Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-31 / 304. szám
1951 december 31, hétfő b NÉPLAP Rákosi elvtárs felhívta figyelmünket a pártszervezet és a DISz erősítésére, a takarmánytermesztésre és állattenyésztésre Amikor kezembe retteni a szombati Szabad Népet és elkezdtem olvasni Rákosi elvtárs beszédét, minél tovább jutottam benne, annál inkább éreztem: Rákosi elvtárs a mi szövetkezetünk életét tette fel a boncasztalra. Mintha a gondos szülő beszélne gyermekeihez, akiknek fejlődését szerető figyelemmel kíséri — úgy éreztem minden egyes szavából. Hiszen valóban édes gyermekei a termelőcsoportok Rákosi elvtársnak, akiket az ő szava hívott életre, hogy ezen az ütőn, a szovjetparasztokén mi is felépítsük szabad, jólétet biztosító, boldog életünket. Kaidig is tudtuk, hogy csoportunkon belül számos hiba gátolja még jobb eredményeink elérését, de csak most az Országos Tanácskozás után, Rákosi elvtárs szavai után értettem meg világosan ezeknek a hibáknak az összefüggését. Számos íalunkbeli középparaszt szívesen elcserélné idei jövedelmét akármelyik jól dolgozó csoporttagéval, de ha számbavesszük a Rákosi elv- társ által felsorolt hiányosságokat - szószerint ráillenek a mi csoportunkra — akkor látjuk, hogy jó irányítás, tervszerűbb munka mellett, mennyivel jobbak lehetnének eredményeink. ELHANYAGOLTUK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉST Már á tervezésnél megmutat kozott a maradiság és sok vitára adott okot az állattenyésztési terv. Saját kárunkon tanulhattuk meg Rákosi elvtárs szavalnak igazát: „Intenzív, belterjes állattartás nélkül nincsen belterjes mezőgazdaság”. A mi csoportunkban is nagy a lemaradás. állattartás terén, alig 20 százalékát éri el az állattenyésztési tervben célul kitüzöttnek és a mostani fejlődés mellett csak 30—40 százalékra tudnánk teljesíteni a terv előírását, ha nem teszünk komoly intézkedéseket. Azoknak a csoporttagoknak, akik megvetőLeg beszéltek az állaatenyész- tésről, az Idei év is megmutatta, hogy milyen szép jövedelmet biztosít a jól gondozott állattartás. Egyesek a juhtenyésztésről sem akarlak hallani, de a zárszámadásnál már jól eseti arról hallaniuk, milyen szép hasznot-hozott a 172 darab juh I >aika Miklós keze alatt. Igaz. a gyapjúk legszebb volt a járásban és n szaporulattal együtt 25.000 forint körüli jövedelmet hozott. Tejbeadás terén második helyre kerültünk az országban és a tejből eredő jövedelem, valamint a 14 borjú szaporulat is közel 25.000 forint jövedelmet jelentett egy év alatt. Pedig sok még a javítani való az egyedi takarmányozás terén, a 'tehénápolásnál, a napi , háromszori fejős, borjúnevelés Jerén jól bevált szovjet tapasztalatokat nem vették át eddig tehenészeink, pedig ezek megsokszoroznák eredményeinket. Ezért is örülök a most életbelépő jutalmazási rendszernek, mert a megsokszorozott jövedelem lehetősége jobb" munkára, új módszerek elsajátítására ösztönzi majd jószággondozóinkat is! Állatállományunk fejlesztését gátolta az is, hogy NEM VOLT MEGFELELŐ MENNYISÉGŰ TAKARMÁNYUNK Kukoricából például 30 holdat terveztünk, de mindössze 20 holdat vetett a- csoport. A vezetőség megsértette az üzemtervet, nem számolt azzal, hogy kévés lesz, a termés a szaporodó jöszágállomiiny részére. Emellett komoly kárt jelentett az is, hogy nagymennyiségű szálasjtalcarmány ment tönkre a begyűjtés elhanyagolása miatt. Igaz. a kevés munkaerőre hivatkoztunk, de most Rákosi elvtárs beszédét olvasva látom, hogy milyen nagy hibát követtünk el a női munkaerő és a fiatalok elhanyagolásával. TIa beosztásukat jól végzi a csoportvezetőség és a pártszervezet nem hanyagolja el nevelésüket, akkor a munkaerőhiányon nagymértékben tudunk segíteni. 12—13 FIATAL tagja van a csoportunknak akikkel jóformán senki se_ törődött és most értettem meg, hogy milyen kincset jelenthet számunkra a fiatalok lendülete, újlmz való vonzódása. Az új üzemterv készítésénél nein fogunk már megfeledkezni arról, hogy megfelelő munkabérűiéi i biztosi: sunk a fia Állóknak. A PÁRTSZERVEZET ' MUNKÁJA ,,A szövetkezet, vagy yépállo- miiis ott erős, ahol jó a pártszervezet politikai munkája és megfordil- va, ahol bajok vannak akár a fe- nyelemmel, akár eOUébbcl, előre ki lehet jelenteni, hopp olt valami baj van a púi lmunkúban”. A mi csoport unk életére is jellemző Rákosi elvtárs kijelentése. Legkomolyabb hiba nálunk, hogy a csoport tagjai, de a párttagok sem sokét törődnek a tanulással, sem politikailag sem szakmailag. Ezzel a múltban a Járási Pártbizottság sem törődött eléggé, nem biztosítottak állandó előadót számunkra, maga a szövetkezeti felelős se nézett felénk hónapokig. Az idei ősz hozott ebben változást. De ti nagyobb hiba bennünk van, hiszen jómagam sem igyekszem leküzdeni az akadályokat, amikor pártiskolára akart küldeni a Párt. Rákosi élvtárs szavai az Országos Tanácskozás felhívása nagy segítséget ad számunkra hibáink kijavításához. Alihoz, hogy megszilárdítsuk a munkafegyelmet, mert hiszen nem elegendő a munkafegyelem állandó megbontóinak, a kártevőknek kizárása, mert Rákosi elvtárs szavai szerint .legjobb fegyelmezés annak a légkörnek kialakítása. amelyben á náplópás, a lógás, a fegyelmezetlenség szégyen és gyalázat". A téli időszakot úgy használjuk fel, hogy az iizemteVv jól meggondolt, alapos előkészítésével, rendszeres tanulással, a pártszervezet erősítésével indulhassunk munkába a jövő évi nagyobb eredményekért. Móré István, a haktalórántházi tszcs levelezője. Akik adóssággal kezdik az új esztendőt Az 1951-es év, mint naptári év befejeződött, de megyénk legtöbb községében a beadási kötelezettség teljesítésében lemaradás van. Kevés olyan községet találni megyénkben, ahol a dolgozó parasztok egy része ne vinne tavalyi tartozást magával az 1952-es évbe. szakolyban például Andalik Petemé, aki a földosztáskor 8 hold földet kapott, beadását nená teljesítette. Ugyanígy van Bodolai Sándornó is. Az ilyenek miatt, áll a község kukoricabeadásban 87 százaléknál. Nem jobb a helyzet a többi termény félé-* nél sem, hiszen burgonyából S0, napraforgóból 81. tojásból 50, baromfiból t>7 százaléknál tartanak. A községben még mindig 85 hátralékos van. Kártérítést 2200 forintot vetettek ki a hátralékosokra, de eddig mindössze 400 forintot hajtottak be, ami azt bizonyítja, hogy a tanács az cv utolsó napjaiban nem sokat törődött a begyűjtési terv teljesítésével. Még rosszabb a helyzet APAGYON ahol a kivetett 230.000 forint kártérítésből mindössze 20.000 forintot hajtottak be, aminek következménye. hogy a község a beadás teljesítésében a megye összes községei között az utolsók között van. Az apaévi dolgozó parasztság az 1952-es évet nagy adóssággal kezdi. Kenyérgabona- és kukoricabeadását eddig csupán 75 százalékra, burgo- nyabeadását pedig 70 százalékra teljesítette. De ennél is lejjebb vannak a tojásbeadással, amit eddig 35 százalékra teljesítettek, ba- romfiibeadási tervüket pedig 44 százalékra. A községben még mindig 180 hátralékos van. közülök 40 alig törlesztett valamit. nyírmadán eddig baromfiból mindössze 54, tojásból pedig 57 százaléknál tartanak. Jellemző a nyírmadai tanács munkájára, hogy- a hátralékosokról nem tudnak felvilágosítást adni. Pedig a községben megvan a lehetőség a beadási terv teljesítésére. Kállai József. í<tc.fán József még többen hátralékosok voltak kukoricából, burgonyából, holott vermeikben, padlásaikban megvolt a termény. Csak a tanács erélyes, törvényes eljárására rendezték beadásukat. -t tanácsnak így kell folytatnia munkáját. UJFEHÉR ró még az újesztendőre se mossa le magáról a szégyent. Hosszú idő Járásaink sorrcnc Szabolcs-Szntmár a megyék közti versenyben a szégyenletes utolsó helyen van baromfi- és tejásbe- adásban. Az év végére még egyetlen járásunk sincs, amelyik a tojás és baromfi begyűjtési tervét teljesítette volna. A, baromfibe- [lyiijtcsben legjobb” csenyeri járás is csupán 72.7 százalékos teljesítésnél tart. A többi járások még rosszabb „eredményekkel’’ szégyenkeznek. A csenged járást követi a mátészalkai, fehérgyarmati és ti- szalöki járás. A legrosszabbak a haktalórántházi, Nyíregyháza város és a nagykállói járás, A tojásbegyiijU's elsője a mátészalkai járás 94.2 százalékkal. A telt már el azóta, hogy Ujfehértó községet kizárták a szabadpiaci forgalomból. A pártszervezet és a község dolgozó parasztjai már többször foga Okozlak, hogy visszaszól’zi k a község jó hírnevét, Ez azonban még mindig csak ígéret maradt. Az, év végéhez értünk és Ujfehértó még mindig csak 60 százalékra teljesítette kukoricabegyüjtésí tervét. De le van maradva a tojásbegyiij- 'tűsnél is, mindössze 5S százalékos a tervteljesítés, baromfiból 07, burgonyából pedig 23 százalék. Sok még a hátralékos a községben. A tanács ugyan kivetette a -hátralékosokra a kártérítést, .do most már ideje lenne, hogy haladéktalanul hajtsa is be a törvényes büntetéseket. Büntessék meg a késlekedőket, ezt követelik Kovács Antal, Borza Barna és még igen sok dolgozó paraszt, aki többszáz szállókra teljesítette a beadást. jc a begyűjtésben fehérgyarmati, csenged és tiszalü- ki járás következik utána. Tojás- begyűjtésben is a legrosszabbak a haktalórántházi, nagykállöi járások és Nyíregyháza város. A kukoricabegyíijtésben három járás túlteljesítetté tervét: a . Uszalöki, a kisvárdai és a mátészalkai. A liátulkullogók között található a nagykállöi, a vásárosnamé- nyi, a nyíregyházi és a nyírbátori járás. Járási, községi tanácsaink további feladata az, legyen, hogy az 1952-es évre áthozott tartozásokat pár napon belül maradéktalanul teliesítsék. Szervezett, fegyelmezett munka ii öveije termeIőszövet kezetei 11 k sikereit ......1 falu szocialista átépítésének legfontosabb lépése most az, hopp a sző vet kezelek, amelyek már létre jöttek, rendezzék soraikat, tartsanak fegyelmet, növeljék gazdaságukat és sikercikkel, virágzásukkal vonzzák magukhoz az egyénileg dolgazó parasztokat" — hangoztatta ismételten Rákosi Mátyás elvtárs a termelőszövetkezetek és gép állomások élenjáró dolgozóinak tanácskozásán a termelőszövetkezeti mozgalom most középpontban álló leg fon tosabb fel a dá t át. A Párt, Rákosi elvtárs útmutatásai a most lezajlott országos tanácskozás során is világosan megmutatták, miért is fontos meglévő termelőszövetkezeteink sorait rendezni. gazdaságukat, sikereiket növelni. Azért, mert „a legjobb ayitá- ció. a legjobb propaganda az. ha a szövetkezet jól működik, mintaszerű. ha a termelése olyan ■messze fölötte idll a: egyéni dolgozó paraszténak, hogy mindenki elölt világos, hogy ez a jobb termelési forma”. Számos termelő,szövetkezetünk és csoportunk van a megyében, ahol a tagok és vezetők egy akarattal láttak neki munkaszervezeteik újjáalakításának, helyes móddal való kiépítésének, az állandó területek kijelölésének brigádjaik, munkacsapataik számára — egyszóval hozzáláttak ahhoz, hogy soraikat rend- beszedjék. A nyírkarászi ..Május 1", a szamostatáffalvt „Ady", a tisza- lüki „Kossuth" termelőszövetkezetek nem magukban vannak olyanok, ahol komoly gonddal tervezték el, komoly gouddal szervezték meg. az elkövetkező esztendőre a munkát. Rákosi elvtárs a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán felszólalásában rámutatott: . alig roll olyan hozzászóló, aki nem tette volna panasz tárgyává, a fegyelmezetlenséget és nem mondta volna el, hogyan igyekeznek a maguk területén ezzel a bajjal szembeszállni”, — Kétségtelen, Szaboles-Szat- már egyetlen termelőszövetkezete és termelőcsoportja sem volt meg fegyelmezetlenek, lusták nélkül egészen kicsi, vagy nagyobb mértékben. Hogyan történt például a túrist- vándi tennelőcsoportban? Voltak többen olyanok, mint Árkos István, Tokaj Sándor, akik .mindig sárra, vagy erre-amarra hivatkoztak, mikor kapálni kellett, menni. Vagy olyanok mint Varga Gyula, aki egyszer még arra is hivatkozott, hogy „ki keli válogatnom a pádon a zabot a búzából, mert a macskák összedúrták” — csakhogy valami kifogással éljen, amiért nem megy dolgozni a szövetkezetbe. — „A3 ilyen fegyelmezetlenek az egész tagságot. megkárosítják. Kekünk el kell érnünk azt, hogy a mi szövetkezetünkben ne legyenek, lusták, olyanok, akik kerülik a munkát, akik megakadályozhatják, hogy szövetkezet link jelei rá gozzék” —• mondta Gulyás Zsigmonú és a tnr- istvúndt termelőcsoport valamennyi becsületes jómunkás tagja. Mert mi is következett abból, hogy évközben többen hiányoztak a munkából? Harminc holdnyi területen kukoricájuk a kapálás elhanyagolása miatt nem hozott többet átlagosan nyolc mázsánál hoídankint. Négyszerié többet termelhettek volna, négyszerié többet oszthattak volna ki munkaegységen kint. Burgonyaföldjükről 240 mázsa termést vártak, csak 80 mázsa lett. A fegyelmezetlenek. lusták vették el a becsületesektől munkaegységenkint azt az egy kiló negyven deka krumplit, amennyivel kevesebb jutott. (70 deka helyett éppen két kiló tíz deka jutott volna). Ugyanők vettek el két forintot munkaegységenként a szövetkezetiektől a dohánykapálásnál' történt mulasztások során. Mert ennyivel jutott volna több, lia nagyobb gonddal, fegyelmezetten dolgoznak a dohánykert- ben. Három-négy forinttal lett kevesebb a munkaegység a műk és a Dnnrika kert elhanyagolása miatt. — Mindent összegezve: a túritván- diáknak a természetbeni juttatások mellett tíz forint készpénz jutott munkaegységenkint. Iía a fegyelmezetlenek, a lusták ellen idejében felléplek volna, hu szervezetten dolgoznak. pgy-egy munkaegységre éppen húsz- forintot részelliettpk volna és természetben is többet vihettek volna haza. Nemcsak Túristvándiban, de másfelé, más szövetkezetben is felismerték a tagok: az egész szövetkezetei kisebbítik meg a lusták, a hanyagok, a fegyelmezetlenek, akik megakadályozhatják, hogy a szőve; kezet — bármelyik — fel virágozhassák. Rákosi elvtárs útmutatása: legjobb jegyi Intézés annak a légkörnek (l kialakítása, amelyben a nap- lopás, a túljár, a fegyelmezetlenség szégyen és. gyalázat”. Ezt a légkört kút kialakítani termelőszövetkezeteinkben a tiltok felvilágosításával. nevelésével, a pártszervezetek szívós munkájával, a kommunista szövetkezeti parasztok* példamutatásával. S nem kétséges, fegyelmezett munkához szükséges a helyes raun* kaszervezet is. Mert a brigádok, munkacsapatok állandó területei az egyéni felelősség megszilárdulásához, a fegyelmezett munkához vezetnek. .1: állandó terület, 'az tillau- i'ó földdarabok hozzák magukkal éppen- azt, hogy minden lay ínyükéi ja ellenőrizhető, minden tag munkáját könnyen lehet értékelni, a munkáért való egyéni felelőtlenség. a fegyelmezetlenség elveszti életterét. Az országos tanácskozás felhívása rámutat: az egyenlösdiség illeni harc egyben a fegyelmezetlenek. n lusták elleni harc is. Kiért hisz világos, hogy cseppet sem törik magukat olyan helyen a lógó- sok. ahol az egyenlősdiség „elve” virágzik, ahol egyformán kap mindenki, tekintet nélkül arra, mennyit dolgozott. A mi termelőszövetkezeteinkben az elosztás elve: mindenkinek végzett munkáj'U arányában. Ehhez természetesen az kell, hogy a tagok végzett munkáját naponta, pontosan értékeljék, a brigádvezetök, munkacsapat vezetők járatosán, lelkiismeretesen jegyezzenek, jó legyén a nyilvántartás. Az országos tanácskozás é.piien a munkafegyelem megszilárdítása érdekében foglalta felhívásába: száz —százhúsz munkaegységet minden egyes szövetkezeti tagnak el kell érnie, ugyanennyit a családtagoknak is. A kisgyermekes anyák munkaegységének alsó határa nem lehet kisebb nyolcvannál. Ezért foglalta felhívásába: a kötelezeti* ségek teljesítése után fennmaradó terményeket mindenkor a munkaegységek arányában kell elosztani. És évközben az előlegeket is végzett munka arányában kérhetik a tagok. S vájjon maradhatnak-e büntetés nélkül azok, akik továbbra Is fegyelmezetlenek lesznek, elmaradoznak a munkából? Nem. mert minden termelőszövetkezetben és csoportban úgy döntenék majd közgyűléseiken, csoportéri ekezleteikcn a tagok, hogy az ilyenektől naponként egy-két munkaegységet fognak levonni. S mi lesz a „javíthatatlanokkal”? — vetődhetik fel a kérdés. ,. t: ilyenekkel szemben használni, fogjuk a régi közmondást: vem, akarásnak nyögés a rége. Az ilyenekkel szemben a törvényt, fogjak, alkalmazni” — mondotta Rákosi, elvtárs az országos tanácskozáson. Alihoz, hogy termebTszövetlkPzo- tcinkben és csoportjainkban megszilárduljon a fegyelem, hogy soraik rendeződhessenek, számos ú - nmtatást, tanácsot adott a l’árt, Rákosi elvtárs, a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozása. Ezeket követve, munkálkodjanak ezentúl termelőszövetkezeteinkben azon. tiogy a szövetkezeti munka példája még nagyobb legyen, szövetkezeteink gazdagodjanak, nőjenek. viruljanak.
