Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-02 / 281. szám
1951 december 2, vasárnap NÉPLAP «1 Ugyancsak változatlan áron kerülnek ezentúl is forgalomba a gyógyszerek, az egészségápolási cikkek, — szappan kivételével — általában a tisztítószerek, a rádió, az izzólámpa, a szemüveg és egyéb optikai cikkek, a papíráruk és író- szerek, a bútor, a könyv, az újság és a folyóirat, a tüzelőanyagok, a gyufa, cigaretta, cigarettapapír és dohányáruk, a nem bőrből készült sportcikkek, a műtrágya és növényvédő szerek, a rézgálic kivételével. A munkabérek msaBBaann Általában változatlanok maradnak a szolgáltatások árai, így különösen: nem emelkedik a lakbér, a fűtés, a villany, gáz, víz és csatornázás ára, a városi közlekedés, tehát a villamos, autóbusz, trolibusz és HÉV menetjegyek ára, a fodrász, a szabó és általában az állami, szövetkezeti és magánkis- ipari munkadíjak, a fürdők, továbbá a színházak, mozik, sportintézmények, általában a népszórakoztatási intézmények belépődíjai, a telefon, levél, távirat és rádió- díj stb. in. és fizetések emelése Az egyes élelmiszerek és iparcikkek árában bekövetkező emelkedés ellensúlyozására a munkabéreket és fizetéseket az alábbi mértékben fel kell emelni óév, hogy a felemelt bérek és fizetések elsőizben a decemberben végzett munka után kerüljenek kifizetésre. 1. Az időbéres és teljesítménybéres munkások alapbérét 21 százalékkal kell felemelni. Kivételt képeznek a 2—4. pontban érintett dolgozók. Ugyancsak 21 százalékos béremelést kell adni azoknak a havidíjas dolgozóknak. akiknek munkakör szerinti bére nem haladja meg az ezer forintot. 2. Az állami mezőéazdasáái vállalatoknál, valamint a mezőgazdaságban magánmunkáltatóknál foglalkoztatott idebéres, teljesítménybéres és havidíjas munkások alapbérét, mivel munkabérük mellett természetbeni juttatásban is részesülnek, 15 százalékkal kell felemelni. 3. A havidíjas dolgozók munkakör szerinti havi béréi havi 1001— 2000 Ft közt 18 százalékkal. havi 2000 Ft felett 15 százalékkal kell felemelni. 4. Az ipari tanulók alapbérét, akiknek ruházatáról és. ellátásáról naávrészben az állam gondoskodik, 10 százalékkal kell felemelni. A tanulóottho- nokban lakó ipari iskolai tanulók által az ellátásért, fize tett havi térítést az első félévben 5 forinttal, a második félévben 10 forinttal, a harmadik félévben 15 forinttal és a negyedik félévben 20 forinttal kell emelni. 5. A prémiumokat és pótlékokat, egyes prémiumok kivételével, a fizetés nagyságának megfelelően általában az 1—4 ontban meáhatározolt mértéken kell emelni. 6. A háztartási alkalmazottak penzbérét 10 százalékkal keli felemelni. 7. A belföldi hivatalos kiküldetési, a külszolgálati és hasonló iellegű díjak napi élelmezésre fordított részét mintegy 25 százalékkal kell emelni. 8. A saját iogon élvezett állami és vállalati nyugdíjat, valamint a társadalombiztosítási járadékot —- a mezőgazdaság: iársadalombiztostási iáradék kivételével —- egységesen hav. 60 forinttal kell felemelni. A saiát jogon élvezett mezőgazdasági társadalombiztosítási járadékot havi 40 forinttal kell felemelni. Az özvegyi jogon folyósított nyugdíjat cs társadalombiztosítási járadékot — a mezőgazda- sági társadalombiztosítási iáradék kivételével — egységesen havi 30 forinttal kell felemelni Az özvegvi iogon folyósított mezőgazdasági társadalombiztosítási járadékot havi 20 forinttal kell felemelni. Az árvajáradékot egységesen havi 30 forinttal kell felemelni. A hadigondozottak járadékát egységesen havi 20 forinttal kell felemelni. 9. Az 1951 november 30-a utáni időre járó táppénzt a felemelt béreknek, illetve fizeté- neknek megfelelően kell folyósítani. 10. A havi 500 forint, vagv ennél nagyobb összegű ösztöndíjakat — az ellátásért iáró térítés egyidejű rendezése mellett — az 1. és 3. pontban meghatározott mértékben kell emelni. Az egyéb ösztöndíjakat — ugyancsak az ellátásért fizetett térítés egvideiű rendezése mellett — úgv kell felemelni, hogv az ösztöndíjasokat a rendezésből kifolyólag hátrány ne érié. 11. A fegyveres alakulatok tényleges szolgálatot teljesítő sorozott tagiaínak, akik teljes természetbeni ellátásban részesülnek, zsoldját 10 százalékkal kell felemelni. 12. Az úi rendszerre való áttérés megkönnyítése érdekében az állami, szövetkezeti és maánmunkáltatók minden mun- aviszonvban álló dolgozónak kötelesek a dolgozó 1951. évi októberi tényleges keresete 10 százalékát egyszeri juttatásként 1951 december 5-e és 12-e között kifizetni. Ez az intézkedés nem vonatkozik a háztartási alkalmazottakra és az ipari iskolai tanulókra. 13. A nyugdíjasok járadékosok. hadigondozottak 1951 december hónapra iáró nvugdíj- iáradékkiegészítését 1951 december 4-e és 20-a között kell folyósítani. 14. Azoknak a dolgozóknak, akiknek fizetése a miniszterta nács korábbi rendelkezései ér telmében 1952 január 1-től emelkedik ípedagógusok, vasutasok, postások stb.), 1952 ia nuár 1-től felemelt fizetésük után kell az 1 és 3. pontban megielölt százalékos emelést fizetni. Hasonlóképpen 1952 ianuár 1-töl a társadalombiztosítási járadékban részesülők úi iáradék- tételeit kell a 8. pontban felsorolt összegekkel kiegészíteni. IV. Előnyök és kedvezmények a gyermekes családoknak A Magyar Népköztársaság eddig is előnyöket és kedvezményeket biztosított a gyermekes családok számára. Helyzetük további javítása érdekében a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a következőket határozza: 1. A gyermekek után járó családi pótlék havi összegét az alábbiak szerint kell felemelni (zárójelben az eddig folyósított összeg): 1 gyerm. után 50 Ft ( 18 Ft) 2 gyerm. után ossz. 75 Ft ( 40 Ft) 5 gyerm. után ossz. 135 Ft ( 66 Ft) 4 gyernt. után ossz. 210 Ft ( 96 Ft) 5 gyerm. után üs?z. 300 Ft (130 Ft) 6 gyerm. után ossz. 405 Ft (168 Ft) 7 gyerm. után ossz. 525 Ft (210 Ft) 8 gyerm. után öesz. 660 Ft (256 Ft) 9 gyerm. után ossz. 810 Ft (306 Fi) 10 gyúrni, után ossz. 975 Ft. (306 Ft) 11 és minden további gyermek illán a fentieknek megfelelően emelkedik. 2. Az új rendszerre való áttérés megkönnyítése érdekéban a gyermekes családok részére folyósítani kell 1951 december 4.-e és 20.-n közölt a régi és az új családipótlék összege közti különbség felét, tehát 1 gyermek után 0, 2 gyermek után 17.50, 3 gyermek után 34.50 forintot, stb. 3. Budapesten és a legfontosabb városokban a terhes és szoptatós anyák és a hat éven aluli gyermekek részére az átlagosnál jobb minőségű tejet kell biztosítani 1.50 forintos áron literenként, naponta az alábbi mennyiségben: 1 éven aluli gyermekeknek 0.5 1-t 1—3 éves gyermekeknek 0.0 I-t, 3— 0 éveseknek 0.4 1-t, terhes anyáknak a terhesség 4. hónapjától és szop'atós anyáknak 1 éven át 0.5 1-t. 4. A gyermekruházati és gyér-' mek kötöttáruk (konfekcionált cik* kék) árát változatlanul kell hagyni és biztosítani kell a bérből és fizetésből élő családok számára, hogy Egyéb in 1. Gondoskodni kell arról, hogy az állami és magán kereskedelmi vállalatok, földmüvesszövetkezetek, kisiparosok, kisipari' termelőszövetkezetek és állami kisipari vállalatok a raktáraikon levő áruk áremelésének megfelelő összeget „készlet árkülönbözet” címén meghatározott időben állami számlára befizessék. Magán kiskereskedőknek és kisiparosoknak részletfizetési kedvezményt kell biztosítani, 2. Mivel a gyermekkonfekció ára változatlan marad, bár a textil méteráru ára emelkedik és a konfekcionált áru ára általában kisebb mértékben emelkedik, mint a méterárura, a kiiüinbözetet a ruházati kisipari termelőszövetkezetek részére az átvevő állami nagykereskedelmi vállalat megtéríti. Azoknál a fogyasztási cikkeknél és szolgáltatási díjtételeknél, melyeknél az ármegállapítás a munkabérre számított rezsi- és haszonkulcsok figyelembevételével történik, a béremelésből adódó többletkiadásokat a vevőre, illetve fogyasztóra áthárítani nein szabad. A rezsi- és haszonkulcsokat tehát megfelelően csökkenteni kell. újszülöttjeik részére babakelengyét .változatlan áron szerezhessenek be. Hasonlóan változatlanok maradnak az iskolaszerek, gyermekjátékok és egyéb, csak gyermekek részére előállított cikkek árai is. J. ézkedések 4. Azokról a fogyasztási cikkekről, amelyek árai a jelen határozat alapján megváltoznak, 1951. de- cember 2-án inog jelenő nyilvános árjegyzékeket keil kiadni. A december 2-án megjelenő hivatalos árjegyzékekben elő nem forduló cikkcsoportokba tartozó termékek árai változatlanok maradnak. Az árjegyzékekben elő nem forduló cikkcsoportokba1 tartozó termékek árának emelése, vagy az árjegyzékekben felsorolt cikkeknek a feltüntetettnél nagyobb mértékű emelése a dolgozó nép ellen elkövetett bűncselekmény és ennek megfelelően büntetendő. 5. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa utasítja az illetékes minisztereket és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy gondoskodjanak a jelen határozat szellemének megfelelően, a felsorolt intézkedések részletes végrehajtásáról. Budapest, 1951. december 1. Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára Dobi István. a Magyar Népköztársaság miniszter tanácsának elnöke. Rendclk»“*ések a jegyrendszer megszüntetésével, az ár- és tizetésrendezéssel kapcsolatban A Magyar Közlöny vasárnapi szá. ma tartalmasa azokat a rendoletcket, amelyek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanáosának határozata alapján az abban foglalt intézkedések végrehajtását biztosítják, A Magyar Közlöny közli: A jsgyrondsier megszüntetésére, a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadítására, a munkabérekre, az árak megállapítására, a kisgyermekeknek, valamint a terhes, és szopta^ íós anyáknak Juttatott egyes kedvezményekre ós a vsndéglátöípari árakra vonatkozó rendeleteket, valamint egyes adórendszabályokat. A Magyar Közlöny melléklete hétfőn jeJonik meg, e2 számszerint tartalmazza a felemelt béreket és fizetéseket. A belkereskedelmi miniszter uta- stja a vasárnaponként rendszeresen nyitva tartó élelmiszert árusító árulják, venciég&átóipari üzletek, trafikok, virágüzletek és a szolgáltató, vállalatok vezetőit, hogy vasárnap, december 2-án a szokásos »dobon nyissanak ki. A terhes- és szoptatós anyák, vala, mint a hat éven aluli gyerimkck do- somber 3-tól tejüket a búzadarautaU ványra kapják meg, abban az árudában, ahol a tej megrendelő szelvényük ellenében tajösszesitö lapot kaptak. A Szövetkezetek Országos Szövetsége fehivja a földmüvcszövetkczctck igazgatósági és- felügyolóbizottsági tagjait: december 2-án reggel nyoift órakor jelenjenek meg a földműves, szövetkezet irodájában és ellenőrizzék a fogyasztási boltokban meginduló munkálatokat. Egyben elrendeli, hogy a megyei szövetségek és a járási ki- rendeltségek f. hó 2-án reggel hét órától rendes munkanapot tartsanak. A MUNKA KÉNYSZER A TOKÉ ORSZÁGAIBAN A kapitalista országokban 40 millió munkanélküli sínylődik a legnagyobb nyomorban. Ez. a szám a legkeményebb vád a tőkés gazdasági rendszer ellen. A kapitalizmus bevált módszere a munkanélküliség csökkentésére: a háború kirobbantása. Ezt csinálta Hitler, ebben mesterkednek most az Egyesült Államok és Anglia imperialistái. A növekvő gazdasági válság, amelynek terhét a burzsoázia a munkásosztályra hárítja, csak tovább fokozza a munkanélküliséget. De nem irígylésre- mőltó a munkáiban állók sorsa sem, — a tények és számok egész sorát lehet felhozni, ami a tőkés országok dolgozóinak kizsákmányolását, munkájuk kényszermunka jellegét bizonyítja. Megrendítő az az adat, hogy az Egyesült Államokban évenként 20.000 halálos kimenetelű és körülbelül 100.000 hosszabb munkaképtelenséggel járó baleset történik a termelés üzemeiben — a korszerű munkavédelmi berendezések hiánya miatt. Jellemző az USA „Nemzeti Iparegészségügyi Konferenciája” beszámolójának következő megállapítása : „Az iparban a legtöbb ember szívbajban pusztul el, amit nagymértékben a rohanó futószalaggal folytatott egészségőriő munka idéz elő.” Az Egyesült Államok 4S állama közül 39-ben megkiilönböztietik a férfi és a női munkaerők díjazását. Ez az eset Angliában, Svájciján, Hollandiában, Norvégiában és más buvzsoá országokban is, sok helyen pedig a nők nem kaphatnak segélyt szülés, rokkantság vagy betegség esetén. Géműit ifjúmunkások kiáltványa tartalmazza ezeket a megrázó sorokat: „ Országunk kormány- l'órfiai ahelyett, hogy megszüntetnék a munkanélküliséget, a lakáshiányt, az analfabétizmust, a nyomort, — milliávdokat költenek fegyverkezésre, az új agresszív háború előkészítésére. Megerősítik a rendőrséget, kiengedik a börtönökből a fasiszta bűnösöket, letartóztatják a volt partizánokat, Olaszország legjobb fiait. Scelba csendőrei mennek rohamra a rokkantak, munkanélküliek, anyák és gyermekek ellen, akik kenyeret, munkát és békét követelnek.” Tito Jugoszláviájában börtönbe vetik a becsületes munkásokat, akik nem hajlandók a háborús gyújtogatok számára dolgozni és kegyetlenül üldözik a békét kívánó dolgozó parasztokat is. A kapitalista országokban elterjedt a dolgozók megkülönböztetése nemzetiségi, illetve faji alapon. Ez a megkülönböztetés kiterjed az alkalmaztatásra, a szakképzettséget kívánó állások betöltésére is. Francia-Nyugatafrikában, amelynek lakossága körülbelül 10 millió, a bennszülött lakosságból mindössze 37.000 szakmunkás van. Az FSA ban az egyik legutóbbi kimutatás szerint a néger munkások mindössze 3 százaléka végez szakképzettséget igénylő munkát. Megnyilvánul a megkülönböztetés a munkabének terén is: a gyarmati és függő országokban a bennszülöttek munkabére ölödé, tizede a fehér emberek keresetének. A Délafrikai Unió bennszü- lölt munkásai ma is tényleges rabszolga sorsban sínylődnek. Ima ez a munkások helyzete a tőkés országokban. SZABAD A SZOCIALIZMUS ORSZÁGÁBAN .4 Sztálini Alkotmány biztosítja a munka jogát minden dolgozónak, tekintet nélkül nemre, fajra, vagy nyelvre. A szocialista gazdasági rendszerben a dolgozók életszínvonala állandóan emelkedik. A munkacél- kiiliség kiküszöbölése, a betegségi, rokkantsági, öregségi, slb. biztosítás felszabadította a szovjet embereket a bizonytalan jövőtől való félelem érzése alól: tudják, hogy a szocialista, útiam, minden dol- yozójdt a legnagyobb gondoskodással veszi körül és így megnyugvással tekinthetnek jövőjük elé. A Szovjetunióban állandóan emelkedik a munkások és tisztviselők száma. 1900-ben a Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak szánta több mint 39 millió volt, 7,~00.000-el múlta felül az 19.',0. évi számot. Wölben a dolgozók száma tovább emelkedett. A szovjet munkatörvények biztosítják a munka, védelmét, «• biztonsági rendszabályok maradéktalan betartását. Különös figyelmet fordítanak a női: és a serdülök érdekeinek védelmére és szigorúan betartják a női és a férfi munka egyenlő díjazásának elvét. .4 Szovjetunióban előrelátással gondoskodnak a dolgozó': művelődési színvonala és szakmai-technikai képzettsége állandó emeléséről. A háborúutdni ötéves terv idején az ipari és vasúti iskolák,, az üzemi ifjúmunkásképző iskolák rendszerében kb. 3 és fél millió szakmunkást képeztek ki. A íSzovjetunióban a munkabérek rendszeresen emelkednek. .4 munkások, alkalmazottak és kolhozparasztok összjövedelme 1950-ben 62 százalékkal múlta felül az 191,0. évit. Nézzünk meg egy bányászt, (lennagyij Jclisev az mali Karpinszkban dolgozó segédgépész 19',5-ben — a jutalmakkal együtt — 21.600 rubelt keresett, 1950-ben 1,3.10(1 rubelt. A parasztság jövedelmének emelkedését tükrözi egy kiragadott példa: a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságban lévő ,,Natancbi" kolhoz összjövedelme 191,5-ben 5 és fél millió rubel voll, míg 1950-ben több mint 12 millió rubel. Amikor a kereset emelkedéséről beszélünk, meg kell említeni n közszükségleti cikkek rendszeres árcsökkentését is. Az 1951. március 1-én történt negyedik árleszállítás tovább fokozta a szovjet emberek anyagi jólétét, hiszen ez évente liibb mint 35 milliárd újabb megtakarítást jelent a lakosság számára. .1 szocializmusnak a Szovjet unióban aratott teljes győzelme eredményeképpen kialakult a: új gazdasági étet, amely nem ismer válságokat, nem ismer munkanélküliséget, nem ismeri a tömegek •nyomorát. .4 szovjet munkás valóban rendelkezik a munka szabadságával. A munka a Szovjetunióban társadalmi jellegű, a dolgozó embert megbecsülik, munkáját értékelik. .1 szovjet munkás nem mások, nem kizsáktnányo- lól: számára dolgozik, hanem a maga, sajál ps:- tálya, a társadalom javára. A legnagyobb gondoskodás veszi körül és ha jól végzi munkáját, különleges megbecsülésben, elismerésben és kitüntetésben részesül. Íme, ez a munkások helyzete a szocializmus országa hon.
