Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-14 / 291. szám
Mai szemünkből: Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában (3. old.} — Megalkuvó a tanács Oroson — ezért maradt el a község a begyűjtésben 12. old.) — A Megyei Pázt- értakezlet küldötteinek levelei (3. oldali VII. évfolyam, 291. szám. ÁRA 50 FILLER 1951 december 14, péntek Ipari orsxág lettünk Nagy horderejű intézkedéseket jelentett be Rákosi elvtárs november 30-i beszédében. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy itt nincs másról szó, mint hogy 1951 elején kénytelenek voltunk a iegyrendszert bevezetni a rossz termés miatt és más nehézségek miatt, most pedig, mivel jó volt a termés: megszüntettük a iegyrendszert. Ennél sokkal többről van szó! Arról van szó, hogy hatalmas mértékben megerősödött népi demokráciánk, megerősödött a béketábor magyarországi frontszakasza és súlyos csapást mértünk a nép, a béke ellenségeire A rendszabályok gyökerét abban a nagyszerű tényben kell keresni, hogv ipari ország lettünk! Ötéves tervünk célkitűzése, hogy Magyarországot fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá tegyük. Ma már a nemzeti jövedelem nagyobbik részét a.z ipar adja hazánkban, a célkitűzés egyik részét megvalósítottuk. Mit jelentett a közellátás és az árrendezés terén ez a nagy változás? Rákosi elvtárs beszédében hangsúlyozta: „Az ipar fejlődésével párhuzamosan, erőteljesen nőtt a bérből és fizetésből élők száma és életszínvonala. Ezzel a növekedéssel párhuzamosan emelkedett a fogyasztási javak, az élelmiszerek, a kenyér, a hús, a zsír iránti kereslet, Ugyanakkor megnőtt e cikkekben a falu fogyasztása is, mert hiszen a Horthv-rends.zer hárommillió koldusa földhöz jutott, életszínvonalát ugrásszerűen megjavította. Ennek következtében saját termékeiből és az ipari cikkekből egyaránt hasonlíthatatlanul többet fogyaszt, mint a háború előtt. Viszont mezőgazdasági termelésünk nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel". Ipari ország lettünk, de még nem vagyunk fejtett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország. Ami pedig az árrendszert illeti: az árviszonyok mezőgazdasági jellegű országra vonatkoztak — olyan jellegű országra, ahol alacsony a dolgozók életszínvonala. Nyilvánvaló, hogy ilyen árak mellett növekedett a kereslet „és az a veszély fenyegetett hogv a munkásság cs áita'ában a fize tésbcl és bérből élők nem tudják ezekben a cikkekben minimális szükségletüket fedezni". Áz ellenség is kihasználta ezt a körülményt s a jegvrendszer akkoriban a zavarokon átmenetileg segített. Ám, mint azt maguk a dolgozók is tapasztalták, ez nem megoldás. Más úton kell járnunk. S ezt a más utat jelentették a Párt és kormány által hozott rendszabályok Ezek a rendszabályok a dolgozó nép iavát szolgálják s csapást jelentenek a spekulációra, a nép ellenségeire. A rendszabályok megerősítik a munkás-paraszt szövetséget. Mi nem engedjük meg, hogy bő termés esetén lezuhanjanak az árak, hogy a parasztok tönkremenjenek, de azt sem engedi meg a nép állama, hogy a munkások ne tudják a piacon megvásárolni az élelmiszereket. Gero elvtárs mondcUta: „Ami az árak kérdését illeti, ezeknek olyanoknak kell lenni, hogv a dolgozók szorgalmas munkával fokozatosan a helyzetüket javíthatják mellette. Más árrendszer ellentétes a dolgozó nép érdekeivel és hosszú távlatban, csak végzetes bajokat, idézhet elő". Ezek a rendszabályok megszilárdították az állami pénzrendszert. Mi ennek a bizonyítéka? Az, hogv több áru van a piacon. Az, hogv a piaci árak csökkennek, azaz a pénz értéke az áruhoz képest emelkedik. Ezek a rendszabályok elősegítik azt, hogy úgv az iparban, mint a mezőgazdaságban növekedjék a termelés. Mi nem olyan ipari országot akarunk, amelynek fejletlen, elmaradott mezőgazdasága van. Mi az acél és vas országát, akarjuk, nagyüzemi, gépesített, a technikát alkalmazó mezőgazdasággal. Mi növelni akarjuk a mezőgazdaság terméshozamát. S ehhez természetesen ^az kell, hogv növeljük a nehézipar, a gépgyártás — általában az ipar termelését. Igv leszünk még erősebbek így fejlődik, emelkedik állandóan dolgozó népünk jóléte. Nem véletlen jelenség az, hogv dolgozó népünk hatalmas lelkesedéssel fogadta Rákosi elvtárs beszédét, a Párt és a kormány intézkedéseit s nem véletlen, hogy országszerte, megyeszert? azzal válaszolt dolgozó népünk: „többet termelünk!" Megértették a dolgozók Rákosi elvtárs szavait: „ha az eredmények megszilárdulnak és állandóknak bizonyulnak. akkor mi e téren is követhetjük nagy példaképünket, a felszabadító Szovjetuniót és rátérhetünk arra, hogv az árakat fokozatosan csökkentsük és ezzel tovább emelhettük egész dolgozó népünk életszínvonalát". A rendszabályokkal kaoc'p’atban ezeket a sorokat írta Maver Mihály, nyíregyházi sztahánovMa kőműves: ..M’nd. ezt az eddiginél jobb. olcsóbb, minősédi és mennyiségi munkával háláljuk med Pártunknak. Rákosi elvtársnak. Most egv úi. '„-ól-ib ía'-wá®’ módszert próbáltam ki bridádommal. amely lantos anyadmegtakarítást Jelent ma:d. mivM tejesen le- zgvszorüsíti a dráda S^akál.féle kalodát. fdy harcolunk az anv’dtakarékossád. önköltségcsökkentés terén ;s tervünk t°'- :”*ítéséért és fiVHel’esíté'éért". A nagyecsedi dolgozó parasztok azzal válaszolnak Rákosi elvtárs beszédére, hogy egyetlen nap alatt nyolc vagon terményt gyűjtöttek be. Mi büszkék vagyunk a nyíregyházi dohányfermentálóra, a Vulkán kibővítésére, úi ioari üzemeinkre, épülő Sztálinvarosunkra. a Tiszalöki Erőműre, de nem akarunk itt megállani! Azt akarjuk. hogy mezőgazdaságunk is hatalmasat lépjen előre, azt akarjuk hogy doldozó népünk életszínvonala állandóan emelked'ék. S mi magyar dolgozók, akik a Szovjetunió támogatásával, a Párt vezetésével valóraváltotíuk a kossuthi vágyat, sőt ennél sokkal többet tettünk: ipari or- szád lettünk, ahol a dolgozó nép az űr — mi a termelés szakadatlan emelésével küzdünk a szocialista Magyarország megteremtéséért. S nem szabad egy pillanatra sem elfeledni, hogy :elenleg az előttünk álló legközvetlenebb feladat az év terv részleteiben való teljesítő se, túlteljesítése! Nem sok idő telt el azóta, hogy nyilvánosság elé került a tiszaszent- mártoni dolgozó parasztok javaslata : rendezzenek Szabolcs-Szatxnár Tegnap délben jelentették a ke- mecsei dolgozó parasztok elhatározását : csatlakoznak a begyűjtési héthez. A jelentés szerint a dolog úgy történt: Márkus Imre elvtárs, ötholdas dolgozó paraszt, Nagy László pártonkívüU 14 holdas közép- paraszt és Novak Miklós ugyancsak pártonkívüli 7 holdas dolgozó paraszt a tanácsháznál olvasták a Néplapban 0. Szabó Ferenc tiszaszent- mártoni élenjáró dolgozó paraszt levelét, a tiszaszentmártoniak javaslatát. Aztán a tanácselnöktől rögtön azt kérdezték meg, mennyi van hátra a községi begyűjtési terv teljesítéséhez. „Mert — mondották — a kemecsei dolgozó parasztoknak is csatlakozniok kell a tiszassentmdr- toniakhoz, meg kell kezdeni a be- gyűjtési hetet. Sem is ünnepelhetnénk méltón Sztálin elvtárs születésnap- jól, ha beadásban még adósé, lenne Kemecsc az államnak/” Kemecsén 7-1 százalékos a burgo- nyabegj'üjtésí eredmény. Nyolc vagon burgonya hiányzik még a tervteljesítéshez. Kukoricából 180 mázsát kell még beadni, hogy a teljesítés eredménye 100 százalékos legyen. A baromfi beadás 72, a tojásbeadás 80 százalékra áll a községben. — Tegnap aztán az történt, hogy Márkus Imréék javaslatára a pártszervezet és a tanács hozzálátott a begyűjtési hét megszervezéséhez. Ke mécsé dolgozó parasztjai azt vállalták, hogv december 21-ig terménvbegvüi- tésben is, állatbegyüjtés- ben is 120 százalékot érnek el, „Nem lehet községünkben egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki december 21-én még adósa lenne valamivel is az államnak!'’ — ezt választották jelszavuknak a keme- csetek, megígérve Rákosi elvtársnak, hogy a párt és a kormány határozata szerinti intézkedéseket kötelezettségeik túlteljesítésével erősítik meg. Hét vagon krumplit, tiz és félezer tojást és 18 mázsányi baromfit akarnak begyűjteni a dögeiek a begyűjtési héten A dögéi dolgozó parasztok táviratilag üzenték meg: a tiszaszent- mártoniakat követve, begyűjtési hetet indítanak ők is! „Dögé község dolgozó parasztjainak képviseletében a pártszervezet, a tömegszervezetek, a termelücso- port vezetői és a beadásban élenjárók összejöttünk és. megvitattuk a tiszaszentmártoniak javaslatát. Arra a megállapodásra jutottunk, hogy elfogadjuk a javaslatot. Vállaljuk. hogy a begyűjtési héten, Sztálin elvtárs születésnapjára egyetlen hátralékos sem lesz községünkben. Ennek érdekében még begyújtunk december 21-ig 693 mázsa burgonyát, 10,636 darab tojást és 1.862 kiló baromfit. Ugyanakkor harcot indítunk azért, hogy a Megyei Pártértekezlet napjára községünk teljesítse kukoricabegy iijiési tervét és megkapja ezen a téren is a szabad értékesítés kedvezményét. Emellett Sztálin elv társ születésnapjáig még 180 mázsa kukoricát fogunk begyűjteni! Forgó Mihály MDP titkár, Balogh István tanácselnök, Dudás János tszcs elnök, Csercsa József DÉFOSZ elnök, Oláh Andrásné MNDSZ elnök, Szánok Béla, Bellii szki József, Kántor Béni, Soltész Mihály, Tóth András, R. .Idn- vdri József, Falküsi Péter, B. Nagy József, P. Nagy Lajos, Pózner Ferenc, Szamosi István dolgozó parasztok’’. A begyűjtési hét megindítását bejelentő községek NAGYHÓDOS- dolgozó parasztjai azt írják táviratukban: ,,a b gyűjtési héten termény- és állatbe- gyüjtési tervünk túlteljesítéséért indulunk harcba!’’ OLCSVA dolgozó parasztjai, elfogadva a tiszaszentmártoniak javaslatát, a begyűjtési hetet megindítják. Arra törekszenek, hogy december 21-re, a baromfi és tojásbe- gyüjtés tervét pontosan teljesítsék. A GULÁCSIAK azt üzenik táviratukban: fősulyt fognak fektetni a begyűjtési héten a baromfi- és tojásbegyüjtésnél mutatkozó elmaradás pótlására. GERGELYIF GORXYA. ÓPÁLYI dolgozó parasztjai hasonlóan azon fognak igyekezni, hogy a megyét előrelendftsék arról a szégyenteljes utolsó helyről, amelyet a baromfi- és tojásbegyüjtésben való elmaradás miatt már hosszú ideje „őríz”. A FÁBIÁNHÁZIAK vállalták, hogy a begyűjtési héten 1 tojásbeadásban 110, baromfibeadásban 1Í5 kukoricabeadásban 120, napraforgóbeadásban 125 százalékot fognak elérni s megvalósítják jelszavukat: egyetlen adósa sem lesz az államnak Fábiánházán december 21-re. A SZAMOSBECSI dolgozó parasztok közül azok, akik még tartoznak a beadással, a tiszaszentmártoniak felhívása nyomán azt fogadták: égy percig sem várnak tovább a beadással, azonnal teljesítik beadási kötelezettségüket. Ugyanígy történt MÉHTELEKEN is, mindkét község teljesíti december 21-rc begyűjtési tervét. Ujfehértón még mindig 1.200 dolgozó paraszt adósa az államnak Ujfohértó azok közt a községek közt van, amelyek miatt az egész ország előtt szégyenkezik, Szabolcsid zatmár Az újfehértói dolgozó pa- 1 rasztok a községi tervet burgonyabeadásban csak 23 százalékra teljesítették eddig, kukoricabeadásnál alig 52 százalékos az eredmény, baromiíbegyüjtésnél sem haladtak tovább 23 százaléknál, a tojásbegyüjtés eredménye is mindössze 47 százalékos. Vájjon Ujfehértón egyetlen dolgozó paraszt sincs, aki jó .hazafiként ne teljesítette volna túl beadási kötelezettségét '! De vannak szép számmal. Békési János, Petruska Ferenc, Ferenci Mihály és még jó sokan, jóval több terményt adtak az államnak, mint amennyit az előírás szerint kellett volna adníok Azért, mert tudják, hogy saját magukkal és dolgozó társaikkal szembeni kötelességük hozzájárulni az ország építéséhez. Azonban vannak szép számmal olyanok is Ujfehértón, akik nem teljesítették még most sem beadási kötelezettségüket. Nem kevesebb min t ezerkétszáz hátralékos van . a községben. — Azt bizonyítja a’hátralékosok e magas száma, hogy megalkuvó nézetek uralkodtak az újiehértói tanácsnál, de a pártszervezetekben is. Elnézték, hogy ezerkétszáz dolgozó paraszt egyszerűen megszegje a törvényt, s egyszerűen kihúzza magát as ország gyarapításából. Nagy hiba. hogy ezek a megalkuvó nézetek még mindig megvannak Ujfehértón. Mi- sem bizonyítja ez: jobban, mint az, hogy hatszáz elszámoltatott hátralékos közül 120 továbbra is adósa maradt az államnak, ipert nem vetették fe.l előttük elég keményén, hogy a beadás halogatása egyenesen akadályozna az építő munkánkat, ez pedig törvényszabta büntetést von maga után. És bizonyíték még: hogy olyan nagy községben, mint Ujfehéx-tóu (ahol annyi hátralékos vanl), mindössze, csak egy vagon terményt vettek , át egy hét alatt! Ift az ideje, hogy Ujfehértón is rendet teremtsenek a torménybe- gyüjtés területén, hogy eljárjanak az állami fegyelem megsértőivel szemben, jogos követelése ez Békési Jánosnak és Petrus Ferencnek, Ferenci Mihálynak és a többi élenjáró beadónak, akik a hanyagok, a spekulánsok miatt nem értékesíthetik szabadon még most sem tex’- ményfeleslegeiket. Előre a begyűjtési héten a terv maradéktalan teljesítéséért í Egyre szaporodik a tiszaszentmártoniak kezdeményezéséhez csatlakozó községek száma községei begyűjtési hetet a begyüj- :ési tervek maradéktalan teljesítése érdekében. E x-övld idő alatt számos község jelentette már be táviratiban, telefonon csatlakozását a kéz- : deményezéshez, jelentették ,hogy .(megkezdték a begyűjtési hetet. Termény- és állatbegyüjtésben 120 százalékos teljesítést vállaltak a kemecseiek
