Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-28 / 301. szám

19M december 28. péntek NíPL Af II Növeljük tovább a Szabad Föld Téli Esték Dolgozó parasztságunkban nő a tanulás iránti vágy. Ezt bizonyítja a. Szabad Föld Télt Esték egyre fokozódó sikere. Amíg október hó­napban 110 volt az előadások láto­gatottságának fttlagszáma, ez no- vembőrben közel 120-ra emelkedett. Decemberben m pedig, amikor /iákosi elvtárs november 30-i beszedet vitatták meg, az át­lagos látogatói szám elérte a 1J,S főt. A dolgozó parasztok nemcsak egy­szerű hallgatói a Szabad Föld Téli Esték előadásainak, hanem tevé­keny részesei is. Élénk vita alakul ki. az előadások után. Nyírmeggye­sen többek között előadás volt „Az élet keletkezése’’ címmel. Felszó­lalt Csornái! Mihály kisparaszt és elmondotta, hogy a klerikális re­akció sötétségben és szolgaságban' igyekszik tartani a népet a babo­nák, mesék terjesztésével. Kiss Jó-, zsef és Kél F. Bertalan dolgozó parasztok kérték, liogj’- minden hé­ten rendezzenek természettudomá­nyos előadást. A jól megszervezett előadások eredményei a gyakorlati munká­ban, a termelésben jelentkeznek. Kapkoron Kiss Miklós dolgozó paraszt vállalta az egyik elő­adáson, hogy burgonyabcadási kötelezettséget 350 százalékra teljesíti. Vásárosnaményban sokan hallgat* -tűk meg a „Magyar falu 1954-ben” című előadást s a hallgatók úgy érezték: nekik is hozzá kell járul­niuk községük ötéves tervéhez. Egyöntetűen vállalták egy SOO mé­teres gyalogjáró kikövezését saját erejükből. A Szabad Föld Téli Esték elő­adásai ott eredményesek, ahol A PÁRTSZERVEZET ÉS A TANÁCS szívügyének tekinti a dolgozók mű­velődésének ügyét. Sényőn, míg kezdetben 100—120 dolgozó paraszt vett részt az elpadáson, most kö­zel 700-au járnak el rendszeresen -a Szabad Föld Téli Estékre. Azért, mert a pártszervezet a tömegszer­vezeteket Is bevonta az előkészítés munkájába, * s különösképpen az MDSZ tagjai folytattak egyéni ngl- táclót. Nyírmihályáiban hasonló a helyzet, ahol külön közönségszervezőket ál­lítottak be. sikerét Demecserben a DISZ fiataljai szí­nes, élénk plakátokat készítenek. Közel 1000 dolgozó paraszt láto­gatja az előadásokat. Porcsalmán minden egyes termelőszövetkezeli csoportnak külön szervezője van. A Szabad Föld Téli Esték kümö- röi, kodászi, tunyogmatolcs!, nap-' kori sikerei is a pártszervezetek, tanácsok munkáját dicsérik. Szé­gyenkezhetnek a nagyecsedlek, ópá- lytakj iiszaszalkaiak, fehérgyarma­tiak, mérk-vállajiak, vitkaiak. Eze­ken a helyeken igen gyér1 látoga­tottságnak örvendenek a Szabad Föld Téli* Esték előadásai éppen azért, mert . sem a pártszervezet, sem a tanács nem készíti elő őket' megfelelően. Holtodon maga a ta­nácselnök és párttitkár, mint kije­lölt előadók sem jelentek meg az előadáson! Nem egy községben az a■ hiba, hogy számos más gyűlést és értekezletet torta vak egy időben. Gulácson nem alakult ki vita az előadás után. mert táncmulatság következett, Timuron mozielőadás. Leheleken a Szülők Iskolájával egyszerre tartották meg a SzFTE előadást. Több helyen a technikai előfeltételeket sem biztosítja a ta­nács. Geszteréden nem gondoskod- ' nak a fűtésről, Tiszaszalkán a vi­lágításról. 1 Nem figyeltek fel eléggé párt- szervezeteink AZ ELLENSÉG AKNAMUNKÁJÁRA Ahogyan a múltban távoltartották as urak a dolgozó parasztokat a tudástól, úgy akarják most a tanu- nulást akadályozni a régi rend emberei, a kulákok, a klerikális re­akció. Véletlen talán, hogy Nagy­doboson éppen a SzFTE előadásai alkalmával rendeznek „imaórákat” a baptisták? Véletlen a,z bogy a szamoskéri katolikus pap előszerel tettel tartja távol híveit az előadá­soktól különböző ürügyekkel? S az sem véletlen, hogy a besztereei fiatalok nem az előadásokat láto­gatják, hanem az egyik kulákkocs- noáros italmérését s ott rendeznek tanulás helyett éjfélekbenyúló kár-' tyapartikat! Az osztályellenség nem akarja azt, hogy felvilágosultak le. gyenek a falu dolgozói s ezért mindent elkövet ;i Szabad Föld Téli Esték sikerűnk megakadályo­zására is. ' Sokkal nagyobb harci éberséget kell tanúsítani, sokkal több gondot kell fordítani a dol­gozó parasztok művelődése ügyé­nek. Különösen vonatkozik ez Jánkmajtis, Szntmárcseke, Tisza­iam.«, (Jelenes. Tiszavid, Beregsu- rúny, Tiszakanyür, LKige, .léke, Gyulaháza, Rozsnl.v, I’átypd, Cse- gökí, Nyírtét, Vasmegyei', Balsa, Rakamaz, Tisza bércéi vezetőire. Ezeken a helyeken egyáltalán nem szervezték meg a Szabad Föld Téli Esték előadásait. Az eddig lezajlott előadások elő­készítésé SOK Jó TAPASZTALATOT adott a hibák kijavításához. A nyírmihálydiak példája azt bizo­nyítja, hogy a közönségszervező bizottság, a közönségszervezők be­állítása elengedhetetlen. Fel kell használni a szemléltető agitáció eszközeit, plakátokat, villámokat is az előadás előkészítésére. Az előadásnak magának élénk­nek, színesnek kell lennie s mindenkor a helyi adatokon kell felépülnie. Létre kell hozni egy előadói mun­kaközösséget, amely az egyes elő­adások vázlatát helyi viszonylat­ban dolgozza át. Kultúrműsorral, vetítéssel, képek, térképek felhasz­nálásával kell élénkíteni az előadá­sokat. Gondosan ügyelni kell a technikai előkészítésre Is: ne le­gyen ugyanazon a napon más elő­adás, a szoba fütve, világítva le­gyen stb. Helyesen tetté a biid- szentmiháiyi tanács, amikor két vándorzászlót tűzött ki jutalmul: az egyiket annak a szervezetnek, amelyik a legtöbb és legjobb kul­túrműsort adja a Szabad Föld Téli Estéken, a másikat a legjobb közönségszerv ezűnek. A tanácsok feladata mindenütt a Szabad Fülű Téli Esték sikeres megrendezése. A pártszervezetek ellenőrizzék,' hogy ezt a feladatát sikeresen lássa el minden taná­csunk. Növeljék tovább a Szabadi ,Föld Téli Esték előadásainak si­kerét, Pats József megyei oktatási előadó. Fordítsanak nagyobb gondot üzemi párt szervezeteink a faliújságra Rákosi elvtárs november SO-án mondott beszédében felhívta az üze­mi dolgozók figyelmét, hogy a ter­vet minden részletében teljesíteni kell. tizeini pártszervezeteink leg­fontosabb feladata, hogy a dolgozó­kat a terv teljesítésére serkentsék. Használják fel erre az agitáció minden eszközét. Az agitáetónak igen fontos for­mája a faliújság, amely lépést tart az eredményekkel s időben hívja fel az üzemi munkások figyelmét a legfontosabb feladatokra. Nézzük meg, üzemi pártszerveze­teink hogyan használják fel a fali­újság agitációs erejét ? A Magasépítési Váltalainál szép, díszes faliujságtábla van. Azonban a faliújság ékességét elve­szik a régi, elavult cikkek, melyek még szeptember hónapban íródtak. Ezek a cikkek jók. Reiner György elvtárs egyik cikke a Majlúth-tele­pi építkezésről számol be, ahol az építkezés vezetője lebecsüli a Gaz­da-mozgalmat, a „Gazda-ládákat” a •széjjelszakadt cementeszsákok szál­lítására használja fel. Szűcs Albert ácstanulő cikke szintén a versenymozgalommal fog­lalkozik. Jók ezek a cikkek. Egyet­len hibájuk, hogy régiek. A Magasépítési Vállalat túltelje­sítette tervét, azonban, nem minden részletében. Lemaradtak például a nagyhalászt kendergyár kibővítése, a Vulkán kibővítése terén. Éppen 'ezért kell és szükséges, hogy a fali­újságokon keresztül Rákosi glvtái'S november 30-án mondott beszéde után serkensiink a terv minden részletének teljesítésére. i Tissamenti Vízmű- építőnél ugyanez a helyzet. A faliújság Itt is nagyou szép. Még faliujságfele- lőS is van. Azonban ezen a faliúj­ságon sem lehet friss cikkeket ta­lálni. Pedig van miről írni! Nagy a bürokrácia. Az ellenség akadá­lyozza a terv teljesítését. Nem ré­gen történt meg az, hogy Kósa, volt malointulajűonos, a vállalat raktárosa amikor a munkások anyagot kértek tőle, hogy tovább dolgozhassanak, azt felelte: „nincs anyag!”. Kiderült aztán, hogy sok­kal több anyag volt a raktárban, mint amennyi a munkásoknak kel­lett volna. Erről és ehhez hasonló esetekről s a munkafegyelem meg­sértőiről kellene írni. Reméljük, ez a véleménye Szabó Elek elvtárs­nak, az üzemi faliújság felelősének is. Ezekkel az üzemekkel szemben a dohányfermentálóban a dolgozók számosán írnák Rákosi elv társ beszédéről a faliújságra'. így ír például Juhos Ferencnél ,.Ked­ves Rákosi elvtársi örömmel vet­tem * tudomásul a jegyrendszer el­törlését és fizetésünk emelését, amely üzemünkben, dolgozó tár­saim között is nagy örömet keltett. Én a gépifermentálóban mint lánc­rakó dolgozom, három munkatár­sammal együtt. Eddigi teljesítmé­nyünk 1S3 százalék. Rákosi elvtárs beszéde még magasabb eredmények elérésére lelkesít bennünket. S ígér­jük is, hogy teljesítményünket to­vábbra is megtartjuk, sőt növelni fogjuk. Ezzel is a békét védelmez­zük s elősegítjük ötéves tervünk sikeres befejezését”. Horváth Ilona így ír Rákosi elvtárs november 30-án mondott beszédéről: „Én a dohányfermentá­lóban, mint láncrakó és szakszer­vezeti bizalmi dolgozom. Amikor Rákosi elvtárs rádióbeszédében be­jelentette a jegyrendszer megszün­tetését megfogadtam, hogy ennek a napnak örömére, Rákosi elvtárs be­szédének tiszteletére teljesítménye­met 140 százalékról 180 százalékra emelem. El is értem a 180 százalé­kos teljesítményt, azonban nem áll­tam meg. Mostani teljesítményem 240 százalék.” Hasonlóképpen ír Gyuris Jó­zsef 5 gyermekes apa is, aki faü- ujságeikkén keresztül köszöni meg Rákosi elvtársnak a családi pótlék jelentős emeléséről szóló intézke­dést. Az üzemi fal iujsá gfelel ősüknek, úgy a Magasépítési Vállalatnál, mint a Tiszamenti Vízműnél, (vagy a Tatarozó Vállalatnál, ahol egy cseppel sem volt különb a faliúj­ság), a Dohányfermentáló üzemi faliujságfelelősének példáját kell követniük, bogy a faliujságcikke- ken keresztül segítsék a dolgozókat az éberség fokozásában, a maga­sabb terméseredmények elérésében, a terv teljesítésében. 58 százalékos szénmegtakarítást érnek el Kézi András és Rácz József, a nyíregyházi fűtőház dolgozói A fűtőház dolgozói harcot indí­tottak a szén gazdaságos felhasz­nálásáért, hogy minél több szenet takarítsanak meg a népgazdaság számára. Ebben a harcban élenjár Kézi András mozdonyvezető és ltáez József fűtő, akiknek átlagos szénmegtakarítása 5S százalék. Eredményeiket köszönhetik az ti} szovjet fűtési módszer alkalmazá­sának. Munkamódszerüket nemcsak a fűtésnél alkalmazzák, hanem nagy gondot fordítanak a szén előzetes előkészítésére is, mert ezen alap­szik sikerük titka. Biztosítják a szén egyenlő nedvességtartalmát és‘ a többfajta szén jő elkeverésével egyenletes égést biztosítanak a ka­zánban.. A gondos gépkarbantartás még fokozza eredményüket. Mind­ketten szorgalmasan járnak szak­mai oktatásra és az ott tanultakat sikerrel alkalmazzák a gyakorlat­ban. Eredményeik nagyban hozzá­járultak ahhoz, hogy a fűtőhöz december 3f-ig tett szénmegtakarí­tási vállalását már december l-re 10O százalékban teljesítette. A szovjet módszerek alkalmazá­sa, a tanultak átültetése a gyakor­latba nemcsak ,a szénmegtakarí­tásban mutatkozik mog. A négyes kapcsolású vonatok továbbításában átlagosan 185' százalékos ered­ményt érnek el. Nerp ok nélkül kapták meg mindketten a sztabá- novista oklevelet és a Velejáró pénzjutalmat. Hogyan vezetem a nagyhalászt gépállomást ? A mezőgazdaság szocialista út" 4az őszi idény első hónapjában kc­szervezésében nagy feladat hárul a géje- és traktorállomásokra. Hogy e nagyfontosságú feladatot végre tud­juk hajtani, hogy ml gépállomásve­zet ők megfeleljünk a követelmé­nyeknek, akkor szüntelenül tanul­nunk kell. Meg kell ismernünk, el kell sajátítanunk az élenjáró szov­jet gépállomások módszereit és ta­pasztalatait, mert csak így tudjuk eredményesen megoldani a gépállo­másokon a mezőgazdaság szocialista építésében reánk háruló felada­tait. Én n nagyhalász! gépállomásra rültem gépállomásvezetőnek. A1 gép­állomásra a munka szervezetlensé­ge volt a jellemző. A reszorlfelelő- •söket és általában a vezetőségi ta­gokat senki sem számoltatta be, nem vonta felelősségre az el nem végzett munkáért. Munkaszervezet még papíron sem volt meg. A bri­gádok ugyan megvoltak és a brl- gádterület is. de a „brigádterület” csak arra volt jó, hogy legyen mi­ről átmenni más gépre, más brigád területére. A szovjet tapasztalatokból kiin­dulva, a munka megszervezésén kezdtem Állandó brigádterületre állandó gépeket, állandó munkaerőt és füg­getlenített brigádvezetőket állítot­tam be. Bevezettem a rendszeres vezetőségi, brigádvezetői értekezle­teket, ahol megkapták az elvtársak feladataikat és beszámoltak azok elvégzéséről. Megszerveztem a pat- ronázs mozgalmat és a rendszeres ellenőrzést azokból a dolgozókból, akik a műhelyben és az irodában dolgoznak. Különösen nagy súlyt fektettem a munkafegyelem meg­szilárdítására, amely nagyon gyen­ge volt a gépállomáson. Ezen a té- ,ren még ma is sok a tennivaló, bár megszűntek majdnem teljesen a ké- sőnjövések, az. igazolatlan mulasz­tások. El kell érnünk azonban ez­után azt is, hogy a dolgozók gaz­daságosan és jól kihasználják a munkaidő minden percét. Elsősor­ban a megjavult munkafegyelem­nek tudható be, hogy a gépállomás az őszi tervteljesítésben a 22. hely­ről a negyedikre került fel és ter­vét 100.1 százalékra teljesítette. De a gépállomási ennél az ered­ménynél jobbat is el tudott volna érni. Mik voltak azok a döntő hi­bák, amelyek akadályozták a terv teljesífését? A legdöntőbb hibát én magaiu követtem el. Én ugyan tanultam és továbbra is tanulmányozom a szovjet gépállomások tapasztala­tait, de a reszortfelelősök, brigád- vezetők nem ismerik ezeket a ta­pasztalatokat, mivel a tanulást elhanyagolják Az én feladatom lett volna az, liogy felhívjam figyelmüket erre, és magam Is, mivel mezőgazdasági akadémiát végeztem, rendszeresen tanítsam őket. Csak így értették volna meg teljesen, hogy mennyi­re felelősök ők is a terv teljesíté­séért, és rajtuk keresztül vala­mennyi dolgozó. De az a hiba is fennáll nálam, hogy minden mun­kát én akarok elvégezni és egyszer csak azt vettem észre, hogy „nincs időm” az ellenőrzésre. Erre több időt kellett volna fordítanom és a dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján jobban megláttam volna a hibákat és gyorsabban ki tudtuk volna azokat javítani. Mivel a vezetőségi tagok nem képezték magukat, nem ismerik eléggé a szovjet tapasztalatokat, sokszor nem helyeslik egyes utasí­tásaimat. Csak egy példát raga­dok ki: Megbeszéltem a vezetőcég­gel, hogy a körzeti szerelők állan­dóan kinnt tartózkodjanak a brigád- területen. A főgépész elvtárs ezt ellenezte, mondván: „az az ogy szerelő, aki bent marad, nem fogja győzni a munkát”. Arra nem gon­dolt, bogy a kintiévá szerelők megakadályozhatják n nagyobb gópkieséseket s egyben taníthatják a traktorosokat. A terv teljesítését még nagyban akadályozta az, hogy a reszortfo- lelősök nem érezték magukat fele­lősnek. Eleinte a munkájukban mutatkozó hiányosságokat a régi gépállomásvezetőre igyekeztek hárí­tani, majd pedig reám. Nekem aa a véleményem, hogy mint gépállo­másvezető felelős vagyok az egész gépállomásért, de az egyes reszort vezetők (főgépész, mezőgazdász, fő­könyvelő) is személyileg felelősek a területükön a munkáért. A gépállomás munkáját különö­sen előresegítette, hogy megszilárdítottuk a kapcsolatot a termelő- szövetkezetekkel Hogy e kapcsolatot meg tudtuk szilárdítani, abban nagy szerepet játszott a gépállomási tanács élet- rehívása, amely eddig csak papíron volt meg. Hogy mennyire fontos szerepet tölt be a gépállomási ta­nács, erre mutat az a néhány ha­tározat, amit a legutóbbi tanács­ülés hozott. Megvitatta a tanács­ülés az állandó munkacsapatok megszervezését, a, traktoristák, el­sősorban a traktoristalúnyok to­borzását, a gépállomás és a ter­melőszövetkezetek közti szerződés megkötését, a. gépállomás és a tgr­melőszövetkezctek pártszervezetei­nek szoros együttműködésének kérdését és azt, lxogy a traktorls- túk résztvegyenek a termelőcsopor- tok gyűlésein. A megye gépállomásvezetőit arra kérem, hogy a Néplap hasábjain szóljanak ehhez a cikkhez. írják meg, saját gépállomásukon hogyan dolgoznak és hogyan akarnak a jövőben dolgozni. Midi Antal, á nagyhalász! gépállomás . \.................vezetője,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents