Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-02 / 229. szám
1951 október 2 kedd. Tíszabezdéd nem akar lemaradni a kölcsönjegyzésben A tlszabezdédi határban a zöldi, lő árpavetések, felszántott, vetésre váró földcsíkok váltják egymást s csak itt-ött csúfítja a szép őszi tájat egy-egy betakarítatlau kukori. cftföld. legszebb ft „Május 1” c?o- pórt 25 holdas zöldelő árpája. — Büszkén nézik a csoporttagok és közben már a szintén egy táblába kerülő rozs, büza és a tavasszal elvetendő kapásnövények elhelyezését tervezik. Az őszi munkák során a csoport magával ragadta az egyénileg dolgozó parasztokat is. Szinté versenyre keltek a csoport, tál. Ennek köszönheti Márkus István és még több dolgozó paraszt, hogy zöldelő árpájukat messziről éfee lehét már venni. A bezdádi dolgozó parasztok SÖ százalékban elvégezték már a rozsvetést s búzából is elvetettek már 80 holdat. A NÉPNEVELŐK Jó Munkájának EREDMÉNYE' hogy á dolgozó parasztok a műn. kák során versenyre keltek egymással. A versenyző C's. Varga Ferenc- B. Kői Elek példáját követték a többi dolgozó parasztok Is. Hiba volt azónbaú áz, hogy ft párt. szervezet, á tanács és maguk a népnevelők is megfeledkeztek közben a begyűjtésről. Nem beszéltek a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztokról, pedig van kikről beszél, ni. Tirol Géza 6 mázsa kukoricát vitt bé a kötelezőn felül .•C1' jegyre, Méftkó László pedig 50 mázsával vitt be többet burgonyából a kötelezőnél. Vannak Tiszabézdéden fokán, akik kötelezettségükét túlteljesítik, csakhogy erről a falu. ban eleinte keveset tudtak a többiek. Az egymással versenyezni szerető dolgozó parasztokkal már régen tudatni kellett volna a beadásban élenjárók neveit és azt. hogy menynyit adtak be. Akkor már egész biztos, hogy a kukorica- és burgo- nyabeadásban is éppúgy élen lenne a község, mint az őszi munkák végzésében. A falu vezetői szeren. Cséré idejében észrevették, hogy hibát követtek el. Éppen akkor kezdődött meg a Békekölcsön jegyzése és a pártszervezet, bókebizőttság c's a tanács elhatározta, hogy a három feladat: a btffliiijtéé' az Ont munka és a jegyzés eWmtittiun együt. testn mozgósít la a népnevelőket. Megszervezték a körzeti népnevelő hálózatot. A népnevelők liáromna- ponkéíit adják be jelentéseiket. A jó népnevelő munkából versenykihívás lett: Tistábezdéd dolgozó parasztjai versenyre hívták a* egész me. pyát abból a célhót, hogy minél több megtakarított pénz gyűljön össze a Békekölcsönre. így az állam is többet tud nyújtani a dolgozóknak, — persze a bezdédl dolgozó parasztoknak is. Mert már eddig is sokat nyújtott államunk Tiszabezdédnek. Évtizedek óta várta a község a villanyt, amit most az ötéves terv végre meghozott a bezdédleknek. A múlt. Egy emberként írják alá a dől* gozó parasztok nevüket a kölcsön- jegyzést Ivekre. Jó példát mutatnak R . Május 1” csoport tagjai. Az azelőtt harmados földet munkáló lm. katos Zoltán 650. Orgován István 600, Lakatos Győző 400 forintot, Kulcsár Béla fiOO forintot jegyzett. A népnevelők versenyében jelenleg Barílló István vezet 4000 forintos jogyCztetéssel. közvetlen utána Kiás József, a békebtzottság elnöke következik 3800 forinttal. i Akadályozza azonban a kölcsön- Jegyzés munkáját Lanciák Stefánia bezdédl helyettes postamesternő is, aki nent volt hajlandó a tanácselnöknek megmondani, hogy a falu. bon kik nyertek a mostani két sorsoláson. A postaigazgatóságra utaban teljesen elhanyagolták az Iskolaépületét. Most szép. világos, egészséges iskolává varázsolta az ötéves terv. Bekötőút épül Tisza- bezdéd és Győröcske között, és hogy meg ne feledkezzünk, tanácsház ran Bezdéden Is, A tannesvá. lasz,tás óta nem kell már 5--6 kilométereket gyalogolni a bezdédleknek Tuzsérra, ha valami kis ügyes- bajos dolguk volt a ..községházán”. Sa.játroaguk által választott embe. relk intézik a község sorsát és nem a szomszéd községből- hanem otthonról irányítanak, A bezdédl dolgozó parasztok tudják, hogj* mindez mit jelent nekik éft ft*t is tudják, liógy saját magúk hasznára cselekszenek, amikör Békekölcsönt jegyeznek, sította a tanácselnököt, hogy oda küldjön ..kérvényt. 8 forintos okmánybélyeggel ellátva”. „Majd ha a postaigazgatóságról azt mondják hogy megmondhatom, kik nyertek, akkor megmondom" — Így vála. szólt, redlg a pártszervezet és a tanács a nyerőket is be akarta vonni a kölcsönjegyzés agítáclós munkájába, Láncaik Stefánia bűnt követett el az állammal szemben- azzal az állammal szemben, amely az ö megélhetését is biztosítja. A bezdédl dolgozó parasztok tartsak rajta szemüket a Lanesik-félé- ken, akik akadályozni akarják a Békekölcsön sikerét. A pártszervezet, a békebizottság és a tanács jó politikai munkával segítse, hogy a versenyt Bezdéd meg Is nyerje. Carapkin szovjet E\SZ>megbízott levele Entezamhoz, az EIVSZ közgyűlésének elnökéhez Carapkin elvtárs, a Szovjetunió helyettes ENSZ-képvise- lőíe a következő s,röveáü levelet intézte Entezamhoz, az ENSZ közévülése V. ülésszakának elnökéhez: „Elnök úr! Szeptember 25-i levelemmel továbbítottam önhöz hat őöröő demokratikus szervezet táviratát, a börtönben sínylődő nvolc őöröé hazafit fenyegető kivégzéssel kapcsolatosan. Kérem önt. elnök úr, hoév az ENSZ közgyűlésének a íörösorszáái politikai terror áldozatai védelméről szóló határozata értelmében tegyen az Egyesült Nemzetek Szervezetén keresztül sürgős intézkedéseket a halálraítélt nyolc demokrata hazafi megmentése érdekében, és tegye meg a szükséges intézkedéseket a táviratban érintett kérdésekkel kapcsolatosan is. Kérem, hogy jelen levelemet a közgyűlés okmányaként adják ki és küldjék szét az ENSZ-küldöttségnek. Tisztelettel: Sz. Carapkin.11 A KÖLCSÖNJEGYZÉS EDDIGI EREDMÉNYEI A Jíékekölcsöiijegyzésben is mutassanak példát a „Dózsa“ tsz tagjai A gacsályi „Dózsa” gazdag, virágzó termelőszövetkezet. Hatalmasat fejlődött a szövetkezet földterülete, jószágállománya. De szépek azok az eredmények is, amiket az építkezések terén saját erejéből elért a szövetkezet. Mindössze hároméves múltra tekinthet vissza a „Dózsa”, tagjai azonban tudják, hogy minden ^ darab jószág- minden egyes épület, munkájuk gyümölcse, ami egy lépés a még Jobb, boldogabb élet felé. jelenleg 13 lova van a szövetkezetnek, ebből tizenegyet saját erejéből vásárolt. 2 cslkő, 2 darab ökör, 335 darab juh. 49 anyakoca és 77 darab malac, ez mind á tagok munkájának gyümölcse. Saját erejéből épített a szövetkezet egy BO férőhelyes juhaklot, egy 20 férőhelyes sertésflnztatót, húszszor kilenc méteres almatárolót, egy 22 köbméteres cefréígödröt, 100 köbméteres silót, egy 7 fiókos dohánypajtát és egy hídmérleget. Az őszi munkák végzésében is példát mutat ft „Dózsa” termelő- szövetkezet a község többi csoportjainak, de a járás valamennyi ter- melőcsoportjának is. Már messziről magára vonja a járókelők figyelmét a szépen zöldelő 30 holdas árpatáblájuk. Elvetettek eddig 50 hold szöszösbükkönyt, 34 hold őszi takarmánykeveréket, 18 hold repcét, 7 hold édesköményt és 5 hold nngolperjét. Az őszi szántás-vetés mellett n kapásnövénjek lvetakarításáról sem feledkeznek meg a szövetkezetiek. 30 hold tengerit törtek le eddig és^ már a tengerlszárat Is haxahord- ták a földről. 33 hold magkender volt vetve a szövetkezetnek, erről már a magot is elszállították. Befejezték a cukorrépa szedését és a dohány törését. Almatermése is szép a „Dózsának”, meglesz faegy- Ségenltint az egy mázsás átlag. 10 vagon almát szállítanak el, ennek 60 százaléka export alma. A búza vetését is a napokban kezdi meg a szövetkezet. Már 100 hold alá a műtrágyát is kiszórták, de a vetést nem tudták mogkez- deni, mert a csahold gépállomás nem gondoskodott előre a gépek kijavításáról és most hátráltatja a munkát az. hogy a gépek lépten- nyomon elromlanák. A gépállomásnak az a feladata, hogy segítséget nyújtson a termelőcsoportoknak és nem az, hogy gátolja őket munkájuk végzésében. A „Dózsa” tagjai vállalták, hogy október 15-re befejezik az őszibúza vetését, éhhez azonban az is szüksége,«, hogy a csahold gépállomás javítsa ki a gépeket és ne hátráltassa a csoportokat tervük teljesítésében. A gacsályi „Dózsa” termelőszövetkezet elért eredményeit a szervezett munkának köszönheti. Megfogadták Pártunk és kormányunk útmutatását. n földterületet felosztották brigádok, munkacsapatok, egyének között. Minden tag ugyanazon területen dolgozott egész gnzdasági évben. Ennek eredménye, hogy az őszi szántás-vetésben és betakarításban a járás termelőcsoportjai közt az elsők közt vannak A második Békekölcsön jegyzésben azonban többet várt volna ft I’árt, az ország a „Dózsa” tagjaitól. Gazdag jövedelemre számítanak a szövetkezetiek, munkaegyaé- genkint legkevesebb 32 forintot számolnak. Az átlagjegyzés tagon- kint mindössze 113 forint. L'gylút- szik megfeledkeztek arról, hogy az elért szép eredményeket elsősorban a Pártnak köszönhetik. De Pártunk és kormányunk elsősorban a termelőszövetkezeti tagoktól várja el, hogy példamutatóan adják forintjaikat kölcsön államunknak,— Adják azért, hogy még több teherautót g, ártsanak a gyárak, hogy jusson belőle az ő szövetkezetüknek is, amiről már tervezgetnek; hogy a kombájn, aminek munkája már az idén is nagy segítség volt számukra, még több búzát arasson földjükön; hogy a gépállomásra még több traktor kerüljön, ami megkönnyíti munkájukat. Halász Péter elvtárs üzemi párttitkár ugyan a legjobb jegyzők közé tartozik. De a dolgozó nép állama őtőle nem 300 forintot várt volna el: pedig emlékezhet még arra az időre, amikor csel édes kedéssel ette kenyerét. De így sorolhatnánk . a szövetkezet többi tagjait is, akiknek a felszabadulás és a nagyüzemi gazdálkodás hozta meg a jobb, boldogabb életet. Ne maradjanak el a külcsön- jegyzósben se a „Dózsa” tagjai. Pótolják mulasztásukat, hogy államunk lássa, mindenkor bizton számíthat a gacsályi szövetkezet tagjaira. Antalóczi Klára Erről beszéljenek a népnevelők! A haktalórdntházal népnevelők nagyrésze nem siránkozik úgy, mint amilyen siránkozó hangulatot igyekszik az ellenség, a kulákság teremteni. Sok népnevelő a siránkozás uszályába esik s nem lát to. vább az orránál. Így cselekedett Tlszadobon Barácsí Júlia népnevelő Is. aki 17 holdas középparaszt léttére 10O forintot jegyzett mindössze. Nyilvánvaló, hogy méltán vetik fel a dolgozó parasztok feléje; „Vizet prédikálsz és bort iszol.” ügy kell tenni, mint a bakta* MrántMzai járás népnevelői. Van. nak tehetősebb dolgozó parasztok akik 100 forintnyi jegyzésről be szélnek. A népnevelők így válaszol nak: ..Hiszen egy libáért megkap jak a 100 forintot a piacon I A bé, kés alkotó munka pedig nem egy liba árát éri meg.” Az sem igaz, hogy nincs most pénze a parasztságnak, hanem éppen ellenkezőleg: soha az életben nem vásároltak annyit- mint most. S aki pedig Békekölcsönt jegyez, az lehetővé teszi, hogy több gyár épüljön, több textil, bakancs, cipó legyen! NYIRMADA Villanyt, sportpályát, napközi otthont, sertéshizlaldát és kultúrházat kapott. A kultürház maga 170.000 forintba került. Ezzel szemben a nyírmadal dolgozó parasztoknak még csak egy része jegyzett Békekölcsönt. Az összeg alig haladja meg a 20.000 forintot. Ez nemhogy egy kultürház árát kirenné. hanem még éppen negyedé annak, »miből egy típus parasztházat, gazdasági épületekkel fel lehet építeni. Mondják el a népnevelők: minden forinttal gazdagabb és erősebb lesz a község s benne minden dolgozó paraszt! A MÁTÉSZALKAI JÁRÁSBAN minden község részesült komoly be. ruházásban. Nagyccsedcn például igen tekintélyes összeget fordított a nép állama a községrendezésre. Járdaépítésre SO.OOÖ forint- utca- rendezésre 5000 forint' artézikat fúrására 1(1.000 forint jutóit. A nylrmcggycsiek sem panaszkodhat- nak. Nemcsak könyvtárat és rádiót kaptuk, hanem moziberendezést is S3,000 forint értékben. S ott van a napközied honos óvoda, állandó étkeztetéssel. A gyórtetm népneve tök büszkéit beszélhetnek a község kultúrotthonárúl, amely 100.000 fo. rintos beruházással készült el. Moziterme, olvasóterme vak. a kultúrotthon berendezése újabb 100.000 forintba került. Vetítőgépe, (yídiója és \00 darab könyve van már a 1művelődés otthonának. A villanyhálózatot is kibővítették, két új tanterme vasi az iskolának. 8 mi as a sok ajándék, amelyet a: öt. éves terv a györtelekieknek tartó- gait Mondják cl ezt is a népnevelők! Eyészségház, tanácshoz, sport- hdZ' sportpálya, — ezek a legna. gyobbak. 8 ott van Győrieteken Koncz György például. A felszabadulás előtt nincstelen volt •— most nyolc hold földje, lova. tehene, sertése, áj lakóháza' szép gazdasági felszerelése van s gyermeked felsőbb iskolában taníttathatja. 8 tta belép a termelőszövetkezeti csoport, ba, még jobb dolga lesz. TlSZADADÁN Szilágyi Béni kétholdas dolgozó paraszt 200 forintot jegyzett. A jegyzésnél ezeket mondotta: ,.Amikor 200 forintot jeleztem, ugyanakkor a szerződésileg lekötött kukoricához még négy mázsát írattam. Én tudom azt, hoéy a békéért tettekkel keil kiállaní. Két világháborút éltem meg a azt is iól tudom, hogy mi a különbség a háború és béke között. És most olyan béke van ebben az országban, hogv a dolgozók egyre jobban élnek és gyarapodnak. Az életemet se sajnálnám, ha ezt kellene megvédeni. És {elhívom a dolgozók figyelmét; leplezzék le az ellenséget, akik a Békekölcsön ellen beszélnek, A Békekölcsön ellenségei minden becsületes dolgozó ellenségei.” A népnevelők fogadják meg Szilágyi Béni tanácsát: leplezzék le a nép ellenségeit. Áz olyan bitangokat, mint Fehér József gávai szektás, aki nem átallott még Bujra is elutazni s ott háborús rémhírek terjesztésével uszított a Békekölcsön- jegyzés ellen. Az amerikai imperialisták pénzén élő szektás ügynökök valójában a nép a béke ellenségei, bármilyen kegyes álarcot öltenek is. Fehér József kimutatta foga fehérét! S a becsületes dolgozó parasztok jó jegyzéssel, a munkák becsületes elvégzésével válaszolnak a háború ügynökeinek. Lakások helyett hadiüzemeket, börtönüket és gyüjtőtáborokat építenek Jugoszláviában A Titó-klikk áruló politikája következtében a jugoszláv gazdasági és kulturális élet teljes hanyatlásnak indult. Az óriási és egyre növekvő katonai kiadások a jugoszláv dolgozók amügyis alacsony életszínvonalát súlyosan érintik. Jugoszláviában sohasem tapasztalt lakásínség van. Még a Tltóék által meghamisított adatok szerint Is, minden hatodik munkásnak nincs lakása. Maguk is kénytelenek elismerni, hogy csupán Szerbiában több mint 20.000 bá- nj'áwicífllád hajléktalan. A munkások kénytelenek sötét, vizes és egészségtelen kunyhókba lakni. — Még a fasiszta sajtó szerint is, Belgrádbnn 41.280, Nisben 6.800, Boriban több mint ezer lakásra volna szükség. A fasiszta „Vjesznik” című lap április 19-1 száma elismeri, hogy Tltóék általában nem óhajtanak lakóházakat építeni. Sok város semmit sem változott 1941 óta — írja. Arról, hogy milyen borzalmas képet nyújtanak a jugoszláv városok. közöttük különösen Fiume, arról maga a fasiszta „Naprijeű” Című lap így ír: „ha egy külföldi látogató, tengerész vagy túrista végigmegy Fiume utcáin, igen rossz . benyomása lesz a városról és ezzel egyben az egész ország, rőt.” A Jugoszláv dolgozók nagyon jól tudják, hogy sem a be'grádi vezetőknek, sem az angol amerikai gazdáiknak nana érdeke a jugoszláv városok és lakóházak építése. A mai titóista hatóságok csak akkor mutatnak érdeklődést és megértést, ha katonai objektumok, vagy katonai bázisok kiépítéséről van szó. A Titó-banda tengerentúli gazdái parancsára gyorsított ütemben mi- litarizálja az egész ország gazdasági életét. Ebből a célból a közszükséglett cikkeket gyártó üzemek termelését haditermelésre állítja át. Uj hadiüzemeket létesít, repülőtereket, hadikikötőket, vasútvonalakat, stratégiai utakat' kaszárnyákat, börtönöket és gyűjtő- táborokat épít. Ploesen és Sibenik- ben új kikötőket építenek. Stratégiai utat építenek Trleszt.Zágráb- Belgród-Szkpolje között, stratégia! vasútvonalat pedig Banja-Luka Doboj és I’loese—Szarajevó között. Lakások helyett a Titó-banda katonai objektumokat,. kultúrott- honok és iskolák helyett börtönöket és gyüjtőtáborokat épít. Ezért kénytelenek a jugoszláv dolgozók ezrei barakokban és kunyhókban lakni, ezért nincs sok Jugoszláv dolgozó feje felett fedél. Mozik műsorai BÉKE MOZI Október 2-iá SZIKRÁK DÓZSA MOZI' Október 2-iá szevasztopol hősei
