Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-26 / 250. szám

baromfit gyűjtöttek be Pátrohán. Legjobb teljesítő Pázmány Ká­roly volt, aki beadási kötelezettsé­gén felül 17 kilő baromfit és 150 darab tojást adott be „0” jegyre. Gerzsenyi Albert 11 kiló baromfit és 80 darab tojást adott kötelezett­ségén felül a dolgozók államának. Borbély Géza burgonyabeadásbau járt elöl jó példával. 21 mázsa bur­gonyát szállított az átvevőhelyre. Varga György kötelezettségén filiil 9 mázsa. Petrő András pedig 5 mázsa kukóricát adott az állam­nak. Kellett is ez az előrehaladás, különösképpen baromfibeadásban, mert szégyenszemre még mindig 20.5 százaléknál tartanak a pátro- haiak. A tojásbegyűjtés eredménye is csak 62.7 százalékos, pétiig a 75 százalékot törvény szerint már régen el kellett volna érniöte ■ A begyűjtési bét nem volt ered­ménytelen Pátrohán. Azonban burgonyából, kukoricából és forgóból messze állnak még a terv száz százalékos teljesítésétől. A burgonyabegyüjtés eredménye a begyűjtési bét végével 72.ő" száza­lékos volt Pátrohán, a kukorica- begyűjtés eredménye 67, a forgó- begyűjtési pedig 77.8 százalékos. Láthatni hát, hogy a pátrohai dol­gozó parasztoknak még jobban kell igyekezniük, hogy megkaphassák ök Is a szabadpiaci értékesítés ju­talmát. Miért nem örizöje a nagyecsedi tanács az állami fegyelemnek? Hadd hallja most újból saját szavát Berki István elvtárs, Nagy- ecsed tanácselnöke: „Ebből a ver­senyből nekünk kell győztesen ki­kerülni, s mi is leszünk a győzte­sek, úgy akarjuk!” — ezt mondta, amikor a nagyecsedlek elfogadták a tyukodi dolgozó parasztok ver­senyfelhívását. Hadd hallják most fijból saját vállalásukat a-nagy­ecsedi dolgozó parasztok: „Októ­ber 15-ig 110 százalékra, október 20-ig 140 százalékra, november el­sejéig pedig 160 százalékra telje­sítjük kukoricabegyűjtési tervün­ket- Tíz százalékkal még többet vállalunk, mint a tyukodiak”. Ezt fogadták. S vájjon hogy állják szavukat? Ügy néz ki a dolog, hogjt nem becsülik meg saját szavukat sem. Még inkább nem tartják be azt a tör­vényt, amelyet a nép álla­ma szaoott meg számukra ugyanúgy, mint valamennyi ' község dolgozó parasztja számára. Mert Nagyecsed kukoricabegyűjtési tervének teljesítése még most sem több harminc százalékosnál. Pedig a vállalás szerint már legalább 150 százaléknál kellene tartanlok. Volt nap, amikor mindössze 14 má­zsa kukorica gyűlt be a községben. A nagyecsedi begyűjtési hét ,,ered­ménye” összesen 908 mázsa kuko­rica volt. Ebből az első nap 718 mázsát adtak be. Látható tehát, hogy a többi napon nem nagyon igyekeztek. Súlyos múlasztás terheli a nagy­ecsedi pártszervezetet, amely a szervezett népnevelőcsoportok mun­kájával — helyesebben mondva, azok hijjával — nem adott lendüle­tet a begyűjtésnek. Súlyos múlasz­tás terheli a községi tanácsot, élén Berki István -tanácselnökkel. Azért, mert a tanács, mint az állám- liatalom szerve, nem tart- tatta be a törvényt a dol­gozó parasztokkal, azt maga Is semmibevette. Emellett szól, hpgy több, mint kétszáz dolgo­zó paraszt van Kagyecscdcn tör­vényszegő, akik nem teljesítették még kukoricabeadási kötelezettségü­ket. S a tanács mit sem tett, hogy felemelje a fegyelmezetlenek beadási kötelezettségét, ily- mődon „büntetve” meg az állami fegyelem megsértőit. Pedig a dol­gozók állama nemcsak jutalmazza az élenjárókat, de meg Is bünteti azokat, akik nem teljesítik kötele­zettségüket. Ennek kell érvényt izereznle a nagyecsedi tanácsnak is! ügy tettek eddig, mintha nem tudnák, hogy a tanácsnak is köte­lessége öt .vagy tíz Százalékkal fel­1,11 111 1 U.1, ............. emelni a mulasztók beadásának mennyiségét, sőt joguk, kötelességük a törvény ellen vétőkkel kártérítést fizet­tetni, amely nem kevesebb, mint búzakí- logrammonkint két forint — S amellett a még be nem adott ter­ménymennyiség beadása. Nagyecsed mossa le mielőbb a községen esett nagy szégyent, s ha vállalásukat nem is teljesítik ha­táridőre — mert azt is meg kellett volna beszélnie a pártszervezetnek és a tanácsnak a dolgozó parasz­tokkal, bizonyára nagyobb ered­ményt értek volna el — mielőbb hagyják messze maguk mögött a szégyenteljes 30 százalékot. A tiszadadaiak vállalásuk jobb teljesítésével kerüljenek az elsők közé Tiszadada dolgozó parasztjai is úgy határoztak, hogy' terménybe- gyüjtési terveik túlteljesítésével méltón veszik ki részüket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére folyó béke- begyüjtésí mozgalomból. Az ünnepélyes begyűjtési bét eredményeként hat és fél vágón kukorica, három vágón burgonya és hét vagonnál több forgó gyűlt be Tiszadadán. Azonban nem kielégí­tő eredmény ez vállalásukhoz ké­pest. A begyűjtési terv teljesítésé­nél jóval nagyobb eredményekkel kellene már dicsekedniük. Ennek ellenére még mindig 52 százaléknál tartanak a kukorlcabegyűjtésben, 73 százaléknál a burgonyabegyüj- tésben, 70 százaléknál a forgóbe- gyüjtésben. Minden tissadadai dolgozó pa­rasztnak követnie kell Varga- Sándor, Nógrádi Károly, Járón Sándor s a többi élenjáró pél­dáját, akik túlteljesítették ter­ménybeadási kötelezettségüket. Vállalták a tiszadadaiak, hogy ok­tóber 25-re minden őszi szántás­vetési munkát elvégeznek. Október huszonötödiké elérkezett, de nem fejeződtek be az őszi munkák Ti­szadadán. A kukoricát, burgonyát, forgót betakarították, az árpát, rozsot is elvetették, azonban a bu- zavetés eredménye 67 százalékos, őszi mélyszántást még alig végez­tek, eredményük még a 20 százalé­kot sem éri el. Nem állta szavát Tiszadada. Éppen ezért sürgősen köszörüljenek a csorbán a termény- begyűjtés, az őszi szántás-vetés meggyorsításával. QhpölejMti kilóiml keoeie.bb.„ A minap történt Ujfehér- tón, hogy K. Varga János kulák az hitte, csavarosabb £sze van, mint akárkinek. Kukoricát vitt a terményát- vevőbe, S a szekér mögött ráállt ő is a hídmérlegre. Hadd mutasson nyolcvan ki­lóval többet a kukorica. Mi­vel ő maga éppen nyolcvan kilót nyomott. K, Varga János neve mellé azonban mégis nyolcvan kiló­val kevesebb kukoricát írtak, mint amennyit a kulák terve­zett. Mert Gál elvtárs, a ter­ményátvevő észrevette a csa­lafintaságot. Az eset nemcsak a kulák agyafúrtságára jellemző De arra is, hogy az újfehértói pártszervezet és a tanács az osztályharc helyes vitelével nem tanították még meg a községbeli kulákokat arra, hogy mit sem nyomnak már a latban. — Mert K. Varga János nagyhangon förmedt rá az őt figyelmeztető ter- ményátvevőre: „Mit figyel­meztet maga, oda állok, aho­vá akarok“. Az újiehértói, pártszervezeten és tanácson múlik, hogy ne járjanak ilyen nagy mellel a községben a K. Varga Jánosok. Alapve­tően szükséges ez ahhoz, hogy Ujfehértó végre lemossa magáról azt a szégyent, ami a terménybegyüjtésben való alapos elmaradással ragadt rá. , NÉPLAP# 1951 október 26, péntek. Munkához látott a nyíregyházi Lakatosipari Válialat új pártvezetősége Az elmúlt héten tartották uie? a nyíregyházi Épületlakatosipari Vállalat kommunistái beszámoló és vezctőségválnsztó taggyűlésüket. Uj, friss erőkkel gyarapodott akkor a vezetőség, ezenfelül a taggyűlés értékes határozatokkal, segítette az új vezetőket. Ez természetesen egymaga nem elegendő, csak alapot ad a további munkához. Hiszen a taggyűlés nem tesz csodát, hogy varázsütésre megszűnjön minden eddigi hiba. A munka megjavításához már az új vezetőség és a tagság bosszú fá­radságos munkája és a felsőbb pártszervezet segítsége szükséges. Kedd este ült össze elsőízben az új vezetőség. Cs. Nagy elvtárs, a Vá­rosi Pártbizottság tagja segítette az első megbeszélést. Először is az egyes vezetőségi funkciókat osztották szét egymás között. Valamennyien egyetértet­tek abban, hogy Szikszói elvtárs tudja legin­kább ellátni a titkári teendő­ket, hiszen alig egy hónapja jött visz- sza a háromhónapos pártiskoláról. Már armakelőtte jó munkát vég­zett a pártszervezet vezetőségében, úgyhogy gyakorlati tapasztalatai is vannak. A régi pártvezetőség tag­jai közül még Tóth Sándor esz­tergályos maradt, aki továbbra is a pártelnöki tisztséget, a titkár munkájának közvetlen támogatását vállalta. Nagy elvtárs, aki eddig kultúrfelelős volt, most propagan­dista lett. Egyébként a legjobb la­katosbrigád tagja. A műszakiak közül is találunk a vezetőségben: Kiszely elvtársat, a lakatosból lett normást, szervező titkárnak válasz­tották. A munkakörök megbeszélése csak kiindulás és még további segítsé­get kell kapniolc ahhoz, hogy a határozati javaslatok és az üzemi háromszög megbeszélése alapján komoly A régi vezetőség egyik komoly hi­bája éppen az volt, hogy Várhídi elvtárs maga végezte a vezetőség munkáját. Az új vezetőség tagjaira is csak úgy támaszkodhat komo­lyan Szikszai elvtárs, ha minden vezetőségi ülésen rövid jegyző­könyvben rögzítik a következő hét feladatait és minden esetben meg­határozzák a végrehajtásért felelős vezetőségi tag nevét és a megoldás határidejét. A jegyzőkönyv uiupjáu u következő héten szigorúan ellen­őrzik a határozatok végrehajtását. Emellett aztán hosszabb lejáratú, egyhónapos, majd liúromhónapoS munkaterv kidolgozásával biztosít­ják a pártszervezet tervszerű mun­káját. A legfontosabb tennivalókrd rávilágított a taggyűlés. A liarma-j dik negyedévi tervteljesítés során az üzem az ország húsz épületla­katosipart vállalata között, harma­dik helyre került. Évi tervük befe­jezését a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom tiszteletére, novem­ber 20-ra vállalták és ennek meg­valósítására kelt most mozgósítani az üzem dolgozóit. A vállalatvezetés munká ját nem segftette eddig kellőképpen a pártszervezet vezetősége, holott an­nak ellenőrzését és támogatását az üzemi pártszervezet legfontosabb feladatává tette a Pártkongresszus határozata. Még az üzemi három­szög összehívása is állandó • nehéz­ségébe került a vállalatvezetőnek. Szikszai elvtárs már az első üzemi háromszög ülésen tájékozó­dott a legfontosabb feladatokról és nem kétséges, hogy bírálataival is támogatja majd a gazdaságvezetés munkáját és serkenti a' dolgozók bírálatának, javaslatainak kibonta­kozását, ami eddig igen hiányzott. Alig folyt üzemi népnevelő mun­ka és pár mozgatható pépnevelőt vettek igénybe hétről-hétre falujá­rásnál, tszcs patronálásnál és min­den egyéb megmozdulásnál. Most három tíz-tagú népnevelő csoportot szerveznek, amelyek felváltva vég­zik a külső agitáclós munkát és ugyanakkor megoszlik az tizem népnevelő munkáját is. Igen fontos feladat lesz az IJB megerősítése mely eddig inkább, csak papíron szerepelt és igen kis részt vállaló a verseny szervezéséből. Maga Ka­sztos elvtárs, akit Bosnyák elvtárs, a Mk.MOSZ megyei titkára büro­kratikus módon állított az UB élé­re, a pártszervezettől teljesen el­szakadva végezte munkáját. Több, mint másfél esztendő óta a régi vezetőség ismételt kérésére sémi igazolta át magát Gyulatanyáról az tizeiül pártszervezethez és állítása szerint ma Is tagjelölt. Nem vett részt a pártéletben, taggyűléseken és emellett a tanulástól is mereven elzárkózott. Jogos bírálat érte a taggyűlésen a régi vezetőséget az oktatás elhanyagolásáért A politikai iskolák megindítása is egy hetet késett az tizemben. Most a középfokú és alapfokú politikai iskolahallgatók mellett komolyan foglalkoznak majd a vidékről be­került átképzésükkel. Ezt Szikszai elvtárs vállalta. Külön szemináriu­mon tanulnak majd a DISZ szer­vezet tagjai. Közülük kerül ki az agitációs brigád és az újjászerve­zett kultúrcsoport legtöbb tagja és elsősorban közülük meríti utánpót­lását a pártszervezet. A tag- és tagjelöltfelvétel ütemét is meg akarják gyorsítani Szikszai elvtúrsék és a tagjelöltek foglalkoztatásával el akarják érni, a tagjelölti idő lejártával mind­annyian kiérdemeljék a párttagsá­got. Most kéri tagjelöltfelVeteléC Bodor Bertalan kovácsbrigádvezető, az üzem ríj sztahanovistája, aki a vezetőség lijjáválasztására vállalta, hogy november 7-re, az Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jára befejezi 1952 évi első negyed­éves tervét, 200 százalékos teljesít- ményátlugát 280 százalékra emeli. Méltóképpen készülni a világ dol­gozóinak nagy ünnepére, erre lel­kesíti most az üzem kommunistáit és a pártonkivüiieket a lakatosipa- ri pártszervezet új vezetősége. A büdszentmihályi gépállomás sikeresen használja fel a szovjet tapasztalatokat 3 szakoktatás megszervezésénél A traktorosok szakmai felkészült­ségén nem kis részben függ a terv teljesítése, ezáltal az ország kenye­rének biztosítása. A szovjet tapasz­talatok nyomán, gépállomásainkon is bevezették, hogy a traktortsták zömét tanfolyamokon képezik ki, itt kapják meg a szükséges szak­mai oktatást. Tehát ezeknek a tan­folyamoknak helyes megszervezé­sén, jó megtartásán függ elsősor­hogyan folyt le Az bizony szomorú képet mutat. Deli Lukács, az első előadó, ha megkezdte az előadást, jobban mondva felolvasást a könyvből, mi­re felnézett, csak ketten, hárman lézengtek körülötte, a többi trakto­ros még az előadás alatt eltávozott. A másik előadónak, Bak Jánosnak sem volt tekintélye a traktorosok közt. A tanfolyam megkezdése előtt nem végeztek jó szervező munkát, így a traktorosok nem látták, hogy milyen fontossággal bír az, ha ök tökéletesen elsajátítják a gépkeze­lés tudományát. Nem magyarázták meg a traktoristáknak, ha jó szak­emberek, kevesebb a gépkiesés, ez­által többet és jobb minőségű mun­kát fudnak végezni. Ez az ország­nak több termést, a dolgozóknak magasabb életszínvonalat, a trakto­rosnak több fizetést jelent, A büd­szentmihályi gépállomáson lévő Ná- csa Gábor traktorista a tavaszi kampány hat hete alatt 1377 forin­tot keresett. A tanfolyam ideje alatt szor­galmasan tanult, így sikerült elsajátítani a szakmai tudást. Ezt a tudást fel is használta: nem volt gépkiesése, többet tudott szán­tani, többet keresett. Ezzel szemben ban, hogyan fogják traktoristáink, gépállomásaink munkájukat elvé­gezni. Ha végig nézzük gépállomásaink tavaszi tervteljesítését, abból meg­állapíthatjuk, melyik gépállomá­son folyt jó szakmai oktatás. A büdszentmihályi gépállomás például tavaszi idénytervét 67 százalékban teljesítette, sok volt a törés, a gépkiesés. Most pedig nézzük meg, a téli oktatás ? Kiss Imre, aki a tanfolyamot elha­nyagolta, \ 931 forintot keresett. Ahogy a traktorosok nem tanul­nak, éppúgy nem is tanítanak, sőt egyesek eltitkolják tudásukat a fiatalabb traktoristák elől. így van ez Deli I-ukácsnát is, aki csu-1 már most szerv hallgatóit, még pedig úgy, mint ahogy a szovjet gépállomásokon van. Mert K. Szabó elvtárs, ha egy kis szabad ideje van, előveszi „A szovjet gép- és traktorúllomások tapasztala­tai’’ című könyvet és szorgal­masan tanul belőle. Gyakran elbeszélget a dolgozók­kal. Mostanában leginkább az ok­tatásra tereli a szót. Beszélgetés közben elmondja, hogy milyen fon­tos a szakmai tudás, a terv telje­sítése, az egész ország szempontjá­ból. Megemlíti, hogy a nagyobb tu­dás több pénzt is jelent a dolgo­zóknak. Itt van — mondja — a technikai minimum letétele, ami mutatja, hogy mennyire megbecsü­lik az országunkban a tudást. Aki leteszi a vizsgát, magasabb fize­tést kap. Amikor az új premizálási. pán fiának magyaráz, de csak ak* kor, ha valaki más nem hallja. Ilii pedig traktort javít, addig nem csi­nál semmit, míg valaki figyeli őt, nehogy ellessék tudását. Ezzel szemben Dácsa Mihály, aki jó ta­nuló volt, jó tanítónak is bizonyult. Az egyik tanítványa ma már rak­táros, a másik pedig felelős vezető és az egyik legjobb traktorista a büdszentmihályi gépállomáson. Dá­csa Mihály szeretettel foglalkozik a hozzá beosztott fiatal traktoris­tákkal. Egy-egy fogast, mozdulatot többször is megmutat, hogy a ta­nítványok könnyebben és jobban tudjanak dolgozni. Elmondja a gyakrabban előforduló hibákat ésj azok kijavításának módját. K. Szabó elvtárs, a gépállomás mostani főgépésze, a tavalyi okta­tás hibáit látva, szi tan folyamot, •rendszert ismerteti Szabó elvtárs, mindjárt hozzá is fűzi: ahhoz, hogy magas teljesítményt tudj el­érni, szükséges u gép tökéletes is­merete, teliát tanulnod kell. így szervezi a büdszentmihályi főgépész a szakoktatási tanfolyam hallgatóit. Tudatosítja a dolgozók­kal a tanulás fontosságát. De nem­csak a hallgatókat szervezi meg Szabó elvtárs, hanem gondoskodik állandó tanteremről is. Tudja azt is, hogy a traktorosok nagyrésze nem tud jegyzetelni, ezért úgy ter­vezi, hogy az első előadásokon megtanítja őket erre. Már most gondoskodik a grafikonok, ábrák beszerzéséről. A szovjet tapasztalatok fel- használásával megtesz mindent a gépállomás vezetősége azért, hogy az oktatás sikerrel járjon. munkatervet állítsanak össze

Next

/
Thumbnails
Contents