Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-16 / 216. szám
1951 szeptember 16, vasárnap 5 Ajak már109„P-ra A Néplap bírálata Augusztus 12-i számunkban bírálat hangzott el az ajaki tanács és a népnevelők munkája felett, a terménybeadás derekán. Ez a bírálat hasznos veit, mert úgy a pártszervezet népnevelői, mint a tanács megjavította munkáját. Legelőször is megszervezték a minden községben oly szűk séges körzeti népnevelőhálóz,-- tot. Öt körzetre osztották a közsé<? területét és minden körzet élére egv felelőst állítottak. így lett körzeti felelős Lázár Jánv: 4 holdas dolgozó paraszt, tanácstag is, akinek példamutató, jó munkáját ismeri az egész község. Éppen úgy, mint B Tóth András 7 holdas dolgozó parasztét, aki meg mint népnevelő van be osztva Lázár János körzetében. Egy-egy körzet i2—14 népnevelője hetekínt egyszer tart értekezletet a körzeti felelős vezetésével, ahol meghatározzák az elkövetkező feladatokat, megbeszélik az agitációhoz szükséges érveket és beszámolnak azoktól a véleményekről, amiket hallottak népnevelő munkájuk közben a dolgozók házainál A körzeti felelősök értekezletét Vajda József oárt- titkár elvtárs vezeti, szintén hetenkint egyszer, amin a tanács végrehajtó bizottsága is résztvesz. így a népnevelőkön, körzeti felelősökön keresztül a község vezetői szinte minden dolgozó paraszt házat belülről ismerik, úgyszintén megismerik véleményüket is. Tudják, kiné' kell erősíteni a népnevelő munkát és tudják azt, kire lehet számítani, ha áldozatválla lásról, fontos munka elvégzésé ről van szó. Csirájában fojthatják el az esetleges ellenséges próbálkozásokat. Értesülnek a dolgozó parasztok kívánságairól. Ilyen kívánság volt Ajakon a dolgozó parasztok körében, hogy versenyre hívják ki a megye községeit burgonya- beadásban, A dolgozó parasztok kívánságát előbb persze megtárgyalta a falu vezetősége, összehasonlították a beadás; tervvel a község várható termését, leszámították a szükségletet. és arra a megállapodásra jutottak, hogy bátran vállalhatnak 200 százalékot, amihez a község dolgozó parasztjai. Dolhai Mihály 9 holdas, Cs. Ragály Miklós 8 holdas dolgozó parasztok és sok társuk is hozzájárultak. B. Tóth András. Lázár János népnevelők munkájuk közben már a vállalás eléréséért dolgoznak. F. Molnár Ferenc Kostvó András dolgozó parasztokkal való beszélgetésük köz ben meg is magyarázzák, hogy miért igyekszik a község túl , teljesíteni úgv a burgonyából, mint másféleségből is a be adást. — Kötelességünk a lehető legtöbbet adni az államnak, a városi dolgozóknak terményeinkből — mondotta B. Tóth András. — Meg kell hálálnunk a tavaly bevezetett villanyt, a felépített sportpályát, meg a többi sok mindent, amit a község kapott államunktól. Minél többet adunk, annál többet kaoi nk. De hogy még többet tudjunk jövőre eladni az államnak, ami áltel persze saját magunknak is több lesz a jövedelmünk többet kell termelnürk. És hogy ezt hogy lehet? Egyszerű... — ilyenkor az tán beszél B. Tóth András l mélyszántásról, e.mondja. hogy ő már most megkezdte 20 centire szántani földiét, amit ugyan teljesítette burgonyabegyiijtési tervét nyomán megjavult a népnevelő munka látnak is a földje mellett eljáró ajakiak. Elmondja, hogv ebbe a mélyenszántott földbe csávázott vetőmagot fog elvetni a vetési határidő előtt, ami tői a műtrágyát se sajnálja majd. így dolgozik B. Tóth András és a többi népnevelő Ajakon. Két-három időszerű munkát kapcsolnak egymásba népnevelő munkájuk közben. És ez valóban így is van. A begyűjtés, mélyszántás, csávázás, építkezések, villany, mind-mind egymásba kapcsolódók és külön egymástól el nem választhatók. A jól végzett népnevelőmunka eredménye hogy a burgonyabeadásra tett vállalásuk már eddig 109 százalékra áll Kialakult a gazdák között is a burgonyabeadási verseny. Virga Mihály 100 kiló kőtelező helvett már eddig 14 mázsát adott be. Özvegy K, Vasas Ii lésné pedig 680 kiló helyett 50 mázsát, vagyis e*v fél vagonnal. A békebizottság tanácsházán lévő faliújságján is ki van ragasztva a burgonyabegvüjtési vállalás, mintegy figyelmeztetésül, hogy a beadás túlteljesítése egyet jelent a békéért folytatott harccal, Hiba még azonban az, hogv a tanács nem népszerűsíti a burgpnvabeadas- ban éleniárókat Nem tudnak még a falu dolgozói özvegy K. Vasas Illésné Virga Mihály és a többi hozzájuk hasonló túl- teljesítőkről. Ezen javítsanak még a tanácsháznál és akkor a jó népnevelömunka meghozza az eredményt: teljesítik 200 százalékos burgonyabeadási vállalásukat. Üjítások a betakarítás sikeréért Állami gazdaságaink dolgozói újítások alkalmazásával gyorsítják az őszi munkák elvégzését. A hajdú-bihari állami gazdaságok megyeközpontja „Táncsics“ újítókor újításának lényege, hogy a cukorrépa kiemeléséhez a Sztálínyec-traktor vázára a sortávolságnak megfelelően felszerelnek egy éles fecskefarkú kiemelőkart. Ez a kar a cukorrépa gyökeréig hatol le és a répát kiemeli a föld felü’etére. Ezzel a traktor- vontatású kiemelteivel naponta hat-hét holdat tudnak felszedni. A kukoricaszárvágás munkáját gyorsítja és könnyíti meg a baranyamegyei bikali állami gazdaságban bevezetett újítás: a lóvontatású kukoricaszár- vágó. Ezzel az újítással egy dolgozó naponta hat holdon tudja elvégezni a szárvágást. A szárvágószerkezet alapja kév. V-alakban találkozó gerenda, amelynek végei olyan távol vannak egymástól, hogy a legszélesebb része éppen elfér a kukoricásotok között. A V- alakban elhelyezett gerendák külső oldalára felszerelt és kitámasztással biztosított kaszapengék menetközben egyszerre két sor kukoricaszárat vágnak. A hátsó összekötő gerendára szerelt ekeszarvval egy személy irányítja a vágást és egyben vezeti a lovat is Kint a nyírtasi határban az álla. ml gazdaság földjén Éles Péter traktoros szánt az őszi vetés alá; a gazdaság gépével. Szinte „száguld’’ a gép. az eke után akasztott fogas pedig kaparja maga után a zöld trágyának vetett esillagfürtöt. Amit a fogas összekapar, az a mesgye szélére kerül, a többi pedig a föld tetején szomorkodik. Joggal vetik fel az arra járó dolgozó parasztok, hogy „minek vetettek ezek akkor zöld trágyát, ha az nem kerül a földbe? És igazuk van. mint abban is, hogy az állami gazdaságoknak példamutató munkát kell végezni mindenben. A nyírtasi népnevelőknek, a tanácsnak agitáclós érvként kellene felhozni az állami gazdaság mun. káját a talajelőkészítésben éppúgy, mint más munkák során. De hogy agitáljanak a nyírtasi népnevelők például az állami gazdaság szántásával? Éles Péter „száguldó” traktora, mindössze hat centire szántja gabona alá a talajt. Pedig a minisztertanács határozata legalább 2Q, de lehetőleg 22— 25 centit szab meg! Könnyű Így Éles Péternek magas VIRÁGZÓ KOLHOZOK FÖLDJEN A TUDOMÁNY A KOLHOZOK SEGÍTŐJE A széles sugárút két oldalát virágos ágyak, magas platánfák szegélyezik. A gyalogjárón a járókelők tarka tömege hullámzik. Gyönyörű város Alma-Ata, Kazahsztán fővárosa. — „Nemhiába hívják a virágok városának” — mondja Peresztegi Andrásáé parasztasszony küldött. Mélyen szívja magába mindenki a kora reggeli friss levegőt. Autóbuszunk leállított motorral dombról megy lefelé ós zajtalanul fordul be az alma-atai Wiljámszról elnevezett tudományos intézet vasráesos kapuján .... Az intézet igazgatója elmondotta, hogy a Forradalom előtt Kazahsztánban földműveléssel kapcsolatos kutatóintézet egyáltalán nem volt. öt kísérleti telep működött egy-egy fővel, de ezek működését is korlátozta a cári elnyomó rendszer. A KOLHOZOK MEGALAKULÁSÁVAL lehetőség nyílott a tudományos intézetek széles hálózatának kiépítésére és ma már 30 kísérleti telep és 4 tudományos intézet dolgozik azon, hogy elősegítse a kolhozok harcát a magasabb terméseredményért. Háromemeletes épület elé érünk, ebben az épületben van elhelyezve a tudományos Intézet laboratóriuma, 22 munkatárs dolgozik ott azon, hogy új növény féleségek kikísérletezésével növeljék a kolhozok termésátlagait. — Kazahsztán területének nagyrészén nem termeltek gabonaféléket — mondja a tudományos intézet igazgatója. S csak 1935-ben kezdték széles körben meghonosítani a gabona termesztését,. Az ipari növények termesztését is 15 évvel ezelőtt kezdték el s a Tudományos Intézet jó munkájának köszönhető, hogy meghonosították a különféle gyapotfajtákat és a guminövények termesztését. A LABORATÓRIUM széles termeiben különféle lombikok és egyé!) kutató munkához szükséges felszerelések láthatók. Nemcsak növényféleségek kitenyésztésével foglalkozik, de olyan vegyszerek összeállításával is, amelyek segítségével a gyomirtást el tudják végezni anélkül, hogy a kultúrnövényekben kárt tennének. A laboratórium épülete mögött hatalmas darab földön kísérleti táblák vannak. 23 gabonafajta kitenyésztésén dolgoznak és ennek a tudományos intézetnek eredményes munkája, hogy Kazahsztán kolhozaiban nagyban hozzákezdtek az ágasbúza termesztéséhez, amely ma már sokezer hektár földön terem. Ezek a gyümölcsfák — mutat a jobboldalt húzódó gyümölcsöskertre — vadgyümölCSbőT lettek. A Forradalom előtt ugyanis Kazahsztánban ismeretlen volt a gyümölcstermesztés s ma új szilva és almafajtákat hoznak létre. — EBBEN AZ ÜVEGHÁZBAN a citrom meghonosításával kísérletezünk és ha megnézzük, teljes sikerrel. Feltárulnak előttünk az üvegház titkai, ahol narancs, citrom és egyéb déligyümölcs-kísérieteket folytatnak. Gyönyörű cukorrépa táblára hívja fel figyelmünket később az intézet igazgatója. ”Mi Zsentehova Dorikha kolhozistanőnek és társainak minden segítséget megadunk ahhoz, hogy cukorrépából az átlagnál jóval magasabb terméseredményt érjenek el...” Az intézet munkatársai hosszú hónapokat töltöttek kint a dzsambuli „Vörös csillag” kolhoz területén és együtt, közös erővel sikerült elérni az 1892 métermázsás terméseredményt egy hektáron. — A mi kapcsolatunk a legszorosabb a kolhozok dolgozóival, felkaroljuk és továbbfejlesztjük jó munkamódszereiket és kikérjük a kolhozparasztok véleményét egy-egy munkánkban. Ebben van a mi eredményeink titka, hogy a tudományos munkát nem zárjuk üvegfal mögé, a ml tudományos munkánk szoros kapcsolatban van a gyakorlattal. ODAÉRKEZÜNK A SZÍNES GYAPOT KÍSÉRLETI TELEPÉRE. Az ámulat moraja fut végig olyan szép kép tárul elénk a sok színben tündöklő gyapotföldön. — Ezt a gyapotfajtát arra kísérletezzük, hogy északon is megteremjen. Mi felvettük a harcot a természettel, megvalósítottuk Micsurinnak azt r. mondását: „nem várhatunk kegyeltet a természettől, a mi feladatunk mindent kicsikarni belőle.” — Odáig fejlődtünk ma már, hogy tudjuk, minden földdarabnak mi az igénye. Kikísérletezzük, mikor van leginkább szüksége a talajnak vízre, milyen .műtrágyát igényel és a tudományos munka, a kolhozparasztok harcának eredményeképpen ma már 55—60 métermázsás termésátlagot tudnak elérni hektáronként ágasbúzából, cukorrépatermesz- tésünk világviszonylatban egyedülálló, de állattenyésztésünk is magasan fölötte áll a kapitalista országok állattenyésztésének ... A sok tapasztalattal Ismét gazdagodva indulunk vissza szálláshelyünkre és az úton arról beszélgetünk, sokat kell még fejlődnünk ahhoz, hogy a mi országunkban is ilyen eredmények legyenek. A szovjet kolhozok tapasztalatai nagy segítséget nyújtanak ehhez a munkához — mondotta Baracsi Jenő tunyogmatolcsi parasztküldött — és mi bátran fogjuk követni őket a jólét útján. ZsuraUovszki Mihály, normát elérni! Annál Is inkább, mivel Kulcsár János, a gazdaság vezetője is elégedett a hat centis szántással. Igaz, hogyha bent az irodán kérdi meg valaki, hogy „milyen mélyre szántatok?” —akkor a felelet az, hogy „18 centi mélyre”, mivel tudja Kulcsár János, hogyan kellene, csak a végrehajtásával van hiba. Tavaly búzából 12 mázsát, rozsból 11 és felet, árpából 11 mázsát, míg zabból 9 és fél mázsát termeltek lioldan. kint. Nem lehet rossz eredménynek nevezni ezt. bár voltak állami gazdaságok. ahol többet Is elértek jobb talajelökészítéssel és jobb munkaszervezéssel. Mert a munkaszervezéssel is voltak itt hibák aminek tulajdonítható a hat hold káposzta tönkremenése is- A gazdaságvezető véleménye azért még most is az, hogy „nincs szükség a munkák előre való felosztására, mindig oda mennek a munkások, ahol jobban szorul”. Nem vette még észre a gazdaságvezető azt. amit már a munkások észrevették és mondanak is egymás között. Például a gyümölcsfák alatt lévő gaz is a rossz munka, szervezés következménye, ami pedig nemcsak az Idei, de a jövő évi gyümölcstermés rovására is megy. Ha a gyümölcstermelőket kérdezi meg valaki, hogy „ennek mi az oka?” a felelet az: „mikor meg kellett volna sarabolni, mindig más munkát kellett végezni, ez meg maradt’’. Hibás a pártszervezet is, hogy még ezideig nem igyekeztek kijavítani a hibákat, ügy az üzemi párttitkár, mint a gazda, ságvezető hibája még a munkaverseny hiánya a munkacsapatok, az egyes dolgozók között. Pedig vannak dolgozók, akik szép eredményeket érnek el. Csakhogy ezekről a lelkes dolgozókról hallgatnak az irodán. Hallgatnak Szilágyi Pálnéról, aki a dohánymunkában állandóan 120 százalékon felül teljesít, hallgatnak Tímár Istvánról, aki fogatos szántással 138 százalékot ért el nap, mint nap. De nem buzdítják a hátul- kullogókat sem. Nem kap buzdítást Kozma Mária, akinek pedig majd mindig 100 százalékon aluli a teljesítése- A vélemény az az irodán, hogy „annyival kevesebb bért kap". De a nevelésről, a kritikáról megfeledkezik a pártszervezet is, a gazdaság vezetőjével együtt. A pártszervezet gyenge munkájának következménye a DISZ-szervezet felbomlása is. pedig a fiatalok nagyrésze, köztük Csáki István is, szeretne a DISZ-ben tanulni. Sok a javítani való a nyírtasi állami gazdaságban. Ez legyen a pártszervezet és vezetőség gondja az őszi munkák idejében való el. végzése érdekében. A jő munka- szervezéssel és a munkák helyes végzésével érjék el, hogy a környék népnevelői agitálni tudjanak a gazdaság munkájával. Munkájukat a minisztertanács határozata szerint végezzék, ne féljenek az agrotechnika alkalmazásától, annál is inkább, mert az agrotechnika hasz. nálatával magas terméseredményeket értek már el többi állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink. Y. O. | Négy szerencsekerékkel bonyolítják le a Békekölcsön-kötvények sorsolását A Békekölcsön-kötvények első sorsolását szeptember 20-a és 23-a között rendezik meg a Zeneakadémia nagytermében. \ A nyereményeket most négy kerékből húzzák majd A nagyobb nyereményeket most is egyenként, a kisebbeket pedig soro- ) zatként húzzák. A Tér vkölcsön-kötvények sorsolásánál felállított negyedik kerek igen jól bevált. Alkalmazásával kiküszöbölték azt, hogy ugyanazt a számot többször is kihúzzák. A húzásokat szeptember 20-án délután négy órakor ünnepélyesen kezdik meg. Szeptember 2l-én és 22-én ugyanebben : az időpontban folytatják a sorsolást. Szeptember 23-án, vasárnap a húzásokat délelőtt 10 órakor kezdik meg: a 100 ezer forintos főnyeremény kihúzására ekkor kerül majd sor, ! ties Péter ,#xáguldó“ traktora is bisoafítja l GYENGEKEZU A j a nyírtasi állami gaxdaságban
