Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-02 / 204. szám
4 1951 SZEPTEMBER 2, VASÁRNAP Legyen a tiszalöki járási pártbizottság és o községi pártszervezetek munkájának középpontjában : a termelőszövetkezetekkel való gondos foglalkozás, állandó erősítésük, növelésük, fejlesztésük azdag a tiszalöki járás. Jól termő földek' kövér rétek vannak a Tisza mentén. A szabad nép Jr't terve, alkotó munkája még gazdagabbá teszi most ezeket a földeket. Hatalmas vizierömü, duz- zasztógát épül Tiszalöknél hogy öntözőcsatornák barázdálják a mezőket, villamos távvezetékek pókhálója szője át. meg át a léget. Tizenkilenc termelőszövetkezet és termelőcsoport hatezer holányi földjén közel hét száz dolgozó parasztcsalád vetette meg a falu új. boldog életének alapját. A tiszalöki járásban a pártszervezetek, a járási pártbizottság az új életre vezető harc irányitól, szervezői. Tizenkilenc termelőszövetkezet és csoport megalakulása és léte — eredményes munkát bizonyít. A most folyó terménybegyüjtési verseny sorún Tíszadada. a, megyei elsők közé törekszik. A járási pártbizottság támogatásával az ottani pártszervezet helyesen foglalkozik a beadásban élenjárókkal, felvilágo. sító munkával bízza meg őket — ez eredményezte, hogy napok alatt kétszeresére nőtt a begyűjtött tér. mény mennyisége, jól haladnak a „C” terv száz százalékos teljesítése felé. S nem csak a tiszalöki járás de az egész megye, az egész ország büszke a büdszentmihályi .,Alkaloida” gyógyszervegyészeti gyárra, amely ott van a legjobbak, az élüzemek sorában s amelynek munkásai olyan kommunistákról vesznek példát, mint Reszegi elvtárs, újító sztahánovista és társai. A fejlődés útján sokat haladt előre a tiszalöki járás. Azonban minden eredmény ellenére hiba van a tiszalöki járásban a legfontosabb tennivaló, te falu szocialista átalakítása körül. Pedig a Párt. kongresszus- határozta megállapítja. hogy a Párt és az ország előtt álló döntő, stratégiai feladat: a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetése, népgazdaságunk egységes, szocialista alapjának megteremtése. S a korszerű, nagyüzemit, gépesített mezőgazdaságra való áttérésnek a főútja nem más a tiszalöki járásban sem, mint ,az elaprózott, egyéni parasztgazdaságok egyesülése termelőszövetkezetekbe”. Március tizediké óta keveset nőttek, taglétszámban kevesebbet gyarapodtak a tiszalöki járás tér. melőszövetkezetei és csoportjai, mint a megye többi járásaiban. Nézzük meg közelebbről, hogyan foglalkoztak a tiszalöki járás pártszervezetei, a járási pártbizottság a termelőszövetkezetek fejlesztésének munkájával. Mi az oka annak, hogy a fejlesztésben az eredmények messze a lehetőségek mögött maradtak 1 \ Nem elég csak megszervezni a termelőszövetkezeteket, a Párt kapcsolatainak állandóan erősödnie kell azokkal széléseket' hogy nem adnak munkájuknak segítséget gyakorlati módszerek ismertetésével. S ne hlgyje a járási pártbizott. ság, hogy Tiszadobon és a járás többi községében tétlenkedik az ellenség. Tiszadobon Aprecskó András dollárhitű szektás, „sátánrend- szerről” prédikált. Mile József, volt nyolcyanholdas kulák se csak a lucernát rohasztotta el, hanem a termelőszövetkezetben látható hi. 'szövetkezeti gazdálkodás ellen kívülállók között. Nyilvánvaló, hog az állam eszközeivel nem elég e járni ellenük. Hanem éppen szívó népnevelő mufikával kell maguka a dolgozó parasztokat is cselekv részessé tenni az osztályellensé elleni harcban. Nem elég hát a járás termelőszö vetkezeteiben meglévő hibákat gyö kérésén és rövid úton felszámolni „A termelőszövetkezetekkel való gondos4 és szakadatlan foglalkozás, erősítésük, növelésk, fejlesztésük álljon a legközelebbi esztendőkben Tártunk és kormányunk szakadatlan gondoskodásának középpontjá. bon” — modotta Rákosi Mátyás elvtárs, Pártunk második Kongresz- ezusán. Vájjon világosan látták-e a tiszalöki járás pártszervezetei, a járási pártbizottság, hogy nem elég csak megszervezni a, termelőszövetkezeteket, hanem a Párt kapcsolatainak állandóan erősödnie kell a termelő, szövetkezetekkel, mindenről értesülnie, ami azokban végbemegy, mert csak így tud idejében segíteni és megelőzni a fenyegető veszélyeketf Vájjon alaposan ismerik-e a Pártkongresszusnak ama határozatát, hogy ,A termelőszövetkezetek fejlesztésére elengedhetetlenül szükséges a kuldkok további elszigetelése, a falusi kizsákmányolók eile, ni hare következetes folytatása, nem csak az állam eszközeivel, hanem maguknak a dolgozó parasztok, nak cselekvő részvételével” — s látják-e. hogy a termelőszövetkezetekben lé. vő hibákat felfújva, felnagyítva, az ellenség a fejlesztés ellen elkeseredetten támadt Kétségtelen, hogy a tiszadobi „Táncsics tsz., amelyet milliomos termelőszövetkezetként emlegetnek az egész megyében, a tisaadadai „Béke”, vagy a ‘ büdszentmihályi „VIT”, a „Petőfi” és a többi járás, beli termelőszövetkezet az idei terméseredményeikkel mesz- sze felülmúlták a kisparcellds parasztok termésredményeit, jövedelmük sokszorosa azok jövedelmének — egyszóval be. bizonyítják, a nagyüzemi gazdálkodás életrevalóságát. A tiszadobi ..Táncsics” termelő- szövetkezetben például 15 mázsa 24 kilós volt a búzaátlag. 14 mázsa nyolcvanas a rozs, 16 mázsás az árpa, nyolc mázsás a zab, negyven mázsás kukoricára, 14 mázsás'dohányra számítanak. Hatalmas ál. latállományuk, 26 ló, 53 szarvas- marha, 130 sertés, köztük 40 anyakoca s ezen felül 200 hízó, 364 juh komoly jövedelmet hoz. Hók Mi. hály, a „Táncsics” egyik tagja pél. dául búzából és rozsból 50 mázsa terményjv^ttatásra, négy mázsa árpára, hat mázsa kukoricára, hatvan mázsa szalmára, negyven mázsa lucernára, 4.200 forint kész. pénz és még egyéb juttatásra számít évi munkája után. Háztáji gazdaságában két tehén, sertések és számos baromfi van. Azonban komoly hibák is vannak a tiszadobi „Táncsics” termelőszövetkezetben. S nem szabad elfelejtő, ni, a kívülálló egyénileg dolgozó parasztok nap. mint nap vizsgálat &lú veszik a termelőszövetkezetet. amelyben új életüket látják. legap. róbb részleteiben megfigyelik az ott folyó munkát. „A tapasztalat azt mutatja: a dolgozó parasztok tömeges belépéséhez a termelőszövetkezetekbe, el- sősorban az szükséges, hogy a gyakorlatban meggyőződhessenek a már működő termelőszövekezetek jó példájából, a szövetkezett tár. sasgazddlkodds előnyéről” — mondotta Hegedűs András elvtárs a Pártkongresszuson. A tapasztalat azt mutatja; hogy minden jó termelési eredmény ellenére is, sok kívülálló dolgozó pa. rasztot tart vissza Tiszadobon például, hogy az utóbbi időben meglazult a munkafegyelem a „Táncsicsnál”. Azt látják a kívülállók, amit Szendi Ferenc tanácselnök is elmond: „kétszáznegyvenből ha nyolcvanan dolgoztak a hordásnál a „Táncsics” tagjai. S az aratás, nál is úgy volt. Az én feleségem már hajnali háromkor bezárta az ajtót, mikor aratni mentünk. Nem így a szövetkezeti tagok. Egy vasárnap például segítettünk nekik aratni. Vargáné, Kovács Gyuriné, meg több tag felesége még csak az ebédet hozták kiöitözve, de dolgozni — uem jöttek. Meg mikor hazafelé jöttünk, akkor a tsz. tagok voltak a legelsők... Olyan Is volt, hogy az egyik segítség.arató maga mondta el: ml törjük magunkat, a tsz tagok meg a fa alá ülnek hü- sölni. S ez tényleg így is volt...” — Munkácsi Miklós községi párttitkárnak is az a véleménye, hogy „bizony vannak a „Táncsicsban” olyanok, mint Szilágyi Károly bácsi, Sánta Szabó, meg többen, akik szívesebben ülnek odahaza, mint dolgoznak a földön...”. Való úgy van, hogy Farkas Lajos, a „Tán. csics” elnöke, M. Tóth Gyula elvtárs, a „Táncsics” párttitkára még több vezető tag Is akkor ment el a szövetkezet teherautóján a tiszalöki vásárba — sokak tudta nélkül — mikor a legnagyobb do- logidő munkára sürgetett. A tiszadadai „Béke” termelőszövetkezetben Is 43 mázsás búza tér. mett az egyéniek 10 mázsájával szemben, tengeriből negyven mázsás átlaga lesz a szövetkezetnek az egyénieké jó. ha 25 mázsás termést hoz. 593 juhuk, 11 lovuk, 12 tehenük, 17 növendékjószáguk. 20 anyakocájuk, 83 süldőjük és 1.200 baromfijuk van. Látják ezt a ki vülállók. De látják azt is, hogy a 97 tag közül van, vagy huszonöt olyan, aki egyebet se hangoztat, mint Bartha László is, hogy „nem fog nekünk jutni semmi a szövet, kezeiben”. S általában azok a tagok a leghangosabbak, akik igen keveset dolgoztak a termelőszö. vetkezetben. Mint Simon Mihály is, aki belépése óta összesen egy napot dolgozott. Vagy Krasznai Sándor, aki akkor megy munkába, ha bák felfúvásával verte a vasat a Ugyanolyan fontos, hogy forduljanak kifelé a tiszalöki járás termelőszövetkezetei! kedve tartja. Ellenben az anyja a leghangosabban követelte a szappant, meg a zsírt a többi hasonló taggal együtt. Pedig május utolján jő sok olajat kaptak a tagok. Volt olyan, aki szappant főzött, vagy 18 forintért adta el, az öt forintért kapott olaj literjét. S azt is lát. ják a tiszadadai kívülállók, mondogatják is, hogy ott van a szövetkezetben Orosz Gyula, a szövetkezet volt elnöke, akinek az apja a Vere. bes tanyán volt. nem éppen a „sze. gényemberek felé hajló” tanyásgazda. Egyszóval tudnia kell a járási pártbizottságnak azt Tlszalökün, mit tanít Sztálin elvtárs: „Az elvtársak azt gondolták, hogyha egyszer megvan a kolhoz, mint a gazdaság szocialista formája, akkor már minden megvan, ezzel már biztosít, va van a kolhoz ügyeinek helyes vezetése, a kolhozgazdaság helyes tervezése. a, kolhozok átalakulása mintaszerű gazdaságokká... Nem értették meg azt. hogy a kolhoz önmagában, bár a gazdaságnak szocialista formája, egyáltalán nincs biztosítva mindenféle veszedelem ellen, az ellen, hogy a kolhoz vezetőségébe mindenféle ellenforradalmi elemek ne kerüljenek bele, nincs biztosítva az ellen, hogy szovjetéi, lenes elemek. bizonyos körülmények között ki ne használják a kolhozodat saját céljaikra”. A tiszalöki járási pártbizottság tagjai ott élnek a falvakban, nincs nap, hogy Tiszadobon ne lenne ott Szabó elvtárs, ágit. prop. felelős, Tiszadadán Almás! elvtárs szervező titkár, s a többi községekben a többi elvtársak. Látták, látniuk kel. lett a hibákat. Mégis azt mondja el például Papp Imre elvtárs, a tiszadadai „Béke” tsz elnöke, hogy „nem értek hozzá, gyenge a poli. tikat oldalam, pedig tudom, hogy a politikai munka gyengesége szövetkezetünkben a legdöntőbb hiba. Úgy szoktam, hogy a tanácstól kérek segítséget, az van a legközelebb. Bár Szabó elvtárs. a Bernáth elv- társ, a járási párititkár itt járnak gyakran, adnak is instrukciókat, de részleteiben nem igen beszélünk meg semmit” S mit mondott Szabó elvtárs, a járási pártbizottság ágit, prop. titkára egy alkalommal, ami. kor a tiszadobi hiányosságokról volt szó? „Tönkrementek már az idegeim, nem tudok'már mit tenni Pedig Rákosi elvtárs a Pártkongresszuson Szabó elvtársnak is mondta: „Hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának”’. Hadat kell üzenniük a tiszalöki járási pártbizottság tagjainak mindenféle megalkuvásnak. Mert megalkuvás, ha látjéik a hibákat s nem nyúlnak oda erős kézzel. Megalkuvás, hogy felületesen kezelik a termelőszövetkezeti párlUtká. rokkal és elnökökkel, való rnegbe.Nem volt gondÁi a tiszalöki ]d. rdsí pártbizottságnak arra, hogy a termelöszövetkeztekben és termelő- csoportokban élet rekel jenek a népnevelő csoportok a legjobban dolgozó, legöntudatosabb szövetkezeti pa rasztokból. ti hogy ezek a népnevelőcsoportok állandóan beszéljenek a kívülállókkal a szövetkezésről, a terméseredményekről, a szövetkeze, ti parasztok egyre jobbmódú életéről. Megalkuvók módjára megelégedtek, azzal, hogy a tiszadobi „Táncsicsban” az legyen M. Tóth Gyula elvtárs véleménye, hogy „a munka dandárja van most, nem érünk rá agitálni”. Ugyanezt mondta el Roz. gonyi elvtárs, a büdszentmihályi pártbizottság titkára az ottani tér. melőszövetkezetekről és csoportokról : az a nézet uralkodik, hogy a- „munkától nem érnek rá agitálni”. A büdszentmihályi Szorgalmatostanyán a „VIT” termelőszövetkezet népnevelői is „csak esős napokon agitálnak”. Kasnyócki elvtárs. a „VIT” párttitkára, az egész szövetkezeti tagság tudja, hogy Szór. galmatos valamennyi dolgozó pa rasztja látja kiváló eredményeiket De azt is tudják, hogy a szektái azon a területen a legerősebbek, a ellenség pedig nem nézi nyugton hogy a volt cselédekből, szegényem berekből jómódú termelőszövetke zeti parasztok válnak. S éppezért ■< szövetkezeti népnevelők munkájá nak kell az ellenség hazugságaltó elszakítani s a termelőszövetkezet hez hozni egyre közelebb a tanys kívülálló dolgozó parasztjait. Éppen a termelőszövetkezetek éi csoportok „zárkózottsága” volt a: oka annak, hogy például Bfidszent- mlhályon a „VIT”_be március tíz. tői augusztus húszadikáig mindösz sze négyen, a „Petőfi I.”-be mindössze ketten léptek be, ajózsefházi részen a „Dózsá”-ba, a „Petőfi II.”. be, a .Vasvári”-ba egyetlen belépés sem volt. A termelőszövetkezetekben lévő hibák kijavításához, a termelőszövetkezetek „kifelfcfordításához”, a felvilágosító munka állandó viteléhez az szükséges, hogy a járási pártbizottságnak legyen gondja a pártszervezetek megerősítésére „Meg kell erősíteni a pártszervezeteket és meg kell javítani a pártmunkát mindenütt, de elsősor. ban és döntően falun. Erős falusi pártszervezetek, erős falusi pártvezetőség, egységes falusi pártbizott. Ság, erős, jól működő járási párt- bizottság szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszerve. zésének nagy feladatát megoldhassuk” — ezt mondja a Pártkongresszus határozata. Legdöntőbb feladata lett volna, feladata most és lesz a jövőben a járási pártbizottságnak az, hogy a termelőszövetkezetekben és csoportokban megerősítse a pártszer. vezeteket. A tiszalöki „Kossuth” tsz. jó, erős pártszervezetének pél. dája bizonyltja, hogy a jó üzemi, pártszervezet mellett jó munka folyik a szövetkezetben, halad az agitáció, az Alkotmány napján tizennégy dolgozó paraszt lépett a „Kossuth” tagjai közé. Büdszeatmihályon maga Rozgo. nyi elvtárs, a falusi pártbizottság titkára mondja, hogy a „VIT”.ben is, de még inkább a község többi szövetkezetében — Igen gyenge a pártszervezet. S hogyan áll a büdszentmihályi alapszervezet? 240 tagból 120 kisiparos, kiskereskedő, tanácsdolgozó. A becsületes kis- és középparasztokkal szemben hosszú Ideig az volt a gyakorlat, hogy „előbb lépjenek be a. tszcs.be, aztán majd felvesszük őket a Pártba". Súlyos hibája volt ez a pártépítés munkájának. A Párt arra törekszik, hogy faiun jól dolgozó. az állam iránti kötelezettségeket' mindenkor hűen teljesítő, a hazáért minden áldozatra kész dolgozó kis- és középparasztokkal erősítse meg sorait. Rozgonyi elvtárs elmondja például, hogy a fodrász párttagok közt volt olyan: „nem megyek ági. tálni, mert öt órakor már bezárják az üzletemet, nem tudok keresni”. A szövetkeezten kívüli cipészek közt volt olyan: „nem megyek agitálni, mert nem kapok bőrt. nem tudok miből dolgozni s a Párt ezt nem Intézi el nekem”. Igen helyes volt. hogy legutóbb a büdszentmihályi nlapszervezet taggyűlésén három kizárásra, három visszaminősítésre és 12 pártbüntetésre hozott határozatot a párttagság. Eltávolították a karrieristákat, a Párt megbüntette azokat a tagokat, akik kommunistához nem méltó módon cselekedtek. Munkácsi Miklós elvtárs. a ti. szadobl párttitkárhelyettes (Vá. mos elvtárs, a, titkár iskolán van) elmondj:}, hogy a járási pártbizott. ság édeskevés segítséget adott munkájához. Legtöbbször Gerhes elvtárssal, az igazgató tanítóval beszélték meg a járási pártbizott- ság tagjai a tennivalókat. Gerhes elvtárs, aki gazdasági felelős a vezetőségben, legtöbbször el sem mondta miről is volt sző. Pedig v.ln mit segíteni a Lszadobl párt. szét.vezet mupláján. 120 párttagból 110 nem fizeti a táguljál, a tagävü. lésre negyven-ötven tag ha eljön. Nyilvánvaló, hogy gyengén haladnak a munkával. De Tiszadadán és a többi községben a pártszervezet, nek szóló instrukciókat a tanács, nak adták le a JB. tagjai. Döntő fordulat következik most be a tiszalöki járási pártbizottság munkájában. Felismerték a járási pártbizottság tagjai, mennyire hely-1 felen volt, hogy egy-egy községükből — ahol falufelelősök voltak — hosszú hetekig ki sem mozdultak. Lakatos elvtárs, a szövetkezeti fe. lelős maga vetette fel: „két hónap, ja new sol am Tiszaesftláron, Tiszadobon. még Tiszalökön Is csak akkor, ha a pártbizottságra jöttem”. Az egy-egy községben való bezárkó. zás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a járási pártbizottság tagjai nem nyertek átfogó képet a Járás területéről, nem végeztek jó kádermunkát sem Felismerték, meg is vitatták már, a pártszervezetekben". milyen súlyos hiba volt, hogy a járás pártvezetőségi tagjainak névso-« rát is csak a vezetőség újraválasztásra előkészülve állították - össze, holott azok a pártvezetőségi tagok közel egy éve irányítják egy-egy község életét. Felismerték,. hogy a kádermunkát csak szűk reszortfeladatnak . tekintették, nem ismerték kádereiket, legtöbb esetben csak a titkárra támaszkodtak. Szabó elv. társ ágit. prop. titkár önbírálatában elmondotta: „reszortom az agitáció, a propaganda. De igen ke. yég ágit prop, felelőssel beszéltem A tiszalöki járási pártbizottság felismerte már, hogy március ti. zedikétől augusztus húszadikáig levette a kezét a termelőszövetkezetek fejlesztéséről. Seregnyi tennivaló elvégzésével kell pótolni a mulasztást a járás pártszervezeteinek. elsősorban a járási pártbizottságnak. El kell érni, hogy minden munka központjában a termelőszövetkezetekkel való gondos és szakadatlan foglalkozás, erősítésük, fejlesztésük, növelésük legyen! Pfistydk József
