Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-31 / 304. szám
1951 december 31. hétfő NÉPLAP 3 Hogyan készül a nagyrarsányi gépállomás a jÖTŐéri terv teljesítésére ? Bent a gépszínben vidám, pezsgő élet van. Folyik a gépjavítás. A mégy brigádba osztott tratorosok szorgalmasan dolgoznak. A legfontosabb a motorjavító-brigád, melynek a vezetője Árvái elvtárs, a normáját többszörösen túlteljesítő i rabtoros. Amilyen jó és felelősség- teljes munkát végzett kint a földeiken, ugyanúgy dolgozik itt is. — Bizonyítják ezt azok a gépek, amelyek már kijavítva állnak a gépszínben. A másik javító brigád, amelyet Szűcs M. József elvtárs vezet, a traktor-alváza kát szereli. Kzöcs elvtárs a megye egyik legjobb traktoristájához illően dolgozik a javításnál. S itt is tovább folytatja Árvái elvtárssal a szántáskor megkezdett munkavevsenyt. Aztán itt van még a cséplőjavító és a munkagép javító brigád. Az iroöbából most jön ki a két brigádvezető: Árvát és Szűcs elvtárs. Most beszélték meg a gépállomásvezetővel a holnapi feladatokat. Megszokottak ezek a megbeszélések azóta, amióta az új gépállamúsvezető, Dobos elvtárs van itt. ö szoktatta rá a vezetőségi tagokat a rendszeres munka- megbeszélésre. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, liogy a nagyvarsányi gépállomás az őszi terv teljesítésében megyei viszonylatban első lett. A két brigá övezetével jött Dobos elvtárs is. Már egy régebben megkezdett beszélgetést folytattak. «— „Mert láthattátok az őszön — mondotta a gépállomástofcető, —. hétig nem szántott csak öt . holdat, mondván azt, hogy nincs munka, ugyanott Tugya elvtárs egy hét alatt kevés hljján hatvan holdat szántott De aztán goikat elbeszélgettem én is, meg a politikai helyettes 5a Kiss Károllyal, s lám meglett az eredménye, az utóbbi időben egészen jól kezdett dolgozni.” Közben beértek a gépjavító színbe. Most a munka hirtelen félbeszakadt. Dél van- A traktorosok leülnek ebédelni. Ilyenkor élénk beszélgetések szoktak lezajlani. Most a munkaegység-fizetésre terelődött a szó. A nagyvarsányi gépállomás dolgozóinak nagy többsége termelőcsoporttag. A minisztertanács határozatát nagy örömmel fogadták. Diák József traktoros így mondja: „Saját csoportomnál dolgozom, magunknak. Ha jól dolgozom, akkor jó a termés és ennek én is hasznát látom. Ka punk előleget, tervtől teljesít esi prémiumot is, szóval mindenképpen jobb lesz.’ De erről beszélnek a többi dolgozók is, és elhatározták: azok, akik még nem tagjai valamelyik termelőcsoportnak, belépnek. És a téli oktatásra tervezett munkaerő nagyrészét is a termelő- csoportokból szervezik be. Különösen nagy gondot fordítanak a nők toborzására. Ezt bizonyítja az is, hogy a tervbevett négy női traktoros helyett már idáig ötöt szerveztek be. Az ebédszünetnek vége. A traktorosok ismét tovább dolgoznak szorgalmasan, hogy vállalásukat, amely szerint a gépjavítást határidő előtt fejezik be, teljesítsék. — Pontosan és jól dolgoznak. Tudják, hogy a .lövőét i terv teljesítése nagyban függ a mostani javítási munkáktól. És a nagyvarsányi traktorlsták jövőre is túlakarják teljesíteni a tervüket, ismét elsők akarnak lenni. •=■ dfra Zonár Mihály teljesítve a beadást a népnevelők kosé állt A felszabadulás után szép helyen, a vasút mellett osztották a inult nincstelenjeinek a házhelyeket Gy űrében. Kapóit Zonár Mi- hómy is és melléje ő hold (100 négyszögöl földet is. Kellé: volt Zonár Mihálynak a kezdet, do állandóm javult a helyzet. Nagy változást hozott az Utóbbi 7 év Zonár Mihály életében. Házat épített. Kein kell már minden érben rettegnie, hogy megmarad hat-e jövőre is a lakásban, nem-e mondanak fel. Mert J9}7 ig, min felépítette házát, Zonár Mihály ll-szer változtatta lakását. Közben az életet Grün Sándor földjén dolgozva tengette, mint részcsarató, napszámos és harmados. Most pedig az államtól kapott földön magának termel s feleslegét a városi dolgozók részére adja el. A ház, amit Zonár Mihály 19fiién épített, mintegy tizedik az utcában. Az udvaron, a nyári- konyha. körül vígan szaladgál a kieresztett három■ süldő. Nemsokára itthon lesz a koca is. A sertésál javításán szorgoskodó Zonár Mihályt most a tanácsiól keresik: — Mihály bácsi, csak azt akarom mondani, hogy este népnevelő értekezlet. Ott leszek — volt a válasz, — Azt, hogy miről lesz a népnevelő értekezleten szó, nuír tudta, hiszen hallotta a tanács házán tegnap. — Meg a szomszédjában lakó párt- titkár is mondta, mikor valamelyik este ideát volt nála. — Még mindig vannak egy pétran olyanok, mint Széles Benjáminná, akik most is tartoznak — mondotta a párttitkár, amikor A BEGYŰJTÉSRE tank vagy két hete. Hát nem vártunk mi is a baromfi és tojás beadásával majd az utolsó percigf Rákosi elvtárs beszéde után rendezték tartozásukat. — Pedig előbb is rájöhettünk volna, hogy a beadás neyicsak kötelesség, hanem fizetség is azért, mert megszűnt a. régi kutya élet, itt a föld, a ház, a jászág — magyarázta feleségének Zonár Mihály és arra gondolt, hogy ILYESFORMÁN KELL MEGMAGYARÁZNI majd a hátralékosoknak is. Meg beszélni kell a traktorról, amelynek munkáját majd az egész falu megszerette és majd mindannyian azzal akarják földjeiket szántatni, mivel tapasztalták, hogy a traktorral szántott föld több termést ad. És érdemes többet termelni, hiszen a leadás teljesítése után a felesleget szabadon értékesíthetik. „Ahhoz pedig, hogy több traktor legyen a napyvarsányi gépállomáson is, az kell, hogy a mi községünk is mindenből teljesítse a beadást hagy jusson bőven élelem a traktorgyári meg a ruhagyári munkásoknak is." így tervezi a beszélgetést, így beszéltek vele is két hete. Ezzel győzte meg feleségét is, most pedig ezért megy Zonár Miiéiig hátralékosokhoz, hogy azt a hibát, amit ő is elkövetett, de azóta kijavított, másokkal is javíttassa ki. Nem ért még a imáesházhoz, amikor látta, hogy Bányai Ferenc, A. Kiss Gyula és még több élenjáró beadó is odafelé lépkednek, ahová ő. „XJgy Utóm, leszünk szép számmal — állapította meg Zonár Mihály elégedetten, majd bizakodva hozzátette — nem engedjük, hogy egyetlen hátralékos is maradjon a községben »—• vas s •— A szabolcs-szatmári földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlésének határozata: a szövetkezetek gazdasági és mozgalmi munkájának továbbfejlesztéséről Küldöttgyűlésünk megtárgyalta a földmüvesszövetkezetek elölő küldöttgyűlése óta véglett munkáját és ai előttünk álló feladatokat. Pártunk segítségével fölrtművessiövetkoietí mozgalmunk úgy a gazdasági, mint a tömegszervezetí munkában Jelentős eredményeket ért el. Szövetkezeti kereskedelmünk elmarad a fejlődés követelményeitől, amelynek egyik föoka, hogy a földműves- szövetkezetek nem álltak közvetlen gazdasági kapcsolatban irányitó szervünkkel, a Mészövvel, A jövedelmező gazdálkodás és a pénzügyi fegyelem megszilárdítása te. rén elért eredmények mellett még mindig vannak veszteségesen működő töldmüvesszövetkezeteínk, amely leginkább abból adódik, hogy a szövetkezeti vagyon védelme nem érvényesült megfelelőképpen. A tömeszervezetí munka sem fejlődött ki jól. Erre mutat a taggyűlések csekély látogatása az, hogy a szövetkezetek taglétszáma nem emelkedett kellően és a részlegybefizetés tervének teljesítésében való elmaradás. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében, valamint az elért eredmények erőteljes továbbfejlesztésére a Szovosz igazgatóságának határozata alapján megyei küldöttgyűlésünk a következő határozatokat hozza; r. 1. Az irányító szerveknek a földművesszövetkezetekhez való közelebb- vitele céljából a jelenlegi szüklétszámú járási kirendeltségek helyett a földmüvesszövetkezetek 1952. év közepéig alakítsák meg a Mészöv, tagjaként, s annak közvetlen irányítása és felügyelete alatt müködö, önkormány, zattal rendelkező Járási szövetkezeti szövetségeket. 2. A mezőgazdasági termeivények szabadpiaci forgalma szükségessé teszi, a földmüvesszövetkezetek felvásárlási tevékenységének szervezettebbé való tételét és nagymértékben való kiszélesítését. Ezért: a) a beadási kötelezettségen felüli és a szerződéses termelés körébe nem vont mezőgazdasági termények és tér- mékek felvásárlására a földművesszö- vetkezetek felvásárlási tevékenységét szervezettebbé kell tenni. A járási szövetkezeti szövetségek mellett önelszámoló, vállalatonként Járási felvá- sárlási irodákat kell felállítani. Ezek működésének összefogására a Mészöv. mellett megyei felvásárlási vállalatokat kell létrehozni. II. 1. tovább kell növelni a szövetkezeti bolthálózat minőségi színvonalát. Ennek érdekében tovább kell folytatni a szövetkezeti boltok létrehozását. A Járási székhelyeken a járási szövetkezetek által önelszámoló vállalatonként üzemeltetett szaküzietokét kell létesíteni. Ezek a mezőgazdaság termeléséhez szükséges eszközöket és anyago. kát árusító üzleteket, építő és üzem- anyagraktárakat foglaljanak maguk ban. 1 2. A szövetkezel! kereskedelem működése területén az üzemi élelmezést — elsősorban a gépállomásokon és egyes állami gazdaságokban —• a földmüvesszövetkezetek biztosítsák. 3. A földmüvesszövetkezetek. valamint a járási önelszámoló szövetkezeti vállalatok kisebb kisegftőjellegü gazdaságokat, valamint termelő üzemeket is létesíthetnek, (liycn termelőüzemek például a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, tartósítás stb.>. Az állami és szövetkezeti kereskedelemnek a helyi iparral és kisipari terme löszövetkozetekkel való áruforgalmi kapcsolatait szorosabbá kell tenni. 4. Azokban a kisebb helységekben ahol a kisipari termelőszövetkezetei létesítésének előfeltételei nmosenel biztosítva, a töldmüvesszövotkezete- ken belül kisipari tevékenységet (min például cipész, szabó, borbélymulxHy) is lehot folytatni. III. 1. A megyei és Járási szövetkezet szövetségnél, a földmüvesszövetkezetek nél következetesen érvényesíteni kei a gazdaságos önelszámolás elvét. En nek biztosítása érdekében az 1952. 6< első Hegyenében fel kell állítani i megyei és járási szövetségek könyvelő ségcit, amelyek az alsóhb egységei összesített számadatai alapján kimu tátják az egyes szervezeti egységek é ezen belül az egyes üzemágak gai dasági eredményeit. IV. 1. A földmüvesszövetkezetek tömör szervezeti munkáját tovább kell lel leszteni. A gazdasági megerősödés cl sörendü feltétele a szövetkezetek mO) galmi munkájának megjavítása, tagságnak a szövetkezetek mindennat munkájában való tevékeny részvételi a szövetkezeti vezetők példamutatást a társadalmi ellenőrzés érvényesítési 2. A földmüvesszövetkezeteknek m< fokozottabb erővel kell ellátnlok azt hivatásukat, hogy elöiskolái legyene a termelőszövetkezeteknek, segítség t egyénileg gazdálkodó dolgozó pí rasztok minél szélesebb rétegeinek á térését a szövetkezeti, nagyüzemi ga dálkodás útjára. 3. Tovább kell fokozni az egyénik gazdálkodó termelők osoportjaina szervezését, a szövetkezet taglétszi mának növelését, valamint a tagsí anyagi érdekeltségének kiszélesítő: érdekében a részjegyek befizetését. 4. Folytatni kell az önállóan j«y delmezö, működésre nem alkalmas sz vetkezetek egyesítését, 5. Nagyobb állami gazdaságokba önálló fogyasztási szövetkezeteket k< siakltani. V. terelődött a szó. Megemlítette azt is, hogy a napokban újra felkeresik a hátralékosokat a népnevelők, akilc között legtöbb élenjáró beadó lesz. A beszélgetés vége . pedig az lett, hogy Zonár Mihály megígérte a pórititliárnak: megy ö is „népnevelőbe". Azért hívták most a ncpncvelőértekezletre. a- Mikor jössz haza? — kérdezte férjet az asszony. — Meghat ■minek is mész, mikor olyan rossz az idő? — Azért, mert nem tudja mindenki a kötelességét — felelt elgondolkozva, mert „ölé” még mindig úgy vannak, mint, te meg én volSzabolcs-Szatmár gépállomásai új esztendő, új feladatok előtt A gépállomások és termelőszövetkezetek legjobb dolgozói most tanácskoztak a munka magjavításáról. Megyei gépállomásaink feladata most, hogy felülvizsgálják a tanácskozások értelmében, az elmúlt évben elvégzett munkát és. felkészüljenek a jövőévi terv teljesítésére. Gépállomásaink az elmúlt évben tovább fejlődtek. Míg az 10ö0-es. évben egy 15 lóerős traktor 747 normálholdnak megfelelő munkát végzett el, addig a mostaniban ugyanerre a gépre eső átlag S38 normálhold volt. Voltak olyan gépállomások, mint a nagykállól, amely felajánlását teljesítve, még november 7-re befejezte az évi tervét. Ez nem utolsó sorban Lentz elvtársnak, a gépállomás vezetőjének az érdeme is, de ugyancsak jó eredményeket értek el az encsenesi, a kislétai gépállomások is az évi terv teljesítésében. Jó munkát végzett a nagy- varsányi gépállomás Dobos József elvtárs vezetésével, aki időközben került a gépállomásra és jó szervezőmunkával elérte, hogy a gépállomás őszi tervét túlteljesítette. A brigádok közül a legkiemelkedőbb eredményt a fehérgyarmati gépállomás „Zalka Máté”-brigádja érte el Borbély Lajos vezetésével. A traktoristák közül a legjobb eredményt Cserepes Sándor (Csa- holc), Törös Gábor (Fehérgyarmati, Szűcs M. József (Nagyvarsány), Hatüza István (Kisvárda) érték el. Eredmény, hogy a női munkaerő meghonosodott gépállomásainkon. A tiszaszalkai gépállomáson Szúrom! Mária elvtársnő mint gépállomásve- zetö dolgozik. Kálmán Gizella, Kan- fculy Erzsébet, Bakó Júlia, Tóth Anna elvtársnők politikai vezetőként dolgoznak a gépállomásokon. Mélujsz Anna, Somlai Éva, Molnár Erzsébet most végzik a brigádvezető iskolát. Szernán Erzsébet, a mándoki, Baráth Erzsébet a nyir- madai gépállomás dolgozót a nyár folyamán bebizonyították, hogy egy milliméterrel sem állnak hátrább a férfiaknál, s most munkájuk egyik jutalmául résztvehettek az országos tanácskozáson. S most a termelő- szövetkezet és a gépállomások közti kapcsolat megszilárdítása mellett az a feladat, hogy minél több női traktorost állítsunk be gépállomásainkon, A most megindult munka-. erőtoborzásnál már vannak szép eredmények, azonban ennél ne álljanak meg gépállomásaink, hanem arra törekedjenek, hogy a gépállomásokon a dolgozóknak legalább ötven százaléka nő legyen. Gépállomásainknak jól fel kell készülni a téli javítási munkálatokra. Különösen nagy súlyt kell fektetni a most beszervezett új traktorosok szakmai képzésére. Meg kell szilárdítani a traktorosbrigádok állandóságát és a nüvényter- melőbrigádokkal való együttműködését. A jövőben minden gépállomás önálló üzemegységként fog működni. Feltétlenül szükséges, hogy a gépállomás tervéhez kavicsolják majd a gépállomás igazgatói a termelőszövetkezetek terveit is. Az elkövetkezendő esztendőben a gépállomások fejlődését döntően fogja befolyásolni az, hogyan fogják betölteni a pártszervezetek a gépállomás motorjának szerepét, s a pártszervezetek munkáját kiválóan tudják segíteni a politikai vezetők. Szarvas Ernő, a megyei politikai osztály vezetője. 1. A földmüvesszövetkezetek Jele légi helyzetének, valamint a sorunk vetkező gazdasági és mozgalmi fi adatok megvitatására, a fejlődés ; rán szükségessé vált szervezeti vált zásek megtárgyalására 1952. febru 29-ig minden töldmüvcsszövetkej tartson közgyűlést. 2. A megyei küldöttgyűlés szüle gesnek tartja, hogy minden 300 főt nagyobb taglétszámú szövetkezem ■területi csoportokat szervezzenek, an lyeji megválasztják soraikból a „ki gyűlési megbízottakat", 3. A közgyűléseken a szövetkéz tagság válassza újra a vezetőség Ennek során: d) az új vezetőségbe a régi vote ség munkájában kitűnt, a vezetést szükséges tapasztalatokkal rendclkc a szövetkezeti feladatok végrehajt sában élenjáró és a népi államin hoz hü tagokat kell elsősorban Jai sóin:; b) az egyes szövetkezeti működ .területekért való fokozottabb felel ség érvényesítése, valamint a tény ges vezetés és ellenőrzés megvált fása érdekében a nagyobb szövetke teknél Javasolni kell az igazgatós megválasztásánál a két alapvető üze ágcsoport-vezetöket, a feiügyctöbizc Ság megválasztásánál pedig javas! ba kell hozni a számvitel ellenőrié í hez szükséges alapvető ismeretek! [ rendelkező legjobb dolgozókat is; ( c) a. közgyűléseken válasszák új ‘ a tagbizottságokat is, biztosítani k . hogy ezekben minél nagyobb szám!: s kerüljenek be dolgozó parasztass i rjyok és leányok. ’. 4. A küldöttgyűlés srükségost tartja a földniűvesszővctkezeti a! szabály módosítását a követke: szerint: a) a tiszta feleslegnek az eddigi százalék helyett legalább 70 szází kát kell tartalékalapra fordítani; b) a tiszta felesleg 5 százalékál Szcvpsz-nál e célra külön létesitei oktatási alap javára kell befizetni c) a mérlegszerű tiszta felesleg 1; 20 százaléka fordítható a tagok ré! sedésére; dl az évi tiszta feleslegnek leg jebb öt százalékát a felügyelőbízi sági tagok díjazására ki lehet fizol ü) szociális, kulturális célokra tiszta felesleg 8 százalékát lehet I dltani. Az önhibájukon kívül veszi ségessé vált szövetkezetek megsegít, re a szövetkezetek tiszta feleslel három százalékát veszteség! alapra lyezhetik. A közgyűléseken mozgósítsák a sző kezeli tagságot a szövetkezeti vág fokozott védelmére, a befurakodott lenség elleni kíméletlen harcra, a gorú takarékosság elve alapján i tervszerű, fegyelmezett és jővedelrr szövetkezeti gazdálkodás kifejleszt re, valamint a töldmüvesszövetkezt előtt álló nagyjelentőségű felada végrehajtásában való tevékeny kö. működésre, ötéves tervünk sikeres tejezése és békénk megvédése érdi ben! A Szabolcs-Szatmár-megysi Szövetkezetek Szövetségének megyei küldöttei nevében: KAPAS ANDRÁS SZABÓ MIK elnök, titkár. sok minden múlik a munka jó megszervezésén lés a traktorosok helyes beosztásán. Itt van például az aranyosapáti ternielőcsoport eseté. Az elnök elv társ egyre erősködött, hogy kell mind a két gép, amelyik ott van a csoportban. De én ennek ellenére elhoztam az egyiket. És mint később kiderült, elég volt az egy gép 5s. Ha oH maradt‘volna a másik is, nem lett volna elég munka számukra. Persze sok múlik a traktorosokon is. Amilyen nevelést kapnak, úgy dolgoznak. Mert biztosan inég nagyon jól emlékeztek a gem- zsei esetre, ahol Kiss Károly egy
