Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-16 / 216. szám
6 1951 szeptember 16. vasárnap ÖTÉVES TERVÜNK BÉ Képek a% „literes terv“ kiállításról ÉPÍTŐIPARI technikum és KOLLÉCIUM. Az építőipar egyre növekvő középás feisőkádérszükségletének kielégítésére. ilyen káderek képzésére épül Budapesten a központi építőipari iskola és tanulóotthon. 1241 tanuló részére oktatási, 336 tanulónak tanulóotthon épületcsoport, 200 személyes étterem, 600 személyt ellátó konyhaüzem, fedett és szabadtéri sportpályák, gyakorló épftöudvar van a kerttel körülvett négyemelet magasságú leendő épülettömbben. SZÜLŐOTTHON, Az ötéves terv során főleg falvakban és bányavidékeken egyre több szülőotthon létesül. Kormányzatunk ezzel is gondoskodni kíván a dolgozó anya egészségi állapotáról, biztosítva hogy az otthoni szülés helyett tiszta szülőotthonok álljanak az anyák rendelkezésére. 1938-ban a szülőotthonok ágyszáma 457 volt, 1949-ben a szülőotthonok ágyszáma már 480, 1951-ben pedig 733. 1954-ben ezerre nő szülőotthonainkban az ágyszám. luiib e i' e q Részlet Sándor András dunapentelei könyvéből A MI PUSZTAI EMBERÜNKET meghökkentette az építkezés és a leendő Vasmű óriás volta. El-elgondolko- zott rajta, de azért volt valami, ami ebből az egészből legközvetlenebbül érdekelte. Várta a szombatot, a fizetés napját. Mert a fizetésiek, most már nemcsak az a jelentősége a munkás számára, mint régen, amikor az dőlt el a fizetési napon, hogy egyáltalán meg tud-e élni b előle. Most megélhetési gond nincs és akkor is marad pénze elég, ha jócskán jelhajt a kadarból cu büffében. Hanem a fizetés olyan, mint a mérleg nyelve. Mutatja, mennyi hasznos munkát végeztél az elmúlt héten, vagy az elmúlt hónapban. A mi cmberünlc alaposan megfogta a munka végét és el is várta, hogy teljesítménye megfelelő jutalomban részesüljön. Igazságosnak tartolla ezt az elvet és egyszerűen tolvajnak nevezte azokat, akik lusták, nem dolgoznak és a jizetést jelveszik. Kiseprüzte őket a brigádjából hamar. NEM IS P-ELL HAT; CSODÁLKOZNI, hogy a mi emberünk és ezernyi társa olyan jon- tosnak tartotta a pénzt, amit itt keres. A vasöntő is nagyon fontosnak találta, csakhogy 6 már nem a maga számára, hanem az egész nép számára. Az építkezés pénzbe kerül, a pénz pedig a nép pénze, a nép közös munkájából származott értékek. A Dunai Vasmű 1/ milliárd forintba kerül, vagyis, amint ezt gazdasági szaknyelven mondrosba beépíteni. 1950-ben 61 és fél millió forint értéket kellett felépíteni a városban, 1951-ben már 168 milliót! Ez az egyes munkásra nézve is azt jelenti, hogy 1951-ben köteles többet keresni, vagyis köteles termelékenyebben dolgozni, mint 1950-ben. MAJD. HA MAR MŰKÖDNI FOG A VASMŰ I ott is feltűnő lesz a különbség az egyes munkás termelésében. Vas- műveihkben most az egy munkásra eső évi termelés 350 tonna. A Dunai Vasműben már az első ötéves terv végén 2530 tonna lesz, tehát egy vasmunkás Dunapentelén hétszerte több nyersvasat fog termelni, mint eddigi vasmüveinkben. Azt jelenti-e ez, hogy hétszerte nagyobb erőfeszítést fog kifejteni? Nem, ez azt jelenti, hogy a Dunai Vasmű technikai berendezése sokkal magasabb színvonalú lesz, mint a kapitalista rendben épült bármelyik vasműé. A város, a gyár, a kikötő és a köílekedési útvonalak építésén mindig több és több ember fog dolgozni, 1952-ben több, mint 30.000 lesz az építők létszáma. Ennek a rengeteg embernek a termelését megszervezni, a beruházások egyensúlyát fenntartani — nem k is feladat. Nagyobb feladat, mint néhányszrtz évvel ezelőtt egy egész országot elvezetni. HOGYAN SZERVEZIK MEG hát ezt a mind lünk soha nem látott építkezést? A mi emberünk, mint építésvezetőséget fog ősz- sze az építkezés legjelentősebb egysége, a főépítésvezetőség. A Dunai Vasmű építkezését jelenleg 13 föépltésvezetöség irányítja. Ezek a jöépi- tésvezetőségek valameny- nyien egy vállalathoz tartoznak, ennek a neve: Dunamenti Magasépítő Vállalat. A földalatti csatornák, vasutak, utak építését a Dunamenti Mélyépítő Vállalat végzi. A Magasépítő Vállalat irányítója az igazgató. Helyettese három. van: az igazgatóhelyettes, a főmérnök és a főkönyvelő. ( UGYANEZ A SZERVEZET. a mélyépítőknél is. Az ö munkájuk nagyon fontos és nagyon nehéz. A mélyépítők építik a csatornákat, amelyek nélkül nincs város, ők építik a vezetékek földalatti hálózatát, a vasutakat, a hidakat, a kikötőt, a kikötő partfalának hatalmas vasbeton szekrényeit. — Ezek igen fontos és nehéz munkák. Különösen Pentele omló, porló, laza lösztalajában, A városi ejtőcső építésekor például valóságos erődrendszert kellett kiépíteni, hogy ne engedjék mozogni, csúszni a talajt. Milyen hatalmas munka volt az, amikor az ejtőcső folytatását, a főcsatornát leeresztették a Duna fenekére! Jól jegyezzük meg a mélyépítők nagy és hősi munkáját, ne felejtkezzünk meg róla. Amit a. kőművesek építenek, az hosszú-hosszú ideig áll, mint ház, torony,, vagy gyár, messzire ellátszik. EZEN A KÉT LEGNAGYOBB VÁLLALATON KÍVÜL még körülbelül 27 ki- sebb-nagyobb vállalat dolgozik a Vasmű és a város építésén. Tetőfedők, vUlanlJsWrclők, vizvezc- tékszerclök, vasbetonszerelők, előregyártók és még egy sor kisebb-na- gyobb vállalat — a derékhad segédcsapatai, Ám ez a hatalmas szervezet megkívánja, hogy a dolgozók ellátását és az anyagszállítást is külön vállalatok végezzék. A Magasépítő Vállalat fölöttese az Épitésügyf Minisztérium, o Mélyépítőé a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium. Az élelmezési vállalat, a, büffé-vdllalat és a fuvarozási vállalat, a Teher- fuvar és a Belsped a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik. 11 Ezeket a vállalatokat úgy nevezik, hogy „kivitelező” vállalatok. A Vasmű azonban nehézipari üzem lesz ,tehdt az építkezés megrendelője nem az építőipar, hanem a nehézipar. Az építtető a Kohó- , ós Gépipari Minisztérium. A minisztérium az építkezés idején irányítja és ellenőrzi a beruházásokat, az összegek felhasználásit. Erre a célra felállított egy külön szervet, amelynek a neve: Nehézipari Beruházási Vállalat, a köz- használatban lévő rövidítéssel: NEB. A NEB FÖLÖTT már csak három szerv: a Minisztertanács, a Nép- gazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal áll. Ma már a Dunai Vasmű építkezése egyetlen hatalmas építőipari trösztöt alkot, amelyen belül az egyes vállalatoknak jók, öt év. alatt !, milliárd forintot ruházunk be a Dunai Vasmű építésébe. Maga a Vasmű aztán majd „kikeresi az árát”, azaz bőven megtéríti ezt a hatalmas összeget. De még emséi is fontosabb kérdés a 5 milliárd forintnak az ütemezése. Azaz melyik évtudjuk, brigádvezető. A brigádjához tartozik rajta kívül még 18 ember. A mechanikai műhely egy részlegén együtt dolgozik öt-hat ilyen brigád. Munkájukat egy munkavezető irányit ja, aki a. fömunkavezetőnek felel. A főmunkavezetők és a munkavezetők egy De a mélyépítők elsimítják munkájuk eredményét a földdel, müvük fölött fii nő, vagy összecsapnak a folyam hullámai. Többé senki sem látja, mindenki természetesnek gondolja, hogy csatorna vagy a la gesö rezes van, pedig a mélyépítők munkája nélkül haönálló elszámolásuk, önálló vezetésük van. Ez az építőipar hadseregének dunapentelei szervezete. Ebben a hadseregben harcol brigádjával együtt a mi pusztai emberünk, aki jónéhány évvel ezelőtt még kevesebb volt a 30.0U0 holdak jószágkor m á n yzó i ben hány millió forintot kell a gyárba és a vdépítésvezetőséghez tartoznak. Három vagy négy lolt volna a város, béna volna a gyár. számára, mint a mezei bogár... , A Szovjet Békebizottság teljes ülésén. augusztus 28-án megtárgyalták, a Béke Vihigtanács öthatalmi békeegyezményt követelő felhívásával kapcsolatos ialáírásgyűjtő mozgalom kérdéseit. A szónoki emelvényen Lidia Korabelnyikova, a moszkvai „Párizsi Kommiin” cipőgyár közismert brigádvezetője. Képek a béke országából A kujbisevi vlzierőművet óridshld köti majd össze a vasúti fővonallal. A hídépítés miatt többezer köbméter föld megmozgatása vált szüksé-, gessé. A földmunkákat nagyteljesítményű exkavátorok végzik. A jövő gazdasági év jó termésének záloga az aratás utáni jó talaj- művelés. A kujbisevi terület duhovo-umeti kerületében a Vörös CsiU lag" kolhoz tábláin rövidesen befejezik a tarlóhántást. Győzelmi jelentések A Donyec-medence kohászai a háború utáni első ötéves tér'- éveiben az átlagos olvasztási időt hat órával csökkentették és a kemence térfogatának jobb kihasználása folytán csaknem megkétszerezték termelésüket. A szovjet kormány a gyors acéloivaszlás fejlesztése terén elért kimagasló sikereiért Le- nin-renddel tüntette ki a legjobb sztahánovistakat. A moszkvai „Burevesztnyik" cipőgyár dolgozói az önköltség leszállításával több, mint ötvenezer rubelt takarítottak meg. Most kötelezettséget vállaltak, hogy ez év végéig legalább 250.000 rubelt takarítanak meg olymódon, hogy csökkentik a termelési folyamat minden egyes műveletének önköltségét.
