterek. Mindén zsák megtalálja a maga faltját. Szűcs Józsefnek ezek a „foltocskái”. S ahogy a múlt társadalmi rendszer­ben spekulált és üzérkedett, úgy gondolta: ma is lehet folytatni ezeket a szennyes üzleteket. Szoro­san összefügg a kizsákmányolás, a dohány- és bőrspekuláció, no meg a feketevágás. Szűcs József min­denkor a nép ellensége volt, ma is az, de most az egyszer tévedett a „tiszteletes űr” és hozzá hasonló népellenes társai. A dolgozók nem tűrik tovább, hogy spekulánsok, fe­ketevágók akadályozzák az állatte­nyésztés fejlesztését, ötéves tervünk sikeres végrehajtását. letes úr” újra másat keresett. Kis Sándor kulábfattyűt megkérte egy szívességre: vágjon le két sertést számára. Kis Sándor meg is tette ezt. S amikor a községi tanács fele­lősségre vonta, rögtön kereste a mentő szalmaszálat, amelynek se­gítségével a feketevágás vádja alól akart kibújni. „Kértem én vágási engedélyt kérem, volt érte a fele­ségem. Nem volt benn az, aki azt kiadja és hát, úgy gondoltam, le­vághatom a sertéseket”. Ugylátszik azt képzeli, hogy ő mentes a tör­vények alól. De azt már elfeledte megmondani, hogy a feketevágás időpontjában vagonba rakva ott ál­lott a bútorja az állomáson, amely- lyel a község elhagyására készült. Furcsa eset, de megesett... És a tiszteletes úrra is lesújt népi demokráciánk ökle. Mindazok­ra, akik valamilyen formában meg­A termelőszövetkezeti állattenyésztés fejlesztéséért A termelőszövetkezetek é-s gép­állomások élenjáró dolgozóinak má­sodik országos tanácskozása fel­hívja Szabolcs-Szatmár termelőszö­vetkezeteit és csoportjait is: „Az állattenyésztés fejlesztése érdeké­ben fokozzák termelőszövetkeze­teink a saját erőből való építkezé­seket. Az építkezéshez szükséges anyagokat minél nagyobb mérték ben, saját erejükből biztosítsák > ezért szervezzék meg a házi tégla és mészégetőit, továbbá a vertfal lal való építkezést. Az építkezési egész éven keresztül külön építő brigádban folytassák”. A tuzsfirj „Vörös Csillag” lermelöosoportban leikos munkával folyik a* építkezés. Negyven férőhelyes marha^tállőt építenek. Az építkezéshez nyolc vanezer forinttal segítette az állam a tuzsériakat. A téglát régi, rozzant épületek lebontásával szerezték meg a szövetkezetiek és ők adják az éptt kezéshez a munkaerőt is brigádjukkal. Most épülő istállójukat elkészültével korszerűen szerelik majd fel. Köze pére síneket építenek a takarmány be- és trágya kihordására. Az istálló mellé modern tejházat is építenek. Azt akarják, hogy tehenészetük magas fövedelmezőségú legyen. Szervezzünk minél több termelőcsoportban alapfokú szakmai tan folyam of A tmnelősEővetktízetek és gép­állomások élenjáró dolgozói or­szágos tanácskozásának felhívása harmadik pontja így kezdődik: ,,A termelőszövetkezetek vezetői és tag­jai bátran alkalmazzák az új, a Szovjetunió élenjáró mezőgazdasá­gából elsajátított agrotechnikai, el­járásokat, amelyek segítségével az élenjáró termelőszövetkezetek már áriádig is magas terméseredményt értek el...” Ugyancsak a tanácskozás felhí­vásának negyedik pontja így hang­zik : „Termelőszövetkezeteink kap­csolódjanak be az eddiginél is na­gyobb mértékben olyan — nép gaz­dasági szempontból nagyjelentősé­gű — új kultúrák termelésébe, mint a gyapot, a rizs, a kokszagin, a földimogyoró, mert ezák is je­lentősen növelik jövedelmüket.” Hogyan tesznek eleget ennek a felhívásnak termelőcsoportjaink? Hogyan tanulnak a szakmai tan­folyamokon? Megyénkben 430 termelőcsoport működik 23.000 családdal. Nyilván, egyszerre nem tudják úgy megszer­vezni, hogy minden csoportban, szövetkezetben legyen szakmai ok­tatás, azzal azonban nem lehetünk megelégedve, hogy csak 24 tsz. tart tanfolyamot. 24 mezőgazdasá­gi szakembernél azért több van a megyében, akik alkalmasak volná­nak az alapfokú tanfolyamok tar­tósára és % 24-nét több csoportra férne rá a tanulás. A blsvárdal Uj Élet-bői olyan Jegyzőkönyvet küldtek a megyei tanácshoz, hogy „nem tudják meg­szervezni az oktatást, a tagság nem hajlandó rősztvenmi”. Milyen lehet itt a tagság és a vezetőség kapcsolata? Porcsalmal, csengenij falusi ta­nács szintén jegyzőkönyvben „iga­zolta”, hogy a községében ilyen tanfolyamot szervezni „nem lehet”., A nyírbátori járás állattenyész­tője, László János vájjon hogyan tudja az állattenyésztést kiszélesí­teni, úgy mennyiségben, mint mi­nőségben, ha a rábízott két' cso­portnál nem szervezi meg a szak­mai oktatást?! Sóstóhegyen a Vörös Csillag 1951-ben „csak” negyvenegy forin­tos munkaegységet ért el. Azt szoktuk rá mondani, hogy arány­lag jó eredmény, ők .már a múlt évben is elsajátítottak néhány szovjet agrotechnikai eljárást. Bor­bély Ferenc, a Mezőker. dolgozója, aki a tanfolyamot tartja, a tan­folyamon résztvevő 55 tács.-tag úgy látja, hogy jövőre jobb ered­ményt csalt úgy érhetnek el, ha tanulunk. Ezért a beszervezett 53 tag minden alkalommal pontosan megjelenik a tanfolyamon. A tanfolyam megszervezésében jő munkát végzett a balkányi gép­állomás gazdásza, aki Biriben a Békénél 53 hallgatóval szervezte meg a tanfolyamot. A hallgatók közt számos egyéni gazdálkodó és 10 nő van. Gyulaházán a Szabad­ságnál G7 hallgatóból 19 nő és 28 egyénileg dolgozó paraszt. Jónak egy járás sem mondható. A sorrend úgy néz ki, hogy a nagykúllói és nyíregyházi járás végzett jó munkát, jelentések is innen érkeznek leginkább. A sok rossz közül is leghátul kullognak azonban a csengeri, nnményl és bátori járások. Eredmények vannak,. mert ha ezeregyszázan vesznek is részt eze­ken a tanfolyamokon, ez is azt jelenti, hogy vannak, akik tudják, hogy az újat, a fejlettebbet elsa­játítani csak úgy lehet tökéletesen, ha azt elméletben is megtanulják. Rákosi elvtárs a termelőszövet­kezeti tanácskozáson azt mondta: „Mi rajta leszünk, hogy a szövet­kezet megkapja mindazt, amit a legmodernebb termelés, a Szovjet­unió termelése nyírj tani tud. Min­den támogatást megadunk, gépe­ket, traktort, kombájnt, jó vető­magot, műtrágyát, mindennel se­gíteni fogunk a szövetkezeteknek abban, hogy jómódúak legyenek.” Mindezekkel az adottságokkal rendelkeznek szövetkezeteink. Mód­jukban van többet termelni, gya­rapítani a közös vagyont, emelni az egyéni jólétet, de az állam ál­tal nyújtott segítséggel jól kell gazdálkodni. És hol tanulnák meg ezt a jó gazdálkodást, ha nem a szakmai tanfolyamokon?! A csengeri, Vásárosnaményl és nyírbátori járásban és a többi he­lyeken, ahol elhanyagolták a tan­folyamszervezést, azt magyarázzák meg a tanácsdolgozók, a mezőgaz­dászok a tszcs, tagjainak, s a leg­értelmesebb egyéni dolgozó parasz­toknak, hogy milyen haszonnal jár egy jól végzett tanfolyam. Végez­zenek lelkiismeretesebb munkát s akkor nem kell saját szégyenükre olyan jelentést küldeni a felsőbb szervekhez, hogy „nem lehet meg­szervezni a tanfolyamot”. Felvilá­gosító munkájukban támaszkodja­nak a pártszervezetekre, a népne­velőkre. Segítséget kapnak a tan­folyam megszervezéséhez. Versenyben javítjuk a gépeket Rákosi elvtárs beszéde után ösz- szeült a gépállomáson a pártszer­vezet taggyűlése és ezen megbeszél­tük a munkafegyelem területén ta­pasztalható hiányosságokat és azok kijavítási mjúdját. A pártszer­vezet a munkafegyelem megszilárdí­tása érdekében a következőket ha­tározta el: A pártszervezet népnevelői úgy ’végezzék a munkájukat, hogy ezen­túl ne forduljon elő késés, vagy igazolatlan mulasztás a gépállomá­son. Megmagyarázzuk a dolgozók­nak, hogy mennyire hátráltatják a gépállomás tervteljesítését ezek a mulasztások. A későnjövőket és az igazolatlanul mulasztókat faliújsá­gokon.is kipellengérezzük, de ha ez. nem használ, akkor komolyabb esz­közökhöz nyúlunk, megbüntetjük őket, s a notórius későnjövőket fe­gyelmi utón elbocsátjuk. A MUNKAERŐTOBORZÁS terén gépállomásunk már jelentős eredményeket ért eh A terv szerint január 10-ig 14 új dolgozót kell felvenni a gépállomásra. Ebből a gépállomáson van már öt férfi és öt nő. A hátralévő két női és egy férfimunkaerőt a terv szerinti ha­táridőre szintén felvesszük. Azon­ban a széleskörű népnevelő munkát, amelyet a nők toborzására szervez­tünk, még fokozzuk. El akarjuk ér­ni, hogy terven felül is toborozzunk nőket a gépállomásra. gépjavítás Az ófehértói gépállomás* dolgozói elhatározták, hogy a téli javítás minél jobb elvégzése érdekében ver­senyre hívják ki a nyírmadai gépál­lomás dolgozóit az alábbi Verseny­pontok szerint: Február 24-ig kijavítjuk a gép­állomás összes erő- és munkagépeit, számszerint 20 traktort, 20 ekét, tó vetőgépet, 9 tárcsát & 10 cséplőgé pet. A javítási munkákat olyan minő ségben végezzük, hogy ebből kifo lyólag a tavaszi munkák során gép kiesés ne legyen, A gépjavítás költségeit az elő irányzathoz viszonyítva 10 száza lékkai csökkentjük. A javítási munkák alatt a kar bantartáshoz 5 kg. petróleumot és 2 kg. törlőrongyot használunk fel erőgépenként. A főgépész, körzeti szerelők, bri gádvezetők és a fejlettebb trakto rosok a javítási idő alatt oktatják a gyengébb képzettségű traktorosé kát. A versenyben vállalt feladatok végrehajtását úgy ellenőrizzük hogy hetenként kölcsönösen meg nézzük az eredményeket. A tapasz tálatokat hasznosítjuk a verseny ben. Kulcsár József, az ófehértói gépállomás pártszer vezetének titkára. A Magyar-Szovjet Társasé» nyíregyházi szervezete a követ­kező hónapokban minden na­gyobb üzemben megrendezi a „Szovjetunió 16 Köztársaság' című képkiálítást. A nyíregyházi Fényképes» Szövetkezet, • amely májusban kezdte meg működését forgat mát kétszeresére emelte. A na pókban szereztek be egv út 12-000 forintos kopirozógépet amely naponta 1000 1500 da rab kópiát készít

Next

/
Thumbnails
Contents