Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-31 / 304. szám

NÉPLAP 1951 december 31. hétfő Az amerikai fenyegetésekhez Az Amerikai Egyesült Államok kormánya megtorlásul a magyar liatár megsértéséért elítélt és ha­zánkból kitoloncolt négy repülő ügye miatt bezáratta a clevelandi és newyorki magyar konzulátust. Az amerikai rádió híre szerint ezen­kívül azzal is fenyegetödzik az ame­rikai kormány, hogy a jövőben nem ad amerikai állampolgároknak út­levelet Magyarországra és nem kereskedik velünk. Nézzük meg újra, miről van sző. November 19-én, fényes nappal, Magyarország keleti határán, is­mételjük, keleti és nem nyugati határán, berepült egy amerikai ka­tonai repülőgép. A. repülőgép uta­sai az amerikai hadsereg légierejé­nek katonái voltak, akik bevallot­ták, hogy a látási viszonyok jók voltak, hogy a műszerek kifogás­talanul működtek, hogy . tudták, hogy idegen, tilos légtérben, Ma­gyarország fölött járnak. Azt is tudták, hogy kötelességük lett vol­na az első magyar repülőtéren le- szállni, de ezt szándékosan elmu­lasztották. A repülőgépen lévő, Je- dobásra kész rádióállomásról, me­leg takarógöngyölegekről, fölös- számú ejtőernyőkről nem tudtak kielégítő magyarázatot adni. Végül azt Is bevallották, hogy egész le­szállásukig szakadatlan rádióössze­köttetésben voltak a frankfurti amerikai repülőállomással. Mindezek alapján a magyar ha­tár megsértőit a Magyar Népköz- társaság törvényeinek megfelelően elítéltük. Hozzátehetjük, hogy az amerikai repülők ki is szöktek vol­na a magyar légtérből, ha mint min­denütt, • itt is nem állott volna jo­gaink és határaink védelmére a felszabadító Szovjetunió segítsége. A szovjet repülők közbelépése kény- rzeritette az amerikai légikalózo- Ikat arra, hogy vOgillis leszálljanak. Hogy az ítélet jogos és igazsá­gos, azt senki nem tagadhatja, még az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya sem. De hogy az amerikai háborús uszítok rendkívül elégedet­lenek emiatt, azt megértjük. Az amerikai kormány a határsértő re­pülök rádiőközléseiből pontosan tud­ta, hogy a repülőgép Magyarorszá­gon sértetlenül leszállt. Ennek dacá­ra óriási nemzetközi felhajtást csa­pott, ,,kutató expedíciók” mentek az állítólag lezuhant repülőgép felkere­sésére. Az amerikai kormány, bár jól ismerte a tényeket, odáig ment. lsogy első jegyzékében, melyet Ma­gyarországhoz intézett a letartózta­tásba vett repülők ügyében, még ázzál is megvádolt bennünket, hogy nem voltunk elég.emberlesek és na­pokig hagytuk aggódni a légikaiö- Kok hozzátartozóit. Ma már ország-világ tudja hogy a hozzátartozókat az Egyesült Államok kormánya az első órában megnyugtathatta volna, de „embe­riessége” fölött győzött a politikai szempont, amely megpróbált új uszítást kicsiholni a. repülőgép ügyéből. Az amerikai, kormány, bár tudta, hogy a repülőgép szándéko­san került magyar légtérbe, napo­kon át szemforgatóan hazudozoít árról, hogy a gép véletlenül tévedt el, hogy rosszak voltak a látási vi­szonyok stb. Ezeket a hazugsá­gokat a repülőgép amerikai legény­sége maga cáfolta meg. Amikor az Egyesült Államok kor­mánya értesült arról, hogy a légi- kalózokat bíróság elé állítjuk, rend­kívül éleshangú jegyzéket intézett a magyar kormányhoz, amely jegy­zék csak úgy szórta a villámokat és a fenyegetést. A magyar kor­mány a fenyegető jegyzékre igazá­nak tudatában úgy válaszolt, hogy azonnal bíróság elé állította a ha­társértőket. És hogy a bíróság íté­lete méltányos és helyes volt, azt legjobban igazolja az, hogy a vád­lottak, amerikai tisztek és repülők, valamennyien azonnal belenyugod­tak. ban az irányban, hogy hogyan le- -et a légi határsértőkre kirótt pénz­büntetést a legrövidebb idő alatt kifizetni. Miután az amerikai követ­ség a pénzbüntetést kifizette és a kitoloncolt repülők útban voltak az osztrák határ felé. az amerikai kor­mánynak újra megjött a szava és utólagos pótj.egyzéket intézett a ma­gyar kormányhoz, melyben közölte, hogy a pénzbüntetést ,tiltakozás­sal” fizette ki. Miután a határsértő repülők Ausztriába értek. Acheson megtette a maga kijelentéseit kon­zulátusaink bezárásáról. A hivatalos indokolás ezt a lé­pést, mint megtorlást állítja be azért, mert a magyar kormány el­utasította a budapesti amerikai dip­lomáciai tisztviselőknek azt a ké­rését. -hogy a letartóztatott repülők­kel érintkezzen. Ez ! az indokolás természetesen csak hazug ürügy. Semmi néven nevezendő nemzet­közi jog, vagy szokás nem léte­zik, amely feljogosítja az amerikai követség, vagy konzulátus tisztvise­lőit, hogy őrizetben lévő amerikai hat ársértőket meglátogassanak. Az Amerikai Egyesült Államok kormá­nya és nem utolsó sorban Acheso-n úr dühös, mert újra a rövidebbet húzta. A „megtorlást” ixedig a ma­gyar nép egész jól kibírja. Amikor Vogeler ezredes, amerikai kém le­tartóztatása miatt bezárták a két konzulátust és vagy másfél éven keresztül nem működött, a magyar, népi demokrácia fejlődésén, ez semmi néven nevezendő nyomot nem hagyott. Még nagyítóval sem lehetett felfedezni valami káros ha­tását. Nem vagyunk rossz jósok, ha ezúttal is kijelentjük, hogy a magyar népi demokrácia ezt a ször­nyű csapást elég jól ki fogja állni. Ugyanakkor bizton állíthatjuk, hogy az Egyesült Államok tekinté­lyét ez a lépés nem fogja ayiemzet- közí vélemény szempontjától erősíteni. Mindenki számára vilá­gos, hogy a két konzulátus bezárá­sa újabb nyílt megszegése az ame­rikai kötelezettségeknek. Az Ameri­kai Egyesült Államok fontos kémük kiadásának fejében fogcsikorgatva megnyitották ezt a két konzulátust és most az első átlátszó ürügyet fel­használják arra, hogy adott szavu­kat, mint annyiszor, újra megszeg­jék. Ami azt a fenyegetést illeti, hogy nem engednek Magyarországra utazni amerikai állampolgárokat, azt hisszük, ez sem rettenti meg valami nagyon a mi dolgozó né­pünket. Ttencles, becsületes, békés demokratákat az Egyesült Államok­ból nem nagyon engednek külföld­re. Amikor megnyílt novemberben az Egyesült Nemzetek Szövetségé­nek ülése Párizsban, kiderült, hogy ennek a szervezetnek amerikai tisz­tikarából egy sor munkatárs nem kapott kiutazási engedélyt Párizs­ba, mert az Egyesült Államok há­borús uszító! azt tartották, hogy a béke mellett fognak fellépni, vagy egyéb ilyen ,.bünt” követnek el. Azok az amerikai vendégek, akik — a diplomáciai testület tagjain kívül — Magyarországra ellátogat­nak, rendszerint éjjel osonnak át a határon, amerikai géppisztollyal, kézigránáttal és hamis papírokkal ellátva. Az ilyen vendégeket előbb vagy utóbb az Államvédelmi Ható­ság veszi pártfogásába. Ismerve a viszonyokat, Acheson ár fenyege­tése ezekre a vendégekre nem vo­natkozik, Mi ezt előre tudjuk és ennek megfelelően felkészülve vár­juk őket. Fenyegetnek bennünket azzal is, hogy megszakítják velünk a keres­kedelmi kapcsolatokat. Ez a fenye­getés is fogatlan. Az Amerikai Egyesült Államok már évek óta, nem kereskednek Magyarországgal. De nemcsak, hogy közvetlenül nem kereskednek velünk, hanem vazal­lus államaikat is egyre nagyobb nyomás alá helyezik, hogy velünk — és természetesen a népi demo­kráciákkal, a békét védő Szovjet­unióval — ne folytassanak keres­kedelmet. Éppen most, december 28-án jött egy jelentés Washington­ból, amely szerint megtiltották egy amerikai és ka na dili cégnek kereskedelmi működését amerikai területen. Az indokolás az: hogy 1949-ben — ismételjük 1949-ben! — a két eég vegyianyagot szállí­tott Magyarországra. Ez a fenye­getés teliát nem új és nem alkal­mas arra, hogy dolgozó népünk megijedjen tőle. Végül rá kell mutatni arra, hogy az Egyesült Államok kormánya töb­bé nem emlegeti az elkobzott repü­lőgép ügyét. Ezzel a ténnyel ugyanúgy, mint a pénzbírság kifize­tésével, maga ismeri el. hogy a magyar bíróság ítélete helyes, jo­gos, igazságos. Minél jobban dü­höng és toporzékol emiatt az ame­rikai kormány, a háborús uszító sajtó, a rádió, annál jobban alá­húzza azt a tényt, hogy ebben a kérdésben komoly vereséget szenve­dett. (A Szabad Nép dec. 30-i vezércikke.) Négyéves a Román Népköztársaság Négy évvel ezelőtt, 1947. decem­ber 30-án kiáltották ki a Komán Népköztársaságot, mintegy három esztendővel azután, hogy a Szovjet Hadsereg kiűzte az országból a fasisztákat, és szabadságot, nem­zeti függetlenséget hozott Romá­nia népének. A felszabadulás, a Szovjetunió teremtette meg a lehe­tőségeket ahhoz, hogy megszűnjön Romániában a király népellenes uralma, hogy a román nép felszá­moljon minden feudális marad­ványt, hogy maradéktalanul kezé­be vegye a hatalmat. A Népköztársaság kikiáltása után fokozott ütemben, folytató­dott a nagyarányú építőmunka. A belső ellenség fölött aratott győ­zelmek következtében megkezdődött a szocializmus építése, a szocializ­mus alapjainak lerakása, megin­dult a Szovjetunió-mutatta úton a tervgazdálkodás. A Román Nép- köztársaságban olyan nagyszerű élet bontakozik ki, amilyenről a dolgozók a múltban még csak nem is álmodhattak. Az egész ország a békés építés munkatelepévé vált, szántban lép be a kollektív gazda­ságokba. Az ötéves terv végéig a mezőgazdaságot új traktorok, csép­lőgépek, kombájnok és egyéb me­zőgazdasági gépek ezreivel látják el. A termelési sikerekkel párhuza­mosan emelkedik a dolgozók élet- színvonala is. A román nép az or­szágban folyó hatalmas, békés építkezésekkel szabad és boldog életet alakít ki magúnak, A román nép szilárdan elhatározta, hogy megvédi új életét mindazokkal szemben, akik ellene fordulnak. Ezért vesz részt olyan lelkesedés­sel a békeharcban. Az országnak több, mint 11 millió lakosa írta alá a békefelhívást. A békeharcban és a termelőmunkában, a tervek teljesítésében egyaránt biztos kéz­zel vezeti a népet a Román Mun­káspárt és Gheorgiu-Dej elvtárs. A Népköztársaság fennállásának negyedik évfordulójáb a román nép újabb munkasikerekkel ünnepelte. A magyar dolgozó nép az ünnep alkalmából meleg szeretettel kö­szönti a szocializmust építő, a bé­ketábort erősítő román népet. Az ítélet annyira jogos és helyes volt, hogy az Egyesült Államok kormánya kénytelen volt azonnal hangot változtatni. A követség kép­viselője a karácsonyi szünnapok alatt már jelentkezett egy amerikai jegyzékkel, melyben természetesen szó sem volt fenyegetődzésről és megtorlásról, ellenben rendkívül Udvarias érdeklődést' tanúsított ab­A Szovjetunió testvéri segítségével a Román Népköztársaság ipari ter­melése már 1948-ban elérte a há­ború előtti termelés színvonalát. A tervgazdálkodás első két évében, 1949-ben és 1950-ben pedig a ter­melés már száz százalékkal emel­kedett. A mezőgazdaság szintén a szocialista fejlődés útján halad. A dolgozó parasztság egybe nagyobb TITKÁN KULTÚROTTHON ÉPÜL állami támogatással, vala­mint a község dolgozóinak társa­dalmi munkájával. A vltkal dol­gozó parasztok művelődni és tanul­ni akarnak. Ennek bizonyítéka az- is, bogy a néhány héttel ezelőtt kapott dia-vetítővel rendezett elő­adásokat igen sokan látogatják. Ülést tartott a DISZ Központi Vezetősége A Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetősége december 29-én és 30-án tartotta IV. teljes ülését. Az ülés résztvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták az ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtársaí. Résztvettek az ülésen Gerő Ernő, Kristóf István és Vas Zoltán elvtársak, a Magyar Dolgozok Pártja Pdfitikai Bizottságának tagjai, A Központi Vezetőség meghallgatta Dénes István elvtars főtitkár beszámolóját a DISZ munkáiéról és a további felada­tokról a DISZ megerősítése terén, valamint Bacsó Ferenc elv társ főtitkárhelyettes beszámolóját az ipari tanulók között végzett munkáról. Felszólalt az ülésen Rákosi Mátyás elvtars, a Magyar De gozók Pártja főtitkára is. Megválasztottál* az alakuló mezőgazdasági és erdészeti szakszervezet országos értekezlete megyei küldötteit Az állami gazdaságok, gépállo­mások, erdőgazdaságok küldöttei, legkiválóbb dolgozói gyűltek össze tegnap délelőtt a Magasépítési Vál­lalat nyíregyházi kultúrtermében, hogy m^tartsák megyei küldöttér­tekezletüket. Az értekezleten Dajka Ferenc elvtárs, a SZOT megyei tit­kára ismertette azokat az okokat, amelyek miatt felvetődött a mező- gazdasági és erdészeti dolgozók kö zött az új szakszervezet alakításá­nak kérdése. A fejlődés során a DÉFOSz elvesztette eredeti jelentőségét. Tagjainak jórésze termelőcsoportba lépett, más tömegszervezetek tagjai lettek és megyénkből az utóbbi időkben 8.500 mezőgazdasági dol­gozót adtunk az ipar számára. Ugyanakkor az állami gazdaságok, gépállomások és erdőgazdaságok te­rületének, súlyának megfelelően nagymértékben növekedett az ott dolgozók száma. A DÉFOSZ már nem volt képes megadni azt a segítséget, amelyet a magasabb terméseredményekért, a minőségért, az önköltség csökken­téséért folyó harc és a dolgozók szükségletei megköveteltek tőle, akiknek fokozatosan, az ipari dol­gozókhoz hasonlóan munkájuk mes tereivé kell válni. Nem tudta biz­tosítani a dolgozók politikai és szakmai képzését. Dajka elvtárs ezután a szakszervezet jövendő felada­tairól beszélt. Legfontosabb feladata lesz az üzemek termelési tervtcljc- sitésénok clOsegitéso. Jelenleg az, hogy az állami gazda­ságok és gépállomások megfelelően felkészüljenek a tavaszi terv telje­sítésére, az erdőgazdaságok pedig a tervszerű fakitermelésre. Rákosi elvtárs november 30-i be­szédében a gépállomások és állami gazdaságok munkájáról szólva a gyors növekedés velejáróiként a gyenge munkamegszervezés és fő­ként a gyenge munkafegyelem ve­szélyére mutatott rá, amelyet leg­gyorsabban ki kell küszöbölni. Ezért az új szakszervezetinek meg kell ismerkedni azokkal az intézkedésekkel, amelyek bélyegeik ff fegyelmezetté megvonja töliik a vállott gélveket, kedvezni én yeket, Igék csak becsületes dől nalc járnak]^ sőt végső ben a szakszervezetből í zárják. Alapos uevelő munkát kf niök, de bátran kell fellé dalos munkufegyclen szemben. Ellenőrizni kell és fel a vezetőség felé a muukaszcr hibáit, őrködni kell r akadályozza semmi : lyamatos munkáját, kedui, hogy a szocialista műi szélesítésével mi gyen az üzem l nak száma, akii ri sztahánovist' átadják tagi _ gyen; Széles körben la. szakszervezetnek az jet munkamódszereket. 1 Keményen lépjenek fel a . macsalólc ellen, de ugyanakkor fontos feladatuk annak ellenőrzése, hogy a dolgozók megkapják jogos bérüket.' Gon­doskodniuk kell a dolgozók szociá­lis helyzetének állandó javításá­ról, üzemi konyhák megfelelő mű ködöséről és a dolgozó nők munká­ba bevonásit érdekében napközik létesítéséről. Fontos a jó politikai nevelő- munka, az éberség felébresztése. A nyírtass! állami gazdaságból nem­régiben knlákfiút küldtek iskolára és csak miután hazatért jöttek rá erre. Gál Miklós elvtárs a Tjszamcnti Vízmüépítő Vállalat dolgozója az ipari munkások nevében üdvözölte az értekezletet, az új szakszervezet alakulását. A munkaverseny, a sztahánovis­ta- és űjítómozgalom kifejlesztésé Vei az új szakszervezetnek is a kommunizmus előiskolájává kell válni — mondotta. A hozzászólások után megválasz­tották az országos konferencia kül­dötteit. Kitüntették as állami gazdaságok és erdő• gazdaságok legjobb dolgozóit Az állami gazdaságok és erdő­gazdaságok legjobb dolgozóinak va­sárnap este ünnepélyes keretek kö zött adta út a kitüntetéseket He­gedűs András elvtárs miniszterhe­lyettes, az MDP Politikai Bizottsá­gának tagja, az ÁGI vezetője. Kérte a kitüntetett dolgozókat, szívvel és lélekkel folytassák mun­kájukat még szebb eredmények el­érésére. Terjesszék el kiváló mun kamódszereiket, amelyekkel ezeket az eredményeket elérték, tegyék eze­ket a munkamódszereket egész dol- üozó népünk közkincsévé. A kitüntetett dolgozók megkö­szönték a nép államának megbecsü­lését és ígéretet tettek, hogy ezek-. nél az eredményeknél nem állnak meg és a kitüntetést még jobb mun kával viszonozzák. Magyar Munka Érdeméremmel tüntették ki Lökös Istvánt, a ke- mecsei állami gazdaság gyümölcs- telepvezetőjét, mert háromezer ter- móegységp telepükön átlagban hat­van kilós átlagot ért el: Gebri Er­zsébetet, a balkányi állami gazda Ság gyümölcsös munkacsapatvezefő- jét, mert a 76 kh gyümölcsös mun­káiban százhúsz, száznegyven szá­zalékos teljesítményt ért el. Terüle­tükön nyolcvankét kilós a termőfa- egységenkinti termés.

Next

/
Thumbnails
Contents