Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-31 / 304. szám
n e. r i> a r í>31 tisceiafcsr 31, hello TALÁLKOZÁSOM SZOVJET EMBEREKKEL Abban a kitüntetésben Tolt részem, bogy több, mint 3 héten keresztül tanulmányozhattam a magyar pedagógus küldöttséggel a Szovjetunió köznevelését. Nehéz lenne egy cikk keretében beszámolni mindarról, amit ott láttam és tapasztaltam. Nem is ezt teszem. A sok-sok élmény közül, amely a napnak minden órájában és percében kialakult bennem, csak egy-kettőről szeretnék megemlékezni igen nagy hatással volt rám. hogy ennyi időn keresztül szovjet emberek között éltem. Boldog érzés volt a kommunizmust győzelmesen építő emberek között lenni. ügy fogadtak bennünket, ahogy az idősebb testvér fogadja a fiatalabbat. A tapasztalatok bő forrását nyitották meg előttünk. Eredményeikről öntudatosan, de szerényen beszéltek. Az az öntudatossá®, szerénység, fegyelmezettség és pontosság megnyilvánul életüknek minden percében, mozzanatában.— Amikor egy-egy szovjet emberrel beszéltünk, munkájáról, tapasztalta ttok azt az erősen fejlett kriti- iai érzéket, amellyel minden szövet erőltet' mu rakássá gáról beszél, éreztük, hogy a munkájuk mögött illő hatalmas eredmények egy pillanatra sem teszik elbizakopottá iket, hanem azon gondolkodnak, togy hogyan érjenek el újabb és íjabb eredményeket. t R0Í1MVN1ZMÜS ÉPÍTÉSÉNEK latntatas lendületében egy pilla- tatra sincs megállás. Tíoliamlép- ekben fejlődik minden. A kornnm- özrints. építésének újabb és újabb élkttiizései forrösítják az emberék zívét, lendítik a sok-sok milliónyi airt a célok elérésére. Ezt az érést láttam minden gyermek, ifjú, ő, férfi és öreg amin ragyogni. JZzol az érzéssel találkoztam toszkva új egyetemének építkezőénél. Az a gondoskodás, és szereti, amelyet ez az épülő hatalmas gyetem kifejez, a szovjet hátamnak az ifjúságról, a tudományit' való határtalan gondoskodását Izonyítja. Az új egyetemet 1952. ’tépi ember ében megnyitják. Ebben. az épületben mintegy 16.000 diák fog tanulni. Az újoníum felvett egyetemi hallgatók első soraiban ott látjuk majd azokat az ifjúmunkásokat, akik most az épületen dolgoznak és az építkezés ideje alatt tanfolyamon sajátították el az egyetemi tanuláshoz szükséges alapismereteket.. Sokezer diák fog bent lakni az épületben. Minden hallgató részére külön szobát építenek. Az egyetem főépülete 34 emelet magas és az egész épületbe több, mint 40.000 tonna acélt építenek be. Az egyetem körül az erdősítést nemsokára befejezik és tavasszal az egyetem előtt már 10 ezer rózsafa bontja virágait. A hallgatók részére épített kultúrtermek ós a fedett uszoda üvegből készített hatalmas úszómedencéi mind az ifjúság szeretetéíől beszélnek. A JÖVŐ MOSZKVÁJÁRÓL, a további építési tervekről is sokat hallottam. Láttam már felépült gyönyörű, 27 emeletes lakóházakat, amelyek minden kényelmet és otthonosságot megadnak. Moszkva gyönyörű város. Kend, tisztaság mindenütt. Az ember még akarva som talál az utcán eldobott gyufaszálat, vagy más szemetet, Közlekedése zajtalan és fegyelmezett. Az üzletekben óriási a forgalom, de . ennek ellenére sincs tülekedés, zaj. Csak két előlegért láttam sorban állaní szovjet embereket: televízió.« készülékért és színházjegyért. A szovjet emberek érdeklődési Ívéire rendkívül széles. Ezer és ezer emberrel találkoztam a könyvtárakban' múzeumokban. kiállításokon, zenetermekben, színházakban. Itt mindenki tanul. Munkájukat tervszerűen végzik és mindenre van idejük. Nem késnék egy percet sem és a munkaidő minden percét komoly munkával töltik. A pontosság nagy erénye a szovjet embereknek. Minden előadás pontosan kezdődik. Az előadások kezdetéhez nyugodtan lehet órát igazítani. Ezt a pontosságot tapasztaltam az iskolák életében i-. ahol a pedagógusok és a tanulók közösen dolgoznak azon, hogy a tanítási óra minden percét pontosan és fegyelmezetten felhasználják tudásuk fejlesztésére, bővítésére. Még egy dologról szeretnék röviden beszámolni. Résztvettem A III. OSSZSZÖVETSÉGI BÉKEKONFERENCIÁN. A konferencián találkozhattam a testvéri együttélésben élő szovjet népek küldötteivel. Lenin-recdes, Sztálin-díjas munkások, kolhoz- parasztok, tudósok, művészek, pedagógusok, brigádvezetők, a Honvédő Háború Hősei, a munka bősei találkoztak itt, hogy megbeszéljék a béke fennmaradásának, biztosításának ügyét. Az egész konferencia izzott attól a szeretettől, amelyet a szovjet nép érez nagy vezére, Sztálin elvtárs iránt. Forró volt a levegő a kommunizmus építkezéseinek egy-egy megn.vilvánulá-' sótól, a más népek megbecsülésének, segítésének, a proletár nemzetköziség gondolatától. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a szovjet emberek nem szavakkal, hanem tettekkel védik a békét, öröm volt hallgatni a Volga—Hon-csatorna építkezéseinél megjelent küldöttek hozzászólását. Szemünk előtt rajzolódtak ki a kommunizmus építkezéseinek, a béke megvédésének hatalmas erődjei. Mindannyian éreztük, hogy a. Szovjetunió, a béke legerősebb bástyája, legkövetkezetesebb őre. s Sztálin elvtárs zseniális vezére a hatalmas béketábornak. A megnyitó értekezlet után a folyosón találkoztam Tyi- honov elvtárssal, ö tartotta a konferencián a beszámolót. Átadtam neki Nyíregyháza város, Szabolcs- Szatímár megye dolgozóinak üdvözletét. Arra kért .engem, hogy hazatérve, adjam át üdvözletét Sza- bolcs-Szatmár dolgozóinak. Munkánkhoz jó egészséget és sok sikert kíván. Az újesztendő alkalmából, 5 éves tervünk 3. évének küszöbén boldog örömmel teszek e kérésnek eleget. OROSZ FERENC, a menyei tanács ositdTyrczetOje. lágány Miklós, a nyírmadai állami gazdaság levelezője újságot, ezt a hazugsággyárat BtV Bégány Miklós, a nyírmadai álról gazdaság dolgozója nem szíjáén emlékszik a múltra. Adesap- néhány hold földön gazdálkodott, égány Miklós nem tanulhatott, ért szüleinek nem volt anyagi te- •tségc a továbbtaníttatásra. A ült rendszer nem adott lehetősé- t arra, hogy a dolgozó parasztdalok tanuljanak. A felszabadulás, a Vörös Hadse- g, számára is meghozta a szebb itet, Bégány elvtárs előtt s az szág valamennyi tanulnivágyó ital ja előtt megnyílt a lehetőség a núlásrn. Bégány elvtárs a riult- n is olvasgatott könyveket, ujsá- kat ezekből azonban igazán nőm aulhatott. A könyvek urakról és törőkről áradoztak. Az újság a késeket, a földbirtokosokat diri tette. Gyilkolásról, rablásról imolt be. Az 1937 november 10-i vírvldék, Szabolcsi Hirlap” az ő oldalon hatalmas betűkkel kő4 te: „Nyírbátor véres éjszakája”, csendőri sort tíznek három halott, súlyos és számos könnyebben sélt áldozata van”. Ez az újság széli módon hazudott. Azt írta, gy.a dolgozók támadták meg a ■ndőrséget, holott ez éppen for- va volt! Ez az újság az urak lékéit s nem a dolgozók érdekeit ^viselte. Nem is szerette ezt az gany elvtárs. A kommunista sajtó a legélesebb fegyver a dolgozó nép kezében! Most az újság a dolgozókról, a munkaversenyről, a sztahanovista munkamódszerekről, - a békéről ír. „Mennyivel más most az újság — mondja Bégány elv- társ — hasábjain a dolgozók leveleivel találkozunk, amit maguk a dolgozó parasztok, az üzemi munkások írnak. Ez is mutatja, hogy mennyire szereti a nép az újságot". Bégány elvtárs látta, hogy az újságok nap, mint nap foglalkoznak a munkaversennyel. Ezek a, cikkek még közelebb hozták Bégány elvtársat a sajtóhoz. Ő a nyírmadai állami gazdaság versenyfelelőse. Egyszer aztán elhatározta, hogy ő is ír az újságnak, mivel náluk a munkaverseny nem megy úgy, ahogy kellene. Bégány elvtárs 1950 júniusában írta első levelét a gyü- mölesszüretről. Ebben a levélben megbírálta a hanyagokat, de megdicsérte azokat a dolgozókat, akik szorgalmasan dolgoztak. Molnár Ilonát, Rendes Ilonát, Jakab Lajost. A levél megjelent a Néplapban. Kinn a munkahelyen az újság kézről-kézre Járt! A szorgalmasan dolgozók nagy örömmel olvasták nevüket a sajtóban, a, hanyagok pedig szégyenkeztél;. Utána sokkal nagyobb lelkesedéssel folyt a munka. A versenymozgalom kezdett terjedni a nyírmadai állami gazdaság dolgozói között is. Bégány elvtárs is nagyon örült. S első levelének megjelenése nagy- buzdítást adott ahhoz, hogy több levelet is írjon. így lett Bégány Miklós állandó levelező. Először neki is nehezen ment az írás, hiszen soha nem írt, dö olvasta Sztálin efvtársnak egyik mondását: „csak bátran kell munkához látni, egyszer-kétszer megbotlik az ember, aztán mégis megtanul írni így volt ezzel Bégány elvtárs is. Számos levelet írt már. Elősegítette a gazdaságot a terv teljesítésé-’ ben s hozzájárult ahhoz, hogy a nyírmadai állami gazdaság a ma-1 gye 20 állami gazdasága közül az elsők között legyen! Bégány elvtárs munkájában tu vábbra is támaszkodik a sajtóra, mint komoly segítőtársra. S ígéretet tesz, hogy ezután még remis - resebben fog írni. v De jó levelezőnek az is feladata hogy napról-napra szélesítse a levelezők táborát, hogy megismertesse és megszerettesse mégjobban a sajtót a dolgozókkal. Bégány elvtárs feladata, elősegíteni, hogy az álla-, mi gazdaság többi dolgozója is írjon levelet. Segítsen azoknak ha nehezen megy az írás. Magyarázza meg nekik, hogy levelükkel az ötéves terv sikeres végrehajtásáért harcolnak. I.J M'wriWH«in I » A SZOVJETUNIÓ TESTVÉRI SEGÍTSÉGE Országunk, népünk előrehaladásához hatalmas, felbecsülhetetlen értékű segítséget adott a nagy Szovjetunió-, A termelőszövetkezetek és gópétlloinások élen járó dolgozóinak országos tanácskozásán Erdei Ferenc; földművelésügyi miniszter beszédében elmondotta, az országunkat felszabadító SzovJetit nió szódat ista m ezögazdaságé nak közvetlen példéija és gyakorlati útmutatása volt, amely döntően előmozdította termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését. Az első országos tanácskozás óta két paraszt- küldöttségünk járt a Szovjetunióban, itt járt a kárpátukrajnai magyar koUiozparaszt-delegáció és a Szovjetunió mezőgazdasága élenjáró dolgozóinak küldöttsége. Ezek a látogatások a szocialista szovjet mezőgazdaság élenjáró tapasztalatainak ért adásával segítették termelőszövetkezeteink gazdálkodását, fejlődését és egyben, az eOVéni gazdálkodók meggyőzését A Szovjetunió állandó segítségében — mondotta Erdei Ferenc — közvetlenül érezhettük legfőbb tanítónknak, népünk nagy barátjának, Sztálin elvtársnak személyes gondoskodáséi t és útmutatását. A szamostatárfalvi „Adv“ termelőszövetkezet dolgozó parasztjai hatalmas segítséget kaptak az idei őszón náluk járt Szavcsenkó elvtárstól és a szovjet mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak még ott Járt tagjaitól. Fenti kén még akkor késztilt, amikor Szavosenkó elvtárs az „Ady“ tsz. elnökével, Bódi Sándorral és az üzemi pártszervezet titkárával, Péterfi Miklóssal az üzem- tervet, a brigádok, munkacsapatok terveit, a nyilvántartást nézték meg a szövetkezeti irodán, s megbeszélték, milyen móddal lehet kialakítani a tsz. jó munkaszervezetét. Azóta a szovjet elvtársak tanácsaival jő munkaszervezetet építettek ki a szamostatárfalví „Ady“-ban, helyes móddal, munkáraforditási számításokat végeztek, nehogy a növények helytelen elosztása majd munkatorlódást és a munkaszervezetben bomlást idézzen elő. — és jegyzőkönyv szerint adták át • a brigádoknak és munkacsapatoknak az állandó területet. A'kislétai gépállomáson sem felejtik el a traktoristák Burina elvtársnö, szovjet gépálicmásvezeltí (a képen középen, beszélget a szántóföldön a kíslétaíakkal) tanácsait, útmutatásait, amelyekkel figyelmeztette őket: a termelőszövetkezetekben legyenek harcosai az új agrotechnikai módszerek alkalm ázásának. A most köszöntött tijesztendő, öt- rínajd bennünket baráti,, testvén éves leljünk harmadik esztendő jé- módon a nagy Szovjetunió. 'ick nagy inunkén sarán is segít
