Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-20 / 296. szám
NÉPLAP 1951 december 7ft. csütörtök nyük. Azonban tojás- és baromfibegyüj- tésben meg mindig hatvan százaléknál járnak. .Tó eredmény volt. hogy a begyűjtési hét eév napján a vegyesíermények mellett 3 6C0 tojás, néSy mázsa baromfi és 15 hízottsertés évült be. Azonban dllandósítaniok kell lojds- cs állaibcr/yiijtcsbcn az ilyen ered menyeket, különben csorba esik rövidesen községük hírnevén. Fokozni kell népnevelőmunkájukat a kótajiaknak, hogy kukoricából is túlteljesítsék tervüket Az élenjáró dolgozó parasztok népncvelőmunkával is segítenek, hogy Tlszakaiiyái* teljesítse begyűjtési tervét Burgonya- és napraforgóbegyüj- tésben t z szép eredményeket értek el Kótaj községben. Tervüket burgonyából 13U napra forgóból periig 150 százalékra teljesítették. De korántsem dicsekedhetnek hasonló jó eredményekkel a kukorlcabegyüj- tés terén. Tervüket mindössze 65 százalékig teljesítették. Itt nagyban megmutatkozik annak a helytelen nézetnek a hatása: hogy mostmár nem sok értelme van a népnevelő munkának, jobban célt érünk a törvényes Intézkedésekkel. Helyes az, bogy a tanács alkalmazza a törvény szigorát a késlekedőkkel szemben, de nem helyes az, hogy ennek ürügyével csökkentik a felvilágosító munkát. Vannak még jócskán a községben hátralékosok. Nem kevesebb, mint 350 ezeknek a dolgozó parasztoknak a száma. De vannak élenjárók is, akik az egész község előtt példát mutattak beadásuk túlteljesítésével, mint Jenei János 16 holdas középparaszt, aki 150 százalékra teljesítette beadását. l’okoreczkl János is jóval felülmúlta tervének teljesítését. A népnevelők ezeket a dolgozó parasztokat állítsák példának azok elé, akik miatt szégyenkezni kell a falunak az elmaradásért. De von- ! jók be a népnevelők soraiba is Je- 1 neiéket és rajtuk kívül még a 30 1 élenjáró beadót és akkor a tojás- és 1 baromfibeadásban is a 45 százalék- 1 röl rövidesen a 100 százalékra emelkedik tervük teljesítése. Az élőállat- és zsirbeadási terv J teljesítéséről nem tud senki pontos , felvilágosítást adni az érdeklődőknek. ügylátszik a tanácsnál erről a begyűjtésről megfeledkeztek. Kite- lejtették azt hogy a tervteljesftés ezen a téren is oly fontos, mint a kenyérgabona-, kukorica- és egyéb beadás terén. Igyekezzen behozni lemaradását Kótaj a kukorica-, baromfi- és toiáshegyiiítés terén is, és fordítsanak nagyobb gondot az élőállat- és zsírbegyüjtésre. A Debreceni Vegyianyag Nagykereskedelmi VAllalat debreceni (Csapó- ytca 17). nyíregyházi (Bossen.vei-tér 3), mátészalkai (Fürst Sá.ndor-u. 21, fiókteepei évvéeri leltározásukat december 28.. 29. és 30-án tartják, ezeken ,a napokon az árukiszolgúla* szünetel. Megszilárdítjuk a munkafegyelmet termelőcsoportunkbaii ban szép eredménnyel kai oktatás is. folyó politiPalicska András, gégényi „Ady Endre tszcs tagja. Rákosi elvtárs beszéde után a tiszakanyárt pártvezetőség összehívta a népnevelő értekezletet, hogy azon megvitassák a párt- és kormányhatározatot és meghatározzák a további feladatokat. A népnevelő értekezletre mintegy hatvanon jöttek össze és Nyirkos András elvtárs párttitkár örömmel állapította meg, hagy az utóbbi napokban végzett] munkájának eredménye kezd mutatkozni. A -régi pá-’t- és tömegszervezeti népnevelők között már látni a padsorokban olyan élenjáró dolgozó parasztokat is. akik eddig csak az utcán állították meg őt és kérdezték meg. liogy . nem teljesítette még a község a begyűjtési tervet?” meg „lehet-e már vinni a krumplit, kukoricát a kisvárdai piacra?” Ilyenkor a kérdezőknek megmagyarázta Nyirkos András, hogy a szabadpiac feltétele a begyűjtési terv teljesítése. Csáki Gusztáv Balogh László, meg még többen is zúgolódtak, hogy ,.én már teljesítettem mindenből beadásomat, miért nem teljesíti más is?’’. Az első napokban az ilyen kitörésekre Nyirkos András is, csak bólogatott aztán rájött hogy mi is a hiba — főleg a pártszervezet munkájában. Majd mindennap eljutott hozzá is a hir, a sajtón keresztül, hogy azokban a községekben, ahol a pártszervezet I, bevonja a nöpnevelőmunkába az i élenjáró dolgozó parasztokat, ott i jól halad a begyűjtés. ' „Nekünk is foglalkozni kell a be- 1 adásban élenjáró dolgozókkal álla- 1 pította meg és mikor a Járási 1 Pártbizottság egyik munkatársa is - felhívta erre a figyelmét, Nyirkos András párttitkár meg is kezdte a 1 munkát. A pártvezetőségi ülésen is 1 megbeszélték a tennivalókat, aztán i elbeszélgettek , Csáki Gusztáv, M. t Kiss Gyula, Balog I.ászló élenjáró dolgozó parasztokkal, akik megértették, hogy az ő munkájukra is szükség van. hogy a község mindenben elérje a szabad piacot, de m m utolsó sorban, hogy meghálálja széppé változott életet. Mert a régi életre emlékszik még a falu dolgozó parasztsága. A jászóvár! prépostság uradalmának idejére, amikor a dolgozó parasztok élete a prépostjáétól', meg a falu többi kizsákuiányolóLól függött. Bizony az élete, mert ha valakire megharagudtak, nem alkalmazták többet és máshová is aligha m:h - tett. Nem volt mit tenui a cselédeknek, napszámosoknak, mint törni, míg csak a szovjet katonák el nem hozták a felszabadulást a ti- szakanyűriaknak is. A jászóvári prépostság t is zákányáéi uradalmában is ott. volt a papi birtokok Jlagyó-Kováesa”. akinek itt Jancsó volt a neve. ütőié függött, bogy a nincstelennek lesz-e munkája a nyáron és lesz-e —i ha szűkösen is — kenyér a télen, Hatalmát ki is használta. Féltek Is tőle a cselédek, napszámosok. Ma már a hatalmas papi birtok a volt cselédek tulajdona, ök dolgozzák most is, de már nekik terem. Földhöz jutott Tiszakanyár 865 családjából 235 család. Több, mint 140 volt cseléd házat épített. Több, mint negyvenüknek még épii- lotanyag is jutott az egykori 1400 holdas prépostsági birtok épületeiből. Változott, szépült a fala Kultárház, fúrottkutak és a most készülő bekötőút éppúgy teszi széppé, jobbá Tamás János, Hada Pál életét is, akik még , mindig tnrtozMiért nem teljesítette tervét a gebei gépállomás? Bak beadásuk nagyi-észével az államnak, mint azoknak a dolgozó parasztoknak, akik már rendezték beadásukat. — A szabadpiac eléréséért ezekről is kell beszélnünk — mondották a pártvezetőség tagjai azoknak az élenjáró dolgozó parasztoknak, akik vállalták a uépnevelőmunku végzését. Az élenjáró dolgozó parasztok munkájának eredménye meg is látszik. Többen, mint például Király József is, téliesítettek tavalyt burgonyabeaclasl hátralékukat, A beadásban elmaradók nagyrésze azonban igazán Rákosi elvtárs beszéde után kezdte rendezni tartozását. A szabadőrié?, szabad forgalom minden dolgozó parasztnak kívánsága volt Tisza kanyaron. Kívánságaikat teljesítette a párt- és kormányhatározá t. Könnyebben érték el céljukat a népnevelők, hogy segítettek nekik az élenjáró dolgozó parasztok. Tamás Mihály, Takács Ferenc Fedoles József és még sokan id >1 beadást kötelezettségeiken túl rendezték tavalyi hátralékukat is. Mások meg, mint Székely István, C-vételi jegyre ajánlottak fel kukoricát, hogy a község abból is elérhesse a szabadpiacot. Ezek a példák persze aztán Emzdilják a hátralékosokul beadási kötelezettségeik teljesítésére. Az élenjáró dolgozó parasztokkal kibővített népuevelöértekezlet megmutatta Nyirkos András piritit- kárnak, hogy mennyire helyes volt bevonni őket a munkába. Kritikák hangzottak el azok felé, akik még nem rendezték kötelezettségüket. Takács János megmondta : neheztel Kerek Júzsofuára. ,.Tudná Kerek Jözsefné is rendezni tojás- és baromfibeadását, csak nem akarja — mondotta — az ilyeneket a tanács büntesse meg". sportunkban, a gégényi „Ady Endrédben megtörtént a zárszámadás. Én nem vagyok a legtöbb munkaegységet elérők között 250 munkaegységemmel. De szép jövedelmet kaptam így Is. Kenyér- gabonát 9 mázsát, krumplit 12 és léi mázsát, kukoricát 7 és fél mázsát, 255 kiló árpát, 75 kiló cukrot, 42 kiló almát, 20 liter olajat, 17 és fél mázsa szénát, 110 kéve kukoricaszárat és még egyebeket is. i önzőén 2700 forint jutott. Szé- pen termett háztáji gazdaságomban is. Káposzta 9, takarmányrépa S és krumpli 30 mázsa és még 15 kiló mák. Persze az ilyen jövedelmek beszélnek magukért is. Többen az eddig egyéni dolgozó parasztok közül, mint Fehér Józsefné, Béres Ferenc, László János és Egri Györgyéé és ezek családjai már beléptek közénk és már velünk dolgoznak. Szépek idei eredményeink, de tudjuk, hogy még ennél is szebbek lehettek volna, ha csoportunkban nem lett volna baj a munkafegye■mrnel. Pedig baj volt. De Rákosi ■ Ívtárs beszéde után megértettük, íogy legdöntőbb feladatunk a termelőszövetkezet megszilárdítása, amihez szorosan hozzátartozik a munkafegyelem megszilárdítása is. Éppen ezért határoztuk el, hogy a földterületet felosztjuk brigádokra, munkacsapatokra és azokon bellii, ingókra. így meglesz a lehetőség, hogy minden brigád, munkacsapat és tag munkáját felelősséggel végezze, ami persze a magasabb terméseredményeket eredményezi. Rákosi elvtárs beszédéből megértettük, hogy tovább kell fejlesztenünk állatállományunkat. Ebben a munkában már ez évben is szép eredményeket ériünk el. Tavaly mindössze 12 növenűékseriésünk volt, ma pedig már csak az anyakocák száma 50. Ugyanígy a tavalyi ltj-os szarvasmarhaúll jmáuy unkát 55 darabra növeltük. És van már 13 lovunk is többek között. A jó munkaszervezés és a munkafegyelem megszilárdítása biztosíték lesz állatállományunk és terméseredményeink további növelésére. A munkafegyelem megszilárdításához segíteni fog a termelőcsoportuukA gebei gépállomás őszi tervét mindössze 39.3 százalékban teljesítette. A gépállomás, amely 1950- ben alakult meg, a múltévi tervét jól teljesítette. De az idén sem a tavaszi, sem pedig a nyári tervét nem teljesítette és az őszi tervét sem tudta befejezni a december 10-i határidőig, A gebei gépállomáson komoly hibák vannak a vezetés és a dolgozók nevelése körül. Bár Kiss* elvtárs, a nemrégen odahslyezett új gépúllomásvezctö jó munkája már kezdi éreztetni hatását, de ez még korántsem elegendő. Meg kell szilárdítani a még mindig nagyon laza munkafegyelmet és különösen nagy súlyt kell fektetni a dolgozók szakmai és politikai oktatására. Amikor Rákosi elvtárs a munka- fegyelemről beszélt, ezt mondotta Koncz József traktoros: „mintha rólunk beszélt volna Rákosi elvtárs, mintha ittjárt volna a mi gépállomásunkon”. És igaza van Koncz Józsefnek, Munkafegyelem úgyszólván nincs a gépállomáson. A traktorosok a munkát sokszor akkor kezdik, amikor akarják és akkor hagyják abba, amikor nekik tetszik. A gépet napokig ott hagyják minden bejelentés nélkül és senki sem tud róla, hogy hová ment el a gazdájuk. Vagy az is megtörténik sokszor: részegen állnak munkába, aminek aztán annyi „haszna” van, hogy lassúbb a munka, szaporodik a géptörés. így van ez Dorogi Lászlónál is, ki az ősz folyamán alig szántott valamit. Ez a hanyag munka AZ ELLENŐRZÉS HIÁNYÁBÓL s a felelősségrevonás elmaradásából származik. A gépkiesési százalék elrettentőén nagy a gebei gépállomáson. Naponta általában öt-hat gép — a szántó traktorok fele — áll műszaki hibajavítás miatt. Az egyik vontatónál egymás után kétszer ment tönkre egy párszáz forintos csapágy, hanyagság folytán, de mihdezldelg a vontatást, kinek nemtörődömsége miatt ez bekövetkezett, nem vonta felelősségre senki, pedig a gép napokig állt a hiba miatt. Nem vonnak felelősségre azért sem senkit, hogy a gépek fele naponta áll. Simkovics János főigépész, aki hosszt! ideig a gépállomásvezetőt helyettesítette, nem sokat törődött a munkafegyelemmel. Nem vonta felelősségre a rosszul dolgozókat s így történt meg, hogy a dolgozók mind kevésbbé tartották szívügynek a termelést. Ha a lemaradás okai felől érdeklődünk, a vezetőség egyik hangzatos szóllama ezzel kapcsolatban az, hogy „új emberek vannak nálunk, ezért van a sok gépkiesés, ezért nem tudjuk teljesíteni a tervet”. De vájjon a tavasszal is, meg nyáron is új emberek voltak? És vájjon mit tettek azért, hogy az új emberek megismerkedjenek a géppel, hogy kezelni tudják? Erre nem tudnak felelni. Az tény, hogy sok új ember van a gépállomáson, de nem több, mint a többi gépállomásokon, s azok mégis teljesítik a tervet. Teljesíthetnék Gebén is csak persze ehhez az kellene, hogy a meglévő régi traktoristákhoz, a szakemberekhez tervszerűen beosszák az újakat. És úgy a régi traktoristáknak, mint a brigád vezetőknek és a szerelőknek OKTATNI, TANÍTANI KELL AZ UJ TRAKTOROSOKAT Ez nem történt meg a gebei gépállomáson. A traktoristák nem viselik gondját a gépnek, mert nem adták ki a gépeket az egyéneknejc. Az egyik nap ezzel a géppel dolgoznak s a vezetőség egyet gondol és másnap már egy másik traktorhoz teszik. A traktorosok így nem éreznek felelősséget, nincs a gép kellően gondozva, s ez az egyik oka a sok gépkiesésnek. Ez a tervszerűtlen munka magá- valhozza azt is, hogy egyetlen dolgozó sincs a gépállomáson aki tudná, mennyi a teljesítménye. Ezt még a brigádvezetők sem tudják. Gellért Zoltán brigádvezető még azt sem tudja, hogy ki vau a brigádjában. Minden nap cserélik az embereket. A vezetőség másik „nyomós” érve a terv nem teljesítésével kacsolat- bau az, hogy ,,nem lehet ezeket a dolgozókat nevelni, el kellene mindet bocsátani”. Valóban el kell távolítani a gépállomásról a'z olyanokat, mint Dorogi László, de a dolgozók nagyrésze nem ilyen. A neveléssel a gépállomáson nem is jiróbálkoztak. A l’OLTIKAI VEZETŐ ahelyett, hogy a traktorosokat meglátogatná s beszélgetne velük, inkább szórakozni jár. De vannak „titkos” útjai is a politikai vezetőnek. Például a múlt héten pénUken bejelentette, hogy be kell menni a gépállomásközpontba. El is ment és oda volt egész nap, de mint kiderült, a központban nem volt. Az ilyen esetek már megtörténtek többször, ami azt mutatja, hogy szívesebben foglalkozik mással, mint feladatával. És persze könnyű kibúvót találni az el nem végzett munkáért való felelősségrevonás alól: „de elvtársak, a ml dolgozóink nem nevelhetők ”. Erre Koncz József adja meg a feleletet legjobban : „én szeretnék a Pártnak tagja lenni, de úgy érzem, hogy még nagyon keveset tudok. Nem beszélget velem senki, nem tanítanak. Hogy milyen munkát végzek, azt nem tudom, mert van ugyan egy versenytáblánk, de ha azt nézzük, akkor mindig azt mondják, hogy ami oda van kiírva az nem jó, holnapra megcsináljuk. De azt tudom és így vannak ezzel a többiek Is, hogy sokkal jobbau dolgoznánk, ha tanítanának bennünket, beszélgetne velünk a pántlikát- és ha megkapnánk a szükséges szakmai oktatást”. A gépállomás új vezetője gondoskodjék róla: a téli szakmai és politikai oktatáson úgy neveljék a dolgozókat hogy az elkövetkező évben lerójja tartozását a gebei gépállomás. —áfra—. Háda Jenő is megjelent az értekezletei], ahol saját nevét is hallotta, mint tavalyi hátralékost. Szégyenkezett is a többiek előtt. De még ott elhatározta, hogy első dolga lesz beszállítani adósságát. Ezt meg Is mondta hazafelé menet Nyirkos András párt titkárnak. Háda László, Molnár Lajos és még többen vállalást tettek, hogy a még hátralékban lévő tojás- és baromfibeadásukat december 21-ra teljesíiik. Vasárnap Nyirkos András párt- titkár a megyei pártértekezleten, mint küldött vett részt. Ott is sző volt az állami fegyelem betartásáról. Ott jegyezte meg magának, hogy a párttagoknak példát kell matatniuk a beadás teljesítésében is. Eszéba jutott Nyirkos Andrásnak, hogy bizony ezt még nem is nézte meg Tiszakanyáron. Nem nézte meg, hogy a párttagok közül nincs-e hátralékos, mint ahogy a tanácsnál van Lakatos Gyuláné tanácselnökhelyet- tes, aki még mindig tartozik 12 mázsa tavalyi burgonyával, holott a szükséges kétszereset vermelte cl. El is határozta Nyirkos elvtárs, hogy első dolga lesz a párttagok beadási kötelezettségeinek teljesítését ellenőrizni és fokozni az élenjáró dolgozó parasztok bevonását a népnevelő munkába. — Nem szabad, hogy községünkben egyetlen dolgozó paraszt is akadjon, aki december 21-re ne teljesítse kötelezettségét — mondotta hétfőn délután, mikor találkozott Tamás Gyula pártvezetőségi taggal. — Nem — hagyta helyben Tamás Gyula — és közben a földműves- szövetkezet áruval bőven ellátott üzletére gondolt. A héten még több élenjáró dolgozó parasztot hívunk meg a népnevelőértekezletre. —vas.s—, .-■w
