Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-25 / 275. szám

1951 november 25, vasárnap. N E V L A P A Magyar Népköztársaság kor- Bányát, melynek a legfőbb törek­vése az, hogy a magyar nép szá­néra a békés építőmunka lehető­ségét, a gazdasági és kulturális fel- emelkedést biztosítsa, egész tevé­kenységében a nemzetek közötti béke és baráti együttműködés esz­méi, a világ békéjének és bizton­ságának szempontjai vezérlik. Ép­pen ezért a Magyar Népköztársa­ság kormánya jogának és köteles­ségének tekinti, hogy az egész vi­lág közvéleménye előtt rámutas­son arra, hogy az Amerikai Egye­sült Államok kormánya az ENSz alapokmányában lefektetett eszmé­ket meghazudtolva a fennálló nem­zetközi megállapodásokat semmibe- véve, a Magyar Népköztársaság jo­gait, függetlenségét és állami szu- verénitását durván megsértve, soro­zatosan beavatkozik a Magyar Népköztársaság belső ügyeibe, gaz­dasági fejlődését akadályozni, de­mokratikus állami és társadalmi rendszerét aláásni és megdönteni igyekszik, s ezzel a Magyar Nép- köztársaság és a magyar nép bé­kéjét és biztonságát veszélyezteti. 1. Okmányilag beigazolást nyert, hogy valahányszor a magyaror­szági fasiszta és fasisztabarát reakciós elemek az országban fenn­álló demokratikus rendszer meg­döntése céljából összeesküvést szerveztek, ezekben az összeesküvé­sekben nemcsak tevékeny részt vettek, de azokban kezdeményező és irányító szerepet játszottak az Egyesült Államok kormányának, ügynökei, sőt nem kis számban an­nak hivatalos állami funkciót be­töltő diplomáciai és más képvise­lői. Nagy Ferencnek és társainak a fennálló demokratikus rendszer el­len irányuló összeesküvését Schofield Arthur amerikai követ, Kovács György alezredes, az ame­rikai katonai misszió tagja, Ecker- Rácz, az amerikai követség gaz­dasági szakértője, Himmler Márton amerikai megbízott és mások su­galmazták és ösztönözték. A Mindszenty-féle összeesküvés­ben, amely a régi reakciós rend­szer visszaállítására és a Habs­burgok restaurációjára irányult, aktív szerepet játszottak Shelden Chapin amerikai követ, Stephen A. Koczak követségi titkár és a bu­dapesti amerikai követség több más beosztottja. A Rajk László vezetése alatt álló provokátor és gyilkos banda összeesküvésében, amelynek értelmi szerzői Allan Dulles, az amerikai titkos szolgálat vezetője és az ő közvetlen munkatársa, Noel H. Field voltak, ugyancsak tevékeny része volt Chapin követnek, Himm­ler Mártonnak és Kovács György alezredesnek. Grősz József és bűntársai össze­esküvésének kezdeményezését és irányítását Chris G. Petrow és William A. Sherer amerikai kö­vetségi titkárok és több más kö­vetségi beosztott tartották kezük­ben. 2. ügy a felsorolt összeesküvések leleplezése során, mint számos esetben megállapítást nyert, hogy az Egyesült Államok hivatalos kö­zegei a kémek, kártevők és szabó- tőrök egész hálózatát építették ki és tartották fenn országunkban, amely hálózatnak irányítói és szer­vezői között vezető szerepet ját­szottak az Egyesült Államok bu­dapesti követségének tagjai. — Amerikai diplomaták diplomáciai előjogaikkal .amerikai ipari szak­emberek számukra biztosított moz­gási szabadsággal visszaélve, ma­gyarországi tartózkodásukat arra használták fel, hogy normális diplomáciai tevékenység helyett az amerikai titkos szolgálat számára kémtevékenységet folytassanak és az amerikai kormányszervek íől ka­pott utasításoknak megfelelően kártevő és szabotázscselekménye­ket valósítsanak meg. Paul Ruedemann és George Itaryiantine amerikai állampolgá­rokat 1945-ben azzal az utasítással küldték Magyarországra, hogy mint a MAORT-vállalat amerikai Tezetői ezt a pozíciójukat a ma­gyarországi olajtermelés csökken­tésére és aláásására használják fel. Nevezettek ezt a megbízatásukat végrehajtva a vállalat számos ma­A magyar kormány nyilatkozata az Amerikai Egyesült Államok ellenséges politikájáról gyár állampolgárságú vezetőjét kártevő és szabotázscselekmények elkövetésére szervezték be. 1947 folyamán James McCarger, a budapesti amerikai követség tit­kára, Mc Clemens, az amerikai hadsereg kapitánya és Jack Guinn, a CIC-nek az Egyesült Államok hivatalos kémszervezetének hír. szerzője, aki Magyarországon mint ,.amerikai újságíró” tartózkodott, az általuk kémszolgálatra beszer­vezett jobboldali szociáldemokra­ták: Peyer Károly, Pvsky-Schmidt Frigyes és mások felhasználása út­ján rendszeresen foglalkoztak kémadatok gyűjtésével és továbbí­tásával az Egyesült Államok kor­mánya számára. Róbert A. Vogeler ezredest, aki 1942 óta az amerikai kémszolgá­lat hivatásos alkalmazottja, a hi­vatalos amerikai katonai szervek azzal a megbízással küldték Ma­gyarországra, hogy a Standard­gyár felügyeleténe k ürügye alatt kémtevékenységet folytasson, kém­hálózatot és szabotázst szervezzen. Vogelerrel ebben a tevékenységében együttműködtek John H. Stckes ezredes és John T. Hoyne alezre­des, a budapesti amerikai követ­ség katonai attaséi, Edard A. Mag és Jule B. Smith kereskedelmi at­tasék és mások. A Magyar Népköztársaság ellen irányuló kémtevékenység miatt a magyar hatóságok kénytelenek vol­tak kiutasítani Magyarországról a budapesti amerikai követség kö­vetkező beosztottjait: Peter J. Kopcsak és John T. Meryil alezredeseket, az Egyesült Államok budapesti katonai attasé­jának beosztottjait, akik amagyar. jugoszláv határon katonai objek­tumokat fényképeztek, Stephen A. Koczak-ot és Robin E. Steussy-t, a budapesti amerikai kö­vetség tisztviselőit, akik rendszere­sen foglalkoztak kémkedéssel és embercsempészéssel, Harnes B. Kraft ezredes katonai attasét, John T, Hoyne alezredes helyettes katonai attasét és Do­nald E. Griffin őrnagy, helyettes légügyi attasét, akik a Geiger—Vo­geler—Sa nders-féle kémkedési ügy­ben vettek részt, William A. Sherer követségi má­sodtitkárt, Ruth R. Tryon követ­ségi segédattasét és Mary Eich kö­vetségi irodatisztviselőt, akiknek kémtevékenységére Grősz József és társai összeesküvésének leleplezése derített fényt. Seiden Chapin t, az Egyesült Ál­lamok budapesti követét a Mind- szenty-összeesküyéssel kapcsolatos kémkedési és diverziós működésből kifolyólag a magyar kormány ké­résére az Egyesült Államók kormá­nya hazarendelte. Ezenkívül kétséget kizáró módon beigazolást nyert, hogy kémtevé­kenységet folytattak a budapesti amerikai követség következő beosz­tottai, akiket az Egyesült Államok kormánya még leleplezésük előtt hazarendelt: John H. Stokes ezre­des, katonai attasé, Hilbert F, Muenter ezredes légügyi attasé, Emery Király követségi attasé, Jule B. Smith kereskedelmi atta sé, Edward A. Mag kereskedelmi attasé, James McCarger követségi titkár, Edward G. Reynold konzul, Howard J. Hilton helyettes keres­kedelmi attasé, Chris G. Petrow követségi titkár, Malcolm Toon kö­vetségi titkár és Louis Revey saj- tőattasé. 3. Az Egyesült Államok kormá­nya ünnepélyes nyilatkozatban és nemzetközi megállapodásokban is­mételten kötelezettséget vállalt az országa területén, vagy az általa megszállt területeken tartózkodó háborús bűnösök kiadására, ezt a kötelezettségét azonban többszáz magyar háborús bűnöst illetőleg, akiknek kiadását a Magyar Nép- köztársaság kormánya névszerint ismételten kérte, mind a mai napig nem teljesítette. Az Egyesült Álla­mok által ilymódoa pártfogolt és a magyar nép ítélete alól kivont há­borús bűnösök között a magyar fasizmusnak olyan főkolomposai is szerepelnek, mint néldául Werth Henrik volt nyilas vezérkari főnök/ Vajtha Ferenc, Jurcsek Béla, a Szálasi-kormány tagjai, Heszlényi József nyilas tábornok, Marschalkó Lajos, Páiffy-Daun József és más notórius magyar fasiszták. 4. Az Egyesült Államok kormá­nya, amely a Magyar Népköztársa­sággal diplomáciai kapcsolatot tart fenn, ugyanakkor támogatja a ma­gyar fasiszták és más reakciós elemek vezetése alatt működő ame­rikai „magyar szövetséget” és a ma­gyar demokrácia elvetemült árulói­ból alakult „magyar nemzeti bi zottmányt”, amelyek nyíltan hábo­rúra uszítanak a Magyar Népköz- társaság ellen. Az Egyesült Álla­mok vezető kormányférfiai Tru man elnökkel és Acheson külügy­miniszterrel az élükön, számos al­kalommal kifejezték együttérzésü­ket ezekkel a szervezetekkel. Tru­man elnök az „amerikai—magyar szövetség” 1950 októberében tartott kétnapos konferenciájához intézett levelében arról beszélt, hogy „a kommunista elnyomás alatt szenve­dő magyarnép”, végül fel fog„sza badulüi”, legutóbb ezévi október 13-án ugyancsak Truman elnök az „amerikai magyar szövetség” reak­ciós vezetőinek küldöttsége előtt kijelentette, hogy az Egyesült Álla­mok mindent megtesz arra, hogy Magyarországon ,,ugyanolyan sza­badságot” teremtsen, „mint amilyet mi élvezünk itt Amerikában”. Ilyen és hasonló kijelentéseivel Truman elnök maga tesz tanúságot arról hogy az Egyesült Államok kormá­nyának politikája a Magyarorszá­gon fennálló demokratikus rend­szer megdöntésére, a régi népelle­nes, reakciós rendszer visszaállítá­sára irányul. Az Egyesült Államok kormánya rendszeresen gyűjti és toborozza a Magyarországról megszökött hábo­rús bűnösöket, fasisztákat, nyilaso­kat és más antidemokratikus reak­ciós elemeket és azokat a Magyar Népköztársaság ellen irányuló ter­veinek megvalósítására használja fel. Németország és Ausztria ame­rikai övezetében az amerikai ható­ságok lehetővé teszik számukra, hogy a háborús bűnö'sök hivatalos jegyzékében szereplő Kisbarnaki Farkas Ferenc fasiszta tábornok Szálasi kémelhárító szolgálatának volt vezetője és Zakó András fa­siszta vezérőrnagy irányítása alatt katonai alakulatokat szervezzenek: A „Hadak útján’’ című, Nyugat- Németország amerikai övezetében megjelenő magyarnyelvű fasiszta lap, a Zakó András vezetése alatt működő , magyar harcosok bajtársi közössége” elnevezésű magyar fa­siszta katonai szervezet közlönye, 1950 május havában megjelent 13. számában a szervezet programját így foglalja össze: „1. A hontalan magyarság haza­térésének csakis fegyveres erőszak nyithat utat. 2. Ehhez a magyarság önereje elégtelen és egyedül az Egyesült Államok fegyveres ereje jöhet szá­mításba. * 3. Jogosan remélhetjük, hogy a világesemények várható alakulásá­val az Egyesült Államok katonai ereje utat nyit hazatérésünkhöz.” Az amerikai hatóságok ezt a ma­gyar fasiszta katonai szervezetet nemcsak megtűrik és támogatják, de egyenesen utasítják a fasiszta emigráció tagjait, hogy ahhoz csat­lakozzanak. Az Egyesült Államok kormánya nemcsak irreguláris magyar kato­nai szervezetek létesítését mozdítja elő, hanem attól sem riad vissza, hogy a reguláris amerikai hadsereg keretén belül a Magyarországról és más országokból nyugatra szökött háborús bűnösökből, fasisztákból és más reakciós elemekből külön fa­siszta egységeket állitson fel. Az Egyesült Államok képviselűháza ezévi augusztus 17-én anyagi tá­mogatást szavazott meg az ilyen „nemzeti alakulatok” szervezésére az „Atlanti Paktum szervezetének hadiereje keretében” és azóta ilyen alakulat szervezése többek között magyar szökevényekből az Egyesült Államok területén már meg is in­dult. 5. Az Egyesült Államok kormá­nya rendszeres rágalomhadjáratot folytat a Magyar Népköztársaság ellen. Az e kormány által sugallt állandó rágalmazó sajtóközlemé­nyekről és az amerikai állam pén­zéből fenntartott speciális rágal- mazóorgánumrói, az , Amerika Hangja” rádióadásairól nem is szólva, felelős amerikai kormány­férfiak és politikusok — Truman elnöktől kezdve Acheson külügymi­niszteren át Mundt McCarreu és számos más szenátorig és Clay tá­bornokig — évek óta teszik a kép­telennél képtelenebb rágalmazó nyi­latkozatokat a magyar népi demo­krácia ellen, azzal a nyilvánvaló céllai, hogy a Magyar Népköztár­saság halálos ellenségeinek, a ma­gyar fasisztáknak a demokratikus rendszer megdöntésére és a régi rend visszaállítására irányuló- ak­namunkáját bátorítsák és ösztö­nözzék. Ugyanezt az aknamunkát szol­gálja az ú. n. „Szabad Európa” rá­dió. amelyet Németország amerikai övezetében, amerikai pénzen (amit Clay tábornok elnöklete alatt gyűj­töttek), amerikai irányítás alatt és hivatalos amerikai személyiségek (Barkley alelnök, Paco hadügyi ál­lamtitkár és mások) pártfogása alatt állítottak fel s amelynek ma­gyar részlege „szabad Magyaror­szág hangja” néven naponta tizen­két órán át sugározza adásait az­zal a kizárólagos és beavatott cél­lal, hogy a Magyar Népköztársaság ellen aljas fasiszta propagandahad­járatot folytasson. 6. A Magyar Népköztársaság kor­mánya őszintén törekszik arra, hogy békés gazdasági kapcsolatait a többi országokkal — tekintet nélkül azok államberendezkedésére — egymás gazdasági érdekeinek kölcsönös figyelembevétele mellett minél nagyobb mértékben kiszéle­sítse. Az Egyesült Államok kormá­nya ezzel szemben a maga részéről felmondta a Magyarországgal még 1925-ben kötött barátsági, konzuli és kereskedelmi szerződést és egy­re erősebb nyomást gyakorol a nyugateurópai országokra abban az irányban, hogy a Magyar Népköz- társasággal fenntartott kereskedel­mi kapcsolataikat korlátozzák. Az Egyesült Államok kormánya ezt a nyomást azzal indokolja, hogy meg akarja akadályozni hadianyagok­nak és hadicélokra felhasználható nyersanyagoknak Magyarországra való szállítását. A valóságban az Egyesült Államoknak a Magyar1 Népköztársasággal szemben köve­tett diszkriminációs politikája a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődésének -megakadályozását cé­lozza és az Egyesült Államok kor­mányának a magyar népi demokrá­ciával és a magyar néppel szemben táplált ellenséges érzületét juttatja kifejezésre. Erről tanúskodnak pél­dául olyan tények, mint egy Nyu- gat-Németországon keresztül Ma­gyarországra irányított sinrako- mány leszállításának megakadályo­zása az Egyesült Államok németor­szági főbizottsága által ez év má­jusában, vagy az Egyesült Álla­mokban vásárolt tizenöt kg. stre­ptomycin kiviteli engedélyének megtagadása, vagy például a new- yorki rádió ezévi október 3-i adá­sának az a közlése, hogy az ame­rikai kereskedelmi minisztérium egy holland kereskedelmi céget és egy svájci vállalatot kizárt az amerikai exportkereskedelemből mert a két cég Magyarország ré­szére ipari gépeket szállított. 7. Különösen cinikus formában nyilvánul meg az Egyesült Államok kormányának ez a Magyar Nép- köztársasággal szemben tanúsított ellenséges magatartását tükröző gazdasági nyomása a fasiszták ál­tal elhurcolt magyar javak vissza­szolgáltatásának megtagadásában. A békeszerződés 30-ik cikkében az Egyesült Államok kormánya kö­telezettséget vállalt azoknak a ma­gyarjavaknak a visszaszolgáltatásá­ra, „amelyeket a német haderő vagy hatóságok erőszakkal vagy kény- szerrel hurcoltak el Magyarország területéről Németországba és ame­lyeknek azonossága megállapít­ható.” Az Egyesült Államok kormánya ezt a visszaszolgáltatási kötelezett­ségét durván megszegte. A fasisz­ták által elhurcolt magyar javak túlnyomó és legértékesebb részét a mai napig sem szolgáltatták visz- sza, részben eladták, elárverezték vagy elajándékozták, részben azo­kat mindmáig Németország és Ausztria amerikai övezetében tart­ják vissza. 1948. április 15-én, az amerikai hatóságok a visszaszolgál­tatást minden alap és elfogadható ok nélkül leállították és a magyar visszaszolgáltatási misszió tagjait Németország amerikai övezetéből kiutasították. Ezután a visszaszol­gáltatás több mint három évig tel­jesen szünetelt. Folyó évi április 21-én a Magyar Népköztársaság kormánya és az Egyesült Államok kormánya között megállapodás jött létre, amelyben az Egyesült Államok kormánya ismét megerősítette visszaszolgáltatási kötelezettségét. Ennek ellenére az amerikai hatóságok a visszaszol­gáltatás alá eső magyar vagyon­tárgyaknak csak egy jelentéktelen részét szolgáltatták vissza, jogtala­nul és önkényesen visszatartva mondazokat a vagyontárgyakat, amelyekről előzőleg maguk az ame­rikai hatóságok megállapították és okmányilag elismerték, hogy azo­kat a Magyar Népköztársaságnak vissza kell szolgáltatni. 8. A Németország amerikai zó­nájában lévő fasiszták által kibnr- colt és törvénytelenül visszatar­tott magyar vagyontárgyak között különleges helyet foglal el a ma­gyar nemzet egyik értékes műkin­cse, az úgynevezett „szent ko­rona” ennek a műkincsnek a visz- szaadását az Egyesült Államok kor­mánya azzal az indokolással uta­sította el, hogy azt nem erőszak­kal hurcolták el, hanem . azt „ma­gyar tisztek egy csoportja”, vagyis a Hitler-Németország szolgálatában álló fasiszta háborús bűnös Szá­lasi-kormány tisztjei helyezték amerikai övezetbe. Kétségbevonhatatlan tény, hogy a szóbanforgó műkincs a magyar állam tulajdona, tehát senki más azt a Magyar Népköztársaság kor­mányának akarata ellenére senki­nél semilyen célra sem letétbe he­lyezni. sem őrizetben tartani nem jogosult. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kormányát a ko­rona visszaadásának megtagadásá­nál be nem vallott politikai célok vezetik, amelyek a Magyar Nép- köztársaság ellen irányuló kalan­dortervekkel állanak szoros kapcso­latban. A fentebb elmondottak nyilván­valóan bizonyítják, hogy az Egye­sült Államok kormánya a Magyar Népköztársasággal szemben követ­kezetesen ellenséges magatartást tanúsít. Ezzel és csakis ezzel magyaráz­ható meg az, hogy az Egyesült Államok kormánya bár a békeszer­ződés „bevezetésé”-ben ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja Ma­gyarországnak az Egyesült Nemze­tek tagjai sorába való felvételére irányuló kérelmét, valahányszor ez a kérdés az Egyesült Nemzetek Szervezetében tárgyalás alá került, a legélesebben Magyarország fel­vétele ellen foglalt állást és a be­folyása alatt álló országok képvise­lőire gyakorolt nyomásával Ma­gyarországnak az ENSZ tagjai so­rába való felvételét mindezideig el­gáncsolta. A Magyar Népköztársaság kor­mánya leszögezi és az egész vilá" közvéleményének figyelmét felhív­ja arra a körülményre hogy az Ame­rikai Egyesült Államok kormányá­nak a Magyar Népköztársasággal szemben tanúsított és fentiekben ismertetett ellenséges viselkedés és tevékenysége: a) Az Egyesült Államok kormá­nya részéről a békeszerződésben vállalt kötelezettségeinek durva megszegését jelenti; b) szöges ellentétben áll a nem­zetek közötti békének és baráti együttműködésének az ENSz alap­okmányaiban leszögezett elveivel, és éppen ezért

Next

/
Thumbnails
Contents