Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-20 / 296. szám

1951 december 20, csütörtök NÉPLAP íl A beruházások felemelését javasolták a felszólalók as országgyűlés tegnapi ülésén Az országgyűlés szerdai ülésén folytatta a költségvetés részletes vitáját. Megjelent az ülésen IIákosi Mátyás elvtárs, a magyar nép sze­retett vezére, továbbá Rónai Sán­dor elvtárs. a Népköztársaság ül­nöki Tanácsának elnöke, IX bt István, a minisztertanács elnöke és a kormány több tagja. Kisüllek a kohó- és gépipari tárca költségvetését tárgyalták. Vigh Pál, a költségvetés előadója, elmon­dotta, hogy 1952-ben a koh ti- és gépipar fejlesztésére löbb, mint 2 mil­liárd forintot irányoz elő a költségvetés és enne': nagyré- szét vaskohászatunk további fejlesztésére fordítjuk. .Szükség van erre azért, hogy pél­dául nyersvasból az ideinél 23.3 százalékkal, tehergépkocsiból 23.0 százalékkal, autóbuszból 117.2 szá­zalékkal termelhessünk többet. Je­lentősen emelkedik gépgyártásunk termelése is. Lánctalpas traktorból például 60.7, kombájnból 150 szá­zalékkal gyártunk az ideinél töb­bet. Ezután Hidas István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottságának titkára szólalt íel. — Iparunk az elmúlt év során ::z új gyártmányok egész sorának termelését kezdte meg — mondotta. Elkészült mezőgazdaságunk szá­mára az első kombájn, amdynek már a sorozatgyártására tértünk út. 1931 első 11 hónapjában SO készült el, 1052-re az előirányzat mintegy 500. Az elmúlt év során kormányunk >záruos új üzem létrehozásával és f emelőbe re n dez ése kibővítésével gyorsította a kohó- és gépipar fej­lődését. Mckls József elv társ, a Rákosi Mátyás Vas- és Fémmüvek vezér- igazgatója hangsúlyozta, hogy fel­adatainkat csak úgy tudjuk ma­radéktalanul végrehajtani, ha üzemeinkben következetesen meg­valósítjuk az egyszemélyi felelős vezetést. Nehéziparunk fejlesztésének egyik legfontosabb követelménye a nehézipar gépi beruházásainak nö­velése — mondotta. Rút- a költség- ■vetési előirányzatban ilyen célok­ra jelentős összegek szerepeinek, mégis indokoltnak tartom, hogy kohászatunk gépesítését továbbfo­kozzuk. Ezért szállítóberendezésekre és egyéb kohászati gépekre tízmillió fo­rinttal javaslom az előirányzat megemelését. » A gépipar fejlesztését gyorsabb- iitemü gépesítéssel lehet elérni. A költségvetésben erre a célra is je­lentős összegeket irányoztunk elő, da a minőségi termékek előállí­tása megköveteli, hogy több vas- és fémmegmunkáló gépet bocsássunk gépiparunk rendelkezésére, ezért esztergagépekre, fúrógépekre, marógépekre 15 millió forint­tal javaslom az eredeti elő­irányzó t m egemclősót. Az elnöklő Dögéi Imre elvtárs bejelentette, hogy Mekis Józsefnek a ■ költségvetés 23 millió forinttal való megemlésére vonatkozó ja­vaslata a népgazdaság fejlesztése körébe tartozik. Javasolta, hogy az országgyűlés utalja ezt a ja­vaslatot a gazdasági és pénzügyi bizottság elé. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta, majd a ltchó- és gépipart tárca költségvetését ál­talánosságban és ' részleteiben is elfogadta. Ezután megkezdték a bánya- és energiaügyi tárca költségvetésének tárgyalását, amely­nek előadója Po thorny ik József, a bányaipari dolgozók szakszerveze- 1 ének elnöke volt. Hangsúlyozta, hogy a felemelt beruházási összegek lehetővé te­szik elsősorban a szénbányászat fokozottabb gépesítését és erőművi hálózatunk kiszélesítését. Oroszi János, a Salgótarjáni- Zagyvai Szénbányák igazgatója szólt hozzá a bánya- és energia­ügyi tárca költségvetéséhez. Az 1952. évi terv szerint a bá­nyaipari dolgozók létszáma 3951­hez viszonyítva mintegy 7000 fő­ve! emelkedik. Véleményem szerint a 7000 dolgozó beállításának kér­désével egyidejűleg már most gon­doskodni kell arról, hogy meg­felelő lakás álljon rendelkezésük­re, amelyekben végleges otthont nyerhetnek családjukkal együtt. Javaslom ezért, hogy a bánya, és energiaügyi mi­nisztérium részére a ’bányavi­dékeken építendő lakások költ­ségeire pótlólag 2-M millió fo­rint beruházási hitelt bocsás­sanak rendelkezésre. CzoHner Sándor elvtárs beszéde Ezután Czottcr Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi miniszter mondott beszédet. — A megnövelt feladatok alap­ján — mondotta — vállalataink az 1951-es költségvetési évben ter­melésüket mintegy 23 százalékkal növelték az 1950-es termeléshez viszonyítva, mialatt vállalataink összes dolgozóinak létszáma több, mint 20.000 fővel növekedett. Népi demokráciánk fejlődésével mind nagyobb összegeket fordítunk szociális célokra, dolgozóink jóléti, kulturális és sportolási helyzetének javítására, hogy a munka után fel­frissülve vidámabban és eredmé­nyesebben végezzék el az előttük álló feladatokat. Az év folyamán ezekre a célokra mintegy 23 mil­lió forintot fordítottunk. Fentieken kívül fokozottabb jut­tatásokat folyósítottunk bányá­szaink lakáshelyzetének megjavítá­sára. 1951-ben vállalataink dolgozói elsősorban bányászaink részére 1090 lakást és 2050 férőhelyes le­gényszállót létesítettünk. Ezutáu a munkaverseny, a Szta- hánov- és újító-mozgalom fejlődésé­ről szólt. Hangsúlyozta, hogy a benyújtott javaslatok közül megvalósítottunk már közel tízezret, amely újításoknak az ilérjictö évi megtakarítása több, mint 170 millió forint. — A jövő évben a bányászat ál­talános gépesítése mellett, irányt veszünk egyes bányák teljes gépesí­tésére, hogy ezzel is .biztosítsuk a bányászaink rendelkezésére bocsá­tott gépek teljesmértékű kihaszná­lását. A szén- és olajbányászat nagy­mérvű tcrmclésemelkedvse az 1052. évben és a további években megköveteli, hogy az 1 ezen iparágakra fordítandó be­ruházásokat tovább növeljük. Javaslom a gépesítés fokozására az 1952. évi beruházásokul felemel­ni az alábbi tételekkel: A szénbányászat gépesítésének meggyorsítására, g gépesítések emelésére 10.5 millió, az olaj­bányászat gépi beruházásainak meggyorsít ásóra, 7.8 millió, a népligeti, alberijalvi és an­gyalföldi állomások 195.2, év­ben való megvalósítására pe­dig 21.1 millió forinttal. Villamosenergiatennelésünk az ipar zavartalan energiaellátása és a falu kulturális színvonalának emelése érdekében 18.5 százalék-kai növekedik. Sor kerül továbbá 158 falu, 7.’i állami gazdaság, 1,0 gépál­lomás és 98 termelőszövetkezet, il­letve tszcs, villamosítására. A könnyűipari tárca költségvetésének tárgyalásánál Czett József elvtárs előadó hang­súlyozta, hogy a könnyűipar 1951. évi terme­lési tervét előreláthatólag túl fogja teljesíteni és ezzel a könnyűipar termelési értéke 1951-ben kereken 2J.5 százalék­kal magasabb lesz, mint tavaly volt. ‘A jövőévi tervben a könnyűipar termelése tovább emelkedik és az 1932. évi terv löbb. mint 14 száza­lékos emelkedést irányoz elő 1950- liez képest. Hegyi Gizella felszólalása után az országgyűlés a könnyűipari mi­nisztérium költségvetését általános­ságban és részleteiben elfogadta. Az építésügyi tárca költségvetésének tárgyalása Az országgyűlés ezután megkezd­te az építésügyi tárca költségveté­sének tárgyalását . Csata László előadói beszédében elmondottá: az 1932 évi költségve­tés tárgyalásánál büszke örömmel állapíthatjuk meg, hogy ilyen ha­talmas arányú építkezés soha sem volt még Magyarországon, ■ mint napjainkban. Rámutatott arra hogy az építés­ügyi tárca 1252 évi költségvetése csaknem kétszerese az ezévinck. A építésügyi tárca költségvetésé­hez elsőnek Köböl József elvtárs, az építőfa- és építőanyagipari dol­gozók szakszervezetének főtitkára szólt hozzá. Rámutatott: t az elért hatálmas eredményeket a magyar építőipar annak- 1:6- . stönheti, hogy a világ legfej­lettebb építőiparától, a szovjet építőipartól tanulhatott, hogy a Szovjetuniótól hazánkban eddig ismeretlen, hatalmas építőipari gépeket kaptunk, amelyek meg- , sokszorozták a termelékenysé­get s hogy a magyar építőipar u Szovjetunió mérnökeitől, ki- váló szakmunkásaitól cs szta­hanovistáitól állandó scgltsá- get kap. Ennek a segítségnek az eredménye, hogy az építőipar — télen-nyáron foglalkoztatott — munkáslétszáma már körülbelül nyolcszorosa .annak a létszámnak, amelyet a felszaba­dulás előtt a kapitalizmus, kon­junktúra idején foglalkoztatott. Köböl József elvtárs után Tóth István szólalt fel. Javasolta, hogy a költségvetésben tízmillió forinttal emeljék fel az építőipar gépesítésére fordítandó, összeget. Az elnöklő Molnár Imre javasol­ta, hogy az indítványról a népgaz­daság fejlesztése című fejezetnél döntsenek s az indítványt t felül­vizsgálatra adják ki a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Az ország­gyűlés a javaslatot elfogadta. A belkereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása , Tausz János belkereskedelmi mi­niszterhelyettes előadói beszédében rámutatott, hogy a belkereskedelem fejlődésében is tükröződnek azok a hatalmas eredmények, amelyeket népgazdaságunk a Magyar Dolgo­zók Pártja vezetésével elért. Hangoztatta, hogy a szocialista kereskedelem mostani legfontosabb feladata: a jegyreudszer-szülte ..ki­osztás'’ csökevényeit és az ebből származó hibákat megszüntetni és átszervezni a munkát a jegynélküli kereskedelem viszonyaira, befejezé­sül hangsúlyozta, hogy a belkeres­kedelem költségvetése is ti béke, a szocialista építés magasztos céljait segíti elő. Nagyszabású ünnepségek Nyíregyházán és megyeszerte Sztálin elvtárs születésnapján Forró lelkesedéssel ünnepli mejj dolgozó népünk a világ béketábora vezetőiének. Sztálin elviérsnak 72. születésnapját. Nagyszabású ünnepségek lesz­nek Nyíregyházán és a megye valamennyi községében. A nyíregyházi ünnepségek már ma este megkezdődnek. Fél hat órakor gyülekeznek a dolgozók a Lenki-téren fáklyákkal, zász­lókkal s így vonulnak végig a városon, éltetve a naí” Sztálint. A íáklyásíelvonulás után avat­ják fel a József Attila ktiltúr­házat. December 21-én a Vá­rosi Színházban rendez műso­ros estet az MSZt. A meg ve községeiben szin­tén ünnepségeket rendeznek. Kiemelkedő eseménye lesz a mátészalkai ünnepségnek a já­rási kultúrotthon felavatása. Ugyancsak kultúiotthont avat­nak Nagydoboson is. Ez a kul- túrotthont nagyrészt a dolgozók építették íel társadalmi munká­ban. Kótajban és még számos községben szintén kultúrotthon»- avatnak ezen a napon. Vasárnap lesz Szabolcs-Szatinár fö ldm ü vesszővé tkezeteinek megyei küldöttgy íí lése December huszonharniadiUán, va­sárnap ül össze Szabolcs-Szatmúr flldmüvesszöveíkezeteinek megyei küldöttsége, amelyen a SZöVOSZ igazgatóságának és felilgyelőbizou- ságúnak december tlzeukettedlki ülésén hozott határozatokat vitat­ják meg. Megyénk földmű vessző vet kőzetei­nek dolgozói és vezetői, a földntü- vesszövetkezetek tagjai többé-ko- vésbbé elvégezték azokat a felada­tokat, amelyeket láttunk és népi államunk kormánya számukra ki­jelölt úgy a begyűjtés, mint oz áruellátás területén. A feladatok megoldásához hatalmas segítséget nyújtottak azok a tapasztalatok, amelyeket a Szovjetunió fejlett szövetkezeti rendszerét tanulmá­nyozó küldöttség tagjai szereztek a Szovjetunióban tett látogatásuk során. A földuiQvesszüvct kezetek feladatai azonban egyre növeked­nek, s az erők még jobb Ossztf - gását, mozgósítását kívánják meg. A feladatok jelentőségét még in­kább aláhúzza a munkás-paraszt szövetség * erősítésének új, nagy vívmánya, Pártunk és kormá­nyunk határozata a jegyrendszer megszüntetéséről és a mezőgazda­sági termékek szabad forgalmától. Éppen ezért a küldöttgyűlés fel­adata vasárnap nemcsak az lesz, hogy megvitassa azoknak a fel­adatoknak végrehajtási módját, amelyeket a II. Országos Küldött­gyűlés megszabott, s amelyekkel a szövetkezeti kereskedelem új fej­lődési szakasza kezdődik. Hanem azt is meg kell tárgyalniok Sza- boles-Sza t mű r föld mü veaszövet k e- ­zeti küldötteinek, hogyan tudnak föl d m ü vesgzöv e t k eze: e 1 nk a szo­cialista építés munkájának minden területén még tevékenyebben dol­gozni. —- El kell érnünk, hogy íöldművesszüvetkezeteink a város é-s a falu közötti gazdasági kap­csolatok kiszélesítésének legdön­tőbb tényezőivé váljanak, szocialis­ta kereskedelmünk olyan tényleges szervezetei legyenek, amelyek egy­ben a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának, a dolgozó pa­raszti tömegek Pártunk mögé való felsorakoztatásának fontos eszkö­zei. Szabó inidó*. Ejtőernyős amerikai diverzónsok ügyében hozott ítéletet a Szovjetunió Legfelső Bírósága A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának katonai kollégiuma a na­pokban tárgyalta A. I. Oszmanov és F. K. Szarancev amerikai di- verzáns ügyét. Oszmanovot és Szarancevet, mint a vizsgálat során és a tár­gyaláson kiderült, ez év augusztu­sában éjszaka ejtőernyővel dob­ták le amerikai repülőgépről a Szovjetunió területére, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság térségében. A szovjet ádambiztonsági szer­vek letartóztatták a bűnösöket, akiknél motozásuk során hamis okmányokat, fegyvert, mérgét és diverzlós. valamint terrorista te­vékenység kifejtésére szolgáló egyéb eszközt, továbbá nagy pénz­összegeket találtak. Azon a kör­nyéken, ahol Oszmanovot és Sza- runcevet letartóztatták, megtalál­ták és lefoglalták azokat az ejtő­ernyőket, amelyeken őket ledob­ták. Oszmanov és Szarancev beis­merte, hogy Nyugatnémetország­ban, ahol az „elhurcolt személyek” táborában voltak, az amerikai kémszolgálat szervezte be őket kémkedési, diverzlós és terrorista A moszkvai válaszfások A moszkvai szovjet közzétette a december IS-án tartott népbíró­sági választások eredményeit. A népbírósági választásokon Moszk­vában a választójogosultak 99.99 százaléka vett részt. Valamennyi megválasztott nép- bíró és népi ülnök n kommunisták népbírósági eredményei és péirtonkíviiüek tömbjének je­löltje. A megválasztott népbírák és népi ülnökök közül 43.2 százaléka nő, 32.S százalék a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tagja, vagy tagjelöltje. tevékenységüknek a Szovjetunió­ban való kifejtésére. OíEmanov és Szarancev vallo­másaiban elmondotta, hogy az amerikai kémszolgálat tisztjeinek vezetésével különleges kiképzésben részesültek, tereprajzi ismeretek­ből, katonai lőfegyverrel való lö­vésből, ejtőernyőugrásból, vala­mint diverzió és terror megszer­vezéséből és kémkedésből. A vizsgálat során és a tárgya­láson megállapítást nyert, hogy Oszmanovot és Szarancevet felfor­gató tevékenység kifejtésére tör­tént kiképzésének befejeztével át­szállították Görögországba, onnan pedig repülőgépen és amerikai tisz tok kíséretében szállították althoz a Szovjetunió területén lévő hely­hez, ahol ledobták őket. Oszmanov és Szarancev a bíróságon beval­lotta, hogy a rájuk bízott bűnös feladatok teljesítése után a török­országi Kars városába kcilett vol­na menniük, Ingy találkozzanak az a prt-fi kai kéniszolgálat tisztjei­vel. Oszmanov és Szarancev vádlott, a tárgyaláson beismerte bűnössé­gét. A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának katonai kollégiuma az Osz- manov és Szarancev ellen az ŐSZ.SZSZK Min tetőt ör vény könyvé­nek 58-1 „B” cikkelye alapján emelt vádat teljes mértékben be- bizonyítoitnak ismerte el. A Szov­jetunió Legfelső Bíróságának ka­tonai kollégiuma — figyelembe véve a szovjet állam ellen általuk elkövetett bűncselekmények súlyos­ságát — a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének 1050 ja­nuár 12-én kelt ama rendeleté ér­teimében, amely halálbüntetés ki­szabását Írja elő hazaárulókkal, kémekkel, aknamunkát kifejtő di- verzánsokkal szemben, golyóáltaü halálra ítélte őket. Az ítéletet végrehajtották.

Next

/
Thumbnails
Contents