Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-31 / 304. szám

1951 december 31, hétfő NÉPLAP 7 HOGYAN HAJTJUK VÉGRE BESZTERECEN a megyei pártértekezlet határozatát? A megyei pártértekezletre a besztercei dolgozó parasztok be­adási kötelezettségeik becsületes tel­jesítésével készültek. Ezzel ünne­pelte a község a megye nagy, ün­nepi eseményét. Kukoricabeadási tervünket 100 százalékban, tojás- és baromfi- beádási tervünket 00 százalék­ban, napraforgóbeadási tervün­ket 110 és burgonyabcadási tervünket 00 százalékban tel­jesítettük a pártértekezlet nap­jáig. Pártszervezetünk vezetősége és tag­sága tisztában volt azzal, bogy a pártértekezlet komoly fordulatot boz magával a mi községünk éle­tében Is. A megyei párt értekezlet határozataival felfegyverkezve, mi besztercei kommunisták hozzá is láttunk a meglévő hibák felszámo­lásához. A megyei pártértekezlet ismétel­ten felhívta figyelmünket arra, bogy a további sikereket csak ak­ikor tudjuk biztosítani, ha MEGERŐSÍTJÜK PÁRTSZER­VEZETÜNKET. Tízért minden héten megtartjuk ti vezetőségi üléseket, ahol alaposan megvitatjuk a falu ügyeit. Az ülé­seken rendszeresen megvitatjuk a ■tümegszervezetek munkáját Is s ugyanakkor már itt kidolgozzuk azokat a határozati javaslatokat, amelyeket a taggyűlésen a kom­munista párttagság elé terjesz­tünk. Minden taggyűlésen meg­szabjuk teliát a párttagság kon­krét feladatát.­Nagy súlyt fektet pártszerve­zetünk vezetősége' a pdrlcso- porlok munkájának meg javí­tására. Én magam, a pártszervezet tit- 1, ára tartom meg kéthetenként a pártcsoportvezetők számára az ér­tekezletet. Csak a jól dolgozó párt- csoportokon keresztül tudja veze­tőségünk mozgósítani a tagságot, a pártonkívülieket a feladatok el­végzésére, s csak a jó pártcsopor­tok biztosítják a komoly oktatási munkát, tanulást. POLITIKÁI ISKOLÁINKON az utóbbi időben újból tapasztalni a hiányzásokat. Ezt meg kell szün­tetnünk s fő figyelmünket a párt­tagság marxista-leninista nevelé­sére kell fordítani. KI kell építeni a politikai iskoláikon az ötös cso­portokat, amelyek vezetői segíte­nek a fegyelem megszilárdításá­ban, az oktatás színvonalának emelésében. A dolgozó parasztok oktatá­sára is gondot kell fordítani. Az élenjáró dolgozó parasztokat nemcsak a szervezett oktatásban ta­nítjuk, hanem ftegbizafásokat adunk számukra a népnevelőcso­portokban, békebizottságokbán. Az agitációs munka megjavítása is idetartozik. Rendszeres értekezle­tüket — mintahogy az kötelező is — én magara tartom meg minden­kor. Eddig ezt is elhanyagoltam. Feltétlenül többet kell foglal­kozni A TÖMEGSZERVEZETEKKEL s különösképpen a DISZ szervezet­tel. Rákosi elvtdrs ismételten fel­hívta erre a figyelmet. Rákosi elvtárs azt mondta: „31 i gyakran kritizáljuk a DISZ-t, az ifjúsági szervezetet, de arról keveset beszé­lünk, hogy mi . magunk sem karol- juk fel őket eléggé.” Bizony Besz- tereeen sem különb a helyzet. — lsem mondok mást, mint azt, hogy a szép, új besztercei kultúr­otthon kihasználatlanul áll éppen azért, mert nem adtunk elég támogatást az ifjúságnak. Ezekuíán rendszeresen beszámol­tatjuk a vezetőségi üléseken a DISZ titkárt, feladatokkal bízzuk meg az ifjúsági szervezetet s töb­bet törődünk a DISZ oktatási munkájával is. így válik lehetővé az, hogy rendszeresen, állandóan erősíthessük sorainkat az ifjúság Igjobbjai közül felvett párttagok­kal és tagjelöltekkel is. A megyei pártértekezlet arra fi­gyelmeztet bennünket, hogy FOKOZZUK A HARCI ÉBERSÉ­GET A harci éberség fokozása azt je­lenti többek között, hogy a párt­szervezet népnevelőinek még in­kább meg kell gyűlölhetniük az osztályellenséget, a kulúkságot. — Akkor, amikor népnevelőink arról beszélnek, hogy ifjú Kántor Jó­zsef 80 holdas kulák még 12.000 forinttal tartozik a nép államának s beadási kötelezettségeit sem tel­jesítette, akkor úgy beszéljenek ar­ról a gyalázatos emberről, mint az amerikai háborús gyújtogatok bel­ső ügynökéről. A harci éberség fokozása azt is jelenti, hogy megszilárdít­juk az állami legyeimet. A dolgozó parasztoknak jól kell látniuk, hogy gyalázatos módon viselkedett Szántai István szektás kisparaszti amikor tojásbeadási kötelezettségéi nem teljesítette. Tetézte bűnét azzal, hogy kijátszva a törvényt, más jólteljesítőktől el­kért, beadást Igazoló könyvecskével árult a piacon. Pártszervezetünk elsőrendű feladatának tartja, hogy példamutatásra, a beadási kötele­zettség teljesítésére nevelje a dol­gozó parasztokat s leleplezze a ku- lákokat, spekulánsokat — olyan légkört alakítson ki, amelyben a becsületes dolgozó- parasztok meg­vetik a beadással elmaradókat. Meg kell szilárdítanunk a ter­melőszövetkezeti csoportokkal való kapcsolatunkat. Ez elengedhetetlen attól a harctól, amely a falu szo­cialista átalakításáét!- folyik. Yass János besztereeí falusi alapszervezeti titkár. Feketevágókat ítélt el a bíróság ötéves tervünk második tervevé­ben az élelmezési ipar tervteljesí­tésénél komoly lemaradás mutat­kozott. Rákosi elvtárs november 30-iki beszédében megemlítette en­nek okait, a többi közt a liús- liiányt is. A húshiány pedig szoro­san összefügg a feketevágásokkal. A kulákok és spekulánsok ezzel próbálják akadályozni a zavarta­lan hús- és zsírellátást és még egyes dolgozó parasztokat is fél­revezetik, rábeszélik, hogy sertései­ket feketén vágják le és ne telje­sítsék a zsír beadást. Egész sor feketevágási ügyet tárgyaltak bí­róságaink és megérdemelt bünteté­sekkel sújtották a feketevágókat. Kaczur István petneházl lakos december 20-án egy sertést feke­tén levágott. A bíróság ezért há­rom hónapi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Bűnösnek mondotta ki a bíróság D. Kiss Im­re kálmánházi lakost December 18-án 2 darab sertést vágott le feketén és ezért 10 hónapi börtön­re, 800 forint pénzbüntetésre és 1000 forint vagyoni elégtételre ítél­ték. Antal Barna, újfehértói la­kost, ák! október 14-én feketén borjút vágott, a bíróság 6 hónapi börtönre, 500 forint pénzbüntetés­re és 500 forint vagyoni elégtétel­re, valamint a közügyektöl való 3 évi eltiltásra ítélte. Kelemen Jó­zsef 2 holdas mngyl lakost a bí­róság 3 hónapi börtönre és 500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte, mivel december 17-én egy sertést feketén levágott December 20-án Mcr- kovszki József nyíregyházi lakos, egy sertést feketén vágott le, ami­ért a bíróság 4 hónapi börtönre és 000 forint pénzbüntetésre ítélte. lem vigyáz a llép vagyonára Szegedi László éiiítésvezclő Még december 14-én történt. A Mátészalkai 61/3 Építőipari Vállalat kispaládi munkahelyén Szegedi László építésvezető el­rendelte, hogy a vasbetonoszlo­pokat ki kell önteni. Az oszlo­pokat ki is öntötték, de nem takartatta le kellően és a 68 darab vasbetonoszlop nagyré­sze megfagyott, tönkrement. A felelősség Szegedi építésvezetőt terheli. Szegedi építésvezetőt úgy látszik, nem érdekli ez. nem érdeke neki a dolgozó nép va­gyonának megbecsülése. A múlt rendszerben azonban, amikor vállalkozó volt, törődött azzal, hogy a maga hasznát növelje. Akkor nemigen tűrt volna meg ilyen anyagpazarlást. Rövid idő alatt Szerzett több mint tíz ka­taszteri hold földet és a mai ér­tékben egy 200 ezer forintos hatalmas házat, melyben most a fehérgyarmati tanács van. Szatmárcsekén is az ő ha­nyagságából fagyott meg az utólag kiöntött 8 darab vas­betongerenda. A cserháttanyai állami gazdaságban a helytelen raktározás következtében 150 mázsa mész ment tönkre s mindezekért Szegedi építésveze­tő a felelős, Vájjon meddig fogja méá törni vállalatunk vezetősége, hogy ez az ember, akt a múltban csak a maga hasznát nézte, siránkoz­zon a dolgozók között és köz- ben hatalmas károkat okozzon vállalatunknak, s egész népgaz dasá ti ónknak?! SZABÓ JÓZSEF sztahánovista tetőfedő'. Számos látogatója volt a nyíregyházi iskolai képzőművészeti kiállításnak Néhány nappal- ezelőtt nyílt meg Nyíregyházán egy képzőművészeti kiállítás a debreceni, szegedi, to­kaji és nyíregyházi képzőművészeti iskolák, tanfolj-amok grafikájából. A kiállításnak számos látogatója volt, nagy érdeklődés kísérte. Nagy ősömet keltett a megyei képzőmű­vészeti szövetségnek ez a kezdemé­nyezése s minden bizonnyal a to­vábbiakban is bőven élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a „Jó­zsef Attila” kultúrotthon nyújt szá­mukra. A kiállításra természetesen rá­nyomta bélyegét az iskolai jelleg, komolyabb, önálló alkotással nem­igen találkoztunk. Mindemellett több figyelemreméltó grafikát állí­tott ki a rendezőség. A debreceni tanfolyam hallgatói közül Vida és Bíró arcképei emelkedtek ki Koncz színes vázlata mellett. A szegediek közül Herényi Mária rajzai ragad­ták meg a figyelmet s eleven akva- rellel szerepelt Csapiár István is. Érdekes tanulmány-sorozatot állított ki a nyíregyházi iskoláról Palicz. A tokaji iskola hallgatói közül a ki­lenc éves Bán Ferenc munkái kel­tettek feltűnést. Az eredmények mellett azonban a nézőknek az volt az érzésük, hogy nem ismerkedtek meg az isko­lák, tanfolyamok munkájával teljes értékében — a kiállítás anyaga egyoldalú, szegényes volt s nem tükrözte sem a szegedi, sem a debreceni, sem a nyíregyházi tanfo­lyamok valóságos eredményeit. Gon­dosabb válogatással — s ez vonat­kozik nemcsak a rendezőségre, ha­nem valamennyi iskolára — sokkal jobb, gazdagabb kiállítást tekint­hettek volna meg a nyíregyházi dolgozók. A nyíregyházi dolgozók remélik: hasonló cserekiállításokat többször láthatnak s a további kiállítások minden bizonnyal értékesebbek, gaz­dagabbak lesznek. Megjelent a „Tartós békéért népi demokráciáért“ legújabb száma Megjelent a Tartós írókéért, néni demokráciáértI" legújabb száma. A lap vezércikke beszámol a Szovjetunió, nak és a népi demokratikus országok­nak az elmúlt évben elért munka- gyözclmeiríl, valamint a nemzetközi munkásmozgalomnak az elmúlt évben aratott sikereiről. Hangsúlyozza, hogy a kommunista és munkáspártok szer­vezetileg és ideológiailag jninden or. szágban egyre jobban megerősödtek, még közelebb kerültek a tömegekhez és még nagyobb tekintélyre és befolyásra teltek szert a tömegek körében. Meg­állapítja továbbá, hogy az elmúlt év­ben tovább gyengültek a dcmokráoiael- lenes imperialista tábor erői és elmé­lyült, kiszélesedett a kapitalizmus ál­talános válsága. A lap első oldalán közli a nemzet­közi Sztálin-dii bizottságának az 1951. évi békedljak odaítéléséről szóló határozatát, valamint szerkesztőségi cikket közöl a kitüntetettekről. A lap tág teret szentel a pártélet­nek és számos Jelentést közöl a népi demokratikus országok és a tőkés or. szágok kommunista és munkáspártjai, nak mindennapi életéröl és tevékeny­ségéről. Előfizetőinkhez ! A Szaholos-Szatmári Néplap kiadó­hivatala kepékkel díszített falinaptá­rakat küld szét előfizetői részére Ja­nuár &—10-ig. Amelyik előfizető a postától nem kapja meg naptárunkat, levelezőlapon Közölje azt a kiadóhivatallal. A ritkái tanács megalkuvó magatartása hátráltatja a begyűjtési terv teljesítését A vásárosnaményi járás a to­jás, a baromfi és a kukorica be­adási tervének teljesítésében egy­aránt az utolsók között kullog. —> Ennek oka, hogy a járásban sok Vitkához hasonló község van. A Titkai tanácsnál a megalku­vás meglátszott még a hátraléko­sok beadásának 5 és 10 százalékos felemelésénél. A tanács alkalma­zottai sokáig nem is küldték ki a felszólítást, mivel nem akartak „rossz emberek” lenni. Amikor mégis szétküldték az értesítést a beadás felemeléséről, a dolgozó pa­rasztok nagyrésze: Veres Lajos meg a többiek, nem is értették meg, hogy miről is van szó. Persze, hibás volt a pártszervezet is, mivel népnevelők nem kerültek el ezek­hez a házakhoz, minthogy nem jártak sehová. Az ellenség: özvegy Varga Istvánná, Szakai Pál kulákok, Rózsa István, Benedek Lajos volt csendőrök és a többi hozzájuk hasonló azonban dolgo­zott. Híre ment a faluban egy-ket­tőre, hogy „a felemelés nem ko­moly dolog”. Veres Lajos, Jóni János és a többi hátralékos meg­hallgatta özvegy Varga Istvánná cs a többiek „jótanácsait”. Azután, mivel a beadás teljesí­tése nem indult meg Vitkán, a tör­vény szerint következett a kárté­rítés kivetése. Csakhogy ez sem időben történt. Már a környező falvakban a kártérítések kivetése eredményeket hozott a beadás tel­jesítésében, amikor még a Titkai­nknál a kivetés meg sem történt és természetesen nem is igyekez­tek, hogy az állammal szemben fennálló tartozásukat rendezzék. A járási tanács is észrevette a vitkai tanács megalkuvó magatar­tását és Gólya István elnököt há­rom hétre fel is függesztette állá­sából. A nagyszámú (nem is tudják a tanácsnál, hogy mennyi) kártérí­tés-kivetés aztán mégis eljutott azokhoz, akik megérdemelték. A 24 kulábból 18 kapott és több dolgo­zó paraszt is. Ezt se vették komo­lyan Vitkán, mivel megszokták már a tanács erélytelenségét. özv. Varga Istvánná kulákasszony, még a mai napig is adós a beadásával, pedig csak kukoricából 28 mázsát pakoltatott fel a padlására felesé­vel. Közben háborús rémhíreket terjesztett a többi kulákkal, csend­őrrel együtt Akadályozzák a be­gyűjtést, ami hátráltatja ötéves tervünk mihamarabbi befejezését, a község további fejlődését is. Pedig a vitkaiaknak volna mit meghúlálniok Pár évvel ezelőtt, esős időben szin­te irtóztak a község lakói kilépni házuk kapuján. Ma már 3 kilomé­ter hosszan a község utcáin beton­járda húzódik végig. Megépült or­vosi lakás, könyvtáruk, diapozitív- vetítőgépiik van. És minden vá­gyuk, hogy kigyúljon a községijén a villany. De arról megfeledkeznek a vitkaiak, hegy mindezeket n be­gyűjtés teljesítésével kell meghá­lálnia a községnek. Éppen ezek ellen ágálnak a Varga Istvánodhoz ha­sonlók akkor, amikor Rózsa István volt csendőrrel összeülve, a begyűj­tés ellent harcot szervezik meg. — Nekik persze, hogy fáj, hogy ma már Koncz Gábor és a többi volt nincstelen, saját földjét műveli és nem az ő földjeiken húzzák az igát. Rózsa Istvánnal; pedig, hogy ma már nem sétálhat kakastollas kalapjával végig az utcán és nem menekülnek előle, mint hajdaná­ban tették. Áradozva be­szélnek TI tó uralmáról és olyasmit szeretnének itt le: a kiosztott föl­deken kulákuraimat, < Súlyos hiba, hogy a pár fezéivé zet nem figyel fel az ellenség ak namunkájára és nem Indít népne velő munkával harcot ellenük. A is hiba, hogy a pártvezetőség ner ellenőrizte és nem ellenőrzi mo: sem a tanács munkáját. Pedig h ezt megtenné, láthatná, hogy ins most is a megalkuvás uralkodik tanácsnál. A kártérítés kivetés megtörtént ugyan, de a behajt: savai nem törődnek. Ezt bizony! ja, hogy a kártérítések alig eg kis töredékét fizették be a hátr. lékosok. Az jtedig egyenesen fc háborító, hogy ,a tanács elegedet mitnkájával Pedig szégyenteljesek a begyűjtés eredmény« Vitkán. Baromfiból még mind 10 mázsa hiányzik. Tojásból ped mintegy 30.000 darab a hiány, . Hasonló a helyzet a kakor Icám napraforgónál Is. Hogy ezeket a saégyenlot „eredményeket” kijavítsák, kell, hogy a pártszervezet és a 1 nács is javítson a munkáján, pártszervezetnél szervezzék m valóban a népnevelő munkát abba vonják be Kajor Ferenc, K‘, János, Thursa István élenjá dolgozó parasztokat. Mondják ezek a népnevelők özvegy Var Istvánná kulákasszony,- Rózsa I ván volt csendőr és a többiek m terkedésének céljait. A pártveze ség fordítson gondot a tani munkájának ellenőrzésére és eejj sen felszámolni az ott uralke megalkuvást. A tanács az év e napjait arra használja fel, hogy törvények szigorú betartási hajtsa be a kártérítéseket és a t vényes eszközök segítségével rí deztesse minden hátralékossal t tozásá t fv. o.;

Next

/
Thumbnails
Contents