Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-18 / 192. szám
1951 AUGUSZTUS IS, SZOMBATI Csu-En-Laj, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének nyilatkozata Az Egyesült Államok és Nagy- Britaania kormánya 1951 július 12-én közzétette a Japánnal kötendő kiilönbékeszerződ''s tervezetét. Ezután az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy szeptember 4-re San-Franciscoba konferenciát hív egybe a szerződés aláírásának előkészítésére. Csu En Laj, a Kínai Népköz- társaság központi népi kormányának külügyminisztere augusztus 15-én kormánya nevében nyilatkozatot tett közzé, a tervezett külön- békeszerződéssel és a san-francis- coi konferenciával kapcsolatban. A nyilatkozat elöljáróban leszögezi, hogy az amerikai kormány tervezetét és a san-franclscoi konferenciát a központi népi kormány nem tartja törvényesnek, miután ezek megsértik a nemzetközi egyezményeket. A nyilatkozat rámutat: a Japánnal kötendő békeszerződés angol-amerikai tervezete durván megsérti a kairói, a jaltai, a potsdami nyilatkozatokat és egyezményeket, valamint a japán kapituláció után a távolkeleti bizottság által elfogadott alapvető politikai elveket. A továbbiakban a Kinal Nép- köztársaság központi népi kormánya kifejezésre juttatja teljes egyetértését a Szovjetunió kormányának javaslatával, amely szerint mindazoknak az országoknak, amelyek fegyveres erőikkel résrtvet- tek a japánellenes háborúban, részt kell venniük a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésében is. Az Egyesült Államok azonban monopolizálták a békeszerződés előkészítésének feladatát és abból kizárták a legtöbb érdekelt országot, különösen a japánellenes háború két főhatalmát: a Szovjetuniót és Kínát. Csu En Laj külügyminiszter nyilatkozata ezután leszögezi, hogy az Egyesült Államoknak ez az eljárása akadályozni akarja a Japánnal megkötendő általános békeszerződést azokkal az országokkal, amelyek .hadiáílapotban állnak Japánnal. Ezzel egyidőbeu arra kényszerítik Japánt, hogy olyan különbékeszerződést fogadjon el, amely csak az Egyesült Államok kormányának kedvező, de nem kedvező a különböző országok népeinek, még» az Egyesült Államok és Japán népének sem. Ez a szerződés nem békeszerződés, hanem inkább új háborút készít elő. A központi népi kormány fenti megállapításait Csu En Laj külügyminiszter nyilatkozata a Japánnal kötendő békeszerződés angol-amerikai tervezetének tartat-* mával bizonyítja. A tervezet annak ellenére, hogy a japán imperializmus már 1931- ben megkezdte fegyveres agresz- szióját Kína ellen és 1937-ben az egész kínai területet háborúval támadta meg, képtelen módon kizárja a Kínai Népköztársaságot a Japánnal hadiállapotban lévő szövetséges hatalmak sorából. Csu En Laj külügyminiszter utal arra, hogy a japán imperializmussal szemben a kínai nép szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket és igen nagy mértékben hozzájárult u Japán feletti győzelemhez. A nyilatkozat a szerződéstervezet területi rendelkezéseit is törvénytelennek tartja. Jóllehet, a békeszerződéstervezet intézkedik arról, hogy a Riu Kiu, Bonnin, Volcano, Rosario, Vela és Marcus szigeteket kivonja Japán fennhatósága alól, azonban az USA számára tartja fenn a jogot a további megszállásra. Ugyanígy kimondja a tervezet, hogy Japán lemond minden jogáról a Kuril! szigetekkel, a Szachalin félsziget déli részével, Taivannal és a Pescadores szigetekkel kapcsolatban, de egyetlen szóval sem említi, hegy 'falva nt és a Pescadores szigeteket az egyezmények értelmében vissza kell adni a Kínai Népköztársaságnak. a többieket pedig a Szovjetuniónak. A békeszerződi'stervezet, ellentétben a nemzetközi megállapodásokkal, nem akadályozza meg a japán militarizmus újjáéledését és a tervezet biztonsági és politikai cikkelyei semmiféle korlátozást nem szabnak a japán fegyveres erő számára. Az amerikai megszálló hatóságok, ahelyett, hogy felszámolnák Japán háborús potenciáját, kiterjesztik japán katonai támaszpontjait, újra feltámasztják katonai jellegű szervezeteit és szaba- donbocsátják a háborús bűnösöket. A Korea elleni agresszióban már megkezdték a japán emberanyag felhasználását. A szerződéstervezet megkönnyíti Japán megszállását az USA számára. A Josbida kormány nyilvánvalóan támogatja az USA-t a nemzetközi egyezmény megsértésében, hogy rabszolgasorsba hajtsa a japán népet. A tervezet összeesküvés annak" megakadályozására, hogy a japán nép békéhez, demokráciához és függetlenséghez jusson. , A békeszerződéstervezettel párhuzamosan most titokban amerikai-japán katonai egyezményről is tárgyalnak. Mindez azt célozza, bogy a japán milifariznius felélesztésével előkészítsék az amerikai kormány és csatlósainak új világháborúját. A nyilatkozat ezután a béke- szerződés gazdasági vonatkozású rendelkezéseivel kapcsolatban megállapítja, hogy azok az amerikai monopóliumok érdekeit szolgálják és az USA-tól függő japán gazdaságot gyarmati állapotba süllyesztenék. A Kína és a Szovjetunió ellen irányuló békeszerződéstervezet gazdasági cikkelyei is a fenti két állam és azok ellen a további országok ellen irányulnak, melyek nem fogadhatják el ezt a tervezetet. A jővátételi kérdésekkel kapcsolatban a nyilatkozat rámutat: a szerződéstervezet elismeri ugyan, hogy Japánnak jóvátételt kell fizetni az általa okozott háborús károk miatt, de azt is kijelenti, hogy .Tapán gazdasági élete nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségének. A valóságban az USA kormánya a megszállás hat esztendeje alatt titokban jóvátételt húzott, kihasználva különböző előjogait. Az Egyesült Államok kormánya a san-franclscoi konferenciára kibocsátott meghívásában nyíltan kizárja a Kínai Népköztársaságot — állapítja meg a nyilatkozat befejező része, majd levonja a következtetést : „teljesen világos, hogy a konferencia összehívásának célja: egyenetlenséget szítani a Japánnal hadiáílapotban álló szövetséges hatalmak között és új agresz- sziós tömböt szervezni a Tárolke- leteu.” A következőkben Csu En Laj külügyminiszter emlékeztet a Kínai Népköztársaság fáradozásaira, hogy a Szovjetunió kormányával karöltve megkössék a mindenoldalú japán békeszerződést és kormánya nevében ismét kijelenti: „ha a Kínai Népköztársaság nem vesz részt a japán békeszerződés előkészítésében, kidolgozásában és aláírásában — függetlenül attól, bármi legyen is a tartalma és az eredménye az Ilyen békeszerződésnek — a központi népi kormány azt törvénytelennek és ezért semmisnek tekinti. A központi népi kormány szilárdan fenntartja azt az álláspontját, bogy a Szovjetunió kormánya javaslatainak alapján békekonferenciát kell összehívni mindazon országok képviselőinek részvételével, amelyek fegyveres erőikkel részt- vettek a japánellenes háborúban, hogy megtárgyalják a Japánnal kötendő együttes békeszerződés problémáját. Ugyanakkor a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya — az ENSZ nyilatkozatának, a kairói nyilatkozatnak, a potsdami nyilatkozatnak és egyezménynek és a japán kapituláció utáni alapvető politikának alapján, amelyet a távolkeleti bizottság elfogadott, ragaszkodik hozzá, hogy békeszerződés jöjjön léire Japánnal mindazoknak az országoknak részvételével, amelyek résztvettek a Japán ellen vívott háborúban.” Nagyszabású ünnepségek megyeszerte az Alkotmány napján Megyénk dolgozói nagyszabású ünnepségeket rendeznek megyeszerte. Az Alkotmány napjának előestéjén és délutánján kultúrműsorokat mutatnak be az üzemekben, termelőszövetkezeti csoportokban. ílket például az Alföldi Nagycirkusz látogatja meg. Központi, városi kultúrcsoportok adnak műsort Nyírkárászon, Laskodcn, Nyírmadán, Őrben, Ibrányban, Nagyhalászon, Nyírbogáton, Kíslétán, Bitiben. Nyíregyházán is kultúr- előadásokat rendeznek az üzemek. Vasárnap érkezik meg Nyíregyházára Gereben Ernő nemzetközi sakkmester és délután három órakor szímultánmérkőzést játszik a Megyei Tanács nagytermében a jelentkező dolgozókkal. Másnap délelőtt megye- szerte ünnepi nagygyűlések lesznek. Több helyre központi előadók mennek ki. Mátészalkán Győré József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára tart előadást. Fehérgyarmaton Urbán Szabó elvtárs, Kisvárdán Rév András elvtárs, Porcsalmán Ha;du Sándor elvtárs, Tiszabezdé- den Kovács Sándor elvtárs, Vásárosnaményban Hegedűs Sándor elvtárs, Rakantazon Fábián József elvtárs, Csegöldöa Pokro- venszkí József elvtárs, Fülesden Danes József eivíárs, Ilken Lakatos Sándor elvtárs, Szatmárököritón Alexa István elvtárs, Kállósemjénben Valent Sándorné elvtársnö, Baíkányban Szabó János elvtárs, Nvírgyulajon Nagy Ferencné elvtársnő, Nyírbogáton Serflek István eivtárs, Kisiétán Bíri András elvtárs, Tyúkodon Bódogén János elvtárs, Büdszentmihályon Orosz Ferenc elvtárs, Csengerben Kocsis László elvtárs, Tímáron Sipkái Zoltán elvtárs, Kölesén Fekete Anna elvtársnö, Tunyogmatolcson Vajda György elvtárs, Beregsurányban Szabó Miklós elvtárs, Tiszabercelen Sipos Béla elvtárs, Bírin Kállai Sándor elvtárs, Őrben Tóth Béla elvtárs, Baktalóránthézán Vizi Péter elvtárs, Császlón Szatmári István elvtárs, Bujon Manzák József elvtárs, Fényeslitkén Pusztai József elvtárs, Gacsályon Lakatos Károly elvtárs, Nyírmadán Szarvas Ernő elvtárs, Kocsordon Balog József elvtárs, Mándokon Pallagh Sándor elvtárs, Záhonyban Körmöczi József elvtárs, Gáván Hornok Ferenc elvtárs, Tuzséron Pesta Sándorné elvtársnö, Csaholcon Vincze József, Vámosoroszin Bán György, Nagyhalászban Zsurakovszkí Mihály, Tiszalökön Zsurakovszkí János, Kemecscn Ferkó István, Beszterecen Dajka Ferenc, Ibrányban Gál Hermina eivtársak tartanak ünnepi beszedet. Nyíregyházán hétfőn délelőtt 10 óra^ kezdettel nyílik meg a Lenín-téren az ünnepi nagygyűlés, amelyen Murczkó Károly elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára beszél. Kultúrházat avatnak a gyulaházi fiatalok A gyulaházi fiatalok számára kü. Ionosén nagy ünnep 1951 augusztus 20, Alkotmányunk ünnepe. Ezen a napon avatják fel Gyulaházán a most felépült gyönyörű-szép kultúr- házat. A fiatalok kultúrműsorral készülnék. Társadalmi munkájukkal is elősegítettek a kait úrház felépítését. Ehlen a munkában példát mutatott a DISZ szervezet Az amerikai és liszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése III. fejezet Pák Csan-Oi, 9 éves fiú elmondta, hogy atyját, a 46 éves Pák Pjan-Szut szintén meggyilkolták. Arra a kérdésre, hogy ,.Ki gyilkolta meg apádat?" — a fiú ezt válaszolta : „Az amerikaiak". A fiút és anyját is letartóztatták és be- börtöúözték. Közölték velük, hogy őket is kivégzik, de a koreai néphadsereg kiszabadította őket. a fiú anyja elmondta a Bizottság tagjainak, hogy kínozták, körmei alá izzó vaskötőtűket szürkültük. A Bizottság tagjai látták az asz- szony eltorzított ujjait. Ugyancsak ő mondta, hogy amikor kínozni vitték, látta, amint a foglyokat élve az üdvaron lévő kútba dobálták. A Bizottság tagjai megtekintették ezt a kutat. Kávája 60 cm magas. 1 méter átmérőjű és mélysége 7 —8 méter. Az erős napfényben a kút fenekén emberi tetemek voltak világosan felismerhetők. Legfelül fényesgombos sötét kabátba öltözte. tett gyermek holtteste feküdt. Anak városától 2 kilométerre egy domb oldalún sok meggyilkolt városi lakost temettek el. Egyeseket kisebb csoportokban földelték el, a többieket pedig nagy, közös sírban temették el. Ezeket a sírokat a Bizottság tagjainak jelenlétében felbontották. Az egyik sírban gyer- mebholttestek feküdtek. A város felszabadulása után agnoszkált tetemeket külön sírokba temették. Közös sírba azok a holttestek kerültek, amelyek a felismerhetetlen- ségig eltorzultak. A gödörben a gyermekholttestek mellett a Bízott. Ság tagjai még gyermekcipőket, női hajcsomókat, könyveket és apró személyi tárgyakat, valamint köteleket is láttak, amelyekkel az embereket összekötözték. Egy másik tömegsírban felnőttek holttestei fe_ kiidtek. Hvan Szin-.Ta. az egyik női szemtanú elmondta, hogy anyját kétszer temették el. Először az aszszonynak sikerült kiásnia magát a sírból, de nyomban megragadták, visszadobták és újra ettemették. Ezen a dombon 20 tömegsír van. Mindegyikben körülbelül 450 ember fekszik. A Bizottság lúgjaival közölték. hogy a várost környez.ő 12 dombon fedezték fel az amerikaiak gyilkosságainak nyomait. A Bizottság tagjai a város kör. nyékén sok nővel beszéltek. Egy Kim Szen-Aj nevű 11 éves leányka az Anaktól 32 kilométerre fekvő On Gun-Ri faluból jött. Elmondta, hogy az iskola negyedik osztályába járt, amikor az amerikaiak a faluba érkeztek és szüleivel együtt börtönbe vetették. Tizenkét nap múlva atyját keresztre feszítették és a folyóba dobták. Anyja tagja volt a Munkáspártnak. A leány elmondta, hogy emiatt anyjának levágt/k a fejét és mellét. A leány nővérét elevenen eltemették. A leánykát most az árvák iskolájában nevelik. Amikor meghallotta a tanítótól, hogy a járásba Bizottság érkezett, a városba ment és kér. te, tegyék lehetővé, bogy tanúvallomást tehessen. .Szin Szun-Dza. egy másik 11 éves lányka, aki ugyanabban az Iskolában tanul, mint Kim Szen-A.i elmondta, hogy amikor az ameri kaiak közeledtek, anyjával és nővé révei elhagyta a falut, de elfogtál őket. Kihallgatásuk során nem vol. tál; hajlandók válaszolni a kérdő' sekre és ezért őt megverték, anyja és nővérét pedig agyonlőtték. / leánykának sikerült elmenekülnie de az amerikaiak elfogták, megver ték és börtönbe vetették. A Bizott ság tagjai megtekintették a leány ka fején megmaradt mély sebfor rablásokat. Ok Bun-Dzen, Von On-Ri falu ból való 16 éves leány elmesélte hogy atyját és anyját letartóztat ták. majd szabadinbocsátották éi újból letartóztatták őket, Fejüke levágták és a folyóba dobták. Ezt az egész falu megerősítette. Utána a leányt is letartóztatták és bebörtönözték. Ebben a börtönben — mondotta Ok Bun-Dzen — csak ál- lanl lehetett. Amikor szomszédja karján felsírt a gyermek, az amerikaiak szuronnyal átdöfték. (Folytatjuk). felvételi vizsga a budapesti allami zene- konzekvatóriumon A zenekonzervatórium a felvételi vizsgákat az 1951—52. tanévre szeptember 1-töl 7-iá tártja. A felvételre jelentkezőknek augusztus 21. és 28. között jelentkezési lapot kell kiállí- taniok, amelyet az intézet irodájában vehetnek át délelőtt 10— 1-ig és délután 4—6-ig. A kiállított jelentkezési laphoz életrajzot kell csatolni. Jelentkezni lehet az összes tanszakokra, továbbá a kétéves iskolai énekszaktanárkéozö- és a hároméves alsóxckú zenetanár- kéoző-tanszakra. A zenetanár- képző-tanszak növendékei általános iskolai énektanításra és egyidejűleg alsófokú hangszeres oktatásra jogosító oklevelet kapnak. A két utóbbi tanszakon a korhatár 36 év. Részletes felvilágosítást az intézet ad: Budapest, Semmel- weiss-u. 12. sz. titkára, L. Tóth Gáboi\ aki két. nap dolgozott fogattal és számos napot dolgozott fogat nélkül. Do nem csak ő, hanem a szervezet valamennyi tagja. Tóth László, Vasts István, fordái Béla. Tomctó József, Iklódi Katalin_ ilincsek Julia■ és sorolhatnánk végig a DISZ szerve, zet tagjait. így dolgozott egy egész héten Éles Béla, aki ezt az Alkot, mány cs a V1T tiszteletére ajánlott la fel. Éles Béla tudja, hogy mit jelent számára az Alkotmány, a béke. Nyúgodtan tanulhat. Eddig Kis. váráén járt iskolába, ősszel Eger. ben tanul tovább. Számtantanár akar lennil Döntően megváltozott a gyula, házi fiatalok élete a felszabadulás óta. A régi remi urai. nem biztosi, toltak semmi kulturális életet, in. kább korcsmát építettek, mólt kultúrházat. Ma már a gyulaházi fiatalok is szervezett kulturális éleiét, élvek. Vasárnap valamennyien együttesen szórakoznak helységükben, ping. pongoznak, rádiót hallgatnak olvasnak. Most pedig már kultúrátI. hona lesz a falunak! De itt. sem áll meg a fejlődés... a jövőért a gyulaházi DISZ fiataloknak még jobb munkát kell végezni. Vegyenek részt aktívabban az agitáciás munkában s legyenek mindenkor a póri. szervezet, a tanács segítségére. A pártszervezet- is elhanyagolta as if. jóságot, nem vett részt a pártve. zeiOség egyik tagja sem az ifjúsági napokon! Hiba van a járási DISZ bizottságnál is. Legutóbb júniusban volt kint a, járási DISZ bizottságtól a falufelelős elvtárs, aki csak futtában beszélt a DISZ szervezet tit. kárával, azzal távozott. hogy „majd a gyűlésre kijövünk'’. Június óta még nem érkeztek meg. Ezen a hi. bán a járási DISZ bizottság rövid időn beiül változtasson s adjon ala. pos segítséget, az alapszervezetek- nek. A gyulahási. fiatalok pedig harcosabb munkával hálálják meg Pártunknak, Alkotmányunknak a felépített szép kultúrházat. Révai elvlárs nyitja meg' az Ötéves Terv kiállítást Ma délben 12 órakor nyílik meg ötéves terv nagyszerű adatait. Kéa Műcsarnokban az ötéves terv kiállítás, amelyet az Alkotmány tiszteletére rendeztek, bemutatja n'.'pl demokráciánk hatalmas fejlődését, a felszabadulástól napjainkig ős szemlélteti a szocializmust építő pekben, grafikonokon láthatják majd dolgozóink, hova fejlődik Népköztársaságunk 1954-re. • A kiállítást Révai elvtárs, népművelési miniszter nyílja meg. V»
