Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-28 / 301. szám
N t P I A V 1931 d»cemb»f 2S. oánt.ek Tel jesí isii k ma i*a cl ék tala a til a ke^j iijtési tervet Az 1951-es év utolsó napja rohamosan közeledik. Gyárainkban, üzemeinkben lelkes bare, indult meg az évi terv befejezéséért, túlteljesí- ; őséért. Ugyanígy a gyári és üzemi munkásainkhoz hasonlóan megyénk sok községében is újult erővel szervezik a begyűjtést, hogy január 1- ve ne legyen tartozás. A DÖGÉI DOLGOZÓ PARASZTOK mintegy 3 hete azt vállalták, hogy .Sztálin elvtárs születésnapjára az akkori napokban rendezett begytij- i ősi héten 180 mázsa kukoricát, i0.636 darab tojást, 18 mázsa 02 kiló baromfit gyűjtenek be többek között. Vállalásukat azonban nem teljesítették. A begyűjtési héten kukoricából 130 mázsát, tojásból 10 ezer 500 darabot, baromfiból azonban mindössze 11 mázsa 00 kilót adtak be. A népnevelők ezután elhatározták, hogy az év utolsó napjaiban sokkal jobb népncvelcmunkát fognak végezni az élenjáró beadók bevonásával annál a 62 hátralékosnál, akik még czídáíg nem teljesítették beadási kötelezettségüket A dögéi dolgozó parasztok az 1952-es évét becsülettel, adósság nélkül akarják kezdeni. Azért is tűrték a tanácsot, hogy a beadási kötelezettségeiket nem teljesítő spekulánsokkal szemben a legszigorúbban alkalmazzák a törvényes eszközöket. Helye van a szigornak, hiszen burgonya és napraforgó begyűjtési tervének túlteljesítése mellett kukoricából 98, baromfiból 87, tojásból 94, sertésből 50 és marhából 03 százaléknál tartanak mindössze. MÉG ROSSZABBUL ÁLL BAKAMÁZ ahol baromfiból 86, burgonyából 81, kukoricából 70, napraforgóból 155, élőállatból pedig 100 százaléknál tartanak j>edig Kakamazon is éppen akkor fejeződik be az év, mint ‘máshol. Sokkal fokozottabb munkát kell végeznie a pártszervezetnek a begyűjtési terv teljesítéséért. Vonják be népneve"emunkéra az olyan becsületes dolgozó parasztokat, mint Keller Márton, Saller Mátyás, Tóth Mihály, Papp Károly, akik nem hagytak adósságot 1952- re, idei beadási kötelezettségük teljesítésében. Helyesen tette a tanács, hogy a hátralékosokra kivetette a. kártérítést, amit most a- törvény szigorával le is hajtanak. TISZ ABEZDÉDEN alig van a faluban egykét olyan dolgozó parászt, aki ne tar- ozna még valamivel. Főleg a baromfi- és tojásbeadás terén nagy a lemaradás. Még a község legjobbjai között is sok a hátralékos tojásból és baromfiból. Példamutató dolgozó parasztnak ismerték a községben Daku Gyula 10 holdas tanácstagot is. Most azonban még mindig 320 tojással és 12 kiló baromfival adósa az államnak. Hasonló a helyzet l’okol Károly l-l holdas középparasztnál is, aki 420 tojásból mindössze csak 70-et adott be. Baromfibeadási kötelezettségéből pedig még semmit sem teljesített. így lehet sorolni tovább M. Ivói József, Révész Gézáné, Battyányi András és a többi bez- dedi dolgozó parasztok neveit. Nem mozgósít, mert nem is tud jól mozgósítani, mikor a párt- szervezet vezetőségében is találni hátralékosokat, mint Balog István- né is. Az év utolsó napjait arra használja fel a pártszervezet, hogy a vezetők példamutatásával, az élenjáró beadók ugitációjával mozgósítson a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére. Ehliez persze az is szükséges, hogy1 a tanács minden hátralékossal szemben a törvény szigorával lépjen fel. HOZZUK BE A NAGT • LEMARADÁST AZ ÉLŐ- ÁLLATBEGYÜJTÉSBEN Szaboles-Szal már a tojás- és ba- romfibeadáson kívül az élőállatbeadásban is a szégyenteljes utolsó helyen van a megyék közti versenyben. A hiba az, hogy községi és járási tanácsaink nem fordítanak kellő gondot az élőállatbeadás ütemtervsáerinü teljesítésére. Bár nap választ már csak el az élűál- latbeadás első félévének lezárásától, de megyénk területén egyetlen egy járást sem találni, amelyik a félévi tervét már teljesítette volna. Még a kisvárául járás is csupán 88.9 százalékot ért el marhabeadásban. A többi járásoknál még rosszabbak az eredmények. Még nagyobb szégyen a kisvárdai járásra, hogy sertésbeadásban utolsóelőtti a járások között, 40.8 százalékos „eredményével”. A járások között a sorrend a következő: Marhabeadásban : kisvárdai 8S.9 százalék, nagykállói 71.5 százalék, vásáros- naményi 59.4 százalék, csengeri 57.1 százalék, nyíregyházi 55.0 Százalék, fehérgyarmati 53.7 százalék, kemecsei 52.7 százalék, tiszalöki 48.8 százalék, nyírbátori 45.8 százalék, mátészalkai 42.4 százalék, baktalórántházi 33.7 százalék. Sertésbeadásban: csengeri 85.1 százalék, nyírbátori 73.2 százalék, tiszalöki 70,9 százalék, kemecsei 67.4 százalék, mátészalkai G5.1 százalék, nyíregyházi 59.2, fehérgyarmati 46.8, százalék, vásárosa aményt 46.7 százalék, nagykállói, 45.8 százalék, kisvárdai 40.8 százalék, baktalórántházi 29.6 százalék. Földmüvesszövetkezeteink elősegítik a falu felemelkedését, szocialista építését Győré elvtárs felszólalása Szafeoles-Szatinár földmű vessző vetkezet eme K megyei küldöttgyűlésén Megyénk földművesszövetkezelei- nek küldöttei vasárnap reggel gyűltek össze tanácskozásra Nyíregyházán. A küldöttgyűlésen részt- vett és felszólalt Győré József elv- társ is, a Magyar Dolgozók Pártja Szabolcs-Szatmármegyei Bizottságának titkára. — Földmüvesszövetkezeteink megyénk területén a nagy Szovjetunió szövetkezeteinek példáját követik, amelyek a Bolsevik Tárt útmutatásaival elősegítették a szocializmus győzelmét. A mi földművesszövetkezeteink újtípusú szövetkezetek. Amíg a Horthy-rendszerben kapitalista kersekedelmi vállalatok voltak a szövetkezetek, a termeléssel egyáltalán nem, vagy csak keveset foglalkoztak, addig- a ml földmüvesszövetkezeteink . áruforgalmi és fogyasztási tevékenysége nem szakad el a termelési feladatoktól —• mondotta Győré elvtárs. A m i iö him ü vess: ö v e t kezete - ink aktívan belekapcsolódnak a mezőgazdasági termelésbe, elősegítik, tagjaik termelő tevékenységét, emellett gondoskodnak a mezőgazdasági tér- melvényck értékesítéséről, a •falu ellátásáról. A falu dolgozóinak nem kizsákmányoló szervei a mi szövetkezeteink, hanem minden tevékenységükben a falu felemelkedését segítik elő. . Szabolcs-Szatmár földművesszövetkezetei nagymértékben hozzájárultak és hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozó parasztság a szövetkezés előnyeit megismerje, szakítson a régi egyéni gazdálkodással és elindul jón a jövedelmezőbb, jómódú életet biztosító nagyüzemi gazdálkodás útján. A termelőszövetkezeti mozgalom kifejlesztésénél jó munkát végeztek a megye földművesszövetkezetei, a termelőcso- portba lépésnél sokhelyütt a fö’d- nwvesszövetkezeti igazgatósági tagok jártak elől jópéldával. Ibrány példája nem az egyedüli, ahol a földmű vesszővé t Reze t, a szövetkezet igazgatósági tagjai elsők közt léptek, a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Föl dmü vesszővét kezetei nk akkor teljesítik legjobban feladataikat — mondotta a továbbiakban Győré elvtárs, — ha a lehető legjobban elősegítik a falu szocialista építésének munkáját, közreműködnek a falu elmaradottságának felszámolásában ós a virágzó mezőgazdaságot biztosító termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Érvényesíteni kell a szövetkezeti demokráciát minden föld- m űvesszövetkezetü nk ben — hangsúlyozta ki felszólalásában Győré József elvtárs. — Érezze magáénak a földmüvesszövetkeze- tet minden egyes szövetkezeti tag, végezzen aktívan munkát a szövetkezetben Mert a mi földmüvesszövetkezeteink csak akkor cselekszenek helyessen, ha nevelik, jobb munkára serkentik a tagságot, olyan munkát fejtenek ki, hogy a földműIZSÓ SAMUEL, A Ködös novemberi reggel volt. Izsó Sámuel behúzott nyakkal sietett a mátészalkai piac felé. — Amikor a rendőrség épületéhez ért, áttért a másik oldatra, messze elkerülte a házat. Nem szerette a rendőröket. A piacon, a szekerek, zsákok között már otthonosan mozgott. Mint a fürge vizsla, úgy szaglászott a holmik között, tapogatta az árut, alkudozott. Elemében volt. Ha nem is vásárolt. akkor is alkudott. Valaki meglökte. Bakó volt.. Van eladó! — Mit — Disznó,., kettő —- hajolt közel hozzá és súgta Bakó Izsó fülébe. Izsónak felcsillant a szeme. — Disznó. Ez éppen kapóra jött. Megegyeztek. 2500 f orintot f izetett. Elő• szedte pénztárcáját, amelyben egy- másrahajtva százasok lapultak. Bakó nem állhatta meg, hogy meg ne jegyezze: „De jól megy a dolga!” Izsó felröhögött: „Pestre já- rok, nagy város, van kit kopasz- tani..." Aztán megbeszélték, hogy Bakónál levágják a két sertést. TJgy is történt, levágták a két mázsáil- fclüli jószágot, megperzselték. Közben Izsó nagypántos vásári ládákat hozatott. Az állatokat belegyömöszölték, a ládákat lelakatolták s vitték ki az állomásra. Izsó clő- r ement. Jól ismerte a helyet hiszen itt szolgált még néhány héttel ezelőtt mint vasutas. Nemrégiben függesztették fel, mert 22 vasúti köpenyt ellopott több más holmival együtt. Körülnézett s látta hogy a homályban lévő alsó raktárhelyiségnél nincsen senki aki „zavarna,”. Arra irányította a kocsit, ráemelték a trepre a ládákat. Négy-öt asz- szonyság lihegett feléjük néhány perc múlva. Kovács Józsefné, debreceni kofa társaival együtt. Izsóhoz hasonló jó cégek. A volt vasutas néhány perc múlva 2800 forintot vágott zsebre. Néhány óra alatt háromszáz forintot keresett ... A sindi között szorgalmas vasutasok siettek szolgálati helyeik felé, kezükben a kis bőrönddel, hónuk alatt az összecsavart piros zászlócskával. Az állomással szemben, a Magasépítési Vállalat központjánál fehérköpenyes mérnökök, technikusok hajoltak a műszaki rajzok fölé: házakat, épületeket terveztek. Csak gürcöljenek —- gondolta Izsó. •— A falatot meg én adom a szájukba. Ahogy akarom, ameny- nyit akarok... — s azzal összecsapta. a két tenyerét, mintha mutatni akarná: így szorítja, össze a nyakukat... Uj ,,üzlet1w Néhány nap múlva új „üzletet” kötött Izsó. Két borjút vásárolt. A kettőből kinézett vagy másfél mássá húst. A borjúkkal saját istállójába vitette. Vágás után elment a korcsmába. Alig haladt azonban néhány métert, egy rendőrt vett észre az utcában. Ész nélkül rohant vissza, be a lakásba s az ablakon keress- tül lesett ki. A rendőr belépett a kapun. Izsó eléloholt. Nyugalmat próbált magára erőszakolni. Ám olyan volt, mint a. sarokba- szorított patkány. Rémület és düh szorította össze kapzsi, spekuláns szívét. Nem a borjú, nem a börtön, nem a bíróság volt az, ami felingerelte, hanem a pénz... a pénz! A pénz, amit elveszít. Ott a véres borjúhullák között már előre számolgatta: milyen árat kér, s mindjobban belelovalta magát, vadonatúj százasokat látott megelevenedni szemei előtt Dolgoznit Dolgozzon, „aki bolond”. 8 most itt a rendőr! Egyenest az istálló felé tart. Izsó felkapta a kisbaltát, háta mögé rejtve settenkedett a rendőr nyomába. A rendőr csak egy kiest fényt látott megvillanni s már kiáltott is: — Tegye le a baltát! Izsó megrettent s azonnal a földreejtette a szerszámot. A rendőr berúgta az istállóajtót. Sötét volt, a lámpát valaki már leoltotta. Kinyújtotta a kezét s puha, nedves anyagba ütközött. Az istállószaggal együtt alvadt vér nehéz bűze áramlott ki az ajtón, Hús! — Gyújtson világot!... ... A két borjú már a szekéren volt Izsóéií udvarában s megindult a, menet a rendőrség felé. Izsó lánytestvére hízelkedve dorombolt a. rendőr bajtárs' fülébe. — Na jöjjön be egy kicsit a szobába, akarok valamit mondani... Na, jöjjön .. A rendőr felháborodva taszította el magától a nőszemélyt. Lépdelt a kocsi nyomában. Mellette Izsó. 8 egyszercsak Izsó rácsapott a rendőr tarkójára, szembefordult vele. — Hát nem lehet máskép elintézni?! — süvítette gyűlölködve s a másik kezében megvillant a kés. —- Gazember! Meg mertél szúrni?!! — kiáltott a szakaszvezető. •A nyakához kapott. Meleget érzett, már ömlött a vére. Izsó eltűnt a sötétben, A rendör- szakaszvezető két éjszakán keresztül nem aludt. Nem azért, mert sebesülése nem hagyta nyugodni, hanem azért, mert nyomozott. Két napon és két éjjelen át járta a határt, a községet, a kertek alját, az állomást, hogy elfogja a gazembert. Két nap múlva bukkant rá egy krumplisveremben. A bíróság előtt Most itt áll Izsó a bíróság előtt. Először szlnészkedni próbál. Hol ostobaságot tetetve tátolt szájjal dől élőre s hallgatja a vádbeszé-' det, hol naív csodálkozást színlel, aztán máskor szemét szemérmesen földresüti, majd öklét idegesen markolásssa. Ám igazi válója itt is kiütközik. Amikor a bíró kérdést tesz fel neki: „Miért tette mindezt, amikor rendesen dolgozhatott volna?” — Először sunyítva körülnéz a teremben, aztán vállat- von és ismételgeti: „Beleestem, beleestem...” — „Miért vágott feketén? Nem tudta, hogy ezzel kárt okoz a népnek?” Izsó újra vállatvon : „A pénz, a pénz...” Ellensége a népnek ez a jellem- tejen gazember. Olyan a lelke, mint a kulúkoké, akik az utolsó zsírt is kicsavarnák a szegényemberből, ha most is lehetnék. — Olyan a lelke, mint ásóké a rablóké, akik háborúra spekulálnak a haszonért. Nagy és kis gazemberek. Egyformán undorítók Ys méltók a nép haragjára. Egyformán a kiontott vér és a pénz megszállottái. Börtönbevalök. Izsó tizenegy és fél évet kapott. A nép állama, eltapos- sa, a, piócákat. vesszövet kezetek tagjai példamu-_ tatóan teljesítsék állampolgári kötelezettségüket úgy az adófizetésben, mint a begyűjtésben és az egyéb feladatok elvégzésénél. A fjöldmüvesszövetkezett vezetők példamutatását kihangsúlyozva, megemlítette . Győré elvtárs, hogy igen fontos most a jüvőesztendei termelési szerződések könése Azok . a íöldművesszövetkezetek, amelyekben a vezetőségi tagok példát mutattak e' téren is, jó eredményeket tudnak felmutatni a termelési szerződések megkötésénél. Detott, ahol a földművesszövetkezet feladatát csupán az üzleti ügyek intézésében látja, ott nincs ered meng a. termelési szerződéskötésnél, de elmaradt a, község a. begyűjtésben is. Általában az jellemző földmű- vessző vetkezeteinkre — állapította meg Győré elvtárs felszólalása folyamán —, hogy úgy a begyűjtés, mint az áruellátás terén többé- kevésbbé elvégezték feladataikat. Munkájukat segítette, hogy felhasználták a. nagy Szovjet unió szövetkezeteinek tapasztalatait. A Szovjetunió támogatására a jövőben is számíthatunk, földmüvesszövetkezeteink számára kimerít hetetlen forrás a szovjet tapasztalatok ki ucsesháza. Földmüvesszövetkezetcinkben aa eléjt eredmények . mellett olyau hiányosságok is vannak, amelyek fékezik a további egészséges fejlődést — mondotta Győré József elvtárs. — Egyik legnagyobb hiányosság a szövetkezei! demokrácia megsértése A fehérgyarmati füldtnűvesszövet- kezetben például a vezetőség nem tart rendszeresen gyűléseket, nem. tárgyalja meg a tagsággal a föíd- művesszövetkezetet érintő kérdéseket, mit sem törődik azzal, hogy a tagság nem érzi magáénak it szövetkezetét, mit sem törődik azzal, hogy a vezetőség és a tagság közt szakadék van már. Másik hiányosság a példamutatás körül van. Nem egy szövetkezetünk van olyan, mint a mérkvállaji, ahol a szövetkezeti vezetők mind 200 százalékon felül teljesítették beadási kötelezettségüket. Azonban hiba, bogy a vezetők nem törekszenek arra: a földművesszövetkezeteken] ■belül minden tag kövesse példáju. kát, s kifelé maga is példát mutasson. A vezetők nem törekszenek mindenütt arra, hogy a, szövetkezeteken belül érvényt szerezzenek a törvénynek, az állampolgári kötelezettségek jó teljesítésére buzdítsanak. Rákosi elvtárs november harmin- cadikai beszédével, Pártunk és kormányunk emlékezetes határozatával kapcsolatban rámutatott Győré elvtárs: Ezek a rendszabályok még inkább megnövelik földműves- szövetkezeteink feladatait. Elő kell mozdítaniuk a földműves- szövetkezeteknek is, hogy a rendszabályok még szorosabbra fűzzek a kapcsolatot a város ,cs a falu közt, még szilárdabbá tegyék a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségét. Ne feledkezzenek meg föleiművesszövetkezeteinkben arról, hogy minden eddigi eredményünk, győzelmünk szervezője a Párt. Kövessék ezentúl is, még következetesebben Pártunk útmutatásait, minden tevékenységükkel segítsék elő Pártunk politikájának végrehajtását — mondta beszéde befejező részében.
