Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-13 / 290. szám

NÉPLAP 1951. december 13. csütörtök Korpainé megmagyarázza asszonytársainak: miért kell tannlni Korpái Istvánná, a kemecsei „Szabadság” tsz. tagja nagy nyo­morban és nélkülözésben nevelke­dett fel. Apja a kulákok és földbir­tokosok cselédje volt. Hiába dolgo­zott gyermekei életében nem tudott enyhítést nyújtani. Munkáját nem becsülték, őt magát semmibe sem nézték, mert szegény volt. Korpái Istvánná iskoláskorában is mindig a leghátsó padban, a , szegények” padjában ült. De hiába ült ő a há- tulsó padban, a tanulásban az el­sők között volt. S mert szegény volt, tehetségét senki nem vette fi­gyelembe, örült neki. hogy nagy szenvedések, küszködések árán el tudta végezni az elemi 6 osztályát. Középiskolába járni? Tovább ta­nulni? — Korpainé számára elérhe­tetlen vágyálom maradt. Korpainé további élete is csak nyomorúság, cselédsors volt. Kriston Sándor kuláknál vol­tak cselédek. Férje a kegyetlen szí- polyozásba bele is pusztult, őt ma­gát Kriston „úr” számtalansz.or be­csapta, megrövidítette. Sokszor ész­re is vette a csalást, azonban nem ráért neki szólni, mert akkor már Dyitva állt előtte az út: „mehetett”. De sok aljasságot akkor még nem is vett észre, Kriston ámítot­ta, vakította cselédjeit. Véleménye mindig az volt: „Minek a paraszt­nak tanulni? Elég az, ha annyi esze van, hogy eső idején az eresz alá álljon”. Tudta Kriston is, hogyha a dolgozó tanul, akkor egyre jobban felvilágosodik, nem lehet kénye, kedve szerint kizsákmányolni őt. Ezért mindent elkövettek az „urak” 'a múltban, hogy a szegénygyermek ne tudjon érvényesülni, ne tudjon tanulni. Ha valamelyik szegény- gyermek valamilyen úton-módon to­vább tanulhatott, azzal szüleit ta­gadtatták meg. Ma pedig? Mindenki tanulhat Korpainé is. Szép tudományt: po­litikát. ürömmel vesz részt ‘Korpai­né az alapfokú politikai iskolán és szorgalmasan tanul. Hiszen a múlt­ban végzett elemi osztályai csupán annyit adtak neki, hogy megtanult írni és olvasni. A tudás fontosságá­ra azonban még csak most jött rá. Egészen más szemmel néz ma min­dent, amióta szemináriumi hallga­tó és már tavaly is részt vett az MNDSZ olvasókörön. Sokat olvas szakkönyveket is, főleg a növény- termesztésről. És ezeket mind fel­használva munkájában, azon igyek­szik, hogy minél többet termelhes­senek, minél gazdagabb legyen szö­vetkezetük és boldogabb legyen éle­tük. Vannak azonban a csoportban olyan asszonyok is, «kik elhúzódnak, vonakodnak a tanulástól Lipvai Tiborné, Tamási Andrásné, Kraner Emma, valamennyien MNDSZ tagok. Korpainé nap, mint nap beszélget ezekkel az asszonyok­kal. Elmondja, hogy neki milyen hasznára válik a tanulás. A tanu­lás. az öntudat serkenti őt a jő munkára. Elmondja azt is: rend­szeresen olvas sajtót, olvas az ön­tudatos, fegyelmezett munkásokról. — Elmondja: így érte el, hogy a legjobbak egyike lett a szövetkezet­ben. Több, mint négyezer forint tiszta pénzt kapott, ezenkívül lt mázsa kenyérgabonát, almát, bort burgonyát, most várja a kukori­cát. Ami egy házhoz szükséges, minden megvan. Korpainé elmondja nekik, hogy a tanulás elhanyagolása látszik meg Kraner Emmánál, aki a munkában elmaradt a többitől, öntudatlansá­ga tűnik ki abból, hogy mindig do­hog, soha nincs megelégedve. Az­tán Tamási Andrásnénak sem szabad lemaradni gyermekei mel­lett. Fia vasipari tanuló, a többi ‘gyermekei még kicsinyek, elemi is­kolába járnak. Azoknak nevelésre van szükségük és Tamásiné csak akkor tudja őket nevelni, ha ő is tanulni fog. Korpainé megmagya­rázza ezeknek az asszonyoknak hogy mindennapi munkájukban nél-_ külözhetetlen a tanulás. Vegyenek példát Tamásíné, Llp- vainé és Kraner Emma Korpái Andrásnéről, aki már nem fiatal- asszony és mégis nagy örömmel és lelkesedéssel vesz részt a tanulás­ban. Korpainé pedig továbbra is beszéljen a tanulás fontosságáról, hogy a kemecsei „Szabadság” tsz. valamennyi asszonya aktív hallga­tója legyen a csoportban folyó po­litikai iskolának. A tudás fegyver a kezükben, ezzel a fegyverrel tehe­tik virágzóvá szövetkezetüket. A gépeket javítják, tanulnak a nyírmadai állami gazdaság traktoristái A nyírmadai állami gazdaság kovácsműhelyében a kalapács ritka megszakításokkal, állandóan cseng-bong. A kormos arcú ko­vács nagy szakértelemmel for­málja a fehéren izzó vasból a kü­lönböző szerszámokat, alkatrésze­ket. A szerelőműhelyben, amelyet csak egy ajtó választ el a ko- vácsműhelytől, nagy zaj, csattogás fogadja a belépőt. A különböző asztalok, padok, s a javítás alatt álló vontató, valamint az a négy­öt ember, amelyik a mühelyt>en d dgoatk, teljesen megtölti a ter­met. A műhely közepén lévő szá­nd helyet egy traktor foglalja el, mely szerte-széjjel szedve, csu- án a vázán áll. Három ember is glalatoskodik körülötte. Trakto- osok és szerelők. Az állami gaz­daságnak három traktorja van, s már bent állnak rég a műhely előtt. Az őszi munkálatokat, a mélyszántást már rég befejezték a gazdaságiban. Most a traktorosok a gépjavításnál segédkeznek, s szakmai oktatásban vesznek részt. — Igaz, hogy csak három gé­pünk van, — mondja Bódi elvtárs — de ezek aztán annál jobban dolgoznak. Állami gazdaságunk az elsők között van, s ennek részesei a traktoristúk Is. Hogy csak egy pél­dát említsek, volt itt Nyírmadán olyan földünk, amelyen régi tulaj­donosának nem termett meg a fű sem. Mi erről a földről 11 mázsa • 'zsot takarítottunk be. Persze mi s csak azért, mert jól megmüvel- ök, jő mélyszántást kapott. De ódájára Is járt az egész falu. Szóval nincs panasz a brigádra. Van 9 motoros permetező is, amely hozzájuk tartozik. A per­metezők a tervet 110 százalékra teljesítették. CSENDES ANDRÁS ÚJÍTÁSA 1 A szerelőpadnál Csendes András szerelő dolgozik egy újításon. Rög­tön magyarázni is kezdi az újítás lényegrét: A vontatónál a kor­mánykeresztrudat csak egy csap­szeg tartotta össze. Ez a* csapszeg a rázástól, verőd őstől hamar el­görbül, eltörik, s ezért a rúd le­esik. így nem biztonságos a menet. Most egy csuklót csinálunk a ke- resztrúd végére, így nem kell csapszeg, s a csukló nem fog el­hajtani, eltörni. Ezalatt kintről egy traktor mind jobban erősödő zúgása hallatszik be. Megjött a gép, amelyet a csa­hold állami gazdaságnak adtak oda kölcsön. LEGJOBB TRAKTOROSUK volt vela A műhely ajtaja kinyílt s egy, víztől csepegő esőköpenyben, fiatal, alacsony fiú lépett be rajta. Utá- •raa egy másik traktorista is bejött. — Ml újság van, Csaholcon? — intézi a kérdést a belépőkhöz Bódi elvtárs. Kiss Miklós bosszankodva vála­szolt: — Ugyan hagyjon már Bódi elvtárs azzal a Csaholccal, ón oda többet nem megyek, még ba ara­nyat ígérnek sem. Csak képzelje el: a múlt héten mindössze IS hol­Legfhasznosabb ajándék a takarékfoetétköiiw! Ajándékozz betétkönyvei! dat tudtunk leszántani, mert nem volt az állami gazdaságnak már több. Még a múlt héten megigér- tók, hogy vagont rendelnek, ami­vel haza tudunk jönni, de úgylát­szik, elfelejtették, mert még egy hétig kellett ott rostokolni. Tizenhatéves mindössze és egy éve, hogy gépekkel dolgozik. Elő­ször a nyírmadai gépállomáson dolgozott, de ott nem mertek gé­pet bízni rá, mondván, hogy „még fiatal vagy”. Vagy három hónap-1 ja, hogy itt az állami gazdaság-] ban dolgozik, s most már felelős vezető! — Yalőban a legjobb traktoro­sunk — erősíti Bódi elvtárs, — meg kell csak nézni a bérjegyzé­ket. Abból kitűnik, hogy ő kapja a legtöbb fizetést. A segédvezető, aki mellette van, már volt trakto­ros iskolán, de maga is beismeri, hogy Kiss Miklós sokkal többet, tud nála. — Csak egy hiba volt a trakto­ros brigádnál — folytatta Bódi elvtárs FILM Kis partizánok A második világháború utolsó időszakában, amikora Szovjet Had­sereg már német földön járt, de a nácik megszállva tartották a szép Szudéta-vldéket — a cseh­szlovák nép legjobb fiai fegyvert fogtak a fasiszták ellen, hogy siet­tessék felszabadulásuk napját. A nácik iránti gyűlölet átragadt a legfiatalabb nemzedékre Is. A csehszlovák gyermekek ebben az időben nem fogócskát játszottak, hanem partizánosdit. Nem céltáb­lákra lövöldöztek parittyáikkal hanem a fasiszta hirdetményekre. Ilyen „partizáncsapatoí” alakítot­tak annak a cseh falucskának a gyermeket is, akikkel a „Kis parti­zánok” című filmben ismerkedünk meg. A csapat vezére a kis Jenda Ha- nus. Nyilttekintetű bátor fiú. A bá­torságot apjától tanulta, aki igazi partizánként harcol a begyekben. Az izgalmas játék egy napon ko­molyra fordul. A Gestapo rajtaüt a Jendáék házában tartott kommu­nista összejövetelen. Jenda jeladá­sára a megbeszélés résztvevőinek sikerül elmenekülniük — édeanyját azonban elfogják a nácik. Jenda egyedül marad két pöttömnyi, test­vérével. Rajta a kis család minden terhe. £s Jenda a felelősség súlya alatt, valóságos kis felnőtté , érik. Keményen megállja helyét, amikor a Gestapo kihallgatja őt kisöecsé- vel együtt. A gyermekek még akkor sem vallanak, amikor szemük láttá­ra kínozzák rajongva szeretett édesanyjukat. Majd még nagyobb feladat sza­kad Jendára. A partizánok összekö­tőjét megsebesítik a nácjjí. Márpe­dig a fontos hírt valakinek el kell juttatni a táborba. ,A németek ki­ürítik a fegyvergyárat— este tő- kő r iDdul a szállítmány" — így szól az üzenet. A szállítmányt meg kell semmisíteni! Jenda határoz: eljuttatja a hirt. Tudja, hol a tá­bor, hiszen játékaik folyamán egy­szer a partizánokra bukkantak s 5 jól megjegyezte a helyet. Elindul tehát a veszélyes utón — a parti­zánok tábora felé. Akaratereje cél­hoz viszi. A filmet ma este fél 7-től mu­tatják be először ünnepi díszelő­adás keretében, a „Dózsa” moziban. A nyíregyházi közgazdaság1 leánygimnáziumban a napokbar megalakult a Magyar-Szovjet Tár­saság iskolai alapszervezete. Az alapszervezet tagsága elhatározta, hogy az iskola valamennyi arra méltó növendékét a Társaság tag­jává szervezik, Sztálin elvtárs szü­letésnapjáig 100 Uj Világ előfizetőt toboroznak. December 21-ig könyv- ankétot is rendeznek, amelyen I’e- csernylkova: „Kamaszok” című könyvét vitatják meg. Az iskola növendékei, MSZT tag- jal nagy lelkesedéssel határozták el azt is, hogy levelezési kapcsola­tot létesítenek egy szovjet iskolá­val. Ez a levelezés nagy segítséget jelent majd a tanulásban. Végezetül az alakuló gyűlés el­határozta, hogy felhívást intéz a megye valamennyi iskolájához. A felhívás hangsúlyozza: „Támogas­suk mi is a Magyar-Szovjet Társa­ság munkáját, mert ezzel a békéért harcolunk”. Kérjük a gazdaság vezetőjétől: ne tűrje a laza munkafegyelmet NEM VOLT VERSENY ebben a brigádban. Elhanyagoltuk. El voltunk foglalva a többi mun­kacsapatokkal. Én is csak most látóim, hogy leítt volna alkalom sok a verseny megszervezésére. Itt van ez a Kiss Miklós. Amikor a gépállomás traktorosaival egytáb- lában ’szántott, milyen örömmel újságolta, hogy ő mindig többet szántott, mint azok. De jövőre másképp lesz — ígéri Bódi elv- társ. — Lesz verseny, jobb lesz a munka. (—■dfra—) IPKOIIIRDETES KÖNNYEBB házimunkáért teljes el­látásos lakást keresik. Lakótársnak is elmennék. Cím: Nyíregyháza, Bel­ső-kőrút 4. EGY jókarban lévő szabó varrógép eladó. Bo-rbánya, I. sz. 61. szám. KERESÜNK azonnali vételre íróasz­talokat, székeket. iratszekrényeket. Aj ánl'atokat Szabói c3-Sz atm ármegy ei Népbolt. Nyíregyháza, Kákóezi-utca 4. sz. alá kérünk. Telefon: 34—64. sz. hogy a mostaninál is jóval több cukor és más élelmiszer került volna a dolgozók asztalára. Rákosi elvtárs beszédében meg­mutatta a hibákat, amiket nekünk ki kell javítanunk s ebben a mun­kában is segítségünkre sietett, fin például 4 gyermekemre most 210 forint családi pótlékot kapok az eddigi 96 forint helyett és ehhez jön még a 21 százalékos fizetés- emelés is, ami azt jelenti, hogy nagyobb darab kenyeret adhatok most már gyermekeimnek. Ezek a segítségek arra kötelez­nek bennünket, a gazdaság dolgo­zóit, hogy az ezutáni munkánkat úgy végezzük, mint azt Rákosi elvtárs tanácsolta. Ne türjük meg magunk között a munkafegyelem megbontöit. Azt kérjük a gazda­ság vezetőjétől is, hogy a legerélye­sebben lépjen fel az ilyenek el­len. Ne tűrje el a lazaságokat, ami eddig» gátolta a gazdaság fej­lődését és a termelési terv telje­sítését. Mikii Bertalan. Rádióműsor KOSSUTH-BÁDIó: 5.00: Béggel! inuzäika a munkába induló dolgozók­nak. 5.30: Hírek. 6.00Falurádió. 6.45: Hírek. 11.30: Éjféli fogadtatás». Elbeszélés. 12.00: Hírek. 12.30: Ma­gyar kórusmtivek. 13.15: Rádió szóra­koztató zenekara. 14.00: Idő.járásje- lentás. 14.15: A Rádió Gyermekig sás? műsora. 14.50: Gyönyörű sors. Ver. sek. 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Cseh­szlovák és bolgár da-lok. 16.15: Rádió Politikai Kör. (Falusi.) 15.50: Egyesült erővel. 17.00: Ken deletis mértét és. 17.10: A Néphadsereg Híradója. 17-30: Jó munkáért szép muzsikát! 18.00: Ifjúság Hangja. 18.20: Tánczene. 18.40: Hírek németül. 19.00: Egy falu — egy nóta.. 19.30: Hírek szerbül. 20.00: Hangos Újság. 20.40: A be­gyűjtési verseny hírei. 20.45: Közve­títés a Magyar Állami Operaházból. A7. eladott menyasszony. 22.20: Hí­rek. 23.40: Tánczene. 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6 00: Szórakoztató zene a Moszkvai Rádió műsorából. 6.35: Hanglemezek. 6.45: Jó reggelt, gyerekek! 7.00: Kórusok. 7.15: Hírek szlovénül. 7-35: Hanglemezek. 8.05: Hanglemez. 8.30: A Szovjetunió a szocializmus országa. 8.40: Magyar könnyűzene. 9.20: Orosz nyelvlecke az általános iskola második orosz l „Támogassuk mi is a Magyar-Szovjet Társaság munkáját“ A nyíregyházi közgazdasági leánygimnázium felhívása a megye középiskoláihoz ML, a barabási állami gazdaság dolgozói, amikor hallgattuk a rá­dión Rákosi elvtárs beszédét, szin­te azt éreztük, hogy Rákosi elv­társ itt jár közöttünk. .Olyan pon­tosan illettek szavai a mi gazda­ságunkra is. Különösen, mikor a munkafegyelemről beszélt Miná- iunk Is megtörtént hogy sokan egyik napról a másikra önkénye­sen otthon maradtak, ami bizony nagy elmaradásokat okozott Ké­sett a kapálás, az aratás, a do­hánytörés is. A munkából való önkényes kimaradások gátolták a termelési terv teljesítését is. Ha nem lett volna annyi hiányzó, többször megkapálhattuk volna például a cukorrépát ami akkor jóval nagyobb termést adott vol­na. Persze, ahogy ez megtörtént minálunk, úgy megtörtént más ál­lami gazdaságban, termelőcsoport­ban is, ahol mindenütt többet ter­melhettek volna a növények több­szöri jó magmunkálásával. Ennek pedig az lett volna az eredménye, könyve alapján. 9.40: Komszomolda» lók. 10.00: Hírek. 10.10: Hanglemez. 10.50: Operarésztotek. _ Hanglemez. 15.00: Fiatalok zenei újságja. 15,50: Úttörő-mikrofonnal a* országban. 16.10: Zenekari muzsika. 16.40: Em­berpiac. Könyvismertetés. .17.00: Hanglemezek. 17-30: Hírek. 17.40: Mit várhat a magyar mezőgazdaság a füves vetésforgó bevezetésétől. 17.55: A kommunizmus építői. 18.25: Hírek szlovénül. 18.40: Szív küldi szívnek szívesen. 19.00: Az ötéves terv nyo. mában! 19.15: Sportnegyedóra. 19.30: A Rádió tánczenekara játszik. 21.00: Hírek franciául. 21.30: Hangjáték. 22.05: Magyar művészek muzsikál­nak. SZ ABOLCS-SZ AT MÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség: Nyíregyháza, Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70.. 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Nyíregyházi-nyomda, Nyíregyháza. Dózsa György-u. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents