Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-02 / 281. szám
4 NÉPLAP 1951 december 2. vasárnap hogyha e rendszabályaink gyorsan eredménnyel járnak, ha ez eredmények megszilárdulnak és állandóknak bizonyulnak, akkor mi e téren is követhetjük nagy példaképünket, a felszabadító Szovjetuniót és rátérhetünk arra, hogy az árakat fokozatosan csökkentsük és ezzel tovább emelhetjük egész dolgozó népünk életszínvonalát. Mégegyszer akt kívánom húzni: az elvtársak legyenek tisztában azzal, hogy most nem egyszerűen csak arról van szó, hogy az év elején életbeléptetett Közellátási rendszabályokat, az élelmezés', jegyeket megszüntetjük. Ezek a mostani javaslataink sokkal mélyebbre nyálnak, érintik mindazokat a közellátási bér- és árkérdéseket, amelyek megváltoztatása szükségessé vált, miután hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá és kapitalista országból szocializmust építő országgá lett. Jelentősége alapján ez a mostani javaslatunk folytatása annak a fejlődésnek, amellyel megteremtettük a jó pénzt, államosítottuk az ipart, megkezdtük a falu és az egész ország szocialista átépítését. Befejezésül rá akarok mutatni arra, hogy a gazdasági és politikai téren elért eredményeinket, valamint ezt a nagy lépést, a jegyrendszer megszüntetését elsősorban az tette lehetővé, hogy Pártunk szívósan és következetesen m eg* való sít ja a II. Pártkongresszus határozatait E Kongresszus útmutatásai nagyban elősegítették Pártunk jő munkáját, megszilárdították egységét, fokozták egészséges fejlődését és lehetővé tették, hogy ennek a feladatnak a megoldásához hozzáfog- haltunk. Az, hogy újra ilyen .jelentős lépést tehettünk előre, egyik legjobb bizonyítéka «annak, hogy Pártunk tudásban, tapasztalatban, fegyelemben növekszik és mint a múltban, úgy most is eredményes munkával és bátor kezdeményezéssel szolgálja dolgozóink ügyét, A mi erős, egységes, lendületes Pártunk a biztosíték arra, hogy ezt a feladatot is doliíozó népünk javára teljes sikerrel lógjuk megoldani. A Központi Vezetőség illésének résztvevői percekig tartó lelkes tapssal fogadták Ráköti elvtárs beszámolóját. A bújj középfokú politikai iskola minden egyes hallgatója 40 mázsa terményt gyűjt be A buli alapszervezet középfokú politikai iskolájának hallgatói elhatározták — írja tudósításában Horváth György elvtárs, párttitkár, — hogy tevékenyen résztvesznek a ter- ménybsgvüjtési népnevelőmunkában. Minden egyes hallgató 40 mázsa termény begyűjtését vállalta. Ezenkívül népnevelőmunkát folytatnak a termelőszövetkezeti fejlesztés érdekében is. A népnevelőmunkában a buji politikai iskolák hallgatói versenyre híviák ki a nyíregyházi járás politikai iskolai hallgatóit. Mint erről Pap Lajos elvtárs, fehérgyarmati propagandista tudósít bennünket, a fehérgyarmati rádiókörök, politikai alapismeretei tanulókörök hallgatói is felhívást intéztek a iárás és, megye hasonló fokon tanuló dolgozóihoz. Felhívásukban hangsúlyozzák: arra törekszenek, hogy egyetlen egy alkalommal se hiányozzanak. Ugyanakkor nemcsak a tanulásban mutatnak példát, hanem a termelőmunkában is élenjárnak. A megye első gépállomása Nagykálló, de Nagyvarsány a nyomában jár Jelentés a szabolcs-ezatmári gépállomások versenyéről A nagykállól gépállomás dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 31. évfordulójára tett vállalásuk teljesítése után megfogadták, hogy a verseny nem áll meg a gépállomáson, még fokozzák az ólért eredményeket. Szavukat, mint a terv teljesítése mutatja, megtartották. Az évi tervet már 110 százalékban teljesítették s ezzel a gépállomás az országos elsők közé küzdötte fel magát. Az őszi terv 04.1 százalékos teljesítésével az i d én y verseny hon is kivfvta magának az elsőséget a nagykállói gépállomás. E>c ezt az elsőséget az utóbbi időben komolyan veszélyezteti a »agyvarsányi gépállomás. A november 20-i értékelés szerint a nagyvarsányi gépállomás terv- teljesítésének emelkedése éppen a duplája volt a nagykunéinak. A 23-1 értékelés szerint az ötnapi emelkedés a nagykállói gépállomáson 8.1 százalék, a nagy varsányi gépállomáson pedig S.7 százalék. Tehát a reigyvarsányi gépállomás 90.3 százalékos őszi tervteljesftésé- vel alig 3.8 százalékkal marad el a nagykállóiiaktól. E számok bizonyítják, hogy Nagyvarsánynak az utób • bi időben az ötnapi terv- teljesítéss állandóan jobb, jóval magasabb a naéykállói gépállomásénál. Ha továbbra is így dolgozik a nagyvarsányi gépállomás, az őszi terv teljesítésében megelőzheti a nagykállól gépállomást « ezzel megszerzi a megyei elsőséget is. A fehérgyarmati gépállomást eddig úgy emlegették, mint a gépál- . lomások közt folyó verseny e!«ő helyének egyik esélyesét. Az elsők mögött csak tized százalékkal volt lemaradva. A legutóbbi értékelés szerint azonban erősen visszaesett. 78.1 százalékos teljesítményével ugyan még tartja a harmadik helyet, de már erősen megközelítette a nyíruiMtlai gépállomás. Ha a fr hérgyarmati gépállomás nem akar a rangsorban lejjebb kerülni, akkor sürgősen meg kell javítani a munkáját. Állítsák példaképül a brigádok elé a „Zalka Máté“ brigádot, mely )ó munkájával elérte, hogy az országos elsők közt mondhatja magát. A sorrend ezután így alakul: A nyírmadai, a nagydobosi, enesen- esi, mándoki, csali ölei, kislétai, mátészalkai, jánki és a nagyhalé szí gépállomás következik. A csahold gépállomás az első időben jól dolgozott, de most fokozatosan csúszik lejjebb a ran; létrán. A nagyhalászi gépállomás az utolsók közül felküzdötte ma gát az első tíz közé, de most ismét visszaesett a tizenkettedik helyre. A megye szégyentáblá.iára ismét a demecseri gépállomás került, őszi tervét mindössze 29.8 százalékban teljesítette eddig, ötnapos emelkedése csak 2.2 százalék. De nem díeséretreméltó a gebei, ófehértói, kisvárdai gépállomás ered ménje sem. A kisvárdai gépállomás most egyre lejjebb kerül. A gépállomás vezetőségének jobban kellene megszervezni a munkát, mert így rövidesen „utolérik'’ a demecser! gépállomást. A megye gépállomásai jobb munkaszervezéssel és a verseny ki' szélesítésével kövessék a nagykál lói, nagyvarsányi gépállomásokat. A tervet maradék nélkül teljesít sék. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, az éir* és bérrendezésről .s a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáréi Az idei évet megelőző tartós szárazság, s az ezzel együtt járó gyenge takarmánvtermés átmeneti csökkenést idézett elő az ország állatállományában s bizonyos élelmiszerekben megnehezítette az ellátást. Üzérkedő elemek ezt arra igyekeztek felhasználni, hogy azokat az árukat, amelyekben az ellátás szűkös volt, felvásárolják a dolgozók elől. Ezért a Magvar Népköztársaság Minisztertanácsa 1951 eleién a legfontosabb élelmiszerekre és néhány más árura jegvrendszert vezetett be. A iegyrendszer átmeneti bevezetése helyesnek bizonyult, mert lehetővé tette a dolgozók ellátását a legszükségesebb élelmiszerekkel s elősegítette, hogy az állam a dolgozók ellátásának megjavítására jelentős árukészleteket gvüitsön. Az előnyök mellett azonban egyre inkább jelentkeztek a iegyrendszer hátrányos következményei. A iegyrendszer kezdte fékezni az ipari termelés emelkedését, mert a dolgozók iobb munkájukkal elért többletjövedelmükből a jegyes ellátás körébe tartozó cikkeket a magas szabadpiaci árak folytán csak igen kis mennyiségekben vásárolhatták. A jegyrendszer a kizsákmányoló osztályok és maradványaik számára újabb üzrékedési lehetőséget hozott, s ugyanakkor növelte a bürokratizmust az államgépezetben. A iegvrendszer- rel szükségképpen egvüttiárt a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának jelentős korlátozása, ami megnehezítette hogy a parasztság, az állammal szemben fennálló kötelezettségének teljesítése után feleslegeit szabadon értékesíthesse. Ez viszont gátolta a városi lakosságnak élelmiszerekkel való jobb ellátását, s ugyanekkor fékezte a mezőgazdasági termelés még gyorsabb emelkedését. Ötéves népgazdasági tervünk első két évének sikeres meg. valósítása, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk szorgalmas. odaadó munkája, valamint az 1951. évi jó mezőgazdasági termés eredményeként az élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek a múlt. évinél jóval nagyobb mennyiségben állanak rendelkezésre. Népi demokráciánk gaz dasága erősebb lett. Az elért eredményekre támaszkodva, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magvar Dolgozók Pártja Központi, Vezetősége elhatározta: a jegyrendszer megszüntetését és — igen kevés kivétellel — a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadítását, A iegyrendszer megbüntetésével s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadításával biztosítani kell a fogyasztói árak helyes arányát is s ennek megfelelően egyidejűleg rendezni kell a dolgozók bérét, és fizetését. A iegyrendszer megszüntető s.ével a dolgozók — városban és falun egyaránt — szabadon, korlátozás nélkül vásárolhatnak élelmiszert és egyéb közszükségleti cikkeket, mert ezt az állam rendelkezésére álló jelentős árukészletek, valamint a termelés állandó emelkedése biztosítják A iegyrendszer megszüntetése, s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadítása elősegíti az ipari termelés s a munka termeié kenvségének további emelkedését, a termelésben dolgozók keresetének növekedését. Elősegíti a mezőgazdaság termelésének és árutermelésének emelkedését. Elősegíti a városnak több élelmiszerrel, a falunak és városnak több iparcikkel való, ellátását. í Kihúzza a talait az üzérkedők lába alól. Erősíti a munkás-paraszt szövetséget. A jegyrendszer megszüntetése egyben komoly megerősödése a világot átfogó békefront magyarországi szakaszának, mert kézzelfoghatóan bizonyítja nép: demokráciánk életerejét. Uiabb tanúbizonysága országunk következetes békepolitikájának. amely a népek közötti béke megőrzésén és megszilárdításán épül. A fentiek figyelembevételé vei, a Magvar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magvar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a következőket határozza: I. A jegyrendszer megszüntetése és a mezőgazdasági termények forgalmának és szállításának szabaddá tétele 1. 1951. december 2-től jegy nélkül, teljesen szabadon vásárolható a kenyér, a liszt, a cukor, a mosómosdó- és borotvaszappan, a tej és vaj és minden iparcikk. 2. A hús- és zsiradékjegy, illetőleg utalvány ellenében történő árusítást legkésőbb 1952. február hó 29-én meg kelt szüntetni. Ezután az időpont után a hús és zsiradék is teljesen szabadon, jegy nélkül vásárolható. A kiadott és forgalomban lévő liús- és zsiradék- jegj-ek, illetőleg utalványok tehát a megszüntetés időpontjáig továbbra is érvényben maradnak. 3. A mezőgazdasági termények forgalma terén fennálló korlátozások 19öl december hó 2-tól az alábbiak szerint megszűnnek. a) Az a termelő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, kenyérgabonát bárkinek eladhat. Saját szükségletére kenyérgabonát mindenki vásárolhat. A kenyérgabona szállítására vonatkozó forgalmi korlátozások megszűnnek. A birtokában lévő kenyérgabonát mindenki szabadon megerőltetheti és az ebből nyert lisztet korlátozás nélkül szállíthatja. A termelő a gabonájából Dyert lisztet fogyasztóknak szabadon árusíthatja. Viszonteladóéra vagy továbbfel- doigozásra kenyérgabonát és lisztet csak állami; vagy államilag kijelölt vállalatok és üzemeli vásárolhatnak, b) Az a termelő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, árpát, zabot, kölest és hajdinát sza- iiadon búi-kinek eladhat, őröl telhet s darált at hat vagy hántolta ihat, szálastakarmányt bárkinek eladhat. A felsorolt cikkek szabadon szállíthatók. c) Az a termelő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, mindazokban a községekben, járásokban és megyékben, amelyek knko- rieubeadási tervüket teljesítették, kukoricát szabadon, bárkinek eladhat, szállíthat, őrölteiket és daráltathat. d) A termelők burgonya, liagyma, téli alma beadási kötelezettségük teljesítése mellett, az említett cikkeket szabadon, korlátozás nélkül szállíthatják és forgalomba- hozhatják. r) Azok a termelők, akik bor- beadási kötelezettségüket teljes!- tették, borukat, a borforgalmi adóra vonatkozó rendelkezések betartása mellett — korlátozás nélkül szállíthatják és legalább 2ő literes tételekben bárkinek eladhatják. f) Nyershúst, mézet, diót, cirokszakáit, .a termelők szabadon szállíthatnak és korlátozás nélkül eladhatnak, 0) Baromfit, tojást, tejet és tejtermékeket a beadási kötelezettség teljesítése mellett a termelők szabadon szállíthatnak és forgalomba hozhatnak. li) Mindazokat a cikkeket, amelyeket szabadon lehet értékesíteni, kézipoggyászként vasúton, vagy egyéb járművön — a szállítási vállalat szabályzatának megfelelően — tetszés szerinti mennyiségben lehet szállítani. 1) Az élelmezési miniszter egyes, a beadási rendeleteket durván megsértő községektől, illetőleg ezeknek a községeknek gadálkodóitól mindaddig, amíg beadási kötelezettségüknek eleget nem tesznek, a szabad értékesítés jogát megvonhatja. j) Mezőgazdasági termékeket tovább eladás, vagy tovább feldalgo. zás céljából csak állami vagy államilag kijelölt felvásárló vállalatok vagy üzemek vásároltatnak, kivéve, ha a vásárlást az élelmezési vagy a belkereskedelmi miniszter szabályozása kereskedőknek is megengedi. Utóbbi esetben is kereskedők tovább eladás céljából csak abban a helységben vásárolhatnak, melyre iparigazolványuk szól. 4. A mezőgazdasági termékek forgalmát és szállítását szabaddá tevő fenti rendelkezések gabonafélékre vonatkozólag 1952 július hó 30-ig. kapásnövényekre és borra vonatkozólag 1952 szeptember 1-ig maradnak érvényben és az 1952, évi begyűjtés előrehaladásától függően fognak újból életbelépni. II. Fogyasztói árak a hús- és zsiradék jegyek megszüntetése után is érvényben maradnak. 4. A helyes árarányok kialakítása érdekében fel kell emelni n ruházati cikkek és bizonyos más iparcikkek árát. Ugyancsak fel kell emelni a távolsági személyszállítási és a postai csomagtarifákat, valamint a taxi-viteldfjat. A dolgozók és tanulók kedvezményes heti és havi jegyeinek ára mintegy 25 százalékkal emelkedik. Az üzeiuéleimezésnél az új élelmiszerárakat csak részben szabad a dojgozókra áthárítani, ennek megfefelően a térítési összegeket reggelinél G0 fillérrel, ebédnél 1 forinttal, vacsoránál 80 fillérrel kell emelni. Az új élelmiszerárakból adódó többletköltségnek azt a részét, amelyet az új térítési összegek nem fedeznek, az üzemi élelmezésben résztvevő dolgozókat foglalkoztató vállalat, illetve intézmény viseli. 5. Változatlan áron kerül továbbra is forgalomba a só, az ecet, az élesztő, a paprika, a fűszeráruk, a péksütemény és száraz tészta, a csokoládékészítmények, a cukorka és cukrászáruk. 4. Az eddig jegy vagy utalvány ellenében és szabadforgalomban Is beszerezhető élelmiszerek árét általában a jegyes ár és a szabadpiacon kialakult ár, illetőleg állami szabad ár között kell megállapítani. A legfontosabb cikkek ára a következő. 1 kg. félfehér kenyér 2.80 Ft X kg finomliszt • 4.G0 Ft 1 kg. kristálycukor 1X.20 Ft 1 kg. disznózsír 35.— Ft 1 I. étolaj 24.— Ft 1 kg. marhahús (egységes kimérésben) 20.50 Ft 1 kg. sertéshús (egységes kimérésben) 20.40 Ft 10 dkg. felvágott (párisi) 3.— Ft 10 dkg. vaj (7S% zsírtartalommal) 0.00 Ft 10 dkg. vaj (82% zsírtartalommal) 7.20 Ft 1 1. nyerstej 3.— Ft 1 I. pasztőrözött tej 3.00 Ft 2. A többi itt fel nem sorolt, .korábban jegy vagy utalvány ellenében vásárolhatók és néhány egyéb élelmiszer árát a fent felső- rolt cikkek áraival arányosan kell megállapítani. 3. A fonti hús- és zslradékárak
