Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-30 / 303. szám
NÉPLAP 1951 december 30, vasárnap ' termei őszévé tkezetetek fordítsanak különös gondot az állattenyésztés fejlesztésére. Képgazdasági tervünk végrehajtása, a termelőszövetkezetek begyűjtési kötelezettségének teljesítése, a közös vagyon gyarapítása és egyben a tagok jövedelmének emelése érdekében feltétlenül szükséges, bogy minden termelőszövetkezet fejlett, nagyüzemi állattenyésztéssel rendelkezzék. Szervezzék meg mindenütt a *-» közös szarvasmarhatenyész- tést, a sertéstenyésztést, a hizlalást, a baromfitenyésztést és érjék el, hogy minden termelőszövetkezetben kialakuljon legalább három állattenyésztő temp. Emellett, ahol elegendő legelő van, ott szervezzék meg a juhtenyésztést és a baromfitenyésztést. Biztosítsák a termelőszövetkezetek, hogy a belépő tagok az alapszabály előírásainál k eleget tegyenek és állatbevitellel, továbbá saját erőből való vásárlással, a meglévő állatállomány szaporulatának felnevelésével és mindezek után a Képköztársaságunk kormánya által nyújtott segítséggel növeljék tovább állatállományukat. Emellett segítsék elő, hogy a tagok háztáji gazdaságukban is tartsanak állatot és minden családnak legyen tehene, hízósertése és baromfiállománya az alapszabályban meghatározott keretek szerint, 2« Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok is jövedelmezőségük növelése érdekében létesítsenek közös állattartást, különösen sertéstenyészetet és hizlaldát. Ehhez a tagok természetben, elsősorban süldőkkel és takarmánnyal járuljanak hozzá. A közös jövedelemből a tagok részvételük arányában részesedjenek, aki több állatot és tukarmáuyt ad be és ennek megfelelően több munkával vesz részt, az a jövedelemből is többet kapjon, A közös állattenyésztés jövedelmének legalább húsz százalékát fordítsák közös beruházásokra. Xermelöszövetkesteink tervük *-'* teljesítése érdekében az állattenyésztésben is alkalmazzák a nagyüzemi termelési módszereket. A szarvasmarhatenyésztő brigádok, fejőnők, tehenészek, borjúnevelők vezessék be a tehenek napi háromszori fejősét, a mesterséges borjúnevelést és csatlakozzanak a. tehenén ként! évi háromezer literes tej hozam elérésére indított verseuym uzgalom- lioz. A sertésteriyésztö-brigádok, tei- nászok a kocákat évente kétszer malacoztassák, törekedjenek több hússertés és keresztezett sertés tenyésztésére. A juhászok, juhte- nyészlő-brigádok érjenek el magas gyapjúhozamot és neveljenek fel minél több bárányt. A kocsisok és csikósok neveljenek fel minél több csikót. A baromfitenyésztők érjenek el minél nagyobb tojáshozamot és neveljék fel veszteség nélkül a szaporulatot. A Termelőszövetkezeteiuk goudoskodjanak növekvő állatállományunk számára elegendő takarmány termeléséről. A termelési tervet úgy készítsék, hogy az állami kötelezettségek teljesítése mellett, a közös állománynak és háztáji álla toknak elegendő takarmány jusson Gondoskodjanak zöldtakarmányok kora tavasztól késő őszig való folyamatos termeléséről, vagy is a zöld futószalag biztosításáról, ele - gendő mennyiségű silótakarmányról és szemestakarmányról. Ezért a rétek és legelők gondozásával növeljék a takarmánynövények terméshozamát és vessenek minél több másodvetésü takarmányt is. A helyes takarmányozás és a , takarmánytermelés biztosítása érdekében szervezzenek taknrntónyos- brigádokat. " Az állattenyésztés fejlesztésű érdekében fokozzák termelő- ' zövetkezteink a saját erőből való rútkezéseket. Az építkezéshez szükséges anyagokat, minél nagyobb mértékben saját erejükből biztosítMmesBmmmmmmammmBamaamgasassmssssBSsasBassmmaBSSBB tűk és Igaerejük arányában milyen i mindenütt törekedjenek arra, hogy! mértékben kötelesek a közös mun-la növényápolás, aratás, cséplés kában rész trenn!. A magasabb ter-1 munkáit is közös erővel végezzék méseredmények elérése érdekében lel, B) Az áilatlenj'cssrtcs terén tégla és mészégetést, továbbá a vertfallal való építkezést. Az építkezést egész éven keresztül külön építőbrigádban folytassák. ív Termelőszövetkezetetek az '" állattenyésztésben a munkát úgy szervezzék meg, hogy minden állatfajtánál és minden telepen, tehát szarvasmarhatenyészetben, sertéstenyészetben, hizlalásnál, juhtenyésztésben, baromfitenyésztésben, létesítsenek külön brigádokat. A szavvasmarhatenyésztő-brigá- dotoba fejőnőket kell beállítani és minden fejőnőhöz tíz tehenet kell beosztani. Biztosítani kell minden három fejőnő mellé egy tehenészt, aki az istálló rendbentartásáról, a trágya kezeléséről gondoskodik és takarmányozásban segít. Nagyobb termelőszövetkezetekben, ahol sok borjú van, szervezzenek külön bor- júnevelő-brigádot is. A minisztertanács legutóbbi határozata értelmében azokban a termelőszövetkezetekben, ahol legalább harminc telién és húsz anyakoca vaii, más munkától felmentett állattenyésztőt állítsanak be, lehetőleg olyan tagok közül, akik állattenyésztési szaktanfolyamot végez tek. Az eddiginél sokkal nagyobb számban vonjanak be nőket az állattenyésztés munkáiba. Különösen fordítsanak nagy gondot arra, hogy a fejőst, borjúnevelést, baromfitenyésztést nők végezzék. 7 * ® Az állattenyésztés fejlesztése megköveteli azt Is, hogy termelő- szövetkezetei nk fokozott mértékben ügyeljenek az álategészségügyi szabályok betartására. Az istállókat, fiaztatókat, hizlaldákat tartsák rendben, meszeljék ki, fertőtlenítő eszközökkel szereljék fel. Készítsenek istállórendet, melyben írják elő az állatok gondozásával kapcsolatos munkák idejét és rendjét. A termelőszövetkezetek vezessék be az állattenyésztésben is a tervet túlteljesítő brigádok és tagok jutalmazását és így tegyék még inkább érdekeltté őket az eredmények fokozásában. Jutalmat azonban csak akkor lehet kiadni az állattenyésztésben dolgozók számára is, ha a termelőszövetkezet az állami kötelező beadást maradéktalanul teljesítette. A jutalmazások a következők legyenek: а) A szarvasma rlia tenyészt ő- brigádban annak a fejőnőnek, aki a gondozására bízott tehenekkel a megszabott tejhozam tervét a termelési tervben megállapított takarmánymennyiségből túlteljesíti, a terven felül termelt tej tizenöt százalékát adják ki természetben. A terven felül termelt tej további tíz százalékát az ugyanazon tehén- esoporbtal dolgozó tehenészek, ta- karmányosok, pásztorok szántóira adják ki, munkaegységeik arányában. б) A borjú és növendék-marha nevelőknek, ha a rájuk bízott állatokat teljes számban felnevelik és egész év folyamán nincs veszteségük, az egy évben elért munkaegységek szánnának tíz százalékát kell adni. c) Sertéstenyésztésben a sertéstenyésztőnek a részére kiadott kocáktól a meghatározott tervein felül két hónapos korig felnevelt malacok közül természetben adják ki minden ötödik malacot. d) Juhtenyésztésben, a gyapjú- nyírási terv teljesítése esetén, a terven felül nyírt gyapjú tíz százalékának megfelelő pénzértéket adjanak a juhásznak. A báránynevelési terv teljesítése után a juhász kapja meg természetben a terven felül felnevelt bárányok közül minden negyediket. c) Baromfitenyésztésben a barom fi t enyészt ö-br ígá d vezetőjének és tagjainak, munkaegységeik arányában, a barorufttojáshozam tervének túlteljesítése esetén ki kell adni a terven felül termelt tojás tizenöt százalékát, továbbá n terven felüli mértékben tenyésztett 1) A méhészetben a terv túlteljesítéséért, ha a viaszhozamra és a méhcsaládok számára megszabott tervet is teljesítették, ki kell adni természetben a méhész számára a terven felül termelt méz tizenöt százalékát. g) A szarvasmarha és sertéshfzII. lalö brigádok tagjainak a hizlalásra átadott állatok átlagos élősúlyára vonatkozó terv túlteljesítése esetén a terven felül minden száz kilogrammnyi súlytöbbletből eredő pénzvétel egynegyed részét ki kell fizetni, munkaegységeik arányában. 8. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében minden esetben a teljesített munkaegységek alapján kell folyósítani, ügyelve arra, hogy az előlegek mennyisége ne haladja meg a várA forgalmasán és becsületesen dolgozó tagok érdekében felhívjuk a termelőszövetkezeteket, hogy liozzanak rendszabályokat a hanyagokkal, lustákkal és naplopók- kal. szemben és tegyenek további intézkedéseket a munkafegyelem megszilárdításáért. a) A termelőszövetkezetek közgyűlésén hozzanak határozatot a kötelező munkaegységek szánjának felemelésére és mondják ki, hogy a tagok és azok családtagjai évenként száz-százhúsz munkaegységet kötelezően teljesíteni tartoznak. A kisgyermekes anyák részére pedig évi nyolcvan munkaegységet kell előírni. b) Minden termelőszövetkezet szigorúan tartsa be azt az alapszabályban lefektetett törvényt, hogy a jövedelemből a tagok és a dolgozó családtagok végzett munkájuk után, Tehát az egész évben teljesített munkaegységeik arányában részesüljenek. Miután a, jegyrendszer hazánkban megszűnt, termel őszövetfeezt eteknek a jövőben tagjaik részére fejadagot nem kell biztosítani, hanem a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó terményüket kizárólag a végzett munka arányában kötelesek szétosztani. Az évközben! előlegeket is ható munkaegységenként! részesedés ötven-hatvan százalékát. c) A jövedelem igazságos szétosztása érdekében termelőszövetkezeteink biztosítják, bogy a brigád- vezetők, valamint a munkacsapat- vezetők a tagok munkáját naponta felmérjék és a ténylegesen végzett munka után a munkaegységet pontosan beírják. Szánjanak szembe az egyeniősdiség nyílt és rejtett formáival és minden termelőszövetkezeti taggal tanítsák meg a munkaegységgel való számolás gyakorlatát, d) Szüntessék meg a termelőszövetkezetekben azt a káros állapotot, hogy a tagok rendszertelenül járjanak munkába. A brigádvezetők, munkacsapatvezetők rendszeresen értesítsék a tagokat a munka kezdetéről és helyéről. Azoktól a tagoktól pedig, akik a munkában figyelmeztetés ellenére sem jelennek meg, a termelőszövetkezet közgyűlésének (csoportér- tekczietóDek) határozata alapján naponként egy-két munkaegységet vonjanak le. III. Az alapszabály betartása és a szövetkezeti demokrácia 1. A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai helyezzenek nagy súlyt az alapszabály következetes megtartására. Gondoskodjanak arról, hogy a tagok földjeiket, állataikat alapszabály szerint bevigyék a közös gazdálkodásba, fordítsanak gondot az állam iránti kötelezettségek időben és maradék nélküli teljesítésére és növeljék a szövetkezeti és üzemi alapot, amely a tagok jólétének is alapja. Szembe keli szállni mindazokkal, akik a tagok jogait megsértik és azokkal is, akik az alapszabályokban előírt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. Az alapszabály az I-es és Il-es típusú termelőszövetkezeti csoportok számára is kötelező törvény. Felhívjuk azért az I. és II. típusú termeiőázövetkezeti csoportok vezetőit és tagjait, hogy alapszabályszerűen gazdálkodjanak, létesítsenek közös vagyont és földjeiket táblásán műveljék. 2 A termelőszövetkezetek a “* szövetkezeti demokrácia megvalósítása érdekében, minden hónapban legalább egyszer tartsanak közgyűlést és a vezetők részletesen számoljanak be a tagságnak a termelőszövetkezet helyzetéről. Az sák s ezért szervezzék meg a házi növendékbaromfi egynegyedét. elnökök, • Igazgatóságok, intézőbizottságok fontosabb ügyekben csak a közgyűlés és a csoportértekezlet határozata alapján intézkedjenek. A közgyűléseken jegyzőkönyvet kell vezetni ás a határozatokat írásba kell foglalni. Ki kell küszöbölni azt is, bogy a termelőszövetkezeti vezetők a tagság megkérdezése nélkül vegyenek fel hiteleket, ezért a jövőben ! kölcsönt csak a tagság kétharmad többségének közgyűlésen való határozata alapján lehet kérni és a hitelkérelemhez csatolni kell a közgyűlés erre vonatkozó határozatát. 9 Termelőszövetkezeteink szer- vezzék meg a közös szövetkezeti vagyon társadalmi ellenőrzését. Tegyék az ellenőrző bizottságot működő szervvé, amely évenként többször ellenőrizze a termelőszövetkezet gazdasági, pénzügyi tevékenységét. Gondoskodni kell arról, hogy a könyvelők az előírásoknak megfelelően naponként vezessék a nyilvántartási könyveket. /T Termelőszövetkezeteink a ve- * * zetés megjavítása érdekében az Igazgatóság tagjai közül válasz- sza.nak elnökhelyettest, aki az elnök távollétében önállóan is ellátja a termelőszövetkezet vezetését. Tor. melőszövetkezetelük vonják bo i vezetésbe a gazdálkodáshoz ért< középparasztokat és nőket, válasz szák be őket az igazgatóságba, í fegyelmi és ellenőrző bizottságit,- és az élenjáró nőtagokat bízzál meg a brigád- és munkacsapat ve zetésével is. A termelőszövetkezetek elnökei elnökhelyettesei, igazgatósági tag ja!, agronómusai, brigádvezetőf könyvelői, állattenyésztői sajátít sák el mielőbb a nagyüzemi gazdálkodás vezetésének tudományát, növeljék szaktudásukat, vegyenek részt szaktanfolyamokon, iskolákon. Termelőszövetkezetetek gon doskodjanak a tanfolyamon, iskolán -lévő tagok részére arról, hogy az ösztöndíj mellett havonta a tag legutóbbi tizenkét hónapban teljesített munkaegységei egy hónapra; eső részének — a tagság határozatától függően — öt ven-hetven százalékig, jóváírást kapjanak. IV. Termelőszövetkezeteink gazdasá< guk fejlesztése és erősítése melleit ne hanyagolják el az egyéni dolgozó parasztokkal sem jó kapcsolataik további fejlesztését. Ne rejtsék véka alá eredményeiket és segítsék az egyéni dolgozó parasztokat abban, hogy a számukra egyedül helyes útra, a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára térjenek. Ne feledkezzenek meg azonban arról se, hogy dolgozó népünk ádá?á ellenségei, a kulákok nem jó szem, mel nézik a szövetkezetek erősödését, fejlődését, és mindent elkövetnek, hogy azt meggátolják. Ami kevés az erejük, hogy nyílt támadást indítsanak ellene, ehelyett: alattomosan végzik romboló munkájukat, uszítanak a termelőszövetkezet ellen, rémhíreket koholnak és mindezekkel gyengíteni akarják a termelőszövetkezet és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között egyre inkább elmélyülő kapcsolatot. A kulákok aljas módon be akarnak furakodnl a termelőszövetktv zetbe, hogy belül folytassák kártevő tevékenységüket. A termelőszövetkezetek bátran vegyék fel aj harcot a kulákok és a velük szövetkezett egyéb ellenséges elemek; ellen, leplezzék le aljas törekvéseiket, söpörjék ki őket szövetkezeteikből és éberen őrködjenek, hogy a termelőszövetkezetbe egyet Ictj egy se furakodhasson be. A termelőszövetkezeteket harcukban erősítse az a tudat, hogy mellettük áll a munkások és parasztok állama, segíti és vezeti őket a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar 'dolgozó nép Ik'Ucs tanítója, Rákosi Mátyás, Mindig ott áll mellettük, nagy támogatásával a hatalmas Szovjetunió és amink nagy vezére, a bébtábor őre, a magyar nép legnagyobb barátja és segítője, a nagy Sztálin. .1 termclöszövetkczetclc m gépállomások élenjáró doU Hozóinak országos tanácskozása. Megalakult a Termelőszövetkezeti Tanács Szombaton délelőtt tartotta alakuló ülését a parlamentben a Termelőszövetkezeti Tanács. Kovács Iítvánnénak, a hatvani „Dózsa” tsz elnökének megnyitó szaval után Dobi István, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke tartotta meg beszámolóját. Bevezetésül hangoztatta, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács megalakításával virágzó termelőszövetkezeti mozgalmunk egyik jelentős határkövéhez érkeztünk el. A tanács megalakítása új fegyvert jelent dolgozó parasztságunk számára és bizonyítja, hogy a magyar nép demokráciája széles alapokon nyugszik, hogy az állam és a nép a mi hazánkban egyet jelent... A termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében a Termelőszövetkezeti Tanácsnak mindenekelőtt azt kell követelnie — mondotta —, hogy betartsák a termelőszövetkezet alapszabályát. Az alapszabály törvény számunkra, szent és sérthetetlen törvény, mint népi demokratikus államunk valamennyi jogszabálya. A Termelőszövetkezeti Tanácsnak különösen ébernek kell lennie a termelőszövetkezetek belső demokráciájával kapcsolatban. Dobi István ezután arról beszélt, hogy a Termelőszövetkezeti Tanácsnak Rákosi elv társ november 30-i beszédének szellemében azon kell fáradoznia, bogy megszilárduljon a szövetkezetekben a munkafegyelem. Feladata, hogy elősegítse a szövetkezetekben a vezetés megjavítását. Szorgalmaznia kell, hogy a termelőszövetkezetek vezetésébe megfelelő számban vonják be a nőket, a fiatalokat és a volt középparasztokat. Erőteljesen kell támogatnia a fiatal, nemrég alakult, I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokat. A Termelőszövetkezeti Tanácsnak szorgalmaznia kell a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését is a termelőszövetkezetekben. Ez azt jelenti, hogy mindenütt meg kell honosítani a termelésben az élenjáró tudományos eljárásokat, ame* lyeknek segítségével magasabb terméshozamot érhetünk el. Mi is gazdag eredményeket érünk cl, ha' követjük eszményképünk, a szövőjét parasztságnak olyan jől bevált agrotechnikai eljárásait. Nem szabad elfeledkezni rölas hogy a Termelőszövetkezeti Tanács céljait csak az ellenség elleni kemény küzdelem valósíthatja meg. Le kell csapni a nép ádáz és mindenre elszánt ellenségére, ahol csak felüti fejét. A Termelőszövetkezeti Tanács tagjának lenni: kitüntetésnek számít, de ez egyben kötelezettséget is jelent. Mindenekelőtt példamutatásra kötelez. Bízom abban, hogy megtesszük mindazt, amit elvár tőlünk a Párt, amit példamutatásával és útmutatásával kijelölt számunkra népünk nagy vezére, dolgozó parasztságunk nagy jótevője és atyja, a, ml forrón szeretett Rákosi Máf.v-'~ elvtársunk. 2
